Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

431 Vasárnap, 1961. június 11. Felépült a szentesi ruhaüzeni Holnap kezdi meg a termelést a Szegedi Ruhagyár első vidéki telepe » július elsejei batáridő előtt bárom héttel minden építő- é» szerelőipari mun­ka befejeződött. Ut épp úgy, mint a ruha­gyár karbantartó részlege mely a belső berendezést ké­szítette zett, így kerülhetett ser a június 16-i műszaki átadás­ra. Nem szabad megfeled­kezni a szentesi kiszistákról sem, akik Holnaptól kezdve — egye­lőre próbaüzemeltetés ke­retében — 142 dolgozó áll munkába, (Liebmann felv.) A telep üzemháza nem valami nagy épület, de berendezése korszerű munkalehető­séget biztosít a dolgozók számára Meglehetősen ritka dolog, áruraktárnak bizonyult. Sa- gedrol — márciusban és áp­hogy egy-egy beruházás ha- ját vízmüvük is van, egy rilisban előkészítő tanfolya­táridő előtt készül el. Már- kúttal, két víztárolóval és mon vettek részt helyben, pedig a Szegedi Ruhagyár természetesen hidroforral. de jő néhányan az anyavál­szentesi telepének esetében Az üzemépület munkatér- lalatnál sajátították el a gépi ez történt Még tavaly ektó- meiben 80 vadonatúj varró- varr® fortélyait. Az üzemet berben kezdtek hozzá, hogy gépet állítottak fel — úgy- plvan módon alakították ki, a Magyar Honvédelmi Sport- nevezett szinkronszalag szer- . szövetség által rendelkezé- vezési forma szerint nogy sükre bocsátott volt repülő- . .. _ további fejlesztése arány­tér epületeit átalakítsak, s s^ísjűís^sxl iag kis beruházással lehet­sége&i A kazán kapacitása esak­s kétrészes munkaruhákat úgy mint a raktár befoga­gyártanak majd kéttűs dőképessége még nagyobb is mmt sége nem haladta meg a SteVM, Szeptemberben újabb amekkora a jelenlegi lesz, a tervezett hárommillió forin- 60 dolgozót vesznek fel, s műhelyépületet pedig szük­tot- akkor egy újabb szalagban ség szerint lehet tovább épí­A? építkezést végző Csöng- munkaköpenyeket is készíte- terű a tágas telken. HA Megye/Tatarozó Válla- A? 4Jtal előállí- "Kéthetes próbaüzemelés tott áruk termelési értéke a ntán július elsején kerül sor terv szerint a harmadik ne- a szentesi telep ünnepélyes gyedévben 6 és fél millió, a felavatására, Utána már terv . _„ _ negyedikben több mint U( szerint dolgoznak a Szegedi ., . -szaki -t d' jövőre pedig 5i millió íorlnt Ruhagyár első vidéki tele­jynius 16-1 műszaki aadas- lesz Bsrabgíarn szerint pén. Decemberre ugyanis a harmadik évnegyedben ^Imásen nyílik majd 36 ezer munkaruhát, a ne­gyedikben közel 43 ezer toatató faipari üzem, munkaruhát és 34 ezer kö­penyt, 1968-ben pedig már 183 ezer munkaruhát és 176 és fél ezer köpenyt gyártanak védnökséget vállaltak az üzemépítés felett, és rengeteget fáradtak érte társadalmi munkában. Az ő érdemük például a négy és fél holdas gyártelepet körül- az ipar «s a merőgazdaság vevő fasor elültetése és a dolgozói számára. Jellemző telek rendezése ís. A gyár adat még, hogy jövendő dolgozói — 95 szá- . . zalékuk nő, s többségük fia- a gepl munkak rcSzaranya tal - örömmel csinosították a .^J™1 mraben 80'3 a korszerű, s minden szo- Szaz os' ciális berendezéssel kitűnően ami iparági szinten is igen ellátott új üzemet. figyelemre méltó. A ruha­Az építkezés tehát elké- félék szabását egyébként szült A villamosenergiát egy Szegeden végzik, s külön kilométer hosszú új távve- erre a célra beszerzett két­zeték hozza az üzembe. Az tonnás Garant tehergépkocsi emeletes épület mellett ka- szállítja Szentesre a kisza­pott helyet az új kazánház, bott anyagokat érdekes, négyszögletű kémé- A Szegedi Ruhagyár szén­nyével. Közvetlen közelbe tesi telepének megalakulása építették a szerelő és kar- Szentes ipara szamára je­bantartó, valamint az öltöző lentős esemény. As üzem épületét, míg a volt hangár dolgozói — csupán a telep kis átalakítással megfelelő két vezetője került oda S?e­A megyei tanácselnökök megbeszélése az Országházban A megyei tanácsok v. b. te a mezőgazdasági időszerű elnökei szombaton délelőtt feladatait. megbeszélést tartottak az A beszámolót követő vitá­országházban. A tanácskozás ban a tanácselnökök elmon­son részt vett Dobi István, dották, hogyan készültek fel az Elnöki Tanács elnöke, megyéjükben az aratásra és Kállai Gyula, a Miniszterta• milyen terveket dolgoztak ki nács első elnökhelyettese, a következő időszak felada­Losonczi Pál földművelés- taínak sikeres megoldására. ügyi miniszter, Németh Ká- Az értekezleten felszólalt roly az MSZMP Központi Németh Károly és Tatár­Bizottsága mezőgazdasági »«« o SZÖVQSZ al­osztályának vezetője. A tanácskozás Kállai Gyu­Kállai Gyula megnyitója ja zárszavával ért véget. — ntán Losonczi Pál ismertet- (MTI) Tanácskozás az építSanyagipar normafelülvizsgálatának tapasztalatairól Szombaton reggel a MÉ­MOSZ-saékházban az Építők Szakszervezete és az Építés­ügyi Minisztérium rendezé­sében tanácskozás kezdődött, amelyen részt vesznek a mi­nisztérium anyagipari, gépe­sítési és asztalosipari válla­latainak igazgatói, főmérnö­kei, párt- és szakszervezeti titkárai, valamint a munka­ügyi és a technológiai iro­dák vezetői, Az értekezleten Kilián József, az építésügyi miniszter első helyettese szá­molt be a normafelülvizsgá­lat eddigi tapasztalatairól és a további feladatokról. Építkezés és városszeretet A z építés lázában ég Ezért kapunk néha olyan le­mostanában Szeged, veleket, hogy „miért nem ü gy véljük, helyesen fe­jezzük ki a szegediek Nem csupán az ünne- tataroztatja már a városi ta- ~ gondolatát és akara­pi játékok előtti izgalmas nács a mi Somogyi utcai há- tát, ha azt mondjuk: az ál­szépítkezés ez, hanem nagy- zunkat is*, vagy: „igazán fel- lami pénznek felhasználasa szabású, mindenre kiterjedő, érhetnék már ésszel az ille- mellett sokat tehet, segíthet eddig soha nem tapasztalt tékesek, hogy Szegedre kel- az egyes ember társadalmi nekilendülése a város fej- lene egy új szálloda.* munkája, vagy éppen anya­lesztésének. Igen sokan szél- Hogy mi minden kellene gi hozzájárulása is. Ha par­tében-hosszában hangoztat- még ennek a városnak, azt kosítani akarunk (a többi kö­ják: mintha a központi kor- nehéz lenne hamarjában fel- zott az egész nagykörút erre mányszervek és a helyi ve- sorolni. Egyetlen ember nem vár) rengeteg földet kell ze tőség kárpótolni akarnák a is képes erre. A városi párt- megmozgatni, s itt a lakos­lakosságot az eseménytelen vb. és a tanács végrehajtó ság heti néhány órai ingye­esstandok miatt. Mindenütt bizottsága azonban vállalko- nes munkája százezreket forr, pezseg az élet, érződik zott erre a számbavételre szabadíthat fel más beruhá­a munka eleven ritmusa, s legutóbb is, amikor együt- zások megvalósítására. Sztá­úgy nőnek a friss vakolósú tes ülésen megvitatta Szeged línvárosban ma már közszo­lakóházak, mint egy szaksze- távlati fejlesztési tervét, kás ilyen módon csinosítani rű tenyészetben a gombák. Ezen részt vettek a politiku- a várost. Nálunk a többi kö­Az egyik utcában még a fa- sok, a közgazdászok, a ter- zött a vidámpark építésére lakat' húzzák, a másikban vezőmérnökök, tehát — hogy felajánlott munka is arról már a tetőzetet ácsolják, a úgy mondjuk — elég okos tanúskodik, hogy szinte ki­harmadikban emelődaruk sa- gyülekezet boncolgatta, mire meríthetetlen tartalékok van­játos morduló hangját haiia- van szüksége a város népé- nak a dolgozók növekvő őn­ni, negyedikben kompresz- nek. Természetesen itt sem tudatában. Ugyanezt mond­szor, markológép 6 efféle úgy beszéltek a felszólalók, hatjuk el a szövetkezeti la­sépezetek dolgoznak. A sok- hogy „adj uram teremfőm, kóházépítésekről is. Tömegé­féle munkazaj közben csak de azonnal*, hanem higgad- vei jelentkeznek értelmisé­azt vesszük észre, hogy itt tan és józanul számba vették giek, tisztviselők, munkások, is kitataroztak egy középül©- a rendelkezésre álló és vár- hogy megtakarított' pénzüket tét, meg amott is átadtak egy ható pénzösszegeket, s csak befizessék a szövetkezetbe és új lakóházat. annyit terveztek, amennyi így segítsenek a lakásgon­S e nem éppen harmoni- meg is valósítható. dolc enyhítésében. zegednek ma valami­S : vei több mint száz­M eglepők az olyan külö­nös nézetek, hogy a mi jelenünkből hiányzik B A Csongrád megyei nőtanáes végrehaj­tó bizottsága felhívással fordul hozzátok, asszonyokhoz, lányokhoz, a nagy mező­gazdasági munkák idején. Szükség van mo$t minden dolBóS kézre, asszonyi se­gítségre. Mitőlünk, asszonyoktól sokat várnak a termelőszövetkezetek vezetőségei, számí­tanak munkánkra. Rajtunk, nőkön igen sok múlik. Tőlünk is függ, hogy idejében learatjuk-e és a növényápolási munká­kat maradéktalanul elvégézzük-e. Eddigi munkánk kötelez is. Az elmúlt években szépen helytálltak parasztasszonyaink, ré­szesei voltak a nyári mezőgazdasági munkák sikerének, Most a túl sok eső következtében felszaporodott a munka. Ez még nagyobb szorgalmat és helytállást kus zene kellemes hangzás a szegediek fülének. Ha oly­kor dörmög is közülük egyik- ezer lakosa van. A másik amiatt, hogy át kell párt és a kormány azonban a hangulat, a romantika. Hát evickélnie egy régebbi há- 25—30 év leforgása alatt ez meg mi? Milyen roman­nyósú földkupacon, vagy na- olyan regionális központtá tikéról van szó? Hiszen min­gyobbat kell kerülnie vala- kívánja fejleszteni a várost, den órában történik valami melyik lezárt utca miatt, amely 150—160 ezer, vagy nagyszerű, úgyszólván na­azért a lelke mélyén örül a még ennél is több lakost ponta színesedik a város ar­szemet-leíket gyönyörködte- számlál majd. Vajon tudják culata, s valósággal róha­tó szorgalom láttán. ezt a türelmetlenkedők, a nunk kitűzött céljaink felé­•• ], r. , esak a hibákat észrevevők, a Ha az egykori úr-szolga ro­uszkéK nálunk az em- mindenáron gyorsabb tempó mantikára gondol valaki, ak­^rek mindenre, ami híyei? Rendkívül hasznos, kor sajnos, nem áll módunk­. ¥1'. a™ váitorást, tej- gőt nélkülözhetetlenül fontos ban megvigasztalni. Abban lődest jelent a regihez ké- voJt valamennyi észrevétel és az esetben sem tehetünk ppgt, Sokan tálán nem is ve- jvadat, amely a fentebb semmit az érdekében, ha a eszre- Lehet, hogy említett tervvel kapcsolatban külvárosok nyomor-romanti­íegtobb ember csak tudat elhangzott, illetve beérke- kájának elmúlását fájlalja, alatt hordozza ezt az ereest, zett. Munkások, értelmiségi- Mert ezeket nem engedjük de mihelyt mas vidékről, ek szövetkezetj gazdák, há- többé vissza, nem kérünk be­vagy mas égtájról jon ko- ziasszonyok tettek igen bölcs lőlük. A sivárság, az ese­runkbp valaki, annak rogton észrevétetek® és ezeket mind- ménytelenség, a kilétástalan­szeniebe tűnik ez a nagyfokú mind figyelembe is veszik ság, a korgó has egyébként varogszpi-etet Mindenki gZL a Minisztertanács elé sem volt romanttkur soha a Vfs vendéglátó, mmdanki kerülő végleges terv össze, szegény embernek, legfeljebb készséges idegenvezető, mm- állításánál. De csak az ilyen azok számára, akik mindezt denfci gzorgos wagultetó S bírálat gyümölcsöző, A min- előidézték, illetve akik jól mar az arckitejezréUk »s el- denben akadékoskodó; a ká, fűtött villákból néztek télen árulja, hogy legjobban bze, kán is csomét kereső „kriti- a havas tetejű külvárosi há* g#den szeretnek élni es dol- kliB<< vajmi keveset használ, zaeskák didergő lakóit. Hrt gozni. Lsak ftt keji menni az 6öt akarva-akaratlanul in- de szívesen cserélnének ro, újszegedi partfurdore, ott rá- kább árt> Mszen helytelen mantikát mivelünk a kapi­ero idejükben igen sokan irányba terelheti az egészsé- talista országok népei, te­politizálnak isy nyáridőben. ges közbangulatot. demes elolvasni Frank Gllcs A nemreg elkészuit /l fokos ' TgaZj mindenkinek jogá- tudósító megállapításait Spa­víztartalmú medeneerólolyan I ban áu fontosnak, sőt nyolországról, amelyet a v nJ^Sefra" legfontosabbnak meg- SÍrndey Timds című nyugaü ki, hogy „nem érdemes most {fMni az áItala felfedezett lap kőzöl: „Minden pártat­StV™™ hibákat. Bárki „Ütheti a va- lan szemtanú megerŐBÍtette t£y MaiakítZáwíPtooc^-" Sat" .azért' ho?y. P410^1 ,n.e a restséget, a tanult ro ^Üte gimnáziumot építsenek elő- spanyol fiatalság kiábrán­telSL^ ^iilirotvl szór, hanem mézeljék ki a dultságát a rendszer egyhán­sokré^rődik most a ház homlokzatát, amelyben gúságából és csalásaiból. A vezetüsóse a tekLáa ké! 6 lakik" Még akkor ^ rója kommunisták marxista üze­nveWvet* ^o^sag ke- fpl ^„(jj senki az jlyesmit( neteikkel zöldellő oázist nyúj­nyeim ei " ha városszerte ismeretes, tanak a fiatal értelmiségiek­L ehet-e rosaznéven ven- milyen sok állami pénzt köl- nek a kopár sivatagban.* ni ilyen szituációban, tef^( lakóházak tatarozására Nálunk, a Magyar Nép­JS (•• lyek türelmetlenne válnak lendo, hiszen emberek va- ság. benne é£het az élet sod_ és még gyorsabb ütemet sze- gyünk, gyakran érzelmeink rásában, romantikájában, retpének diktálni? Az épí- diktálnak értelmünknek. Bárki megkérdezheti nálunk tomunka heveben a? embe- például Végh Gyula bioló­rek to átforrósodnak es kő- Gsak SZOVÁ tfszak' gia-földrajz-szakos egyetemi zulük a gazdaságpolitikával hogy nem azok szeretik iga- bajIgatót Rdzsa lászlót a kevesebbet törődök hajlamo- zán Szegedet, akik a sokmii- Rózsa Ferenc Gimnázium saik arra, hogy megíeledkez- Hóg y^^ázÁeok tudatában végzős diákját és a többie­zenek az anyagi eroforrások- elégedetlenkednek ket, akik a most létesülő ral, Azt gondolják egészen >« orökkf Megedettenkednek ^ KISZ-építőtáborba jóhiszeműen: csak elhatero, valamiért, hanem azok, akik indulnak_ Mindnyájan azt zás kerdese megkezdeni va- bármikor készek támogatni mondják, hogy vidáman nietvfcsak a^ múhrá ht^v a Pártbizottságot ® a taná- mennek a táborba, ahol iz­metve csak azon mwhk, hogy fejlesztéséért galmas munka, gazdag prog­a tanacg vezetőinek eszebe csof 8 varos rejieszteseerx „ - 5 ^ . jut-e a dolog, vagy sem- folytatott erőfeszítésben. ""mmel dolgotóak a vár® fejlődéséért. Egy hónap múlva megin­dul a kulturális „népván­dorlás* Szegedre. Ha azt akarjuk, hogy idén is jól érezze magát nálunk vala­mennyi turista, akkor igye­keznünk kell a szépítkezés­sel. A Szilléri sugárút több lakója nem kis büszkeséggel mutogatja máris a házak előtti virágoskerteket, s így vannak ezzel a munkáslakta kerületekben mindenfelé. Nyilván a belváros sem ma­radhat le. annál is inkább, mivel a vendégek zöme itt fordul meg. Július közepéig tehát takarítsuk el az ut­cákon díszelgő aszfalttörme­léket, javíttassuk ki a hibás neonokat, teremtsünk kicsit rendet az építkezések kör­nyékén. Nemcsak a játékok színhelyét kell ünnepi kön­tösbe öltöztetnünk, hanem az egész várost. Nagy István A mezőgazdaság helytállást követel asszonyainktól A Csongrád megyei nStanács v, b- felhívása követel asszonyainktól. Vegyék kí minél nagyobb számban részüket a közös mun­kából. Felhívjuk a termelőszövetkezeti család­tagok figyelmét: minden szabadidejüket használják fel, vegyenek részt a tsz kö­zös munkájában, mint kisegítők. Győzzék meg a termelőszövetkezetek asszonyai fér­jüket, akik üzemben, vagy más munkate­rületen dolgoznak, hogy a nyári mező­gazdasági munkák idején jöjjenek haza, vegyék ki szabadságukat, segítsenek az aratásban, a növényápolásban. Bízunk parasztasszonyaink lelkes, fárad­hatatlan munkájában. Abban, hogy egyre több nő veszi ki részét a közös munká­ból. Csongrád megyei nőtanács v. b.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents