Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

3 Péntek, 1961. július 1. Meggyorsították a munkaképtelen dolgozók ügyeinek elbírálását Egyéves a munkaerőcsökkenést felülvizsgáló szegedi bizottság Uözvagyon védelme — osztályharc Most, júliusban egyéves a munkaerőcsökkenést felülvizsgáló állami bizottság. Tavaly ilyenkor azzal a céllal hívták életre a három munkaalkalmat teremthet- is teljesértékű működést nek az idős, vagy valami- fejthetnek ki, lyen betegségben szenve- s ezért ugyanolyan bérhez dő, megrokkant termelő- juthatnak, mintha tökéleteszövctkezeti tagoknak. megyére kiterjedő szegedi — Csaknem kétszáz bevált s még né© vidéki — szer- munkafolyamatot írtak öszvet, hogy a rokkantsag, sze, s ezt a kimutatást megmunkaképielenség elbírálása küldöttek az országos igazniég igazságosabban, a dol- gatóságnak is, ahol bizogozók és a köz érdekének nyára tovább bővítik, az ormeglelelően történjék. Azóta szág más vidékeinek tapaszmeggyorsult a betegek talatai szerint. Addig sein volna azonban célszerűtlen, ha a városi és járási tanácsok módot találnának arra, hogy ezt a tájékoztatót sokszorosítsák, s megküldjék a termelőszövetkezeteknek. A mindennapok munkája meliett a Munkaerőcsökkenést Felülvizsgáló Bizottság ügyeinek intézése. s a szegedi bizottság saját állami kocsijával rendszeresen járja Dél-Magyarországot, heti fogadónapot tart Békés és Bács-Kiskun megye székhelyén is. Általában a fellebbezők beidézésével folyik a vizsgálat, de a bi zrttság egyre több beteget távlati terven is dolgozik. felkeres saját lakhelyén is, ha annak állapota ezt megkívánja. Tavaly havonta átlag 100 —200 beteg ügyével foglalkozott a bizottság. E nagy forgalom ellenére tavaly óta mindössze két fél fellebbezte meg döntését az országos igazgatóság konzíliumához. Mintahogyan a Munkaerőcsökkenést Felülvizsgáló Bizottság vezetője elmondotta, az. ügyintézést még tovább lehelne gyorsítani. A termelőszövetkezeti mozgalom győzelmével u©anis nagyot növekedett a biztosítottak száma. Nagyon sok termelőszövetkezeti gazda azonban nem ismeri a rendeleteket, s az elmúlt év alatt százával akadlak olyan esetek, amikor indokolatlan kéréssel fordultak a rendelőintézetekhez, másodfokon pedig a bizottsághoz. Sok időt, utat, papírt meg lehetne takarítani, ha a tszrvezetőségek tájékoztatnák a tagságot a rendeletekről. Különben a biz.ottság azonkívül, hogv havi kétszáz felülvizsgálatot is elvégez, más formában is szolgálja a csökkent munkaképességű dolgozók érdekeit. Három megye tapasztalatai alapján például kidolgozták, összeírták azokat a lehetőségeket, melyek nyújtásával Ennek a hivatalos elnevezése: a betegek rehabilitációja. Fokozatosan felmérik mind a három megye helyzetét, kimutatásokat készítenek a rokkantságokról, a munkaképesség csökkenésének mérvéről, a betegek százairól. Ez alapja lesz egy későbbi intézkedésnek — mely több szocialista országban már megvalósult. Ezeknek a csökkent munkaképességű dolgozóknak olyan munkaalkalmakat teremtenek, ahol betegségük ellenére sen egészségesek lennének. (Néhány ilyen munkahelyet már Szegeden is létrehoztak, mint a Fonalfeldolgozó Vállalatot, vagy a Siketek és Nagyothallók Kisipari Szövetkezetét) Az e©éves évfordulóját ünneplő bizottság mindkét orvosa hangoztatta, hogy mindenkor az igazságosság vezérli öket munkájukban. A betegekkel nincs is semmi bajuk, kölcsönös megelégedéssel folynak le a felülvizsgálatok. S egyre kevesebb azoknak a száma, akik félre akarnák vezetni az orvosokat. Mindössze egy-két kirívó példát hoztak fel, mint a jogtalan előnyök megszerzésére irányuló kísérletet. Békés megyében például két falusi asszony fellebbezett azzal, hogv teijes munkaképtelen, még a lakásból sem tud kijárni. Mikor a bizottság tagjai felkeresték őket. mindkettő nehéz testi munkát végzett. Az ilven esetek azonban ritkulnak, s bizonyára fokozatosan el is tűnnek az életből — a betegek belátják, hogy az egészségügyi szervek a javukat akarják. romok, a tégladarabok kö- nok, akiket nem fogtak rajzott azonban élnek még a ta, de úgy kell rájuk néz»rovarok-. Nem lehetünk tü- nünk, mint a tolvajokra. Mi relmesek velük szemben. másként lehetséges ugyanis, T

évedés ne essék, nem ho© a fizetési borítékban sorolhatunk minden nem kapnak többet mint osztályidegen szárma- más, mégis házat építenek, zásút a -rovarok- névjegy- feltűnően vásárolnak, vagy zékére. Tapasztalatok mu- a gépkocsikat váltogatják, tatják, ho© e© részük lo- pedig mégcsak nem is nyerr , jálisan beleilleszkedett az új tek a lottón vagy örököltek, azok sem tanúsítanak kellő rendszerbe, s talált megfele- s OTP-kölcsönt sem kértek? A

mikor a ©árukkal összeforrott idősebb, lelkiismeretesebb munkásokkal beszélgettünk a Dél-Magyarország szerkesztősége e©ik közérdekű tanácskozásán, affelől kérdezősködtünk: milyen náluk a munkafegyelem, a társadalmi tulajdon védelme. Azt panaszolták, ho© sokszor erélyt. nem harcolnak a fegyelemrontók a közva©on herdáló, a seleitgyártók. sőt a tolvajok ellen sem. akiknek ez hivatalból kötelességük. Tömör értékelése ez a szegedi üzemekben folyó újfajta fe©elemre nevelésnek. Értékelése az osztályharc e sajátos és szükséges formáia helyzetének. Á kábelgyári pártszervezet legutóbbi taggyűlésén Körmöczi elvtárs, a személyzeti osztály vezetője is azok felelősségéről beszélt. akiknek -hivatali kötelessége- szigorítani az ellenőrzést, óvni a közös vagyont, akik a többi között ezért kapják fizetésüket A párttagok. s minden becsületes munkás részére ez a feladat — mint mondotta — az osztályharc kérdése. Kádár János elvtárs meglátogatta a kazincbarcikai ifjúsági építőtábor R Több mint hatszáz budapesti egyetemista érkezeit vasárnap a kazincbarcikai Mező Imre ifjúsági építőtáborba, amely a nyáron a Berentei Vegyiművek építését segíti. Az egyetemisták első csoportja még alig rendezkedett be a sátortáborban, mikor csütörtökön délelőtt váratlanul kedves vendég érkezett hozzájuk. Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Prieszol Józseffel, az MSZMP Központi Bizottságának tagjával. a Borsod megyei pártbizottság első titkárával. Papp Károllyal, a megyei pártbizottság titkárával és Várnai Ferenccel, a KISZ Központi Bizottsága titkárával együtt meglátogatta az ifjúsági tábort. Kádár János elvtárs és a kíséretében levő vezetők megtekintették a táborban folyó munkálatokat és elbeszélgettek a fiatalokkal és a tábor vezetőivel. mészetesen az egyéni, ki hogyan használja föl, mire fordítja jövedelmét. Mert ha a munkaegység évi végeredményéből származó summás összeghez hozzáadjuk a háztáji jövedemet; bizony nemigen szégyenkezhet egyetlen szövetkezeti gazda sem a Petőfi Termelőszövetkezetben. De a másik kettőben sem Szöregen. A munkától függ. — Ne a zárszámadáskor hajcihözzenek, hogy ennek így, amannak úgy, hanem most a nagy munkaidőben fogja meg mindenki a dolog végét — ajánlja Palotás ... S mennyire igaza van. Amig beszélgetünk, az asszonyok egyre csak tereferélgettek, a férfiak közül néhányan figyelték a szót. — Itt a hűsítő kocsi! — kiált egy fiatalember. Mindenki az országútra néz, lovaskocsi jön és megáll az ebédelök mellett. Az ebéd is befejezésre áll, körülfogják a jégbe rakott, italokkal érkező lapos kocsit. Sört, málnát, hideg szódát, savanyúmkrot... ki mit kér. A földművesszöeetkezet embere úgy pattog, mintha pincér lenne az eredeti szakmája. , r| úira indul a csipkelődés. A kocsinál ismét a jól megtermett tazda van műsoron: — Fizessön egy málnát, vagy egy sört — ugratják az asszonyok. Az meg fekete zsíros-poros kalapja alól sandít a sok asszonyra és élvezettel kortyolgatja a jó hideg sört. Éppen Darázs bácsi keveredik a büfés kocsihoz. Előttem áll. amikor Palotás halkan odaszól neki: — Szerződjön le a másik ötre is, Darázs bátyám. A vékony, alacsony termetű ember szigorú pillantást vet az elnökre és azután nyom ban rávágja: — ölég ez. Úgyis irigykönnek rám. — Miért? Hat maga neveli a jószágot neg az asszony. Hajnalban etet. aztán úgy jön ki. — Hiába ... — tárja szét mas karját es a kocsi oldalához lép az öreg Darázs. — Jól van na. De erről még beszélgetünk — hagyja abba az elnök úgy, hogy csak most. idő híján nem folytatja a beszéloc'ést erről a témáról. * ^••uu- i r • - 1mrlul Palotási az A többiek fele elnök, azután azt mondja: — Százkét százalékra csiná'tuk az első félévi szerződési tervünket, a második félévben sem vallunk szégyent. Igaz-e? Ha ilyen szorgalmasan dolgoznak a kukoricatörésig és az őszi munkákban, s a többi termelőszövetkezetben is, akkor nem vall szégyent Szőreg vezetősége és parasztsága sehol, semmilyen formában sem. Kasza Lajos már valahol a faluban jár, intézkedik a kombájnalkatrész ügyében és mi is indulóra fognánk magunkat, mert lassan lejár az ebédidő, de ekkor Palotás Péter egy furcsa gondolatot mond: — Nem is tudom, hogyan magyarázzam, de van olyan vélemény is, hogy ha nem megy a tsz, majd megy az egyéni. S ezt itt-ott elpöttyintik és bizony ez nem jó, mert nem igaz. Persze emögött húzódik meg az az érzés, amely még nem szakadt el teljesen az »enyémtőlA tudatformáló tevékenység jeTentőségét ez a gondolat szinte követeli: pártszervezetektől, állami, gazdasági vezetőktől egyaránt. Szöregen meg a mezőgazdaság adottságai is sürgetik az intenzív nevelőmunkát. Ez a község összenőtt Szegeddel, csábít a város, az ipar. Bonyolult a helyzet azért is, mert itt nagymértékű virágkertészkedés folyt, viszonylag kis földterületen és ez most módosult. — Hát bizony az emberekkel nap mint nap kell foglalkozni. Igaz, hogy a gazdasagi alap hamarább megváltozik, mint a tudat — mondja Palotás Péter, a tanácselnök. miközben elköszönünk a Petőfi Tsz tagjaitól. , .. , egészen a falu széléig Útközben munkacsapatok dolgoznak, férfiak, nők .. . beljebb az úttól füstöl a téglagyár kéménye, hetven-hetvenöt ember dolgozik ott és évente 12 millió léglát adnak az országnak. Uti hengereket kerülgetünk, mert új utat csinálnak, régit portalanítanak, éppen most kaptak közel félmilliót a szöregiek erre a célra. . . — Nagy jövőjű község a miénk is. Kéthárom hét múlva olyan lesz, mint egy kis város — mondja bizakodva a tanácselnök. Igaza van. Szöregen szorgalmas, dolgos nép él, megteremtik a kulturált mezőgazdasággal együtt a »kisvárost« is. s. L égi tapasztalat Szegeden is. hogy az ellenséges elemek ravasz, módszereihez tartozik üzemeinkben a rémhírterjesztés, a bérdemagógia, a normarendezés elleni áskálódás és általában a munkafegyelem lazítása. Aknamunkájuk egyik veszélyes fonná ja a társadalmi tulajdon eltani bűncselekmény. Társaik. • szövetségeseik- Is akadnak ilyen tevékenységükben, főként a közönséges bűnözök, akik közül sokan a volt kizsákmányolók lezüllött tagjaiból -verbuválódtak-. Nem ritkán lopásra. -könnyű pénzszerzésre- ösztönöznek laza erkölcsű dolgozó embereket is. A Szegedi Szalámigyár — egykori budapesti Dozzi-féle szalámigvár tulajdonosának fiából lett — szalámi mesterének példája is igazolja, ho© ezek a honi Osztap Renderek újra és újra megkísérlik, ho© mind azt a lehetőséget kihasználják, ami egv változó és szakadatlanul alakuló társadalom csatái"j ban számukra megmaradt, j Dozzi azt tartotta magáról és ; hitette el másokkal, hogy J kiváló szakemberként nélkü; lözhetetlen a Szegedi Szalá• migvár munkájában. Mint 5 vezető beosztásút nem mot tozták a kapunál. Naponta • többször ki-beiárhatott, s ezt J kihasználva lábszárára kö{ tözte a ©ulai kolbászt, inge } alá dugta a húst. zsebébe 5 rejtette a felszeletelt szalá: mit. Rendszeresen fosztogat• ta a társadalmi tulajdont. • Már a szegedi üzembe is X úgy került, mint BudapestJ ről elkergetett szalámimes} ter. Ott is enyves volt a kei ze. Lopott annak ellenére, j hogy előtte, szeme láttára vesztett rajta a szalámigyárban Csanádi a társaival. o tt settenkednek a Dozzi-féle orvtámadók más üzemekben, vállalatoknál is. ök azok. akik na©'ban és kicsinyben drágítanak hamisítanak, vesztegetnek, herdálnak, lopnak, csalnak. Valamennyien jól láthatjuk, hogy szép szóért bizony nem hagyják abba. Ne j higgye azonban senki, hogy ] ezek a sikkasztok és tolva- i jok most többen vannak, ] mint a régi, pontosabban | meghatározva: a polgári tár- { sadalomban. Nem azért hívjuk most fel a figyelmet az ellenük folyó harcra, mert szaporodnak. A múltban többen voltak a tolvajok. | Lapozzuk csak fel a Dél>| Ma©arország 1930-as évei• nek példányszámait, vagy • vegyük csak elő az akkori | bűnü©i statisztikát. Meg• láthatjuk mennyivel törne| gesebb volt az ilyen jelen• ség a mainál. | Több mint másfél évtize• de robbant fel a régi, poli gári társadalom épülete. A lő munkát, megértő a nép- Az üzemi tolvajok, az orhatalommal szemben. Vi- gazdaságból és lopott holszont vannak olyanok a ro- mikből jó haszonhoz jutók mok között, akik csak tudo- mindenekelőtt és alapjában másul veszik, hogy dolgoz- nem az üzemek törzsgárdáiniuk kell, ha a létet bizto- ból kerülnek ki. A hanyagok sítani akarják. Ezek ha nyíl- és munkakerülők, a könnyen tan nem is támadnak a nép- szerzett pénz rabjai. a munvagyon, a néphatalom el- kától irtózok a közös va©on len, mert tartanak annak dézsmálói. Hányat és hányat erejétől, mégis a rendszer lepleztek már le az ex-urak ellenségei maradnak. Érthető, rétegéből, akik a becsületes hogy szemmel kell tartani munkásokét. a7, egész társaőket. 1956 példája is bizo- dalomét lopják, nyitja, hogy külső vagy belső aktív ellenséges szemé- £iokszor hangoztatott — Ivek hatására könnven fel- s mégsem váIt frazisadják passzivitásukat. sá ~ . alapigazsag, Á régi rendszer romjai hogy dolgozó népünk gazdamegtalálhatók V munkások sodásának az emberek anyagondolkodásában is. A pro- ós kulturális felemelkedélelárdiktatúra kivívásával 'ének alapja a társadalmi nem tűntek el a munkásosz- tulajdon. Ezért szüntelenül tálvból azok a burzsoá kis- harcolnunk kell a dologtalan polgári csökevények, előité- élethez szokott. a munkatol letek, amelyek a kapitaliz- irtózó emberek ellen, akik musból erednek. Emeilett a úgy értelmezik ezt a társaszocializmus építése során a dajm, tulajdont hogy akl munkásosztály létszama ro- ... . . ..' . , hamosan nő és ez a nőve- b"'1a mar-1a es az 1ar ,ob" kedés egyiittjár sorainak fel- ban. aki többet visz el belöhigulásával. Az új munká- saját gazdagodására, sok közé a felszabadulás óta Hányszor megtörtént már, jelentós számban kerültek ,...„... ., kispolgárok (kisiparosok, bosy am,kf>r koz0,uk egyik' birtokos parasztok, kiske- másik, mint Dozzi is -horogreskedők stb.), illetve azok ra- akadt, n sajnálkozás gyermekei. E réteg egy ré- hulláma hömpölvgött végig szében még él a remény. , , . . . . , _ • i barátainak sorain. A baratok ho© egyszer una azza válhat. ami valamikor volt. Ök indították el: -Tudod kérlek, nem értik és nem is tudják valakinek útjában volt. s felfogni, mit jelent az. hogy állására törtek... Már raehazánkban a kapitalizmus kezdik; Nprn hagviák restaurálásának társadalmi, gmr KezniK ••• w<%m nagjjax gazdasági lehetőségei végle- érvényesülni a magunk faigesen megszűntek. Mindez ta képzett szakembereket.. csak fokozza a munkásosz- Ezekről a -magukfajta- letály nevelésének jelentőse- leplezett emberekről a tőr„ . ,, , ..... .. , , . vény előtt aztán kiderül, em kell különösebb tanulmányokat. végezni hogy enyves kezuek. s tizahhoz, hogy megálla- ezer forintok húzzák a zsepítsuk, a szegedi üzemek büket, dolgozói közötti elmaradottabb emberek, ha lassan is. T%Tem akariuk felszítani de nevelödnek, formálódnak 1H a -mindenki ©anúss lépkednek előre az öntu- nezet IanBÍát. az »osdatosodás lépcsőfokain. Kö- kutatás- egy időben divatos züliik nagyon sokan jelentős tormáját. Sőt ezt legmélyharcöt vívnak önmaguk ko- segesebben elítéljük. mert rábbi téves nézeteivel szem- ez "em egyeztethető össze ben, vagy a környezetükből a part egészséges és helyes hozott és a körnvezetukben Politikaiéval. De amíg ezt meglevő gátló, visszahúzó hangsúlyozzuk és ©akorlagondolkodásbeli. szokásbeli. ti,ag alkalmazzuk, ne feműveltségbeli körülmények tödkezzünk meg e© pillaellen. Egyre többen jutnak ratra sem- hogy ez a poliel arra a fokra, hogy felis- hka OBztálvpolitika, amely merjék: sajátjukat védik, ha kötelezően íria elő számunka társadalmi tulajdon vé- r° az önvédelmet. Mit jedelmében emelik fel szavú- ,Pnt ez? A többi között azt, kat. Ma már nemcsak ak- ho£ív védjük a munkásoszkor szólnak, ha a személyi ta,v hatalmát, védjük a tártulajdont, a magántulajdont sadalmi tulaiiTont külső és lopja meg valaki. Éppen ellenségeinkkel. a leolyan kötelességüknek érzik vitézlett osztályok elemeivel, a tolvaj leleplezését, ha a a közönséges bűnözőkkel közös vagyont, az állami tu- S7ernhpn- S ez nemcsak azok lajdont i©ekszik elvinni va- föladata, akiknek ez hivalaki. Munkások leplezték le, faiból kötelességük, feladata hívták fel a figyelmet a tol- ez a becsületesség és tisztesvaj szalámimester mesterke- ség egyedüti helyes útját járó emberek tjz- és százezreinek. Ez közös nemzeti érdek, a munkásosztály harca a rv: déseire is. M unkásösszefogásra van szükség a társadalmi tulajdon dézsmálói el- póphatalom védelméért. len, mert vannak még olyaNagy Pál Egész napos ünnepségek Szegeden a vasutasnapon Május 9-én, vasárnap ünnepli az egész ország a XI. vasutasnapot. A szegedi igazgatóság területéhez tartozó vasutas dolgozók különösen szép munkasikerekkel készültek erre a már ha©ományos ünnepre, hiszen az igazgatóság ismét az első helyet foglalja el az országos versenyben. A vasutasnapot minden vasúti csomóponton megünneplik. Szegeden vasárnap délelőtt 10 órakor megkoszorúzzák a szovjet, valamint a tanácsköztársasági emlékmüvet, azután a Vasútforgalmi Technikum dísztermében na©©űlést rendeznek. Ez alkalommal többen "Kiváló vasutas« és -Érdemes vasutas« kitüntetésben részesülnek, s csaknem félszázán kapnak soronkívüli előléptetést. Délután sportversenyekei rendeznek, este 8 órakor pedig az újszegedi szabadtéri színpadon hangverseny lesz, melyen Udvardy Tibor érdemes művész és Koltai Valéria, az Állami Operaház művészei lépnek fel. A szegedi vasutasok szimfonikus zenekarát Szalatsy István karna© vezényli.