Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-13 / 137. szám

5 Kedd, 1961. június 13. Kedvezőbbé tették a hízottsertés-átadási feltételeket homokért Ví sertéSS' kiló AtalHSflVLtellát A" 30 •melyek nem érték el a' « vV,Mf1• toyahba s. nehe?" nyabh súlyúak semmi körülS? C£££Lr :aK!S f?: ^Úly & alsó súlyhatárt el nem húsjellegű sertéseknél a 110 kilót, zsír- és zsírjellegű sertéseknél pedig a 126 kilót —, az állatforgalmi vállalatok esak a szerződéses árnál alacsonyabb, szabad felvásárlási árat fizethették ki a tszeknek. További hátrányt jelentettek az alsó súlyhatárnál alacsonyabb súlyban átadott sertések a nagyüzemi felár szempontjából is. Ezeket a sertéseket ugyanis nem lehetett hozzászámítani a nagyüzemi felár kifizetésévma •• i sertest 2800 ért sertésekre vonatkozó 10 százalékos engedményt úgy suly tehát 112 kilo. A 20-as kell alkalmazni, hogv 10 dafeher hússertés (étel az át- rabig bezárólag történő átlagsuly alapjan a 110—180 adás esetén 1 db. 11—20 db„ at®6°riára érvé- ig történő átadás esetén 2 ? TJ^5f0.,F!,kg-??.Íron' « db, 21-30 db-ig bezárólag 5 seitesba allo tetei a 130 történő átadás esetében 3 KUön felült feher hússertés db stb. átvételi alsó súly* súlykategóriára érvényes 16 batárt el npm ért sertést lejt kg-os áron, a 25 sertésből het besorolni fin Jn-el a hósjellegü 110— A íaika átíagsúlyának az il on ^f sertésekre ervenyes átvételi alsó súlyhatárt el 14.HU 11 kg-os aron kerül nem érő sertések esetében is elszámolásra. el kell érnie a fenti szerzőe sevtelek mán 6e'gyi-észt í0tt ***** Az átvételi alsó súlyhatárt nagyüzemi felár sem volt ^ *} ért, ff «« megfizethető másrészt előfor- Nagyüzemi serteshizlalaa- haladó elosglyu serlesekert dult hogy i alacsonyabb nal előfordul, hogy az egy ugyanolyan árat kell fi rétsúlyú sertések leszámítása !.<,obf? bl'fbba p&y7 n*i mlP,t amVyeP- *v 3 fB-lka miatt 20-nál kevesebb hízót °nt®u falkaban evn serte- atlagsiilya alapjan a fajtaadtak át. s így a tsz tel ie setf kozul egyesek a fejlő- jellegnek es a sujykategariasen e!es®t a nagyüzemi d^ben a hízásban a lob- nak megfelel. " 1 bitol elmaradnak. Ezeket a tsz-ek kénytelenek voltak visszatartani és más falkába helyezni. Az átvételi feltételek módosítása most leExpressz a város felett felértél. Ezen a helyzeten könnyítenek a most kiadott, június elsején életbelépett, új sertésótvételi feltételek. A vételár az összemért súly alapján adódó átlag Az átvételi alsó súlyhatárt el nem ért — fenti módon átvett — sertések után a nagyüzemi felárat ki kell fizetni, ha a tsz egyszerre hetővé teszi, hogy az azo- legalább 20 sertést ad át, nos fajta jellegű csoportok- A fentieknek megfelelően az átvételi jegyzéken a ná! a falka darabszámának I „„„_.. „ súlyhoz igazodik. Ezek sze- 10 százaléka erejéig a szer- mórleaír hajtás alanlán ked rint az átadásra kerülő ződéses átvételi alsó súlyha- Éftüntetni P azonoe fajtájú sertéseket tárt el nem ért sertések® is (fehér hús, hús-, kereszt®- átvegyék, illetőleg a súlyha zett, zsír-, zsírjellegű stb.) tárt elért egyedekkel összecsoportosan kell mérlegelni és a csoportosan mérlegelt tétel vételárát az átlagsúlynak megfelelő súlykategória szerinti egységáron kell elszámolni. Például: a termelőszövetkezet egyszerre átad 50 sertést, melyből 20 fehér hűssert® összsúlya 2320 kiló, a a csoportosan mérlegelt sertések darabszámát, összsúlyát, az így adódó átlagsúlyt, a szokásos súlylevonást, valamint az egyes csoportokba tartozó sertések minőségét. Az átvételi feltételek mó. . . , ,. „ dosítása következtében a A csoportos merlegelesne termelőszövetkezetektől áta kővetkező szabalyokat kell vett ég CSOportQgan mérlebetartanj: gplt sertéseknél krotália A szerződése* átvételi al- (fülgomb) használatára ezsó súlyhatárt el nem érő után nincs szükség. mórjók. A kifizetésre kerülő egységár ebben az esetben is az összemért súly alapján adódó átlagsúlyhoz igazodik. A moszkvai függővasút egyik tcrye / „Mi hát a teendő?* — zavartalanabb közlekedést rületet igényel, mint a lekérdezte a moszkvai mérnö- követel. így született g gon- lenleg forgalomban levő makök tervező kollektívája, dnlat, hogy a megoldást csak ggsvasutgk, így az utcai közamikor a statisztikai jelen- a függőleges irán.vú terjesz- lpkedés az építkezést kevéstést elébük tették. Naponta kodét,ben lehet keresni- A bé, vagy egyáltalán nem 6U—70 ezer személygépkocsi közlekedés elszakad az út- korlátozza, halad át a világváros utcáin, testtől és a háztetők feletti A végső megoldás még Ehhez csatlakozik kb. hét- keres magának teret. A szov- valószínűleg sok változáson ezer omnibusz, ötezer taxi je£ mérnökök megy át. Építési költségei az és a hosszú tehergépkocsi- előzetes számítások szerint karavánok végtelen sora. Ha három emolet magasságban nem magasabbak, mint egy a moszkvai nagykörút közlekedésének egy óraátlagát vesszük, akkor ötezer gépkocsi és 20 ezer gyalogos halad át a jelzett idő alatt a Szmolenszk téren. A hatalmas forgalom gyors azonos távolságú utcai villahúzodo pályatestet terveztek, mDSV8Süté. Aki a lelkes, temel.ven „fi(ggovasút* sza- vékeny moszkvai városveguld, Az ejső a délnyugati tetőket ismeri és tisztában kerületeket köti össze a re- Van a tudomány és ipar haPülőtórrel. Az utazás csupán tglmas teljesítőképességével, tíz percig tart majd, es a pgy percig sem kételkedik jelenlegi menetidőnek csu- benne, hogy a moszkvaiak pán egyharmada lesz. A ma- rövid idön belül kényelmes , , .... . , . . sodik függoyasút a népgaz- függővasutakon száguldanak ííEsissaftaas s-t wss es hetsoros kozlekedest rend- pitj a látogatókat egyik tászeresítettek minden irány- voleső pavilonból a másikba, ban. Gyalogos uttesteket je- A több száz kiállítási lölték ki es a metrp. masfel- területen fekvő épületeket percenkent közlekedik. Elekt- szó szerint összeolvasztja, romos jelzőberendezések Késöbbi tervek pedig a mcst automatikusan szabályozzák kiépülő peremvárosokat köa forgalmat. Nincs sebesseg- tik össze egymással és a pekorlatozas es mégis a vtlag- romvárossal, város vérkeringése még johb, A tervezett érverése pedig még erősebb lüktetésnek induL M. R» SOMFAI LÁSZLÓ: HÁROM •wjwwwwwwwa^ vwwwww'zwvwjw/gw. A , Tervezett egyvágányú Kuggovasut, mintegy Ceppe,lin-gondolája lebeg majd a • 12 méter magas vasbeton [tartószerkezeten. Gumival • borított kerekeken gördül [tova, hogy a rázkódásmen• tessóget és zajtalanságát bizjtosítsa. Az újfajta öntvé, nyékből és műanyagokból • készült vagonban 60—100 [utas foglalhat helyet és 120 • kilométeres sebességgel szá[guld az utcai közlekedés fei jett. A gondola súlya kb[egyharmada lesz a jelenlegi [metrókocsik súlyának. Lényegileg — és ez a legszokatlanabb elképzelés réJszünkre — nem beszélhettünk általános értelemben {vett vonatokról. Elektro-, '•vagy turbinameghajtásos, Jnagy befogadóképességű (5®) — Ök most a község vezetői? — Persze. A Lehoczky Károly meg az a tanár, az a kidob®t Sóki Dezső, aki a kislányomat... — Ezek?... Lám csak. S te, Illés, ezeket szolgálod? A kutyákat!... A sarok felől csak egy horkantás válaszolt. Vajda Sándor felemelte kissé rekedt hangját. w- Mi meg itt döglünk, mint a patkányok! Donkó újra szólt. — Tart még a szalonna meg a kolbász? — Az tart. Van is itt kedve enni az embernek? Legjobb volna már a végén lenni! ••• Magda az asztalon átnyújtotta a tenyer®. — Adja a kezét, Sándor! — Annak adjam, aki a Bór Ivánnal kezel meg a Paál Ferencekkel?! Magdából szinte sikolyszerűen bukott ki a szó. — Akarja, hogy itt maradjak magukkal?!... Akarja, csak egyetlen szavával is akarja, és én maradok!,.. Akkor majd meglátja, ki vagyok én!... — Az őrült beszél magából. Menjen szépen vissza innen! S ha tud, bújjon el valahova az erdőbe, vagy radjon nyugton, elvégre semmit sem tett, senkit sem bántott. Erre Bór hevesked®t. Hogy ő hallgatag ember a politikában, S bár a családi patikát és patikajogot az állam eltette, de azért megvolt, ami kellett, eddig legalábbis nem nélkülöztek. Ekkor váratlanul betoppant Iván, s belementek nyakig a dolgokba. Ha azok mégis visszajönnének, bizonyos, hogy ezek után úgy kivágnák az állásából, de még talán a lakásból is, csakúgy nyekkenne. Hát volt nekik erre szükségük? Meg ez a Sóki is. Amikor mint tanár. nagyon is kéteshírű ember, itt tanított az iskolánál, egyáltalán nem barátkoztak vele, Magda sem szerette, óvta is őket tőle. — Ö, a Magda! — szólt közbe ingerülten Iván hangja, — Magda egy fantaszta! És talán ellenség is. — Ne olyan hangosan! Még meghallhatja, nem alszik. — Hallja vagy nem hallja, egyre megy! Egyszer úgyis tiszta vizet kell öntenünk a pohárba. Velünk vagy ellenünk! ... Csak azt nem értem, Gábor, mi bajod van speciel velem? Ekkor tért vissza közéjük Sóki. De a k® testvér nem zavartatta magát, folyt köztük tovább a vita. — .„. Mi a bajod, amikor a legalkalmasabb pillanatban éppen azért jöttem haza. hogy visszafordítsuk ennek az országnak kátyúba rekedt szekerét, s nyugodt, polgári életformát teremtsünk újra- Amilyen speciel a honni metországban van. Nektek, igen, nektek! S ott állunk, hogy ee meg is valósul. — Pehát Jván, te aük® vagy? Nem hallod, mit bömböl egész nap a rádió?! — Ugyan öregem! Sük® duma, propaganda. Mert speciel az éppen az ő kezükben van, Pe én Nyugatról jöt,, Harcsa jár ás" a Marosban jolgári í. "tltü egykocsis szerelvényekről an szó. Az egyvágányú függővasút sokkal kisebb teA több napon át tartó esőzés levonulása megemelte a Tisza és a Maros vízállását. A hirtelen támadt áradás kedvezően befolyásolta a halászok szerencséjét. A nagy víz nagy halakat csalt fel a folyókon, különösen a Marosban. — Nagylak alatt — mondotfa Juhász József, a Kossuth Halászati Termelőszövetkezet elnöke — SzabóNyíri György varsájába 55 kilós harcsa tévedt szombaton, ugyanakkor több kisebb harcsát is fogott a szerencsés halász. Ifj. Török György deszki halász 8 darab harcsát, szürkerablót ejtett, közel 76 kilogramm súlyban. Ifj, Gercsó András ugyancsak a Marosban ritkította meg a 8— 10 kilós harcsák sorát, mintegy 85 kilogramm összsúlyban. A továbbtartó tavaszvégi áradástól sok halat várnak még a halászok. A jelrések szerint több óriásharcsa is felszökött a Marosba. •R- IPJ MMM.. ... .......JIIPWRH odúba és várja ki. amíg elmúlik a pokol! Mi itt elrotha- mm, értem és sok száz más magyarért, és nem magyarért riunk, de lesz maid más. aki helytáll! Higgye el, lesz!... nem hoztak volna annyi áldozatot. Most aztán menjenek! Még baja leh®. Nagy kar volna _ Miféle áldozatot? Hisz azt írtad, dolgozol, magáért ... Ne, ne mondjon semmit!... Menjenek!... — Csak nem írhattam meg, micsoda tanfolyamokra Pár perc múlva odakinn voltak. Jó ideig szótlanul lép- járok? Akkor titeket itthon bekasznizták volna, deltek " — Hát téged erre kiképeztek? — Sajnálom ezt az embert... S ilyeneket pusztítanak _ Ne legyetek naivak! Úriember nem csodálkozik. Jidőgóp a 150 év előtti időkbe el?!... Na ná, majd utcát söpörtem vagy vécés-néni voltam! Ha {repített volna vissza: úgy Több® aztán nem is szóltak egész a faluig. Mar nem e]ment volna a jódolgom! Tudtak, érted tudtuk, hogy el- béreztük magunkat a Tátrai r Az Állami Hangversenyzenekar kamarazenekarának nagysikerű szegedi szereplése Befejeződön az idei hangveisenyévqd Mintha valami csodálatos érkezik egyszer az idő, amikor az ép megszerzett tudásomra itthon nagy szükség lesz. S ez speciel éppen most {kar érkezett el. — De hiszen a,.. — erőlködött a gyógyszerész, — Semmi de! Arra gondolsz, hogy a bevetett szovjet •, Haderők a jelen pillanatban sikereket érnek el. Ez tény, 5 Szó leh® persze arról is, hogy speciel, ideiglenesen nyu Vilmos vezette kamarazenevasárnapi hangversenyén. Nemcsak és nem is elsősorban azért, mert az előadott Vivaldi-, Handel-, Mozart-müvek ezt a korsza- {kot idézték fel, hanem mingatabbra kell húzódnunk. Ennek megvitatáséra várjuk ide {denek/ölöff amiatt, hogy a Magda alig látta karóráján, hány óra. H® felé járt. — Nagvon köszönöm magának! — Most aztán a kezében vagyok... Ha akarja, engem iz odaraknak negyediknek. _ — Attól nyugodtan alhat... Még egyszer nagyon köszönöm! Jó éjszakát! „ Jó éjszskát! • •« A vacsora nagyon feszélyezett en folyt. Iván is az asztalnál ült, és láthatóan tele volt mondanivalovai, de megsem szólt, csak fuldoklott a vértől, amivel teleszaladt a íej"'Asztalbontás után bekopogott hozzájuk Sóki. Ugy tett, mintha a délelőtti párbeszédről mit sem tudna: igen udvariasan viselkedett Magdával. Egyik cigarettat a másik utan Q'/ívfjj és észrevehetően reszketett a keze. Maed. ''hamarosan Otthagyta őket, bement a másik »zo- — Es ha ezalatt idehaza visszajönnek a régi emt bába hoav fekszik' De könyvet veti elő. s olvasott. Emma s vérfürdőt rendeznek? Például engem.is felelősségre valamiért bejött s visszamenet csak behúzta az ajtót, nak, hogy befogadtalak benneteket?... Sóki vágott bele. nekar hangversenye azért jelenthetett különleges és kivételes élményt, mert tökéletes előadással, átéléssel fejezték ki a művek mondanivalóit. Bravúros technika, teljes egybeforrottság, kifogástalan összmunka, tartalmas zenélés: mindenekelőtt ez jellemezte a munkát. Nagyszerűen szólaltak meg például Mozart „daloló aláz urakat. Négyen kell elmenjünk, a többit itthagyjuk. {zenekar előadása tökéletesen legrói« is, az esz-dúr zongCN Ha az a bankos, az a Bózó tud segíteni, és megszerzi a [«és teljesen megjelelt e kor, raversenyben — aszólót Rq,pénzt, őt is cipelnünk kell, egy darabig legalábbis illik. Ha -Ji " ...5N nem nyílik a zár, kinyitjuk, csak éppen bent legyünk Visszatérve... Szóval a nyugati erők a Dunántúl nyugati felében szóimorzsolják az oroszokat. Gabikám, nem adok neki egv hetet, s újra itthon leszünk. És ha ezalatt idehaza visszajönnek a régi emberek, vonde nem csukta kilincsre. zenei klasszicizmus eszme- dos Ferenc kifejező, stílusos nyqinek. Még külsőségekben játékkal mutatta be — épp•J;s. Mást ne mondjunk, a fú- úgy, mint a D-dúr divertiyvásokkal kibővített több mentő tündéri szépségű me.•mint 20 tagú együttes tulaj- lódiáiban. dánképpen karmester nélkül . , , ijátszott, maga Tátrai Vil- A kamarazenekar nemreg imos is ott ült a zenekarban, fejezte be nagysikerű nyugat, {os első hegedűs helyén, s a németországi turnéját. A va* Dárbeszédre figyelmes lett, s önkén- —T.vu a teremfáját! Erről majd elfeledkeztem! A ^közönség szamara szinte esz- sarnapi hangversenyen örömtiWtil wfhellaatta ékei három fogolymadár! A főpribékek, akik a présházban van- /revetlenül irányítottá az elo- mel fedeztük fel, hogy enValami nasv bai lehetett s minden pillanatban vár- „ak! Csak ezektől kell tartanotok. Ha ugy alakulna mégis, Ydast, valahogy ugy ahogyan nek „ nagyszerű és immár ták Lehoczky Károlyt meg Bózó Aladárt, a bankost. Pénz- hogy mennünk keU, ezeket én előzőleg harcképtelenné te- fokban a regi_ időkben ve- Európa-szerte^ híres zenekarról tárgyalták és arról, hogy személykocsi nincs, d® te- smm... ~~ — - - * izették a hasonló hangverse- nak a tagjai között régi szeherauté^a''rendelkérésre *áff.° pénztáros és az ellenőr ' X Vajdáék! - ijedt fel Magda. Mj velük? Sóki í?®?***- De bármennyire is gediek is vannak, közöttük iictauiu a icttuw* .... . 1 ' „ FAI A>— mi'. írn in Q f P Y H old O Q OS hl.Xnn.1IMt tplcrn+pf- r\pl/3naiT n Tnf oKosA e«'i7 zaf/5_ aa emberük, s ha kell, hatvanezer akár félóra mulvg is a megöli őket! kegifkben lehet. . Járkálni kezdett a szobában. Mit leh® itt tenni? ?i*tkÍkÍJz^eisÍinézett< M udvarra, s egyszer bement Tiz óra felé járt. Odakint elcsendesedett a beszéd. Heszv,bajaba ® egvideigoU kotorászott. Ezalatt Emma lyette a rad.o s.polt es bömbölt. kérlelte az urat, hogy csak ö ne veszítse el a fejét. Ma(Folyt. -kövj |érdekes és bizonyos tekintet- például a felsővárosi szüleiében jellemző ez az együttes sű b aktai Mihály. Az munkájára, magától értető- évad utolsó hangversenyéjdően mégsem ez a lényeg, nek forró tapsaiból, az elisínem ez a legfontosabb. E kül- mérésékből az ő munkájuksöségeken felül a kamaraze- nak is sok jutott