Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-07 / 81. szám

A laoszi kérdés rendezésének lehetősége Enyhítik az orvosi rendelők zsúfoltságát Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Kádár Já­nos államminiszter beszámolt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének üléséről. Apró Antal, a Miniszter­tanács első elnökhelyettese beszámolt a vezetésével Indiá­ban járt kormányküldöttség tevékenységéről. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta a közlekedés- és pos­taügyi miniszter jelentését az idegenforgalom múlt évi eredményeiről és a továbbfejlesztésére irányuló ez évi ter­vekről. A kormány az Országos Vízügyi Főigazgatóság ve­zetőjének előterjesztése alapján elfogadta a vízgazdálkodá­si társulatokról szóló törvényerejű rendelet végrehajtási rendeletét. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. (MTI) Egymás után robbannak az ultrák bombái Párizsban Ma nem kezdődnek meg Evianban a francia—algériai megbeszélések Kádár János elvtárs fogadta Marija Fortúszt és Ligyija Brezenkovát Kádár János elvtárs, a 1 Magyar Szocialista Munkás­párt 'Központi Bizottságá­nak első titkára csütörtökön fogadta a Magyarország fel­szabadításáért folyó harcok­ban részt vett Marija For­túszt és Ligyija Martiscsen­ko Brezenkovát, akik a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság vendégeként tartózkod­tak hazánkban. A szívélyes hangú, baráti beszélgetésen részt vett Demeter Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság főtitkára is. (MTI) Milliók az ár- és belvízvédelemre, folyamszabályozásra, az öntözéses gazdálkodás segítésére Az Afsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság programjából A szegedi központtal mű­ködő Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság területén. — egész Csongrád megyé­ben és Bács-Kiskun, vala­mint Békés megyék egy ré­szén — jelentős feladatokat végez. Idén közel 94 millió forint költ­séggel tovább szilárdítják, javítják az ár- és belvízvédelmet, folytatják a folyamszabályo­zási, támogatják az öntözés kialakítását, s mindezek elő­segítéséért fejlesztik saját gépparkjukat. A 94 millió forintból — amelynek egy része az ár- és belvízvédelmi berendezések, a meglévő géppark fenntartására szol­gál — közel 69 millió forin­tot saját erőből hasznosíta­nak, illetve ennyi értékű munkát végeznek el "házi­lag*. Az árvízvédelmi létesít­mények, berendezések meg­felelő karbantartására 1961­ben a szegedi járásban más­félmillió forintot fordítanak. Mind a Tisza, mind a Ma­ros szabályozását és part­biztosítását folytatják. Algyőnél félmillió forint költséggel az alámosott Csütörtökön délelőtt de Gaulle tábornok elnökletével minisztertanácsi ,ülés volt és utána a francia kormány kommünikét adott ki, amely szerint Louis Joxe állammi­niszter jelentése -alapján tu­domásul vette, hogy április 7-én nem kezdődnek e| Evianban a megbeszélé­sek az FLN-nel. 'A közlemény megkísérli eeért a felelősséget az FLN­tv hárítani, majd befejezé­sül kijelenti, hogy a francia kormány a továbbiakat ille­tően március 15-i közlemé­nyéhez tartja magát. Mint emlékezetes, ez a kommüniké azt a kívánságot fejezte ki, hogy hivatalos de­legáció révén kezdődjenek el a megbeszélések Algéria lakosainak önrendelkezési jogáról s az ehhez fűződő problémákról. Valójában tehát a« újabb francia állásfoglalás a há­rom bét előtti helyzethez való visszatérést jelenti. A minisztertanács ülése titán az újságírók megostro­molták kérdéseikkel a tájé­koztatásügyi minisztert. Ter­renoire kijelentette: Joxe államminiszter nem utazik pénteken Evianba. Politikai megfigyelők szerint ez an­nak a jele, hogy de Gaulle tábornok és kormánya nem akarja a végsőkig feszíteni a húrt. Az előző napokban ugyanis híre járta, hogy a francia küldöttség mégis ott lesz áp­rilis 7-én Evianban, ha má­sért nem, azért, hogy jegy­zőkönyvben rögzítse le az algériai tárgyaló fél távollé­tét és látványos módon há­rítsa rá a tárgyalások elma­radásáért a felelősséget. Ter­renoire közölte azt is, hogy de Ganlle tábornok meg­tartja április 11-re kitű­zött sajtókonferenciáját. sőt egy kérdésre — mi lesz Ben Bellával? — azt felel­te: várjuk meg a köztársa­sági elnök sajtókonferenciá­ját . A tájékoztatásügyi mi­niszter végül kitért a válasz­adás elől, amikor azt kér­dezték tőle, hozott-e intéz­kedéseket a kormány a plasztikbombás merényletek elszaporodása ellem Az elmúlt napok megis­métlődő plasztikbombás me­rényletei után valóságos "bombaláz* jelentkezik Pá­rizsban. Vagy tréfacsinálők, vagy zavartkeltők egymás után telefonálnak a nagy szállodákba, a légiforgalmi társaságok irodáiba, sőt még a Metró központjába is, hogy bomba fog robbanni. Mindem alkalommal kihív­ták a rendőrséget, de a rend­őrség szakértői sehol sem ta­láltak semmit. Egy ilyen bomba-vaklárma miatt szer­dán is, csütörtökön is mint­egy 1 órán át szünetelt a for­galom a földalatti egy-egy vonalán. Ausztria tiltakozik Eichinann osztrák állampolgársága ellen Ausztriában nagy felhábo­rodást keltett a kölni nyu­gatnémet közigazgatási bíró­ság megállapítása a törrjeg­gyilkos Eichmann állítólagos osztrák állampolgárságáról. Mint ismeretes, a nyugatnémetek egyebek között azzal az indokolás­sal akarnak kibújni Eich­mann védelmé költségei­nek viselése alól, hogy kétségbe vonják Eichmann német állampolgárságát és ezt a dicsőséget szívesen átengednék Ausztriának. Az osztrák belügyminisz­térium a nyugatnémet köz­igazgatási bíróság megállapí­tásával kapcsolatban nyilat­kozatot adott ki és ebben határozottan tiltakozik Eichmann osztrák állam­polgársága ellen. Bár Eichmann családja je­lenleg Ausztriában él (fivé­rének ügyvédi irodája van Linzben), a nyugat-németor­szági Solingenben született Adolf Eichmann nem oszt­rák állampolgár és soha nem is volt az. Az osztrák lapok idézik a nyugatnémet "Frankfurter Rundschau* című lapot, amely ugyancsak elítélte a kölni határozatot és a per­költségek viselését illetően egyebek között ezt írta: "Akár akarjuk, akár nem, a jeruzsálemi Eichmann-per­ben végeredményben az a német nép ül a vádlottak padján, amely Hitlert vezé­révé választotta és 194-5-ig támogatta*. (MTI) Tovább fejlesztik a szegedi beton elemgyártó telepet Egyetlen rövid esztendő alatt annyit fejlődött a Csongrád megyei Építőiparig Vállalat dorozsmai úti te­lephelye, hogy alig lehet rá­ismerni. Azóta készült el — a csatornázás kivételével — a szociális épület, s ami en­nél is fontosahb, a betonelő­gyartó csarnok egyharmad­része, mely lehetővé tette a téli betonelem gyártást. S most, tavasszal már "kibúj­tak a földből* a lakatos-, az asztalos-, a bádogosműhely, valamint a szakipari raktárak tartóoszlopai. Ezek még az idén elkészülnek. Tovább , terpeszkedik az előregyártó telep is. A régi, kézi meghajtású portáldaru mellett építik az új, három­tonnás korszerű daru pályá­ját Szükség is lesz rá na­gyon, mert igen felszaporo­dott a telep munkája: úgy kell a mostani építkezések­nek a betonelem, mint régi­eknek kellett a tégla meg a malter. Tavaly még jobbára csak lakóházakhoz készítettek ele­meket, ez a feladat most is, de még fontosabbak például a Kutasi Állami Gazdaság­ban épülő hibridüzem ele­mei: oszlopok és födémpa­nelek sokasága. De, hogy ne menjünk messze, a szegedi szalámigyár hűtőtornyának egész vasbetonszerkezete itt készül. Egyáltalán nem köz­ismert például az úgyneve­zett üreges oszlopelem, mely tulajdonképpen a zsaluzást is helyettesíti: szilárd kérgé­be a helyszínen helyeznek be újabb vashuzalokat, s töltik be betonnal, úgyhogy kiváló teherbírású oszlop lesz be­lőle Mestergerendák, fíókgeren­dák, Hill-pallók, T-elemek és kéményelemek készültek eddig el a szalámigyári épít­kezés számára, s már csak az ablaktokok és lépcsőpa­nelek gyártása van hátra. Ezeknek a sablonjait most tervezik. Viszont a lakóhá­zak előregyártott elemei fo­lyamatosan kerülnek ki a telepről. Újdonság a négyré­szes thermokémény, mely tulajdonképpen négy egy­mástól független kéményt egyesít. Ilyet azelőtt nem gyártottak. A szegedi előregyártó mű­hely üzemmé lépett elő, s tevékenysége nélkül már el­képzelhetetlenek lennének a szegedi és a Csongrád me­gyei építkezések. De talán az igazi fejlődés még csak az­után következik, hiszen még ebben az évben mintegy nyolcmillió forintból épül to­vább a vállalat telephelye. A formák tetején kézzel simítják el a betont. partot biztosítják. A Tisza tápéi szakaszán 400 ezer forint költséggel, a Maros deszk! szakaszán pedig 290 ezer forint költséggel vé­geznek hasonló munká­kat Algyőre és Tápéra, a part­biztosítás elvégzéséhez uszályhajóval eddig már kö­zel 2 ezer tonna követ szál­lítottak. Idén közel- 1 millió 300 ezer forintot fordítanak a Tiszának Algyőtől a jugo­szláv határig terjedő szaka­szán, valamint a Maroson létesített folyamszabályozási és partvédelmi művek meg­felelő állapotban tarfására, to­vábbá a tiszai kikötő kar­bantartására, medertisztí­tásra és a hajóút kijelölésére. A belvízvédelem • mindig fontos feladatát képezte az Alsótigzavidéki Vízügyi Igaz­gatóságnak. Az úgynevezett dongéri főcsatorna — amely a felsővizeket felfogja és gravitációs úton Baksnál jut­tatja a Tiszába — a szegedi járás mélyen fekvő részeit 'mentesíti a belvizektől. Most a dongéri főcsatorna mű­tárgyainak elkészítésére 1 millió forintot fordítanak, A járásbeli szivattyútelepek is jelentős szerepet töltenek be és így idén fenntartásuk­ra mintegy 280 ezer forin­tot biztosítottak. Az igazgatóság segíts a termelőszövetkezetek öntö­zéses gazdálkodásának meg­teremtését. Az igazgatóság tervezői becsült és hasznos munkát végeztek a megye öntözésfejlesztésének kiala­kításában. Idén a szegedi járásban az Alsótisza vidéki Vízügyi Igazgatóság építi meg a tiszaszigeti Lenin, a baksi Űj Élet és a tápéi Tisza­táj Termelőszövetkezetek vízkivételi műveit, amelyek alapját adják az öntözéses gazdálkodásnak. A három szövetkezet a Tisza vizének hasznosításával az öntözött területeken lényege­sen növelheti a termésered­ményeket. Az igazgatóság a szegedi járásban, különösen a főcsatornák mentén kö­zel 1 millió forint értékű fát ültet el, amely népgazdasági szem­pontból jelentős. Természe­tesen folytatják a hullám­téri fásításokat is, és erre a célra a szegeS i járásban idén összesen 800 ezer fo­rintot fordítanak. (Somogyiné felv.) A nagyméretű üreges gerendákat esak daruval lehet felemelni a gépkocsira, mely a szalámigyárhoz szállítja őket. Elutazott hazánkból a franc*a parlamenti küldöttség A francia parlamenti kül­döttség, amely az ország­gyűlés meghívására tíz na­pot töltött hazánkban, csü­törtökön délután a Ferihegyi repülőtérről elutazott Buda­pestről. A küldöttség elutazása előtt Mihályfi Ernő mondott búcsúszavakat, amelyekre Raymond Joyon, e francia parlamenti küldöttség veze­tője válaszolt (MTI) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 51. évfolyam, 81. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1961. április 7.

Next

/
Thumbnails
Contents