Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-07 / 158. szám

Péntek, fúllnt 7. 2 A kínai delegátus mondott beszédet Új élet az „Illatok földjén a laoszi értekezlet csütörtöki ülésén A laoszi kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet csütörtökön tartotta 30. ülését MacDonald angol megbízott elnökletével. Az ülésen Csang Han-fu, a kínai küldöttség helyettes vezetője mondott beszédet. Kijelentette, hogy tarthatatlan és meglepő az amerikai küldöttség álláspontja. amellyel akadályozni próbálja. hogy az értekezlet végre-valahára megvitassa, milyen kötelezettségeket kell vállalni nemzetközi síkon laosz függetlenségének és semlegességének biztosítására. — Az Egyesült. Államok azonban szemlátomást nem hajlandó lemondani az agresszióról éR a laoszi ügyekbe való beavatkozásról és attól tart. ho© az emiitett kötelezettségek vállalása megkötheti a kezét. — Az igaz. hogy az amerikai kormány, miután egész sor vereséget szenvedett Laosz elleni katonai beavatkozása során, kénytelen volt az utóbbi időben -semleges Hírek Laonsból Laoszról* beszélni, mindenki tudja azonban, hogy az a "semlegesség-, amelyl.vet az Egyesült Államok kivárt Laosz számára, tulajdonképpen az Egyesült Államok és szövetségeseinek ellenőrzése alá helyezné ezt az országot. — Ertekezletünknek tiszteleiben kell tartania a laoszi nép akaratai és a zürichi közlemény alapján haladéktalanul rá kell térnie a laoszi függetlenség és semlegesség tisztelet bén tartását biztosító kötelezettségek megtárgyalására — jelentette ki Csang Han-fu, majd azt a meggyőződését hangsúlyozta, hogy ha az értekezlet valamennyi résztvevője a három laoszi politikai erő vezetőinek zürichi közleményét tartja szem előtt, akkor nem lesz nehéz a mege©ezés. A következő ülést péntekre tűzték ki. (MTI) Souvanna Phouma megbetegedet! Szvfantivong. a Laoszi Hazafias Front Pártjanak elnöJelentős sikereket ért el egyéves függetlensége alatt a Szomáli Demokratikus Köztársaság ke befejezte pekingi iáiogatasát és csütörtökön reggel Hanoiba utazott. Pekingi• tartózkodásának utolsó napján Szufanuvong Csou En-laj kínai miniszterelnök vendége volt. aki bú-1 csúvacsorát rendezett a laoszi nép képviselőjének tisz-: leletére. Vientianeban szerdán a Boun Oum-féle kormány elfogadta a három laoszi fél vezetőjének zürichi megbeszélésén kidolgozott politikai programot. Ugyanakkor javasolta, hogy a három fél képviselője legközelebb Luang Prabangban üljön össze. * Párizsból érkezett jelentés szerint Souvanna Phouma. a laoszi törvényes kormány miniszterelnöke kénytelen volt csütörtökre tervezett elutazását elhalasztani, mert megbetegedett. Egy klinikára feküdt be. A% angoloknak ki kell vonulniok Kuteaiíból — mondotta a Biztonsági Tanács ülésén Zorin A Biztonsági Tanács szerda esti ülésén tovább folytatták Kuwait panaszának vitáját. Zorin, a Szovjetunió képviselője felszólalásában tiltakozott Kuwait képviselőjének a tanács vitáján való jelenléte ellen, mert Kuwait területét angol csapatok tartják megszánva — mondotta —. s igy Kuwait képviselője nem képvisel szuverén államot. A vita első felszólalója Irak képviselője volt, aki elitélte Angliát, mert megszállása alatt tartja Kuwaitot és el akarja fojtani annak nemzeti mozgalmát. Ezután azt bizonygatta, ho© Kuwait Irakhoz tarBiztonsági Tanács az angol kormányt, hogy vonja ki Kuwaitban levő csapatait. Csak ezután lehet tárgyalni a további lépésekről, arról, hogv mik azok a* Intézkedések, amelyek alkalmaaak arra. hogy békés úton oldják meg az illető térségre vonatkozó vitás kérdéseket. A Biztonsági Tanáes csütörtökön este Ismét összeült. Kissiem : Irak fnvrihh karral Kasszem Iraki miniszterelnök szerdán az Irak biztonságát fenyegető angol esapatösszevonásokra való tekintettel többórás repülőutat tett az ország déli része és a kuwaiti határ mentén. A miniszterelnök útja során tett nyilatkozatában hangoztatta, hogy valótlanok az iraki csapatösszevonásokról terjesztett angol hírek és kijelentette: Irak. békés ország, de megvédi jogait. Kasszem megismételte azt az állítását, hogy Ruwait Irak szerves része és hangoztatta: az iraki nép minden törvényes eszközzel folytatja harcát az angol imperializmus ellen mindaddig, nmig az Arab-öböl mentén fekvő országok fel nem szabadultak és Kuwait vissza nem tért az anyaországhoz. Nóhény nappal ezelőtt, július elsején ünnepelte a Szomáli Demokratikus Köztársaság független állami létének első évfordulóját. A nagy ünnep alkalmából Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke Abdel Pasid Sermarke miniszterelnökhöz küldött üdvözlőtáviratában jókívánságait fedezte ki az ünneplő keletafrikai köztársaság népének és kormányának. Bár Kelet-Afrika és e területen a Szomáli Demokratikus Köztársaság pillanatnvilag nem -súlypont- Afrikában és a világpolitikai események aiakulásaban. mégis érdeklődésre tarthat számot, hogyan is bontakozott ki az elmúlt egv esztendő alatt a szomáli nép független élete attól kezdődően. hogy a volt Olasz-Szomáliból és Brit-Szomáliból egy évvel ezelőtt létrejött az e©séges Szomáli Demokratikus Köztársaság. Az Afrika északkeleti részén levő Szomáli-félszigeten elterülő, R3fi ezer né©zetkilométer kiterjedésű, hazánknál csaknem hétszer nagyobb Szomáli Demokratikus Köztársaság földié már az ókorban is -látogatott vidék- volt: -Illatok völ©enéven Ismert területének partjain gyakran kötöttek ki e©intomi, föniciai és görög haiók. ho© tömjént — ebből ma is itt terem a legtöbb a világon — és mirrhát szállítsanak az aromatikus ©antát adó erdőségekből. A lakosság száma ma körülbelül kétmillió. Fővárosa : Mogadiscio. A Irooikus forróéghallat alatt fekvő. nyugat felől sivatagos és a keleti oldalán pedig legeltetésre alkalmas fennsíkokból álló ország a Szuezi-esatorna megépítéséig az akkori legfontosabb hajózási vonalak mellett terült el s igv -henne volt- a -világ vérkeringésében-. A Szuezi-csatorna megépítése után helyzete megváltozott is attól kezdve már csak a KeletAfrika felé tartó hajók keresték fel kikötött., no meg az olasz és az angol ©armatosítók. Az olaszok Ifiében jelentek meg Szomáli északi részén, déli részén pedig az angolok -ütöttek tanyát* tSB4-brn. 1940-ben az olaszok átmenetileg az egész -Szomálit elfoglalták, de 1941-ben már az angoloké Szomáli északi és déli része. 1943-ig. 1949-ben az ENSZ Olaszországot bízta meg a volt Oiasz-Szomáli feletti -gyámsaggal*. mig a déli részen továbbra is megmaradt az angolok fennhatósága. 1959-ben Szomáli két részében megtartott választásokon a Szomáli egyesítéséért küzdő partok győztek. lgy az angolok 1960 június 26-án. az olaszok pedig július elsején kénytelenek voltak megadni a függetlenséget Szomáli két részének, amelynek képviselőt néhány nap múlva Mogadiscióban megállapodtak abban, hogy a két terület egy allamban egyesül. lgy született meg tehát a Szomáli Demokratikus Köztársaság, amelynek már az indulásnál is hatalmas nehézségekkel kellett megküzdenie. A túlnyomórészt állattenyésztéssel foglalkozó, törzsi szervezetben élő félnomád és nomád lakosság letelepítése, az öntözéses földművelés lehetőségeinek minél nagyobb területen való megteremtése, hogy ne csak a folyók völgyében termelhessenek gyümölcsöt és gabonát és ne csak az olasz telepesek, akiknek 20—30 ezer hektáros birtokaik is vannak; az iparosítás elterjesztése — a meglévő néhány gyár sok százzal való növelése —, a 90 százalékos Írástudatlanság felszámolása, mindenekelőtt a szomáli nyelv A Bejének, majd irodalmának kialakítása. hogy a lakosság ne csupán arab, illetve olasz és angol nyelven tanulva legyen kénytelen megteremteni kulturális életét. Mindezekből a célkitűzésekből természetesén nem sok valósult meg az elmúlt egy esztendő alatt. A nagykiterjedésű országban, ahol vasút nincs s ah.nl a teve a fő közlekedési eszköz, egyelőre továbbra is az egy család birtokában levő tehenek száma a vagyoni és a társadalmi helyzet fokmérője. Az olasz és az amerikai tökével működő érdekefisegek még most mérik fel tevékenységük további kiszélesítésének lehetőségeit. A fejlődés legfontosabb perspektíváit azonban a szocialista országokkal való kapcsolatok megteremtése jelenti, s a szomáli koimány ezen az úton járva kívánja célkitűzéseinek többségét megvalósítani. A Sermarke miniszterelnök vezetése alatti kormányküldöttség május 24. és június 2. között a Szovjetunióban járt és megállapodást írt alá a szovjet kormánnyal. Eszerint a Szovjetunió kedvező feltételek mellett 40 millió rubel hosszúlejáratú hitelt folyásit ipar- és mezőgazdaság-fejlesztésre. hétmillió rubel értékben pedig — ötéves időtartamra — áruhitelt bocsát rendelkezésre. Ezenkívül a szovjet kormány ellenszolgáltatás nélkül segítséget nyújt két kórház, egv középiskola. egy nyomda és e© rádióállomás építésében. Uoyancsak hosszúlejáratú kölcsönt bocsát a szomáli kormány rendelkezésére a Csehszlovák Szocialista Köztársaság is — ebben állapodott meg a Moszkvából hazautazó és Prágába is ellátogató szomáli küldöttség a csehszlovák kormánnyal — s csehszlovák szakemberküldöttség méri fel a szükségleteket. hogy azután a legrövidebb időn belül gyárakat és berendezéseket szállítsanak Szomáliba. Az „Illatok földié" e© év alatti fejlődésének még nincsenek kiemelkedő állomásai. kiugró eredményei. De ez nem is megy máról holnapra, mert hiszen évszázados elmaradottságot felszámolni, új életszemléletet kialakítani csak a szükséges feltételek előzetes megteremtésével lehet csupán. Az a nagy lendület és reális itélöképesséo nzonbaH.'hmely annyira jellemzi a szomáli nép életének új szakaszát, kétségtelenné teszi, hogy a Szomáli Demokratikus Köztársaság gyorsan eléri kitűzött céljait. Perényl István tnzik. s ho© az iraki kormány még az angol katonai akciók hatására sem mond le kuwaiti jogairól. Végül kérte, hogy a Biztonsági Tanács köteleire Angliát csapatainak Kuwaithól való kivonására és tegye lehetővé Kuwait népének, hogy saját maga döntsön sorsáról. Az ezután felszólaló Zorin aláhúzta, hogy a kuwaiti helyzet fenyegeti a békét és a biztonságot, majd elitélte az angol kormányt, amiért az csapatokat küldött Kuwaltbg és így próbálja Irakot sakkban tartani. Ezért a szovjet küldött követelte: kötelezze a nek özvegye szerdán két kisgyermekével Kairóba érkezett ahol találkozott Lumumbának majdnem egy éve Kairóban levő három idősebb ©termekével. * Kaszavubu kongói elnök egymilliárd pesót ruháznak be. Eichmann tagadja a budapesti <zyilkos«á<rokat Az Elehmann-per caütör- A bíróság előtt — mint Is! toki tár©-aláai napján fol.v- merete* — a magyarországi ! tattak a vádlott, -tanúkénti* eseményekről valló e©'ik ta-1 kihallgatásét. Eichmann to- nú elmondotta, hogy amikor] vábbra is tagadni igyekezett Eichmann villájanak kert.iébünösségét és mindent elkö- ben 14 fiatalember árkot] vetett, hogy elhárítsa magá- ásott, az. egyiket Eichmann ról a felelősséget magyaror- és segédtisztje a villa müszági tevékenységem. helyének helyiségébe vitte j Eichmann azzal a váddal A tanú ezután szörnyű kikapcsolatban. ho© budai áltásokat. zajt. ütlegelése-i villajában halálra vert e© ket hallott, mintegy negyed- j zsidó fiatalembert, kijelen órán keresztül. Aztán az ní-j tette: -soha nem ölt, sőt tó kinyílt és Eichmann fel-j még csak nem is vert meg dúltan kijött. Később elvitsenkit*. ték a fiatalember hulláját. Eichmann tagadta felelősségét annak az intézkedésnek rrtbgmásításában. amelynek értelmében egy 1500 zsidót szállító transzportnak vissza kellett volna térnie Kistarcsára, -Ugy hallottam, hogy az 1500 zsidó elindítását Horthy rendelte el — mondotta Eichmann —. én. aki nem merlem a leRkisebb kezdeményezést sem megtenni. sohasem merészeltem volna kiadni e© ilyen parancsot*. Servatius védőügyvéd ezután különböző okmányok alapján igyekezett bizonyítani. hogv a zsidókérdés vépső megoldásának -gyors akcióiái* Himmler és Hitler rendelte el. Eichmann vallomásának további rénzében tagadta azt is hogy Höttlnek. bűntársának — aki ma Ausztriában éli világát és onnan küldött írásbeli vallomásában alaposan -bemáttotta'Eichmannt — valóban azt mondotta volna Budapesten, ho©' hatmillió zsidót semmisítettek meg. (MTI) A szőregi határban Lumumba özvegye Kairóban Pauline l.umumba. Kongó szerdán Leopoldville-ben renmeg©!lkolt miniszterelnöké- deletet írt alá. amelyben -felhatalmazza- a kongói parlamentet. hogy július 15-ét követően megnyissa új ülésszakát, a parlament két háza elnökének megállapodása alapján kijelölendő napon. Fidcl (iaMro ismcplellc Knlia négyeves lervét Fidel Castm kubai minisz- Az előirányzott összegből terelnök legujóbhi rádióbr- hajógyárat, félmillió tonna szédében nyilatkozott hazája kapacitású acélművet, autógazdasagi helyzetéről. és traktorgyárát. valamint Fidel Castro kifejtette Kit- villamossági művet építenek, ba négyéves tervének célki- ezen felül támogatják a n»ktűzéseit'. A négyéves terv is kobalt-termelést is. 1962. január 1-én kezdődik F j,egztik méR „ papír-. meg: Ebben az időszakban ^ ment-, műtrágya-, radio ceés televizioipart is. Paloías PéterA tanácselnökkel, rei jártuk a határt. Nem unaloműző séta volt ez. a Petőfi Termelőszövetkezet földjére az 1400 katasztrális holdra voltunk kíváncsink, meg a gazdákra és ilyenkor dologidőben a -helyszínen* lehet szót váltani a szövetkezetiekkel. Kübek határában egy 30 holdas, szép kukoricatáblán serénykedtek a szövetkezetiek. vagy harmincan, férfiak és nők. idősebbek, fiatalabbak ... Valamivel odébb meg a hármashatár közben kombájn aratta a búzát, egy-két ember szorgoskodott a gép körül. Delet húztak, mire az ebédre készülő kapásokhoz értünk. Előkerültek a kis szatyrok, azután a száraz harapnivalót kosztolták a tábla szélén ... Valahogyan egészen megfeledkeztek a régi szólásmondásról. hogy -a magyar embör amíg öszik, nem beszél* —. mert ugyancsak tiiskölték egymást. Különösen egy jóhnsú gazdát ugrattak aZ asszonyok, hogy illjön közébük. aztán ott legénykedjen ... De az csak nem állt szónak: -Fél. hogy megtudja az asszony- — ugratta Palotás. a tanácselnök. . előkerült Kasza I.ajns is. a Közben Petőfi Termelőszövetkezet elnöke. Csak úgy futtában állt le. motnrnyereffből évődött, mep válaszolgatott a komoly kérdésekre. — Sietek, hogy alkatrészt kerítsek a kombájnhoz — mondta, hogy értsünk a szóból és ne tartsuk hosszú Ideig. Érdekes ember ez a Kasza l,a)os. Megfehéredett a haja, de a természete, akarata még mindig olyan, mint régen, ami kor még az újszegedi gözfűrész mvnká sa volt és a gatterok körül szorgosk' dott. — De reg vöt! — mondja nevetve. Igaza van Bégen volt. Hiszen tizenke éve elnöke a Petőfinek, s ez is hossz1 Idő. Különösen akkor tűnik hosszúnak ha figyelembe vesszük, hogy egy terme löszövetkezet vezetése bizony új utak ta posását jelenti... S nemcsak a szakma val, szervezéssel kell boldogulni, hanem az emberekkel, a régi gondolkodás és a? uj gazdaság' helyzet ellentmondásának athidalasával.. — Nehéz a közösségi munka — sóhajt Kasza, s elmélázva nézi a bujazöld, aranysárga színekkel kevert határt. — De megéri — válaszol Pálotas. — Hat ttPTTT WOflrfWt, Itt nagyobb hasznot hajtok a társadalomnak, mint a gözfűrészben a cirkula mellett. Bár nehogy azt higgyék, hogy az nem nagy dolog. De ez még nagyobb. !/..,„ « a kibuggyant önKulonosen ez vatlomás. mert bizony tizenkét küzdelmes, nehéz ér edzette Kasza loiost és taníttatta mep vele. hogy a közösségi munka nem hoz sok elismerést, néha Inkább szidást bővebben, de végtelen nagy lelki nyugvást, emberi méltóságot kölcsönöz és felelősségérzetet mások sorsaért. és ez esetben másfél ezer holdas birtok jövőjéért. — Dolgoznak-e rendesen a szövetkezeti gazdák? — kérdeztem az elnöktől. — Amint látja. Van itt munkakedv. Igaz a munka értelme is látszik, már itt a határban is. — Nincs kihúzó? — De akad egy-egy csellengő, akit figyelmeztetni is kell. — Eppen tegnap este beszélgettünk el két emberrel. Mondtuk, hogy kevesebbet emelgesse a poharat és jobban bersüHe meg a pénzt meg a mnnkát... — szólt közbe Palotás. Sajnos, ez többirányú kérdést ts felszínre hozott. Mert az a gazda, aki gangosán szól a söntés mögé nyáridőben, hogy -még egy rundot ide — én fizetem*, vagy úgy, hogy -még hal pár virslit ez én kontómra* — annak a malaca nehezen hízik télire vágnivnló jószággá . ., mert n korpa meg a kukorica penzzé lakul át és szétgurul a söntés tetején. ^ , • • . j 1 is bizonyos Meg az irigykedes esetekben innen fakad. Ugy keidödik. hogy ennek, •agy annak -mé van? Mun még televiiót is vött — azelőtt mög motort. Hunnon az istenbú?* A munkaegység pedig egyformán tizei és ebben az evben valószínű igen jól fizet a Petőfiben ts. Ter