Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)
1961-07-28 / 176. szám
Péntek, !9«1. JűHn» ?8. 2 Nagy érdeklődést keltő beszámolók a moszkvai Vílágifjúsági Fórum csütörtöki ülésein i Olasz—osztrák ellentétek Dél-Tirol miatt A Vilagifjúsági Fórum eoútörtok délelőtti iiléee Jor<H Alberto Navarre nicaraouai diak elnökletével nyílt mes a Moszkvai Szakazervenetok Háza oszlopcsarnokában. -Az ifjúság társadalmi jogai és kötelességei® címmel ketten mondtak beszámolót: Vang Csao-hua, a Kínai Országos Demokratikus Ifjúsági Szövetseg képviselője é* Oblitey Tettek. a chanai úttörő szervezet küldötte. Szünet után Marian Rena Lengyel Szocialista Ifjúsági Szövetség első titkára vette át az elnöklést. "Ifjúság ét haladat- címmel három beszámoló hangzott el. Az előadók a kővetkezők voltak: Jeam Row.r. a Montpellier-i egyetom tanára. Heetnr Sutnaga, a venezuelaiak küldötte, V. Vedra. a Csehsrloatak Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának első titkára. A fórum 4*ln> a ni ülése magyar lét szerint egy óra titán nyílt meg. A tunéziai küldöttek tájékoztatták » fórumot o kizártul HelyzotrSI A moszkvai fórum csütörtök délutáni ülésén Jorge R. Valdez kubai küldött elnökélt. A résztvevők először meghallgattak a venezuelai ifjúság küldöttének -Az ifjúság é* a haladás® című beszámolóját. Ezután a tunéziai fiatalok küldötte tájékoztatta a jelenlevőket a bizertai helyzetről. A fórum ezután távIlatot intézett a Tunéziai Köztársaság kormányához. Ebben tel jes molldaritásá rál biztosítja a szabadságáért harcoló tunéziai népet. A francia kommunista ifjúság küldötte a tunéziai delegátussal egyetértésben újabb javaslatot terjesztett elő: a fórum de Gaulle francia köztársasági elnökhöz intézendő táviratban tiltakozzék az agresszió ellen és követelje a francia csapatok teljes és azonnali kivonását Tunézia területerői. A javaslatot nagy tapssal fogadták. Hasonló egyöntetűséggel: hagytak jóvá a kubai javaslatot: az ENSZ-hez inté- ! zendő távírat szöveget. Ezután a fórum teljes ülése megalakított hét bízottságot. A többi bizottság a követ- í kezö napokban alakul meg. • A magvar küldöttség tagjai valamennvi bizottságban helyet kaptak. Penteken a fórum már bi- | '/rútságokban folytatja munkáját. Két ülést tartott csütörtökön a francia és az algériai delegáció Lugrinban Csütörtökön délelőtt — magyar idő szerint 10 óra Ifi perckor — megnyílt Lugrinban a francia—algériai értekezlet második szakaszának ötödik ülése Az ezt megelőző ülésen — kedden — megallaporias jött léire az értekezlet munkamódszerében. Igy elhatározták, hogy a különböző kérdéseket öt bizottság elé utalják. A bizottságok a plenáris ülésekkel párhuzamosan végzik munkájukat és időről idóre jelentést tesznek az értekezletnek. A csütörtök délelőtti ülés csaknem két óra hosszat tartott. Hírügynökségi értesülések szerint az önrendelkezési jog alkalmazásaról és biztosítékairól — tehát lényegében a szahara kérdéséről — folyt eszmecsere. Az értekezlet megkezdése éta el«ő ízben történt meg. hogy az algériai küldöttség nem utazott vfezsza az ebédszünetre Genfbe. hanem a lugriní Allaman-kastélyban fogyasztotta el ebédjét. Egyes tudósítók ebben ez értekezlet legkörenek megjavulasát látják. Délután — magyar idó szerint 16 órakor — ismét öezszeült az értekezlet. A delegátusok délután 17 óra 45 perckor fejezték be tárgyalásukat. A következő ülést péntek délutánra tűzték ki. A csütörtök délutáni ülést követően a francia küldöttség szóvivője közölte, hogy mind a délelőtti, mind pedig a délutáni íilésen az önrendelkezési jog alkat- 1 mazásáról és szavatolásáról — vagyis a Szahara kérdéséről — folytattak eszmecserét. Kwame Nkrumah életrajza Oszagyvfo dr. Kwame Nkrumah — aki ma érkezik hazankba, háromnapos látogatóra — élete egybeesik a modem Ghána törtenetével, amely az ő vezolesével jutott el a függetlenseghez es vált életerős, virágzó nemzetté, a nemzetek vilagköznsségének felelős es hasznos tagjává. A ghanaiak szeretett vezetőjüket -Oszagyefo® néven illetik. E szó felszabaditót jelent nyelvükön Dr. Kwame Nkrumah köztársasági elnök, aranyműves fig, 1908 szeptember 21-én az akkori Aranypart egyik kis falujában Nkrofulban született. Tanulmanva.it miszsnós iskolában kezdte, majd az Egyesült Államokban és Angliában folytatta. Nkrumah Londonban kapeaolodott be a politikai küzdelembe: 1945-től 1947-ig a nyugat-afrikai nemzeti titkárság főtitkári tisztségét töltötte be. szerkesztette az afrikai diákok lapját, és ugyanakkor a pán-afrikai kongresszus titkára volt. Londonban jelent meg »Az új Afrika® című röpirata Nkrumoh öt könyvet irt az afrikai szabadságmozgalomról. 1947-ben az Egyesült Konvenció nevű politikai párt főtitkára lesz. 1948-ban egy tüntetés ntén Nkrumahot és több társát letartóztatták. Kiszabadulása után 1949hen. megalakította a Népi Konvenció pártot. 1850-ben az önkormánvzat azonnali kivívásáért folytatott tevékenysége miatt ismét órizptbe vették. Még börtönben volt. amikor pártja az 1951es évi általános választáson nagy győzelmet aratott. Nkrumah egyenesen a börtönből került a miniszterelnöki székbe. A törvényhozó gyűlés tan.Vban fogadta el Nkrumah törtenelmi javaslatát, amely Aranypart teljes függetlenségét követelte 1957. március 6-án kikiálltottak Aranypart függetlenségét Az ország nevét ezután, a történelmi idők virágzó néger birodalmának emlékezetére Gbanára változtatták. 1960. július 1-én Ghánát köztársasaggá kiálltottók ki és Nkrumahot elsöprő többséggel elnökké választották. Ettől fogva Nkrumah elnök szakadatlanul munkálkodik Afrika felszabadításán és egyesítésén. -Ghana függetlensége értelmetlenség volna, ha nem lenne összekapcsolva az egész afrikai földrész felszabadításával® — mondotta elnöki beiktató beszédében 1961. februárjában vendégül látta Brezsnyevet, majd meghívta Ghanába Hruscsovot, aki a meghívásnak, későbbi idő-: pontban tesz eleget. Nkrumah ellátogatott a Szovjet- j unióba, Lengyelországba, az i Egyesült Államokba. Indi-! aba, valamint Angliába es körutazást tett a független afrikai államokban. Dr. Kwame Nkrumah 1957-ben feleségül vett eg.v egyiptomi diáklányt. 4 Nkrumah-házaspárnak kel gyermeke van. Tuniszi laRvéleményok: Hammarskjöld Bi/ertában láthatta a franciák agressziójának minden bizonyítékát .4 fretnein kormány nem volt hajlandó fogadni Hammarskjöidot Dag Hammartkjöld. az ENSZ főtitkára befejezte háromnapos tunéziai látogatását és csütörtök délután elutazott Tuniszból. Burgiba elnök csütörtökön még közel kél órán át tanácskozott Hammarskjölddel. Utána csaknem valamennyi miniszter részvételével ülést tartottak. Burgiba elnök pénteken Hasszunaval, az Arab l.iga fötilkáraval folytat majd megbeszélést. Hasezunát péntekre várták Tunézia fővarosaba. * A tunéziai sajtó bőven foglalkozik mind Hammarskjöld útjával, mind pedig a francia minisztertanács után kiadott közleménnyelAz Asz Szabah című lap kiemeli: Hammarskjöld az agresszió színhelyén járva láthatta „ tamnrias nyomait, megbizonyosodott arról, hogy az ENSZ döntését nem hajtották végre és meggyőződhetett a tények hitelességéről. amelyet a franciák továbbra is tavadnak. Az. A1 Amal című lap figyelmezteti Franciaországot. hogv döntő hibát követ el. ha azt hiszi, hogv Tunézia elfogadja a jelenlegi helyzetet E hiba elkövetése — írja — jelenlétének felszámolását eredményezi majd nemcsak Tunéziában, hanem mindenütt, ahol Franciaország ragaszkodik jelenlétéhez. Franciaország — hangsúlyozza a lap — megteheti, hogy továbbra sem veszi figyelembe az ENSZ határozatait, de Bizerta kiürítése eiodazhatatlanul meg fog tört én ni. * Világszerte meglepetés! kellett az a hír, hogy de Gaulle én Pebré francia miniszterelnök. de még Cosive de Murville külügyminiszter sem volt hajlandó meghívni Franciaországba, illetve fogadni Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt. Általános nyugati vélemény szerint ez azért történt, mert Hammarskjöld túlságosan is sokat látott Bi-ertában. Látta. hogy a franciák nem hajtották régre a Biztonsági Tanács határozatát s hogy a tunéziai feszültség legfőbb oka a franciák magatartása. De Gaulle ezzel értésre adta. hogv nem törődik n Biztonsági Tanacs döntésével. Jé néhány hét éta a világsajtó szinte naponkent közöl jelentéseket arról, hogy az Olaszország északi részén levő Dél-Tirolban újabb bombamerényleteket hajtottak végre, vagy hagy elfógott merénylőket tartóztatott le az olasz rendőrség. A dél-tiroli események miatt Olaszország és Ausztria viszonya elmérgesedett, anynyira. hogy az osztrákok ismét az ENSZ elé kívánják terjeszteni a dél-tiroli problémát. Mi is történik valójóban Dél-Tirólban? Kezdjük talán a dolgok földrajzi részevei, azzal, hogy Del-Tirol — olasz nevén: Boizano — Trentino Alto (Felsői Adige autonóm terület egyik tartománya. Boizano területe 7500 négyzetkilométer, kevés híján kétszer akkora mint Csongrád megye. lakóinak száma körüP belül 300 ezer, döntő többségük német anyanyelvű. Éz a terület 1919-ben kerüli Ausztriától Olaszországhoz és azóta van tulajdonképpen -dél-tiroli probléma®. Ovstrák róarröl azt állítják. hogy pzek a dél-tiroli német anyanyelvűek osztrákok, míg az olaszok szerint ezek valójában bajorok, akiknek különleges 6tátuszuk van: hivatalosan is használhatják anyanyelvüket, német nyelvű általános- és középiskolákat tartanak fenn számukra t képviselőikből alakulnak meg (ahol többségben vannak) « helyi — községi, városi —r tanácsok. A Bolzano-i németek azonban keveslik mindezt. Azzal vádolják az olasz kormányt, hogy nem biztosit számukra önrendelkezesi jogot, Az olasz kormány viszont azon a véleményen van, hogy tnáris többel adott a dél-tiroli vbajoroknak*, mint amennyi azoknak jár. A 4eltirotiak azért követelnek olyan sokat — mondják római kormánykörök —, mert pangermén izgatás folyik közöttük. Tény, hogy a dél-tiroliak 90 százaléka l9?9-ben felvette a német állampolgárságot és átköltözött Németországba. (Ezt akkor lehetővé tette Mussolini egyik rendelete, aki igy akart *kedveskedni« Hitlernek.) 1945-ben azután ezek a "németek® — az olasz kormány jószívűsége folytán — visszatérhettek Olaszországba és visszakapták olasz állampolgárságukat és korábbi javaikat. 1946. szeptember 5-én Párizsban az olasz és az osztrák kormány között megállapodás jött létre, amelynek értelmében az olasz kormány kötelezettséget vállalt, hogy a Bolzano-i német anyanyelvűek, kisebbségi — tehát nem önrendelkezesi — jogát minden téren biztosítja. 1960 oeién az ENSZ-közgyülés 15. ülésszaka is foglalkozott a dél-tiroli problémával. Dél-amerikai javaslatra közvetlen tárgyalásokét javasolt az olasz és sz osztrák kormánynak. Jellemző azonban, hogv a két kormány között ez év január 27-én Milánóban és június 24-én a svájci Zürichben megkezdett tárgyalások már másnap félbeszakadtak. A zürichi tárgyalások eintt és után különösen sok me rénv letet követtek el DélTirolban: utakat, hidakat, erőműveket, távvezetékeket robbantottak plasztik- és -klasszikusr bomhakkal. Az olasz hatóságok csupán július második hetében több, mint 300 kilogramm, nagyrészt nyugatnémet gyártmányú robbanóanyagot gyűjtöttek össze Dél-Tirolban. A július 9. és 16. között letartóztatott 36 "merénylő-gyanús- között szerepelt a DélTiroli Néppárt főtitkára is. akinek gépkocsija elfogatásakor tömve volt lázító röpiratokkal. A Neye Zürcher Zeitung cfmű svájci lap egyik július eleji száma szenzációs leleplező cikket közölt arról, hogy a Dél-Tirolban elkövetett merényletek tettesei a hitleri Wermacht hírhedt "Brandenburgi® hadosztályának volt szabotázsspecialistái, a bombamerenyletek technikájának mesterei. A mindkét fél türelmetlensége és a nyugatnémet -beavatkozás® miatt elmérgesedett olasz®—osztrák viszony megjavulása belátható Időn belül alig valószínű. s bizonyos, hogy még egy újabb ENSZ-közvetités sem jár szinte semmi kézzelfogható eredménnyel. Perényi István A szudáni miniszferetno't hazautazott Moszkvából Szovjet-szudáni közös közleményt írtak aló Ibrahim Ablvud, a szudá- szág Tunézia ellen intézett ni fegyveres erök foparancs- tántadasat. npka, Szudán miniszterelnö- Mindkét ország kormánya ke 11 napos Szovjetunió-bed szolidaritását fejezte ki az látogatás utan csütörtökön angolai nép felszabadító harMoszkvából Szimferopolha eóvg), elítélte a Kongó belutazott. ahonnan hazatér ügyeibe való imperialista bemajd Szudánba. avatkozast. Szolidaritását feSzerdán Moszkvában I«o- " *ét fél «z algériai n.vid Brezsnyev, a Szovjet- nép függetlenségi hareaval unió Lesfelső Tanácsa el- »«• nökségének elnöke, és Ibrahim Abbnd, a Szudáni KnzA két ország kormanya megállapította, hogy a Szovtársasaág miniszterelnöke jetunió és Szudán kapcsolaközös nyilatkozatot írtak alá. tai az egyenlőség, a kölesöIhrahim Abbud meghívta nős megértés, az egymás belNyikita Hruscsovot és Len- ügyeibe való be nem avatkonyid Brezsnyevet, tegyenek zás és a kölcsönös előnyök viszontlátogatast Szudánban, alapján fejlődnek. Ilyen n'flA meghívást a szovjet ál- pon minden lehetőség meglamférfiak köszönettel e]fo- van a szovjet—szudáni kapgadták. A nyilatkozat kifejti, hogy csolgtok fejlődésére. A szovjet kormány vállala Szovjetunió és Szudán ta, hogy gazdasági és mftszaegyelért a gyarmati rendszer ki segítséget nyújt számos maradványai felszámolásé- szudáni ipari üzem épitésénak szükségességében: mind- hez, és a szakemberek képkét ország elítéli Franciaor- zésének megszervezéséhez. Nagy összegű szovjet segítség az afrikai országoknak A Szovjetunió. Ukrajna és Bielorusszia kormányai kijelentették. hogy készek 300 ezer. 25 non, illetve 10 000 — összesen 235 000 — rubellel hozzájárulni az afrikai országoknak nyújtott nevelésügyi segély-programhoz. A szovjet, ukrán és bjelnrusz UNESCO-bizottságok értesítették erről az UNESCO főigazgatóját. A szovjet kormány elha'ározta. hogy ezen felül az UNESCO utján 1961-ben és 1963-ben évente 25 háromeves ösztöndijat biztosit az afrikai országoknak, hogy leendő tanáraik szovjet főiskolán nyerhessenek képesítést.