Délmagyarország, 1961. június (51. évfolyam, 127-152. szám)

1961-06-18 / 142. szám

Vasárnap, 1961. június 18. 4 A közös gazdaságok bő termést takarítanak be A csengelei Vadgerlén Tsz-ben Á mostani feladatokat végezve a javat is tervezik (Berger felv.) A gazdag termés betakarításában szükség van a családtagok munkájára. A do­maszéki Béke Tsz tagjának, Német Vincének a lányai is segítik az aratást. Képünkön Etelka és Ida a súlyos kévéket rakja keresztekbe. Szeged és a szegedi járás földjein ka­szára érett a gabona, megkezdődhetett az aratás. A szövetkezeti gazdák bő termést takaríthatnak be. A régi és az új terme­lőszövetkezetekben a tervezettnél jóval több gabona kerül a zsákokba. Szeged ter­melőszövetkezeteiben például óvatos becs­lések szerint a búza átlagosan kataszteri holdanként 12 mázsás termést ígér, az árpa pedig 14 mázsát. A korábbi éveknél nagyobb gabonatermést takaríthatnak be a szegedi járás földjein is. A szegedi Dózsa Termelőszövetkezetben — amint lapunk tegnapi számában jelen­tettük — pénteken délelőtt kezdődött az aratás. A »Dózsá*-ban tovább folytatják a nyári munkát, s a Dorozsmai Gépállomás gépei megkezdték a munkát a szegedi Táncsics Tsz árpatáblájában is. A gép­állomások sok termelőszövetkezetben két­menetes aratást végeznek. Ez azt jelenti, ho© rendre-arató géppel vágják le a gabonát, majd bizonyos idő elteltével rendfelszedő kombájnokkal csépelik eL A gépek jelentősen segítik a nehéz nyári munkát, a szegedi járásban azonban a gabona zömét kézzel kell levágni. Felké­szültek erre a szövetkezetekben. Puszta­szeren például körülbelül 40 gyári mun­kás is részt vesz az aratásban. A gyárak­ból korábban is hazamentek falujukba aratni, s most sem hiányoznak majd. Az általános aratás Szegeden és a járás fal­vaiban a hét első napjaiban kezdődik. Csengelén idén tavasszal alakult az 1486 kataszteri hold földön gazdalkodó, 166 tagú Vadgerlés Tsz. A tag­ság többsége sorra, rendre végzi az időszerű munkákat, s jó példát mutatnak a nö­vényápolásban Vörös Rudolf brigádjának tagjai. Sajnos, vannak azonban még olyan tagok, akik nem, vagy ke­véssé veszik ki részüket a feladatok végrehajtásából. A kapálásában minden dolgos kézre szükség van, mert ezt kívánja a szövet­kezeti gazdák érdeke. A tsz-ben a szétszórt ga­bonaparcellákon kell az ara­tást végezni. A gép idén nem tud segíteni. Ezért a 466 holdról kézzel vágják le a gabonát. A termés — amint Balogh Zoltán, a tsz elnöke örömmel mondotta — jelentősen több lesz a ter­vezettnél. A kaszapárok szemveszteség nélkül, a leg­gyorsabban akarják befejez­ni az aratást. A közös gazdaságban a so­ronkövetkező feladatokat vé­gezve a jövőt is tervezik. Segít ebben Ábrahám Ká­roly, aki kertészeti főiskolát végzett, s a Budapesti Ker­tészeti Technikum tangazda­ságából került a »Vadger­lés«-be, hogy tapasztalatait átadja. A közeli jövőt Áb­rahám Károly e©ütt tervezi a tsz elnökével, a tsz tag­jaival. A tsz elnöke és a jó gazdák — mint például ifj. Béres Lajos, Vörös Rudolf, Mankovics János, Csókási Lajos, Kővágó Antal — vi­lágosan látják, ho© szőlő- és gyümölcsterme­léssel, kertészkedéssel kell foglalkozniok. Erre — és csakis erre — adottak a lehetőségek. Az adottságok kihasználá­sáért a tsz tagjainak jó jö­vedelemért jövő tavaszra 30 holdra szőlőt, 40 holdra pe­dig gyümölcsöst akarnak tele­píteni. I© szakítanak a kül­terjes, maradi gazdálkodás­sal, s igazi boldogulásukért megkezdik az összefüggő te­lepítéseket. A 80 éves arató £ a szép gabona. Ül- munkának,. Igyekszik erre a bácsit, akivel többszőr be­S-EIK i£s határában és nép, hogy szemveszteség nél- szélgetnek. Ellátogatott ta­kezdik a jó termes betaka- kül arassunk, hiszen a ke- nyájába Kocsis P. János, a rítását. Az öreg, 80 eszten- nyérről van szó. Az pedig Kossuth Termelőszövetkezet dós Fodor Mihály bácsi, az nagyon nagy dolog. munkacsapat-vezetője, s az idén tavasszal alakult Kos- — Családja tagjai segite- aratást, a közös gazdaság dol­suth Termelőszövetkezet tag- nek-e a munkában? gairól váltottak szót. Kocsis ja is elővette már kaszáját, — A feleségem beteg, ő P. János érdeklődte az öreg hogy rendet vágjon vele. De- nem tud dolgozni. A gyere- egészségi állapotát, majd hogy kellene Mihály bácsi- keim már régebben meghal- hangoztatta, senki nem vár­nak aratnia! ö mégis segit, ták, ketten vagyunk a ház- ja el tőle, hogy kaszát fog­mert nagy kora ellenére sem nál a feleségemmel. jon. bírja kiállni, hogy ne fog- A messzi tanyán azért nem — Aratok valamennyit én jon kaszát. magukra hagyatottak. A is, nem állok el ettől — vá­— Még dolgozom -mond- szomszédok, valamennyien gott közbe Mihály bácsi és ta a középtermetű, magas szövetkezeti emberek, jól is- fenni kezdte kaszáját. kora ellenére is jőtartású merik és tisztelik is Mihály M. S. Mihály bácsi. — lábaim, igaz kicsit fájnak, de azért jól bírom magam. — Merre járt délelőtt Mi­hály bácsi? — Merre?! — tűnődött ki­csit, majd feljebb tolva fe­jén a kisszélű fekete kala­pot, gyorsan válaszolt: — Hát dolgoztam, kint a szőlőben. Nem tudok munka nélkül megélni, világ éle­temben dologhoz szoktam. hogy tízéves Érik már a szatymazi homokon a nemes őszibarack Gondolatok néhány termelési és értékesítési problémáról Az ősztől ugyan még mesz- az, ho© a legkorábbi fajtánk. Kereskedelmi szerveink sze va©unk, de ha szétte- Június közepén már megkez- már megtették erre nézve a kintünk Szatymaz futóho- dődik az exportálása. Kül- szükséges intézkedéseket, és mokjainak pompás ösziba- földi piaciaink már türel- hisszük, hogy termelvénye­rackosaiban, ínycsiklandó ér- metlenül várják ezt az al- ink zökkenőmentesen jutnak zés hatja át a szemlélőt. Az kaimat. Mint primőr, igen majd el rendeltetési he­őszibarackfák dús lombozata jó áron értékesíthető. Tehát lyükre. közül a szépen pirosodó pénzelő fajta. A termelő Öszibaracktermelésünk terv­Mayflower-fajta gazdag ter- azonban nemcsak ezért ter- szerűen tovább halad előre mése kínálkozik leszedésre, meli szívesen, hanem azért és azon leszünk, ho© ter­Régóta várják termelőink is, mert e©részt korábban melésünk fokozásával az ex­ezt a ió alkalmat, hisz utol- lut -P^zhez. fe másrészt a portérdekeket minél jobban .. .. ? * TI je©eres veszedelmenek ro- erősítsük. Örvendetesen kell jara 1959-ben örülhettek az videbb ideig van kitéve, mint lerögzítenünk ho© a homo­oszxbarackszuretnek, mert az utóna következő fajták. ki őszibarack-kultúra ma lÜZ'Z tLrt^miXi? A? Jóleső érzés látni azt a már nemcsak" Szatymaz és ^ irtln^f ^ na© meginduló mozgalmat, vidékén tör előre, de az egész múltéri tmegho^rkár! -ú_a^szaty mari felvásárló szegedi járásban ís S mesélte, kora ótadol. gozik a mezőgazdaságban, tizenkét éves volt, amikor arra kényszerült, hogy vágja a lucernát. Búzát meg elő­ször 17 éves korában ara­tott, attól kezdve minden évben vágta a gabonát. Ki­vételt csak az első világhá­ború évei képeztek, amikor katonáskodott. Sok és szép búzát aratott már életében, a legtöbbet azonban az ura­ságoknak, a nagygazdáknak. — Régen eljártam én arat­ni az ország másik részébe is, mert úgy hozta az élet. De­hát annak a világnak vége. Aztán előhozta a kaszáját, ami szinte vele öregedett. Kezeivel simogatta a ki tud­ja hány ezerszer megfent ka­sza acélját, ami bizony már megkopott, de azért — amint Mihály bácsi mondta — még jól vág, engedelmeskedik a gazdájának. — Milyen idős a kaszája? — öreg jószág ez — felel­te —megvan vagy negyven esztendős. Gondját viseltem, vigyáztam rá, ezért is ilyen jó még. Később ?abo~ nafoldhoz lepett és örömmel, vidáman mutatta hogy milyen súlyosak a ka­lászok. — Jónak, gazdagnak ígér­kezik az aratás — állapítot­ta meg. — Nem panaszkod­hatunk a termésre, csak ked­vezzen az idő a nyári nagy TOBB FELELOSSEGGEL A fegyelmezett munka növeli az eredményeket a zsombói Béke Tsz-ben A zsombói Béke Termelő­szövetkezetben is me©annak a feltételek arra, ho© jó helyes lenne, ha az autó- zsef, Patocskai Mihály fele­javító vezetői, munkásai sége is. erőteljesebben politikai se- Hamarosan aratják a szö­, gítséget adnának, vetkezeti gazdák a gabonát, eredmenyeket erjenek el, közreműködnének annak A tervezetten felüli, jó ter­szépen jusson járandóság a megértetésében, ho© miért mésre sizámítanak. Ha a munkaegységekre. Most a keI1 mindig lelkiismeretesen tagság lelkiismeretesen dol­közfic; eazdasáehan több fe- dolgozni. gozik, kedvező marad az kozos gazaasagDam toDD re A Béke Termelőszövetke- fdőiárás akkor eev-eev lelősséget, fe©elmezettebb zet agronómusa, Szemes De- munkaegység értéke nem­munkát kérnek a vezetők a zső elmondotta, ho© csak eléri a tervezett 27 fo­tagságtól. Ez is szükséges vényápolás rendben rint 78 fillért, hanem túl is u©anis ahhoz, ho© előre Enne^temét azonban szük- szárnyalja' haladjanak. séges ©orsítani, ho© ha- A szövetkezet gazdái ú.j A tagság, néhány kivétel- marosan elvégezzék a szőlő ^S^jf* is akaJ" . .7 „. , , kapaiásat. Vannak tsz-tagok, naK telepítem, tői eltekintve, altalaban részt akiknek rendszeresen dol- Már nevelik az őszibarack­vesz a munkában —, s ez goznak hozzátartozóik is. csemetéket, ho© amikor el­dicsérotes. Hiba azonban, Végzi a munkát például Lé- jön annak ideje, akkor ki­h0gy vai András felesége és lá- ültethessék. Állattenyészté­nya, Kovács József felesége, süket is fejlesztik, s ezért nem minden tag végzi lel- Csányi János két lánya, s új gazdasági épületeket is kiismeretesen a munkát, Kálmán István, Kovács Jó- emelnek. Ezért például a sertéste­nyésztésben is hibák mutat­koztak, ami a közösség ro­vására jeléntett anyagi vesz­teséget — Minden taggal szépen, türelmesen beszélgetünk azért, ho© maradéktalanul megértse a lelkiismeretes munka fontosságát, hasznát — mondotta Tóth Mihály, a tsz elnöke. — Hisszük, ho© ezután szövetkezetünk tagjai kivétel nélkül odaadóan munkálkodnak, saját javu­kért JT^^em^ ^ta f^ak^at^pom-" komoly tényezőt kezd kedhetúnk hoaf ha S ba sorozatosan azok a teher- jelenteni­—f S^SSrT szZtpVcI^kaYZtszi11- Tagadhatatlan, ho© az ősri­elerrf csapasfjegveres) el- bar^ckJe t céljaira. De baracktermesztés szorgalmas kerül bennünket, ugyanakkor láthatjuk azt is, munkat. Wtf áldozatot, ­rekordtermésre £0© magasan megrakott te­- , * herautók, lovasfogatok hord- ^"-erieimet. Kivan. Ahol számíthatunk. jáfe szét ezeket a praktikus ezek a feltetelek nincsenek A Mayflower-fajta, mely e©soros ládákat a termelő- ** • termelés nem éppen a legfinomabb központokba, ho© innen lesz ereomenyes. fajták közé tartozik, de mindegyik termelő idejében ^Iso helyre kell vrenni a egyéb értékes tulajdonsága- megkaphassa a maga gön- szakismeretek gyors terjesz­nál fo©a nagy lépésekben ©ölegét. te^t, hogy az újabb telepü­tör előre itt a homokon. Az őszibarack exportálásé- beknél a termelő munkája E©ik kiváló jó tulajdonsága ra rá kell készülni. Itt nem fe sotetben való tapogatózás lehet késlekedni. Amikor az f9ye,n- A homoki őszibarack­őszibarack elérte a 80 szá- kultura na© jelentősége ab­zálékos exportéretlenséget, ,ban van> .hoSy éppen ázo­azt szedni kell és azonnal kon a területeken érjük el a szállítani. A puha, de más- !e®fzebb eredmenyeket, me­különben a legízesebb őszi- |yek mezőgazdasági terme­barackot az export céljaira ies, szempontjából csak mint már felhasználni nem tehet, másodrendű tényezők jöhet­Az ilyen érettségű termel- fek• n©elembe. Azokon a vény a belföldi piacok, va© iut°h°mokjamkon, melyeken konzerv©árban kerül elhe- mezőgazdasági művelés mel­lyezésre. all9 lehet katasztrális Üzemi őszibaracktermeié- holdanként a 4 mázsa rozs­sünket feltétlenül összhang- tprmest elemi, virágzó őszi­ba kell' hozni az export kö- oarack-kultúrat lehet terem­vetelményeivel. Ez azt je- ten'­lenti, nem mindé© az, ho© Az itt elért eredmények csak őszibarack le©en, de világosan mutatják, ho© a ü© kell azokat a fajtákat Duna—Tisza közének na© e©más után beállítani a ter- kiterjedésű homokvidékét — melésbe, ho© a már említett feltétetek biztosításával — aranybá­érésben egymáshoz nyákká lehetne átalakítani. kapcso'ódjanak. Az e téren való előhala­Ez az export szempontjából ^ azt, eredmé­roppant fontos. A külföldi "üXt'sztellL T •i-i— Ubi„ FUI1K asztaiara rooö es vita­A szegedi Xl-es Autója­vító Vállalat vezetői, dolgo­zói már eddig is nagyon be­csült, sokféle segítséget ad­tak a Béke Tsz gazdáinak. Most azonban Sertések a háztáji gazdaságokból A népfront fábiánsebestyé- János 6, Tóth Mihály 10, Sd­ni bizottsága és a Kinizsi volyi János 5 sertést hizlal Tsz kezdeményezésére — háztáji gazdaságában az ál­mdnt ismeretes — mozgalom Iámnak. Eddig a pusztaszeri kezdődött azért, ho© min- szövetkezeti tagok együtte­den tsz-tag adjon háztáji sen 301 sertés hizlalására kö­gazdaságából e© hízott ser- töttek szerződést háztáji gaz­tést az államnak. A kezde- daságukban. Sajnos, vannak ményezéshez a pusztaszeri- azonban olyan tsz-tagok, ek is csatlakoztak, s a moz- akik, bár tehetnék, mégsem galom sikeréért jól tevé- vesznek részt a mozgalom­kenyltedik a népfront helyi ban. Ezeket a gazdákat fel­bizottsága. keresik és beszélgetnek ve­Egyre több pusztaszeri lük, hogy mind a maguk. szövetkezeti gazda csatlako- mmd az ország húsellátása zik a kezdemenyezeshez. Pel­dául Ocskó Mihály 6, Ker- szempontjából nnert jelentós tész Sándor 10, Tóth István a szerződéses hizlalás a ház­4, Szeri Károly 5, ifj. Juhász tájiban. felvásárlószerv érdeke kíván­ja, ho© amikor az ősziba­rackexport minokban. cukor és szenves­Mavflowerrel ?ayakban gazdag tápanvagot ehndulh nap - n a p^ u járt a s ze STtZ^! km gumíjantofSZaz 1 export- ^ * ^^ kocsik rendeltetési helyükre. reszere az exporton keresz­Ezért mi már erre í© va- tül komoly aranyvalutát biz­gyunk berendezkedve. A tosítana. ami hozzá járulna a Mayflower lefutása után szocializmus építőmunkájá­azonnal következik az Amz- p 1 den, ezután az Alexander nak gyorsabbá tételéhez korai, majd a Szömbin.Ceg- Ma. amikor már közsé­lédszépe és í© fokozatosan geink a szocializmus útjára elérünk uralkodó fajtánkhoz, léptek, termelőink szövetke­a Fordhoz, mely 70 százalék- retekbe tömörülve, a na©­ban szerepel őszibarackosa- üzemi formát választották, inkban. Ezzel körülbelül a bízunk benne, ho© az eddig szezon augusztus második fe- elért szép eredményeket a lében be ls fejeződik. Ami- na©üzemesítés által még kor a Ford szállítása eléri a jobban tökéletesítve, a na©­tetőpontját, akkor a sza tv- üzemek előnyeit kihasználva, mazi állomásról 40—50 vagon a homoki őszibaracktermesz­hűtött kocsi fut ki naponta, tés ©orsabban fogja meghó­elsősorban Csehszlovákia, va- dítani a • - iró területeket lamint az NDK és Nyugat­Németország felé Kamenszky Béla gazdasági tanár

Next

/
Thumbnails
Contents