Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-08 / 133. szám

Csütörtök, 1961. Jónlns 9; Szened egyik odaadó. régi pártmunkását vitte el a ha­lál kedden késő este. Fiata­lon, 38 éves korában, mun­kakedve teljében halt meg Rudas László elvtárs. A munkásmozgalomnak a felszabadulás óta tevékeny tagja volt. 1945-ben lépett it Magyar Kommunista Pártba és bű níaradt a párthoz élete nlolsó percéig. Dolgozott az ifjúsági mozgalomban, majd propagandistaként, később a szegedi pártiskola vezetője­ként terjesztette a marxista —leninista ideológiát. A Ma­gyar—Szovjet Társaság Csongrád megyei titkára­ként. majd budapesti funk­cionáriusaként is eredmé­nyesen tevékenykedett. Bát­ran állta meg helyét a párt oldalán az ellenforradalom Idején is és as elsők között jelentkezett a munkásőrség­be. Munkásörtársai, elvtár­sai szerették és tisztelték épp úgy, mint a Szegedi Ru­hagyár dolgozói is, ahol az utóbbi években osztályveee­tóhelyettesként működött. Temetése pénteken déi­ntán tél 4 órakor lesz a bel­városi temető kupolacsarno­kából. A temetésen a mun­kásőrség katonai tisztelet­adással rója le kegyeletét napi a teohnológia-változta­kitúnő ötlet. Azelőtt Két szegedi kiváló tanár BÁNFALVY JÓZSEF Pedagógiai irodalmi mun­kássága, szakírói tevékenysé- köújfaluból indult a pedayó­ge országosan ís ismert. A gus pályára, amelynek örö­Német Demokratikus Köz- me és gondja azóta minden­társaságban és a Román napjait betölti. Tanítói ok­Népköztársaságban is meg- levelet Jászberényben szer­jelent a közelmúltban több zett, majd 1952-ben levelező tanulmánya oktatásról, ne- hallgatóként matematika-fi­velésről. Hat éve igazgatója zika szakos tanári képesítést a Szegedi Radnóti Miklós nyert Budapesten. Volt párt­Gimnáziumnak, s ez a né- munkás és minisztériumi hány esztendő elegendő volt előadó, majd Szegedre ke­számára ahhoz, hogy jó kol- rülve ismét a pedagógus hi­lektivájii tantestületével vaiásnak élt. Előbb a Juhász egyetemben olyan munkát Gyula Általános Iskolában fejtsen ki, amely méltán ne- tanított, majd a Tanitókép­vezhető az új szellemű, a ző gyakorló általános iskolá­kor követelményének meg- jának igazgatójaként mükö­felelö oktatási rendszer meg- dött. Furcsa eset a falemezgyári normarendezések történetéből A szárító és a külső rönk- nak felel meg. Ujabb mun tér kivételével a falemez- kanapfelvételek következtek gyar valamennyi üzemrészé- Az egyiken — amikor a ben befejezték már a nor- szokásos kollektíva dolgo­mák felülvizsgálását. Nem zoH — száz százalékot ér­ment mindenhol egyformán tek el. Am másnap ismét jol ez a na© körültekin- esak a 80 százalék körül test. alaposságot rá műszaki mozgott a termelés. Amikor előkészítést igénylő munka, pedig a művezető is »csata­Volt, ahol a dolgozók ha- sorba- állt, s maga is gé­mar megertették jelentőségé!, pen dolgozott, 103 százalékra s azt, ho© Végső soron csak alakult a napi teljesítmény hasznukra válik, ha nő a .. termelékenység. De nem í© ug/ latszik t élekedtek a bútorlap-közép- tehát mégsem olyan rossz az részt gyártó egység gépei- az üj norma — mellyel ogy­nek, a vastagsági gyaluk rá időben órabéremelést is kap­az ingafürésá dolgozói. tak a dolgozók. De í© sem . , .... . ... nyugodtak bele. s e©ikük A normák felülvizsgálása panasszal fordult a rádióhoz, „í/a* „ _ i i , !_ - A rádió válasza időbe ke­elött « a[műhely h<*«u Közbpn az érintettek ÍXwra "í fé'keresték a vállalat mun­rluhLw !Jes'-ettt- ®fVét' ka ügyi osztályát, de most £?akhog? a ™szak' felme' nem 'panasszal, hanem a kö­rraek azt mutattak, ho© en- vptkező érdekes javaslattal: Ll- Kwra méTn'nél 7 !®het ha « vastagsági ©alukat érni jobbat .s s ennek meg- r;em egymas után hanem 14,' hanen? 30 folyamatosan szolgálják ki. "tf^ t aIac8onyabb,,'a akkor az eddigi hat helyett Ts a,z lIJ öt fő is elláthatja a Mar nehez lenne eidonte- munkát ni. ho© várható volt-e va© sem, tény rá való, ho© a dolgozók továbbra ls megma- l(©anis hat munkás 78 perc írttetné!* köbméter árintnel, ami aa ÜJ norma flirnfrt( „után öt mbcr 92 szerint csak 70-80 szazalek- ^ a]att plv<N?ezné. jEy k6j rülbelül 26 köbméteres napi termelés érhető el (két mű­szakban), s ennél több nem is kell. Viszont e© ember feleslegessé ' válik ebben a munkakörben. tehát bérét megtakaríthatják. Befejezésül Sz kívánkoz­nék ide, ho© a munkaügyi osztály örömmel fogadta a dolgozók ésszerű javaslatát, mely kettévá©a a gordiusi csomót, megoldja a közöttük lévő eddigi vitát is. Nem í© történt. A munkaügyi osztály — tekintélyét féltve — most előbb me©árja a rádió vizs­gálatának eredményét, s csak azután dönt. Nehogy azt hig©ék a dolgozók, hogy netán ök. megijedtek a rá­dió közbeavatkozásától. Le­het, hogy a munkaügyi osz­tálynak is van némi igazsá­ga abban, ho© presztizs-kér­drát csinál az ü©ből. De mégsem lehet eljárásukat egyértelműen helyeselni. A normák felülvizsgálatának u©anis nem célja, hanem legfeljebb eszköze az eseten­kénti rendezés. Célja a na­©obb termelékenységű mun- 1 ka. Az az átszervezési ja­vaslat, melyet a dolgozók maguk ajánlanak, a munka­ü©i osztály véleménve sze­rint is jó, megvalósítása hasznos lenne. Mire várnak akkor? T. K. I KÖNYVESPOLC MERÉNYI OSZKÁR: ISMERETLEN ÉS KIADATLAN KÖLCSEY DOKUMENTUMOK KOVÁCS JÓZSEF Nógrád megyéből, Somos­TURÓCZI— TROSTLER JÓZSEF: MAGYAR IRODALOM — VILÁGIRODALOM Mintegy 50 tanulmányt tartalmaz ez a gyönyörű két­Az Irodalomtörténeti füze- kötetes munka, amely nem­tek sorozatában jelent, meg rég látott napvilágot azA/ca­ae Akadémiai Ki adónál ez a démia Kiadó gondozáséban, munka. Kölcsey Ferenc köz- A szerző csaknem fél évszá­életl tevékenységének legne- zados tudományos munkás­vezetesebb szakasza az 1832 ságának javát ölelik fel a —30-i országgyűlés első két cikkek, a világirodalom rá éve: 1832 végétől 1834 vé- az összehasonlító irodalom­géig. Ezért joggal érdemel történet problémaköréből, figyelmet minden, a költő Különös értéke a ©űjte­ezekben az években vitt sze- ménynek, hogy a tanulmá­repével kapcsolatos doku- nyok e© átfogó koncepció mentum.' Ilyeneket mutat be részei, s igazolják azt a ez a könyv is, hozzájárulva felismerést, hogy nincsen Kölcsey munkájának az ed- európai irodalom, amely dlginél behatóbb niegisme- minden hatás elöl elzárkóz­réséhez. DK. BÁLINT MIHÁLY: AZ ORVOS. A BETEGE FS A BETEGSÉG * Ez a tudományos tapaszta­latok alapjón összeállított munka azonnal megragadja a figyelmét nemcsak az or­vosoknak rá a pszichológu­soknak, hanem mindazok­nak, akik érdeklődést tanú­sítanak idegorvosok tevé­kenysége iránt. Az Akadé­miai Kiadó igen hasznos fel­adatra vállalkozott, amikor hazánkban is megjelentette az Angliában élő szerző an­gol, német rá francia nyel­ven már korábban napvilá­got látott könyvét. Egy ideg­orvos beszámolója tulajdon­képpen ez a könyv, s az ol­vasó megismerheti belőle, milyen furcsa dolgokra ké­pes az emberi szervezet, ha az idegrendszer rá a szerve­zet többi része között az egyensúly valamilyen oknál fogva felborul. Bálint Mi­hály vezetésével egy csoport gyakorlóorvos néhány bete­gük kórtörténetét rá gyógy­módját — a fizikai okok mellett — azoknak a pszi­chés tényezőknek körülte­kintő vizsgálata alapján be­szélte meg. amelyek a< be­tegséget előidézhették. Más szóval nem csupán a beteg­séget: a beteget is elemez­ték. Jellegzetes orvosportré­kat rajzol a szerző rá jelleg­zetes betegtípusokra ismer­hetünk a könyv lapjain. Ta­nulsága: nem lehet ú© gyó­gyítani a testet, hogy a lelki tényezőkre ne legyünk te­kintettel, ugyanígy a lelki bántalmakat sem lehet ©ó­gyítani, ha figyelmen kívül ha©juk a testet. A könyv ma©ar kiadásóhoz Gegesi Kiss Pál akadémikus írt elő­szót teremtése előfutárának. A vezetése alaft álló gim­názium az elsők között volt az országban a munkárane­velés megteremtésében, a po­litechnikai oktatás bevezeté­sében. Ez a kísérleti jelleg immár tartalommá vált, hasznos pedagógiai tapaszta­Több éve a munkáslakta Felsöváros, a II. kerület ok­tatási intézményeinek vezető igazgatója, s emellett a Szil­léri sugárúti általános iskola igazgatását is ellátja. Sokrétű ez a munka, amely agy egész városrészre ki­terjed. Azelőtt alig ismerte 1.1,1 i , , ,, . .„ a várost, most pedig már latokká di k y át> be vett annak idején az is- M . .. "... kolai reformot előkészítő or­szágos bizottság. Ennek tag­ja Bánfalvy József igazgató is, az ország összes középis­koláinak képviseletében. A Szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban folyó poli­technikai oktatás öt évi ta­pasztalatát egy nemrégiben megjelent kiadvány summáz­za Bánfalvy József és annyira megszerette az itte­ni embereket, s azok viszont öt. Fáradhatatlan kezdemé­nyező, amellyel nap mint nap előbbre viszi egy olyan városrész oktatási és műve­lődési ügyét, amelynek a múltban emberi rangja sem volt. S hogy ez a fáradhatat­lanság miből táplálkozik Ko­vács József esetében, az sok munkájával. E kis könyv nagyonis természetes. Apja élénk érdeklődést váltott ki acélgyári munkás, aki sze­nemcsak a hazai iskolai kö- meiyében a munkásosztály rökbrn. hanem külföldön is, kulturálódásának szép ügyét például az NDK-ban. bízta a fiára. S" mindegy, Az elmélet és a gyakorlat hogy ezért Somoskőújfalun, elválaszthatatlanul együttjár vagy Szegeden dolgozik. Panfalvy József pedagógiai Fontos a cél s az eredmény munkasságaban. Az ő ta- Kovács József mindkettőt jól pasztalatni nagyban hozzája- tátja —, a mában születő rultak ahhoz, hogy gimnáxiu- holnapot, amelyben mában új típusú osztály, a munkája_ is ott van. J-f 3-as autószerelő szakkö­zépiskola nyissa meg kapuit, az oktatási reform alapján. Munkásságáért méltán őszinte gratulációt pedagó­kanta a pedagógusnapon n gustársaitol a szülőktől s -Kiváló tanár- kitüntető ci- nagyon sok virágot tamtva­met. nyaitol. , az o Ezért kapott »Kiváló tanár~ kitün­tetést az idei pedagógusna­pon. ezt követően pedig ,, Dóin tál le q ín fjek— (átiq&k" ! A ©erekek örö- ma megfo©atko- tákról. S azt sem mére szép játszó- zott. Kezdetben bánom, ha meg­teret rendeztek be egyszerre akár tíz sértődtek. Ma is az idén a Honvéd gyerek is rájuk ül- azt javaslom, mint téren. Van ott ho- hetitt, ma má r vi- a Honvéd téri — mokozó, billenő-és smnt alig két-há- számukra is bizo­láncos hinta, víz- rom pajtásnak van nyara emlékezetes medence, sőt .egy hely a hintákon. A — beszélgetésün­kig balettáncos többi játék leszo- kön: Foglaljanak szobra is. Sok Idős kndt. S, ha e©ot- * helyet a padokon, és fiatal napozik, egyet mee is javí- "szálljanak le a t inak, másnapra hintáról-! A pa­rnár Ismét akad don közelebb ls egy földre került ülhetnek egymás­ez a tér, békés hinta. hoz, nem zavarja nyugalom ls ho- l edig nem gyön- őket a túlerőlte­no!t ott e© ideig, gek ezék a játé- tett hinták csikor­A hintáknál azon- ko*. Az erős vas- gása sem. ban baj történt. A láncok hosszú Ide- Megfogadtam azt gyerekek ma már lg nem kopnának is, hogy legköze­nao mint nap ösz- el. ha csak a ©e- lebb megtudom a rzevesznek azon. relrek hintáznának nevüket ezeknek a hogv ki üljön fel ott. A felnőttek, a hIntáslegénveknek, a •láncosra-, mert 18—20 éves le- hogv a nyilvános­nem mindegyik génvkék és leány- ság előtt név sze­nkar sorára várni, kák Is. úgy látszik rint is megszégve­Jelenleg bizony azonban. 4—5 níthessém őket. szülői segédlet néi- évesre szerelnének Akkor aztán az li­kul a kisebbek né- fiatalodni. Ezért, letékes hatósáeok­hezen jutnak hoz- ha máskor nem, nak ls jobban zá. ho© e© ki- hát éjjel a sötét, gondjuk lehet rá. hinta-nalin- kivilágításán* té- ho© a hinták igá­ién. ők ülnek a a rongáloival al­ti lhen, beszélget, tanul, a virágos park padjain. .Szép esit Iázzanak. va, a többitől elszigetelve fejlődött volna. Az egyes ta­nulmányok a legnagyobb magyar rá külföldi írók, köl­tők műveit vizsgálva vilá­gítják meg az "európaizóló­dás- folyamatát s eredmé­nyeit. Letartóztatták, mert Gagarint dicsérte Mint az Avgi című görög lap jelenti, Szteriosz Milo­nsszt. Grevena város lakó­ját letartóztatta a görög rendőrség, mert egy beszél­getés során kijelentette, ho© Shepard rakétarepülráét nem lehet összehasonlítani Gaga­rin űrrepülésével, mert az utóbbi tett lényegesen na­©obb. (MTI) A román pártmunkás-küldöttség Fehér Lajos elvtársnál Fehér Lajos elvtárs, as MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bi­zottság titkára szerdán fo­gadta a hazánkban tartóz­kodó román pártmunkás-kül­döttséget. A Központi Bizott­ság titkára tájékoztatta a vendégeket a magyar mező­gazdaság időszerű kérdései­ről. (MTI) Budapesten ülésezett a magyar-német műszaki tudományos együttműködési bizottság A magyar—német műszaki tudományos e©üttműködési bizottság 1961. június 2 éa 5 között tartotta tizedik ülés­szakát Budapesten. A bizott­ság megvizsgálta a már ko­rábban hozott határozatok végrehajtását és további ha­tározatokat fogadott ei a köU csönös műszaki tudományos, a népgazdaság valamennyi ágát felölelő segítségnyúj­tásra vonatkozóan. Az e©üttműködés legna­gyobb részt a gép©ártást és a ve©ipart érinti. (MTI) E kicsiny játék- hintákra. littassak helyre a ©ermekek elpusz­foltaág pedig ab- hány fiatal párt ból adódik, hogy a este tíz óra körül tuotl ,a;eKau­lcncós hinták szá- csavartam a hin- Dénes János A lakosság igényeinek kielégítésére A kisipari szövetkeze­' * teknek Szegeden is elsődleges feladatuk a la­kosság igényeinek kielégí­tése. Egyes szövetkezeti ve­zetők mégis hajlamosak megfeledkezni erről. In­kább szorgalmazzák a soro­zatgyártást, mint a javí­tást, szolgáltatást. Szíve­sebben termelnek állami vállalatoknak, s csak ha jut idejük, akkor foglalkoznak szolgáltató tevékenységgel. Ezért évek óta többször bí­rálták a szövetkezeteket, sőt a felettes szervet, a KISZÖV-öt is. A bírálat­nak- sajnos nem mindig volt kedvező visszhangja. A szövetkezetek gazdasá­gi tevékenysége, némileg javult az elmúlt évben. Terveiket túlteljesítették, s mintegy 50,7 százalékkal termeltek többet, mint 1957­ben. A termelékenység azonban elmarad a köve­telmények mögött, s csak alig 11 százalékkal volt magasabb, mint három év­vel ezelőtt. A lassú fejlő­dés oka az, hogy nem fordítanak elég gondot a technika rá technológia tö­kéletesítésére, a munka jobb megszervezésére. Az idei első negyedévi 103 százalékos tervteljesí­tés lényegében nem mutat rossz képet, de ha részle­teiben vizsgáljuk, sok ki­fogásolni valót találhatunk. Szeged 27 kisipari szövetke­zete közül ugyanis 11 nem teljesítette tervét, főleg a szolgáltató ktsz-ek. Mind­össze három olyan szövet­kezet van. amely teljesítet­te szolgáltatási tervét. A tervezett 5 és fél millió fo­rint szolgáltatás helyett csak 4 millió 784 ezer fo­rintot teljesítettek. Ez a terv nem magas, a szövet­kezetek azonban nem tö­rekszenek Ilyen irányú te­vékenységük, a szolgáltató hálózat fejlesztésére. TTöbb ktsz, mint a fér­fiszabó, üveges, női szabó, bőrönddé, órás. ru­ha javító, a villamos és a vasipari nem is tervezte hálózaténak fejlesztését. Pedig Igen sok kontár te­vékenykedik, ami azt mu­tatja, 1 hogy a lakosság igényli az ilyen jellegű szol­gáltatás bővítését. Ma Sze­geden három vállalat fog­lalkozik például rádiójaví­tással, a villanyszerelő ktsz mégis három-né© hétre vállal javítást a sok mun­kára hivatkozva. Igen sok szövetkezetnél a sorozatgyártásban ké­szült iparcikkek tervének teljesítése érdekében mun­kaerőt vonnak el a javító­részlegektől. Ezért a meg1 rendelőknek többször is el kell menniök a javításra adott tárgyakért, mire azok elkészülnek. Ez tapasztal­ható a műszerráz, a cipész, villanyszerelő és a vegyes­ipari szövetkezeteknél A javító-szolgáltató te­vékenységnek más akadá­lya is van. Többek között az üzlethelyiségek hiánya. Megtörtént, hogy kisiparos lépett a szövetkezetbe, s annak még korábbi üzlet­helyiségét sem utalta ki a tanács illetékes osztálya a szövetkezet részére. Ilyen eset történt a ruhajavító, fodrász, szabó és szűcsipa­ri ktsz esetében. J ó hatással volt több szövetkezet munkájá­ra a tavalyi összevopás. Tíz szövetkezet egyesült négy nagyobb szövetkezet­be Szegeden. Az összevont ktsz-ek első negyedévi munkája igazolja, hogy he­lyes völt az összevonás, nőtt a termelékenység és gazdaságosabbá vált a ter­melés. Például a Szegedi Vegyi, Kultúrcikk és Szap­panfőző Ktsz-ben az egy főre jutó termelési érték 47,3 százalékkal emelkedett az összevonás után. Az üzemi eredmény pedig 46.5 százalékkal nőtt. Még mindig igen ©enge a szövetkezelek munka­ügyi gazdálkodása. E©et­'len szegedi ktsz-ben sem dolgozták ki s netn alkal­maznak műszaki normákat, csak igen kevés helyen mérték fel a veszteségidőt. Altalános tapasztalat, hogy a normarendezések alkal­mával különösebb felméré­sek nélkül csökkentették a normákat és darabbéreket. •Vontos feladat ma Sze­geden. hogy az arra illetékes szervek, elsősor­ban a KISZÖV rá a ta­nács jobban segítsék a szö­vetkezetek munkáját, ho© azok ne csak papíron, ha­nem a ©akorlatban is ki­elégítsék a lakosság igé­nyelt. N, FF

Next

/
Thumbnails
Contents