Délmagyarország, 1961. május (51. évfolyam, 102-126. szám)

1961-05-07 / 106. szám

Vasárnap, 1961, május 7. 4 A jó gazdálkodásnak máris hasznát látják Rendszeresen osztanak pénzelőleget a közös munkát tavasszal kezdő pusztaszeri Árpád Tsz-hen Idén tavasszal alkuit és fogott munká­hoz Pusztaszeren a 2254 kataszteri hold földön gazdálkodó és 350 tagú Árpád Termelőszövetkezet. A vezetők és a ta­gok együttesen dicséretes, eredményes munkát vé­geznek. Szorgalmukat mutatja, hogy a tavasziak vetését, közije a kukorica föídbevetését is befejezték, s földjük egy szép darab­jón már virágzik korai borsójuk; A szövetkezetiek olyan árukat is termesztenek, amelyek korán pénzt hoznak a közös kasszába. Az 50 holdnyi zöldborsó május második felében, a 23 holdnyi újkrumpli" pedig jú­nius elején már pénzt jelent A jószág­tenyésztésre is gondot fordítanak és 300 hízott sertést, 2 ezer libát, ezer pulykát és 600 pecsenyecsirkét is értékesítenek. A szerződéses árukra kapott előlegekből, va­lamint a korán értékesített termékekből biztosítják, hogy a végzett munkaegysé­gekre már az első évben is pénzelöleget kapjanak a tagok. A március végéig teljesített munka­egységekre már megkezdték a pénz­előleg kifizetését. Kivétel nélkül minden tag 8 forintot kap egy-egy egységre előlegként. Varga Já­nos bácsi 59 éves, de fogatosként igen derekasan dolgozik, már 61 munkegy­séget teljesített és így 488 forint üti a markát. Király János, aki szintén a foga­tos brigádban dolgozik, szintén szép ösz­szeghez, pontosan 640 forinthoz jut. ter­mészetesen a növénytermelők is jelentős számú egységet teljesítettek, s így előlegként ők is nagyobb összeg® kapnak kézhez. Ifj. Magony Ferenc pél­dául 350 forintot teh® a pénztárcájába. — Mind az idősek, mind a fiatalok örülnek a pénznek — állapította meg az előleget fizető tsz-főkönyvelő, Nagy Fe­rencné. — Azt mondják szövetkez®ünk tagjai, hogy a szorgalomnak, jó gazdál­kodásnak máris hasznát látják. Különben év közben még többször osz­tanak pénzelőleget az Árpád Termelösz® vetkezetben, mert megteremtették ennek feltételeit. Segítség a háztáji sertéshizlaláshoz A sándorfalvi Rózsa Fe­renc Tsz gazdái nemcsak a közösben, hanem a háztáji­akban is sokkal több ser­tést akarnak meghizlalni most, mint tavaly. A háztá­ji sertéshizlaláshoz jelentős gazdasági segítséget ad a tsz. Minden szövetkezeti gazda 150 négyszögöl kuk® ricaföldet kap egy-egy 1® szerződött hízósertésre a rendes háztáji földjárandó­ságon felül. A kezdemény® zés jelentőségét akkor tud­juk értékelni igazán, ha fi­gyelembe vesszük, hogy aki már három sertés meghizla­lására szerződik, egy sertés meghizlalásához csaknem ingyen kapja meg a szük­séges kukoricát a szövetke­zettől. Mag nélküli görögdinnye Érdekes, mindamétlett rendkívül finom, Japánból származó görögdinnye hazai meghonosításával, illetve ter­melési eljárásának kikísérle­tezésével foglalkozik Kiss Árpád kutató, a Duna—Ti­sza-közi Mezőgazdasági Kí­sérleti Intézet munkatársa. A dinnye magját évekkel ezelőtt Japánból hozták Ma­gyarországra, s Kecskemé­ten vetették el. Az elvetett magokból kifejlődött indá­kon a magyar dinnyékkel azonos külsejű dinnyék ne­velkedtek fel. A kettő kö­zött csupán az volt a kü­lönbség, hogy mig a hazai dinnyefajtákmak rengeteg magja van, addig a Japán­ból származó dinnyének egyetlen szem magja sincs A húsa színre a narancséhoz hasonlít, igen jó zamata, ma­gas cukortartalma van. Sza­porítása egyébként kereszte­zés útján történik. Különbö­ző dinnyefajtákat úgy háza*' sítanak Össze, hogy a keresz­tezett dinnyék magjaiból már magnélküli dinnyék fejlöd­nek. A mag előállításának módja lényegében megegye­zik a hibrid kukoricáéval. A különböző fajtatulajdonságok egymásra való kölcsönhatása teszi magnélkülivé ezeket az érdekes dinnyéket. A japán kutatók szívesen adnak ilyen hibrid dinnye ma­got, azonban a mag előállí­tásának módszerét szigorú tudományos titokként keze­lik, ugyanis a japán mező­gazdaság évente igen nagy exportforgalmat bonyolít le a magnélküli hibrid dinnyé­ből. Kiss Árpád és társai azon­ban máris jó úton vannak a titok megfejtéséhez. Az idén már a kecskemétiek közül sokan megkóstolhatják majd a magnélküli görögdinnyét. A kutatók szerint, ha meg­oldódik a keresztezés titka, 15—20 holdnyi területen már egész országrészek évi hib­riddinnyemag-szükségletét elő lehet majd állítani. 32 ezer holdon termesztenek hibridkukorica^ vetőmagot A tíz régi és a most épülő újabb hibridüzem körzeté­ben az idén 32 000 holdon állítanak elő hibridkukorica­vetőmagot az állami gazda­ságok. A terület legnagyobb részén az idén is a marton­vásári l-es fajtájú vetőma­got termesztik. Nagy terü­leten állítják elő ezenkívül a martonvásári 5-ös és 39-es fajtát. Az elmúlt években már széleskörben jól bevált fajtákon kívül újak is ke­rülnek a termelőkhöz. Az idei felkészülés leh® tövé teszi, hogy jövőre az ideinél is nagyobb mennyi­ségű és választékú hibrid­kukorica-vetőmagot kapja­nak a termelőszövetkezetek. Néhány jó tanács az állatok nyári legeltetéséhez MÁJUS első napjaiban Akkor ajánlatos kihajtani a nem nyújtanak elegendő megyeszerte megkezdődik az jószágokat, ha a gyepnövény táplálékot az állatoknak, ak­állatok kihajtása a legelők- magassága az I. osztályúié- kor egyidejűleg több sza­ré. Éppen ezért helyes most gelőn eléri a 13—15, a II. kaszt kell legeltetni, de ez­néhány lényeges kérdést fel- osztályú legelőn a 12—13, a esetben is megfelelő sor­vetnünk a korszerű legel® Hl- osztályún a 10—12, a rendben. A szakaszokat már gazdálkodással kapcsolatban. IV. osztályún pedig a 8—10 a legeltetés kezdete előtt ki A korszerű legelőgazdáik® centiméter magasságot A si- kell jelölnünk. Ahol nincs dás számos követelményt tá- lány juhlegelőkön 5—8 cen- jól látható természetes ha­maszt a legeltetési bízott- timéteres fúmagasságnál leg- tár, út vagy fasor, ott fe­ságok és a tsz-ek vezetői ajánlatosabb kezdeni a 1® hérre meszelt kövek, karók számára. Tudott dolog, hogy geltetést. mutassák az egyes szaka­legelőterületeink nagyon is Az időjárás nagymérték- szok határait, korlátozottak, ezért az eddi- ben befolyásolja a legelők Egyes szakaszokon a 1® gieknél jobban ki kell hasz- fúhozamát. A friss legel® geltetéssel való felhagyás nálnunk gyepeink fűterm® ket elsőként a fúterméstjól után el kell végeznünk a sét. Már az idén a lehet® értékesítő állatokkal járás- szükséges ápolási munkákat, ségekhez képest mindenütt suk> a nagyobb tej hozamú többek között a vegyszeres be kell vezetni a több sza- tehenekkel, másodsorban pe- gyomirtást, kaszos legeltetést és a fek- dig a gyöngén tejelőkkel, to- A SZAKASZOS legeltetés teteses legelotragyázás mód- vabba pedig az elles előtt „ ——r— ® , , .. szerét levő jószágokkal, előhasi megszervezésévela fektet® A legelő fúhozamát az üszőkkel, utoljára pedig-n® ápoláson és trágyázáson kí- . vendékmarhakkal, s csikók- taplaloerteke®s je­vul a legeltetés korai kezdé- kak lentosen növekszik Tudoma­sével is növelhetjük, ha a A legelőszakaszok nagysá- nyos tapasztalatok bizonyit­fú magassága már megfe- §a akkora legyen, hogy azo- ]ak" hogy azon a legeloteru­lelő. A korai legeltetés s® k°n a legeltetési időszak eten ahol a fu szarazanyag­gíti a növény gyors fejlő- kezdetén 4-6, később pe- tagelteSel f a fek" dését, s meghosszabbodik a dig 6—8 napnál hosszabb fj legeltetési idő. Kedvező id® ideig ne legeltessünk. A sza­járás esetén a legelők fú- kaszok beosztását természe­hozamának nélkülözhető r® tesen minden egyes legelőn „ . szét célszerű korán leka- a h®yi adottságoknak meg- ^teten^ak ® 5 szSaiéka szálni, kaszálás után még felelően végezzük el. Na- rmeten dsak 3,5 szazalék a biztositható a jó legelő. ta^^ hogy S^elte^^ A LEGELTETÉSRE alkal- mlS eretb^ SLz^an Ha5önlóan oltérö különbse­mas gyepen meg kell vár- történjék. Aszályos te tett trágyázási módszer al­kalmazásával 5.3 százalék nyersfehérjét nyernek az ál­nyar nunk a talaj íelszikkadását. esetén, ha egyes szakaszok Öt holdra telepített spárgát az üllési Kossuth Tsz Üllésen idén tavasszal 480 természetesen téliesitik. s ezt parasztcsalád 2645 kataszteri „ „ „ hold földön Kossuth névvel 3 ,munkat 15 3 szövetkezet alakította még közös gazda- epitocsapata végzi majd el. ságát. A szövetkezetben öt növénytermesztő brigád dol­gozik s jól, rendbein halad­nak a soronköv®kező mun­kákkal. A szöv®kezetiek nemcsak a jelennel, hanem a jövő­v® is törődnek. Ezért most tavasszal öt kataszteri hold földre telepítettek levesnek, zöldfózeléknek kitűnő nö­vényt, a spárgát, amit kü­lönösen külföldön nagyon kedvelnek. A spárga a har­madik évben már termést hoz. A haszna jelentős, mert egy kataszteri hold spárga közepes termés esetén 40 ezer forintot j®ent a közös­ségnek. Simon Sándor, a Kossuth Tsz ®nöke elmon­dotta, hogy a telepítést ősz­szel tovább folytatják. Ek­kor 25 hold földre gyümölcs­fákat, 25 hold földre pedig szőlővesszőket ületetnek el. Ezzel egyidőben hozzáfognak az elöregedett szőlősok fel­újításához is. A közös jószágtenyésztést is megteremtik. Ehhez első fontos lépésként szerfás gaz­dasági épületeket emelnek a jószágoknak. A munkálatai­kat a szövetkezet építőcsapa­te végzi majd el. Megépí­tenek egy 120 férőhelyes hiz­laldát, egy 20 férőhelyes ser­tésfiaztatót és egy 50 férő­helyes növendékmarha-is­tállót. Az istállókat azután gek vannak az emészthető fehérjék és keményítőérté­kek között is a rendszerezett és a rendszertelen legelteté­sek esetében. Tehát a kor­szerű legelőgazdálkodás mind a tejtermelésben, mind a hústermelésben többszörösen megfizet a fáradtságért Kalmár Dezső, Délalföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Napi 38 kilométer a tanyavilágbao Egy a kisteleki postások közül Kistelek népes és nagy- de hiába, a f®adatot végre határú tanyavilágába há- kell hajtant rom postás hordja sz® a 1® _ Ponfos> lelkiismeretes veleket, a pénzt, az ujsag® ember Kucsora János, nincs kat, sőt a hajnalban érkező rá panasz _ így mondotta táviratokat is. Népszerű a kjsteleki posta vezetője; emberek és mindenütt ked- a tanyai emberek vélem® ves vendégek a postások. A nye alapján is. S Kucsora tanyai kézbesítők közül na- jános, a község postásai k® ponként — amint Twirdi 2Ött egyike azoknak, akik a Tibor, a kisteleki posta v® ]egtöbb újságot, folyóiratot zetője megállapította — Ku- hordják szét. Havonként át­csora János teszi meg a leg- lagosan mintegy 2200 leve­hosszabb utat, 38 kilométert, jg^ 2 ezer újságot és jelen­Kerestük Kucsora Jánost, trjs mennyiségű pénzt jut­áé nem találtunk rá. Nagy tat el rendeltetési helyére. a tanyavidék, ki tudja, merre járt? Munkája elismert, meg­Munkájáról így, mivel jól becsült, akárcsak a többi ismeri azt, Twirdi Tibor postásé, adott tájékoztatót. Reggel 6 órakor már mun- J * kában van Kucsora János, a középidős, magas termetű postás. Első útja az állo- j dédimófl<L áé akuM-ká ' masra visz, ahol ujsagokat * uw^no*** =0 ***, 'Tlydícu-anliél unoka, árusít. Hét órakor azonban már a postán található és átveszi, majd táskájába rak­ja a leveleket, a pénzt, a táviratokat, az újságokat, folyóiratokat. Nyolc órakor legkésőbb már kerékpárján ül és egyik tanyát a másik után keresi fel, hogy telje­sítse kötelességét. Kézbesít a Felszabadulás Tsz-be, azután a tél hetei­ben Perczel Mór névvel alakult új, közös gazda­ságba is. Hét esztendeje már, hogy járja a vidéket, amelynek lakói ismerik, akárcsak ő azokat. Egyik ta­nya messze a másiktól, s ha kerékpárral is jár, gyor­san telnek az órák. Késő délután van. amikor visz­szatér a postára. Persze fá­rasztó a napi 38 kilométer, Terebélyes, dűslombú , családfa törzse halt ki ' a napokban Csengelén. * A sok jó szomszéd, }ó , ismerős mellett összesen i 75 unoka, dédunoka és * hét ükunoka búcsúztat- • ta s kísérte utolsó út- J jár a a legöregebb szü- t löt, a 91 éves Katona J Páínét. Valamikor 16 < gyermeknek adott éle- J tet ez az asszony. A 16 » közül azonban nyolcan J vannak már életben t csupán. Nos, azért így * sem kell még attól tar- , tani, hogy a belátható * 100—200 éven belül ki- J hal Csengelén a Kato- ' na-nemzetség. A 8—9-es \ családlétszám az uno- » Fejlődő állattenyésztés Jelentős építkezések a szegedi Új Élet Tsz-ben A 4700 kataszteri hold földön gazdálkodó szegedi Uj Élet Tsz tovább gyarapodik. Nemrégen fejeződött be rész­ben állami, részben saját erőből egy százférőhelyes szarvas­marhaistálló építése. Az istállót — amelyet jórészt bontott anyagból teremtették — már benépesít®ték jószágokkal. A szövetkezetben saját építő-munkacsapat is tevékeny­kedik, Olász Sándor vezetésével. Hamarosan befejezik a 250 férőhelyes süldőszállás megépítését, s azután létrehoz­nak egy 120 férőhelyes újabb sertéshizlaldát is. Megépít® nek továbbá k® darab, egyenként 20—20 férőhelyes sertés­fiaztatót is. Idén ötszáz hízott sertess® is segítik a lakos­ság húsellátását. Még az idén szeretnének megépíteni a szövetkezetben egy lóistállót és egy ötven férőh®yes, szabadtartásos 110­vendákmarhaistállót is. Tejgyűjtő állomást kér a balástyai Zöldmező ls% A végtelennek tünő ba- megfordították most sorsuk lástyai határ legutolsó sar- szekérének rúdját — máris kába is eljutott a télen a 6ZfP £ nagy érveket szöv® forradal mi átalakulás szele. Hl^znek- reménykednek Itt az alsó-balástyai részen abban> hogy faszer _Also­alakult meg 1745 kataszteri Bal,á-Styára' a Z°ldmezo hold földön a Zöldmező Ter- meloszovetkezet.be is eljut melőszövetkezet. A százhet- majd f Vllla,iy> lesz kövesut ven parasztcsalád — akik 1S' mely ot>&zekoti ezí 3 tanyavilagot a külvilággal. Most még hetek, hónapok is elmúlnak anélkül, hogy egyetlen gépkocsi is eljuthat­na a gazdaság "központjába. A változtatáshoz sok pénz, anyag, energia kell. Éppen ezért, mint Malatenszki Mi­hály. a tsz elnöke mondotta, a Zöldmező Tsz tagsága nem türelmetlen. Egy tejgyújtő­allomás ide, a forráskuti kövesúthoz közel azért még­is kellene hamarosan. Ha már lenne itt fejfelvásárló hely, a tejeladás is megkét­szereződne. Ha pedig figye­lembe vesszük, hogy hama­rosan lesz itt közös tehené­sz® is, akkor a tejtermelés a sokszorosára nő. Jelenleg mindennap 20—25 kilométer pusztai űtat tesz meg egy lovaskocsi, körbejárja a ta­nyákat, aztán eljuttatja a te­jet a Kistelek, Csengele, ba­lástyai hatórútnól levő tej­gyújtőbe. A lófogat és a ko­csis napi bére rendkívül megdrágítja itt a tejet, és a fogat a közös munkából is hiányzik. A deszki Táncsics Termelőszövetkezet­ben szépen gyarapodik az állatállomány, amely nagy hasznot jelent a közösség tag­jainak. Tavaly mindössze 13 tehén volt a gazdaságban, ma pedig már 50 van az istállókban. Idén 80 szarvasmarhát és 360 sertést hizlalnak meg, s így is segítik a lakosság hűsellátását. Hamarosan meg­történik az istálló villamosítása, és új, (Somogyiné felvételei) bővizű kút fúrásával biztosítják a jószá­gok vízellátását. Megteremtik a baromfi törzsállományt és 6 ezer naposcsibét n® veinek fel. A szarvasmarha-istállóban 28 borjút is gondoznak és 13 tehén ellését várják. Képünkön: Jáksé Mihály, az egyik tehenész az istállóból útnak indítja a borjakat a szabadbá, hogy "hancúrozza­nak* kicsit. Reméljük, hogy a Csong­rád megy® Tejipari Válla­lat igazgatósága mihamarabb felkeresi a Zöldmező Ter­me!őszöv®kezetet, s megál­lapodnak abban, mikor nyíl­hat meg leghamarabb az új tejcsarnok Alsó-Balástyán. Ha anyagi segítségre lesz szükség, a Zöldmező Tsz gazdái ezt sem sajnálják.

Next

/
Thumbnails
Contents