Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-30 / 101. szám

5 Vasárnap, 1961. április 16. 5 A munkamegszilárdit® teg. Azután érdemes félje- azt jelenti, hogy munkáju­nem újkeíetű dolog. Mag- gyezni a brigádnapló néhány kat mennyiségileg és min® jaít éppen akkor vetették mondatát 1961. január 2-ról: ségileg is kitűnően végzik, el, amikor a tőkésvilág "Bizalommal nézünk a jövő hanem leginkább azt, hogy mindent megtett, hogy a elé, ós ami rajtunk múlik, milyen hatást gyakorolnak munkásokat egymás ellen abban helyt is állunk. Az magatartásukkal a többiek­uszítsa, hogy érdekellenté- idén még jobb minőségű re. Szerintem ezért viselhe­tek® támasszon öreg és murok*; végzünk majd mint tik jogosan a "Szocialista fiatal, szak- es szakmanel- eddig. Tudunk a brigád tag- , . , , , küli munkás között. De az jainák családi problémáiról brigact<' cim®, s ezert nem, egymásért él®, a segít® is. Lipták elvtárs a házépí- frázis szájukból, hogy pél­szelleme csak a mi társa- tés költségvetés® számol- daképeik a szovjet "kommu­dalmunkban virágozhatik gatja. A brigád felajánlotta nísta brigádok*. ~"* segítségét az építkezéshez. Hálász ® Balogh elvtársakat Az Üj szegedi Kender- Len­szövő Vállalatnál készülő közszükségleti cikkek, sző­nyegek, valamint műszaki szövetek, ponyvák, autótöm­lő- és egyéb szövetek mind keresettebb cikkekké válnak bel- és külföldön. Erre jel­lemző, hogy például pony­vából 1957-ben 1,4 millió négyzetmétert gyártottak, id® termel®ük pedig már megközelíti a hárommillió négyzetmétert. Szőnyegből az akkori félmillió helyett majdnem 900 ezer négyzet­métert szőnek az idén. A gyár dolgozói csak nagy erőfeszítéssel tudják a ter­melést ilyen jelentős mér­tékben növelni. Egyik leg­főbb akadály, hogy hez szánt fonalat, módszer teljes pompájában. LIPTAK, VIGYÁZZ Fehér Kálmán lécre! — Sokszor elhangzik ez a mondat a bútorgyár összeszerelő műhelyében, s nyomában mindig nagy ne­vet® támad, A Lurrtumba nevét viselő szocialista bri­gád tagjai "Ugratják« ezzel munkatársukat, Lipták Ist­vánt, aki régebben többször összekeverte a szekrények­hez tartozó különféle léce­ket A hangulat kitűnő a bri­gádban, ez az elmondott pél­dából is látható. Jó hangu­latban pedig jobban megy a munka is. A brigád, mely mér több mint két é.ve dol­gozik együtt, számtalanszor bebizonyította, hogy nincs olyan nehéz termel®i fel­adat, melyben rá ne számít­hatnának. — Balogh Sándor, Halász László ég Süli Mihály "Ki­váló dolgozó* — mondja Csűri. Mihály, És a brigádvezeto? — Legutóbbi élüzemavató Csűri Mihály brigádvezeto munka közben ts felkere­ünnepségünkkor kaptam meg sí dolgozótársait: Halász László fényezővel űj munka­a "Könnyűipar kiváló dol- fogásokról beszélget. gozója* kitüntetést — feleli. . Mindannyian univerzális lakáscsere gondolata foglal­szakmunkások, de ez nem koztatja, Süli és Csűri elv­jelenti azt, hogy ne szorul- társ idén akarja újra beren­nának rá a segítségre, vágy dezni otthonát. Elmondjuk bezárkózva önmagukba, — az egész festési eljárás mechanizál®® jelenti, csővezetékeken szál­lítják az anyagot, s teljesen zárt tartályban nem a fona­lat, hanem a festéket moz­gatják propellerrel. Az új módszer előnye a kétszeres termelékenység-emelkedésen kívül a jelentős festékanyag­megtakarítás. Most ugyan­annyi fonalhoz a korábbi festékmennyiség egynegyede elegendő. Évente mintegy százezer fo­rint értékű importfesték­anyagot takarítanak meg így. További lényeges gazdasági előnyt jelent, hogy hasonló külföldi berendezés egymil­liós költsége helyett a há­zilag készült gép csak 350 ezer forintba került. A ponyvagyártást a szűk speciális cikkeikhez ha­zánkban nem gyártanak sorozatban ilyen különle­ges gépeket, külföldi beszerzésük pedig rendkívül költséges. , .... ... ,. . Ezért a műszaki dolgozók szantokapactias gatolta, to­a nagvobb feladatokat fő- yabbl kézségét jelentett, • ként nem beruházási hitel- hogy az uzemreszben mar kialakitasan, amelyeket mind bői vásárolt drága külföldi nem is íért el ú3abb gép- s a Sí"át műhelyükben ájlíta­Az új A négy elavult szárítógép­ből egyet "leváltanak*, s a helyébe házilag új, mo­dern berendez®t készíte­nek, amelynek teljesítménye egy­egy régi gépét mintegy há­romszorosan meghaladja: 120 helyett 400 liter vizet páro­logtat el óránként. Emellett jóval gazdaságosabb is, mert a régiekhez szük­séges 3,5 kiló helyett csak 2 kiló gőzt "fogyaszt* egy li­ter víz párologtatásánál. Az üzem dolgozói ezeken kívül még sok egyéb gépet, készüléket k®zítettek, vagy készítenek saját erőből, há­zilag. A többi között pél­dául olyan vetülékcsévélőt terveznek, amelynél az ed­digi 60 méter helyett 220 méter lesz a percenkénti fo­nalsebesség. Dolgoznak új, nagy teljesítményű ponyvaszövőgépek és egyéb modern berendezések faTátk mkelyükben"ak®zített Az ilyen költséges megoldás takarítást ér el a vállalat, a így építkezni kellett volna, nak elő, s ezzel nagy meg­(Somogyiné felvételei) berendezésekkel oldják meg. A kezdeményezés megvalósí­tásában a legnagyobb részük van a technológiai osztály dolgozóinak. Kuraly Antal főtechnológusnak, Bakó Lász­lónak, a kikészítő vezetőjé­nek ® Huszta Ferenc mű­helyvezetőnek. Együttműkö­désük eredményeként ez év végéig már mintegy hárommillió forintra nö­vekszik a házilag készített korszerű berendez®ek ér­téke. Az egyik legjelentősebb ilyen újításuk a napokban üzembe helyezett, nagy tel­jesítményű fonalfestő gép, amely leginkább a szőnyeg­gyártást segíti. Azelőtt a festékkel telt nyitott kádak­ban kézi erővel forgatták a színes szőnyegek készítésé­helyett jobbat és olcsóbbat népgazdaság, találtak a műszakiak. egyáltalán nem csökkent, nem vesztett erejéből ® je­lentőségéből, hanem azóta is tovább szélesedett* er®ödött, a® szemléletesen bizonyít­ják a tények. rint értékű társadalmi mun­egymásnak ügyes-bajon dal­egymás segítenének, ha szüksége van rá másoknak. K® művezető, gainkat, s várjuk Laczkó János és Molnár Ár- segítségét.* pád patronálja a brigádot, ők viszont védnökség® vállal- NEM IS HIÁBA. Házépí­tak a Hámán Kató kik®zítő t®ben vagy költozköd®ben brigád felett. egyformán segítenek egymás­— Munkában, tanulasban, akárCBak munka kfir­életmódban példaképeink a Hak- aRarcsaJí munka koz­Szoyjetuníó kommunista bri- ben. Kneifel József főmérnök gadjai — jegyzi meg Süli — aki ugyan nem tagja a elvtárs, és a hangján érezni, brigádnak, de jól ismeri hogy nem frázist akar mon- őket _ szlntén ad a ^rtre_ hoz néhány jellemző vonást. t A MUNKÁRÓL már be- _ Lumumba_brigád a szeltünk. Talan meg annyit , B ezzel kapcsolatban, hogy ez butorgyárbeli versenyszellem a brigád javasolta április motorja. Nem túlz®, ha azt 13-án a Gagarin-műszakot az mondom, hogy azok a ter­ültemben, s elsőnek csatla- melési eredményék, meíyek koztak a Május 1. brigád ' 'J kubai-műszak kezdeménye- ketszer egymás utan feljog o­z®éhez. A tanulással miként sítottak bennünk® az él­állnak? Ez a kérdés egyen- üzem cím visetósére, nekik Az előkészítő bizottságok munkájával Meggyorsították a nyugdíjügyek intézését Újabb munkahelyeken szerveznek nyugdíjelőkészítő bizottságokat is köszönh®ő. Ez nemcsak Ismeretes, hogy az új Ezek a bízottságok a mun­nyugdí jtörvény értelmében a kahelyen számba veszik azo­nyugdíj összegének rnegálla- kat, akik rövidesen, egy, pításánál szerepet játszik az vagy két éven belül nyug­1929. január 1-től eltöltött díjba mennek és ezek után igazolt munkaidő is. Ettől rögtön megkezdik a nyugdíj kezdve ahány évet dolgo- összegének kiszámításához lőre a brigád Achilles-sarka. Szervezett szakmai oktatás ugyanis nincs a gyárban, a FATE előadásaira járnak te­hát, amikor idejük engedi. S' persze részt vesznek a poli­tikai szemináriumokon is. Most még ném mindenki, de jövőre már igen. Ezt köz® akarattal határozták el. — Ami pedig a szórako­zást illeti — ami a munka mellett leginkább összeko­vácsolja a kollektívát — ab­ban aztán hiba nincs —-me­sél! Balogh Sándor. — Együtt megyünk moziba, s még többször a SZEAC-meccsek­re. Nem tudom ide illik-e, hogy ha úgy adódik, a kocs­mát se kerüljük el. Hát persze, hogy ide il­lik. Miért ne? De azért az sem hagyható ki, hogy ezek a kemény férfiemberek el- Balog Sándor összeszerelő, mennek kórházi látogatásra amint éppen a szekrényajtót is, ha valamelyik társuk be- helyére illeszti. zott a nyugdíjas, annyi sza­zalékkai több fizetést kap. Mindenkinek, aki ezekben az években dolgozott, érde­ke, hogy nyugdíjába ezt az időt is beszámítsák. Ez azonban eléggé bonyo­lult ® hosszadalmas dolog. Az SZTK-alközpontoknak ugyanis hosszú ideig tartó munkát kell ezzel kapcso­latban elvégezniök, hiszen a nyugdíj összegének meg­állapításához csak igazolt munkaviszony jöhet szá­mításba. szükséges iratok megszerzé- nyugdíjügyének sének munkáját. így azután, a bizottságnak amikor elérkezik egy-egy dolgozó nyugdíjazásának ideje, az összes szükséges iratok és igazolványok egybegyűjtve, kéznél van­nak. Ezeket átadják az SZTK-al­központnak, ahol csak a nyugdíj összegét kell ezek után megállapítani, és gyor­san folyósítani tudják a nyugdíjat. Ilyen nyugdíjelőkészítő bi­zottságokat Szegeden is szerveztek. 1959-ben még csak hat, egy év múlva már tizenkettő dolgozott. Idén pe­dig már Lelkes társadalmi munkások a II. kerületben A II. kerület lakossága kát végeztek 1961 első há­az elmúlt évben is bebizo- rom hónapjában a kerület nyitotta, hogy nem sajnálta a lakói, s ezzel jelentősen túl­fáradozást és igyekezetet, ha teljesítették azt az összeget, a kerül® szépítéséről, rend- amely az eg®z évre el® ben tartásáról, további esi- irányzott társadalmi munka nosításáról van szó. Hogy ez értékéből az első negyedévre az aktivitás, ez a lelkied® jut. Különösen a Petőfitelepi téglajárdák javításánál je­leskedtek a társadalmi mun­kások. Jó munkájuk ered­ményeképpen már most as első évnegyedben túlteljesí­tették azt az összeget, ame­Pontosan 99 ezer 240 fo- lyet társadalmi munkaként e célra egész évre előirányzott a II. kerületi tanács. 41 ezer forint értékű munkát végez­tek itt a társadalmi munká­sok! De ugyanilyen szép ered­ménnyel végeztek társadal­mi munkát a kerület lakói a vízvezetékhálózat bővítésé­nél. Itt szemben az eg®z év­re tervezett 10 ezer forint értékű társadalmi munkával* már az év első három hó­napjában 33 ezer forintot ta­karítottak meg, amit további kerület csinosítási munkákra fordíthat majd a tanács. Tovább lehetne sorolni azokat a számokat ® ténye­ket, amelyek mind a kerü­let lakosságának lelkesedésé­ről ® igyekezetéről tanús­kodnak. V.égeztek értékes társadalmi munkát az Etel­kasor rendezésénél, a kerü­let parkosításánál — bár ez utóbbinál van még teendő­jük bőven a II. kerül® la­kóinak is. Vagy az iskolák­ban, ahol összesen 21 ezer forintra tehető a' lakosság, a szülők által végzett külön­féle társadalmi munkák ér­téke. Sokat kell tehát levelezni az ilyen ügyekben, a szükséges iratok beszerzése végett, és ezért ez a munka hosszú hó­napokig elhúzódhat. Emiatt a nyugdíjasok késve kapják meg járandóságukat. Hogy ezen a bajon segít­senek, a nyugdíjak folyósí- különösen eredményesen dol­tásának idejét megrövidít- gozik a Tudományegyetemen, huszonnyolc munkahelyen tevékenykedik ilyen bi­zottság, sék, az SZTK-alközpontok az_ egyes munkahelyeken, első­sorban és egyelőre a nagy munkáslétszámmal dolgozó üzemekben, intézményekben, úgynevezett nyugdíjelőké­szítő bizottságokat szer­veztek. a Kenderfonógyárban, az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalatnál, a Szalámigyár­ban és a Ruhagyárban. Mun­kájuk nyomán meggyorsult az ügyintézés. A nyugdíjasok így most már késedelem nélkül* időben megkapják járandóságukat Az előkészítő bizottságok bo­nyolult és sokrétű munká­ját egyetlen példa is jól jel­lemzi. A Jutaárugyárban például Deme Mihály kertész intézéséhez 17 helyről kellett adatokat, illetőleg igazolásokat beszereznie. A szegedi alközpont termé­szetesen mindenben segíti e fontos társadalmi szer­vek nehéz, fáradságos munkáját A megalakuláskor a bizott­ságok számára egész napos megbeszélést tartottak, az­után az első ügyek intéz® sében a helyszínen segítették őket, később pedig rendsze­resen látogatták és látogat­ják e bizottságokat, amelyek már eddigi munkájukkal is bebizonyították fontosságu­kat. Éppen ezért a közeljövő­ben további munkahelyeken, többek között például a Pap­rikafeldolgozó Vállalatnál, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalatnál, a Szegedi Kézi­szerszámgyárban, a Víz- és Csatornaműveknél és a Sü­tőipari Vállalatnál szervez­nek majd ilyen nyugdíjelő­készítő bizottságokat. Orvosok ünnepi ülése A szegedi orvostudományi szakcsoport május 1 tisztele­tére ünnepi ül®t tart hétfőn délután 6 órakor a bőrkli­nika tantermében. Ennek keretében dr. Bakács György elvtárs, az Országos Köz­eg®zségügyi Intézet főigaz­gatója "A települ®eg®zség­tani kutatások ® a telepü­léseg®zségügyi tevékenység távlati feladatai* címmel tart előadást. Tekintettel az elő­ad® városfejleszt®i ® köz­eg® zségügyi jelentőségére, a szakcsoport tagjain kívül is minden m® érdeklődőt szívesen lát a rendeaőség. Hárommillió forint értékű géppark „házilag" —az Újszeged! Kender- Lenszövőben

Next

/
Thumbnails
Contents