Délmagyarország, 1961. július (51. évfolyam, 153-178. szám)

1961-07-26 / 174. szám

3 Seerda, 1961. júlios 26. A CSÉPLŐGÉPNÉL A gyár szívverése nem lassúihat le S zeged kulturális életére üdülnek a dolgozók, hanem sze nem erről van szó! ln­ugyancsak nem lehet a többi évszakban is. Ha ez kább a kertekben kapáló es ezekben a napokban ráfog- általában meg is felel a a földeken arató, cséplő em­ni, hogy "uborkaszezon® jel- valóságnak, mégsincs így berek között kellene keres­lemzi, hiszen télen sem volt mindenütt hiszen letagad- ni azokat, akik üzemükből ekkora sürgés-forgás, mint hatatlan tény, hogy legtöb- mostanában távol marad ­mo6t. a szabadtéri játékok idején. De a színház, a sport még nem a város egész élete, talán nem is a legfontosabb része annak. Legalább annyira lényeges, hogy a szegedi ipar hogyan állja meg helyét a nyári hó­ben nyáron utaznak a Bala- nak. A vasöntöde vezetői tonra a Mátrába külföldi végeztek nemrég ilyen ei­fürdőhelyekre. Senki sem lenörzést, és sajnos, ez volt akarja megszüntetni a nyár a tapasztalatuk. üdülőidény-jellegét, legfel­jebb csak arról lehet szó, hogy okosabban. ügyeseb­ben kell megszervezni a Kora hajnaltól késő estig zúg a cséplőgép az újszegedi Rózsa Ferenc Tsz szérűjében.. Mint mondják a gazdák, árpából az átlag meghaladja majd a 16 mázsát ssűht: Nagyon nehéz munka a cséplés. Napközben egy-egy télórácskát pihenni is kell az embereknek. Ilyenkor jól­esik egy pohár üdítő ital. vagy egy kis üveg sör. A Szeged vidéki körzeti föld­mű vesszövetkezet dolgozói gondoskodnak a cséplőcsapa­tokról. Naponta kiérkeznek a Rózsa Ferenc Tsz szérű jébe. fs az ujabb sörösládak, s mhti felvételünk mutatja, pihenő közben van ls ke­letje a kőbányainak. napokban, hiszen a terme- szabadságolást. Nem csupán lés adja meg anyagi alapját a munkások között, hanem az általános fejlődésnek. a vezetőknél is, hiszen ép­Már az elején le kell pen az elmúlt hetekben for­szegezni. hogy az ipar dult elő, hogy az egyik sze­"uborkaszezonja® nem csu- gedi textilüzem vezetői egy­pán helyi jelenség. Győr- szerre voltak oda szabadsá­Sopron megyében — ahol gon. sokkai több üzem dolgozik, A túlzott mértékű szabad­mint nálunk — épp úgy ságoltatás nemcsak azt je­megtalálhatc, mint egyebütt, lenti, hogy ennyi meg ennyi Csakhogy ez nem vigasz, hi- munkaerő kiesik a termelés­szen ha más kútba ugrik, bői. Ennél többet jelent! nekünk nem muszáj utána Példának hozzuk fel azt az ugrani. Lefordítva a hason- esetet, ha mondjuk, szabad­latot: számunkra az a fon­tos, hogy a szegedi üzemek­IV em lehet egykönnyen belenyugodni abba, hogy a nyár az ipari "ubor­kaszezon® ideje legyen, s csak ősztől tavaszig pezs­düljön az élet a gyárkémé­nyek tövében. Igaz, amit most elmulasztanak, ezt ké­sőbb úgyis meg kell csinál­ni, csakhogy akkor kétsze­res erőfeszítésbe kerül. 3 ez nincs rendjén! Annyi­szor beszéltünk már az ütemes termelés fontosságá­ról, hogy semmi külső in­ditéka sincs az éwégi haj­ráknak, és lám, megint könnyen beleeshetünk a ré­ságra' megy az újítási elő- §1 blbaba' . Hiaba sokszor a szocta­ben ne legyen tespedtség, a termelés ne topogjon egy­helyben. Banálisan hat. de ebben az esetben mégis meg lehet ismételni, hogy nyáron nagy a meleg. Melegben pedig nem megy úgy a munka, adó, aki egyébként üzem­technikusi teendőket is el­lát Helyettesévé a gyártás­vezetőt teszik meg, aki egyébként szintén funkcióban is ügyködik. Mi lista munka verseny is. mely — papíron régen megszűnt kampány lenni — arra való, hogy a dolgozók lelkesedé­mas sét az egész éves termelési feladatok teljesítésére, eset­ennek az eredménye? El- leg túlteljesítésére állandó­képzelhetetlen, hogy valaki mint máskor. Könnyű an- négy-öt munkakört egyszer­nak, aki lesötetitett irodá­ban hűsölheti át a kániku­lát, azonban akit kötelessé­ge például a vasöntöde kú­polókemencéje mellé köt — ahol még télen is 30—40 fok van —, az alig bírja el­szenvedni a forróságot. Nem sokkal könnyebb a textilfo­nodák, a szövödék csarno­kaiban sem. általában min­denütt, ahol testi munkát végeznek, gondot okoz a meleg. De lehet-e tenni va­lamit ellene? Világos, hogy re ellásson. Ha mégis rábíz­sftsa. Tagadhatatlan, hogy sok üzemben ez gyakorlat­tá vált, és legtöbben úgy szervezték meg, hogy nem­nak ennyit, valamelyik meg- zeti ünnepeink csak állomá­sínvli. Ha éppen nem mind- sai legyenek, értékelési al­egyik. Nem véletlen, hogy a nyári hónapokban a legke­vesebb az újítás az üze­mekben, hogy legkevesebb a munkaszervezés és az egyéb kezdeményezés. Az emberek ledolgözzák a napi nyolc órát, azután sietnek kalmak. Mégis: közelít au­gusztus 20, alkotmányunk születésnapja, s alig-alig van mozgolódás, ami a mun­kaversenyt illett Felaján­lásokat csak néhány helyen tettek, de a szokásos fel­adatok értékelése sem megy. Ha egyáltalán meg lehetne szokni, úgy las­A szegedi fiatalok készülnek a vasárnapi színpompás karneváli felvonulásra Az tízGffwfe varrodáiban, lasztani a legszebbeket, akik a mozgalom első követelmé­festöműhelyeiben nagy a ké- majd mini csodatündérek nyét. A másik három élőkép szülődés. A Szegedi Ken- varázsolják el a nézőket bővelkedik majd humorban, derfonógyár varrónői szokat- Tündérek képében a juta- Csaknem valamennyi sze­lan feladatot kaptak. Divat- árugyári fiatalokat a kar- gedi KISZ-alapszervezet ke­lep helyett mesekönyv áll neválon Czvitkó Anna lesze- szül a karneváli felvonulás­elöttük és nagy derültség dő. Börcsök Anna. Judik ra. Több alapszervezet • fia­mellett szabják-varrják a Etelka ós Solymosi Zoltán- talja saját munkáját mutat­Iegnépszerűbb mesék alakjai- né fonónők képviselik majd. ja be tréfás képekben. Ez­ra a kosztümöket. A ruha- Az Újszegedi Kender- Len- után nem nehéz következtet­próba pedig valóságos cir- szövő Vállalat kiszesei hosz- ni, milyen ruhát öltenek kuszi mutatvány. Az üzem szas töprengés után elhatá- majd magukra a Csongrád­legmagasabb és legkövérebb rozták hogy ők a tarka me- vidéki Pincegazdaság és a embere a furcsa kosztümök- netet a fiatalság népszerű Kertészeti Vállalat kiszesei. ben igazán mulatságos lát- "Ifjúság a szocializmusért®- Vajon hiányozhat-e az 1961­vány. mozgalom négy alapkövetel- es szegedi színpompás kar­A kendergyári fiatalok a menyének — munka, tanú- neváli felvonulásból az úr­KISZ Szeged városi bízott- lés. művelődés, sport — be- utas, a Kővirág és a János sóga által rendezett hagyó- mutatásával színesítik. A ter- ritéz szereplői? Majd erről mányos karneváli felvonu- vek szerint az egyik legjob- meggyőződünk jűlyis 30-án, lásra készülnek. Az ifik ta- ban do-lgozó ifjú 6zakmun- a szegedi ifjúsági nap színes valy nagy sikert arattak a kás. Széplaki Zsuzsa szemé- karneváli menetének szem­Csinn-bumm cirkusszal, az lyesiti majd meg kifejezően lélésekor. idén sem akarnak lemarad­a napot szabályozni nem juk problémáiban, tudjuk, ám * hőséget elvi- Érdekes megfigyelés, hogy selhetőbbé tenni. igen. Nagy nyaranként nő a betegek jelentősége van ilyenkor a száma is. Ha jóindulatúak munkahelyek célszerű szel- akarunk lenni, akkor fel­lőztetésének. a hűsítő és tételezzük azt, hogy amig haza. vagy'strandolni. Nincs aT^mlt' jelző táblák üresek, hogy a idejük elmélyedni munká­védő italok fogyasztásának, melyek javítják a dolgozók dolgozóknak — azonkívül, hogy hallomásból tudják: létezik munkaverseny — fogalmuk sincs arról, vajon mit is jelent számukra. elreértes ne essék, szó * sincs itt vészharang­kongatásról, meg efélékról. Kapásból lehetne ' sorolni ősszel és télen az influenza, úgy a gyümölcsérések ide­közérzetét, táplálják munka- jén a dizentéria tartja ott- azokat az üzemekei, ahol de­lén dü letét. Ahol ezekre nem hon a dolgozókat. Az Üj- rekasan teljesítik most is, fektetnek kellő gondot, ott szegedi Kender- Lenszövő . .,,„ , . ., . , s nem egy, nem is xet olyan akarva, akaratlanul hozza- Vallalatnal jelenleg is har- gyar van Szegeden ahol a járulnak ahhoz, hogy iize- mincan hiányoznak a szö- szocialista munkaverseny műkben "uborkaszezon® le- vödéből. De tudtunkkal most sem alszik esipkerózsika-ál­gyen. nincs semmiféle járvány. A mot MéS' a többiekről sem „ lehet azt mondani, hogy nem M ár sante kihalt a nyel- rr'UnkaSok ]obban V1~ dolgoznak, hanem csak azt, vünkből a "nyaralás® gyaznak egészségükre és hogy az "uborkaszezon® mi­kifejezés, s helyette az megfogadják az orvosok ta- att elfelejtkeztek arról, ami­>>üdülés® forog közszájon, nácsatt a mosatlan gyü­Ennek a változásnak leg- mölcs veszélyeivel * kapcso­főbb oka, hogy az utóbbi latban is. Némi ro6szindu­években nemcsak nyáron lattal tekintve a dolgot, per­Árokba került a Barátság kőolajvezeték első hétszáz méteres szakasza Fontos eseményhez érke- se: Rétságnál árokba került n*m" az első hétszáz méter hosz­zetközi kőolajvezeték építe­ni. A nagy titoktartás mel­lett is kiszivárgott, hogy a! Hófehérke és a hét törpe me-i sét parodizálják. A Szegedd Falemezgyár­ban a nagytakarítás, az évi ) karbantartás miatt két hétre' leállt a munka. Az iroda és a karbantartókon kívül csu­pán néhány ember tartózko­dik az üzemben és ezek Nyi­las László KlSZ-titkár veze­tésével a V osztok űrhajó modelljén dolgoznak. Nem akármilyen ez az űrhajó. Pontos tervraizról készül — melyet lányi Pál műszaki rajzoló készített Szirovicza Lajos segítségével — hiszen a tervezőknek, az építőknek komoly szándékaik vannak az űrhajóval. A Jutaárugyár kiszesei ré­gi ötletüket újítják fel az idei karneválon. De hogy el­mondják. tökéletsítették, for­málták az eredeti elgondo­lást. A sok. csinos lány kö­zití nehezen lehetett iává­A járásban 400 vagonnal több rozs termett a tervezettnél Csongrád megyében befejeződött az aratás Csongrád megyében, ahol dául többet, mint bármikor elsőnek pendültek meg a kaszák és indultak munkába az aratógépek, a kombáj­nok, befejeződött a nagy nyári mezőgazdasági mun­kák első szakasza, az aratás. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek föld­jein a mintegy 200 000 hold búza, rozs és árpa termését mindenütt keresztekbe rak­ták, illetve részben már elcsépelték. Helyenként ke­vés zab van még talpon. Gazdag termést takarítot­tak be az idén megyeszerte a gazdasagok, Búzából pél­az eddigi évek során. Ebben jelentős szerepet játszik az a körülmény, hogy a terme­lőszövetkezetek is nagy te­rülpten foglalkoztak böven­termő intenzív szovjet és olasz fajták termesztésével. Megyei vizsonylatban bűzé­ből 12,6 mázsa a holdankénti átlag, ami 3 mázsával több a tavalyinál. Hasonló a helyzet az őszi árpánál, amelyből — a megyei ta­nács mezőgazdasági osztá­lyának becslése szerint — 14,3 mázsa az átlagered­mény a tavalyi H mázsával szemben. A szegedi járás homok­földjei is jobban fizettek most, mint a múlt évben. Rozsból — amely negyven­ezer holdon termett a járás­ban — öt és fél mázsás át­lagot terveztek. Az eddigi cséplési adatok azonban azt bizonyítják, hogy 6,5—6,8 mázsás eredménnyel lehet számolni. Ez pedig azt je­lenti, hogy szerény becslé­sek szerint is a járásban négyszáz vagonnal több rozs termett a tavalyinál. Emel­lett az idei termés minőség­ben is jóval felülmúlja w etető* szú összefüggő csőszakasz és az árkot be is fedték. Ezzel tehát megkezdődött s a kö­vetkező időszakban gyor­san halad a tulajdonképpeni csőfektetés. Eddig huszonkét kilométer hosszú nyomvonalra szállí­tották ki a csővet a július 3-án megkezdett vonal­építés óta, úgy hogy a meg­munkálásra előkészített cső­szakasz vége már Diósjenó­ig ér. Ebből 13,7 kilométeres vonalrcsz meghegesztve ösz­szefügö egészet alkot. Az árokásással kedden a mun­ka befejezéséig 4,3 kilomé­tert haladtak előre. A kiá­sott árokba lefektetett 700 méter hosszú csövei ez a szakasz tehát már teljesen kese. re még szükség van ahhoz, hogy elmondhassák: jó mun­kát végeztünk. A "csak® eb­ben az esetben ugyanis nem kevés, nem lebecsülni való! Nagyon sokféleképpen hoz­zá lehet járulni ahhoz, hogy tespedtség uralkodjék az üzemben, s számtalan mód­ja van annak, hogy eleve ki­zárjuk, hogy eláporodjék a levegő a gyárban. Jobbára szervezés és fegyelem dolga az egész. A munkaverseny szeretete él a dolgozókban, csak össze kell fogni a tör rekvéseket és formába önte­ni. Ha télen meg lehet csi­nálni, akkor nyáron sem szükséges ehhez ördöngösség. Szervezés dolga a kánikula elleni védekezés, a szabad­ságolási tervek betartása, a helyettesítések ellátása, a hiányzások okainak felfedé­se, és a lanyhulás nélküli, folyamatos termelés megva­lósítása. Ha az üzemek ve­zető szervei, gazdasági ós műszaki vezetők, a párt- és a szakszervezet összefog és közösen igyekszik gátat vet­ni az "uborkaszezonnak®, hiába szalad fel a hőmérő higanyszála a 30 Celsius fok­ra. a gyár szívverése' nem lassul le. s éppoly ütemesen dobog, mint a többi évszak­ban. Satuét Kernem

Next

/
Thumbnails
Contents