Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ma Az elhárított kubai agresszió után w J MAC l A R S Z O f I A L I S I A M LUK 4 SPAR1 LAPJA 51. évfolyam, 95. szám Ara: 70 fillér Vasárnap, 1961. április 23. A „Jaguár munkája Í„» Semmiféle jogszabály sem igazolhatja az Egyesült államok kubai eljárását — állapítja meg Kennedyhez intézett újabb üzenetében Hruscsov A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere április 22-én fogadta az Egyesült Államok moszkvai ideiglenes ügyvivőjét. E. L. Freers -et és átnyújtotta neki N. Sz. Hruscsov válaszát John Kennedy április 18-1 levelére. Hruscsov üzenetét, valamint Kennedy április 18-i levelének szövegét szombat on délután tették közzé Moszkvában. Az Izvesztyija című moszkvai lap szombat esti számában közli az üzenetváltás teljes szövegét. Hruscsov Kennedyhez intézett levelében utal az amerikai elnöknek arra a kijelentésére, amely szerint az Egyesült Államok nem óhajt katonai intervenciót elkövetni Kuba ellen. "Ugyanakkor igen sok tény, amelyet az egész világ — és természetesen mindenkinél jobban az Egyesült Államok kormánya — ismer, másról tanúskodik. Bárhogy is bizonygassák az ellenkezőjét, ma megcáfolhatatlanul bebizonyosodott, hogy az internetében ismételten leszögezi: venció előkészítését, pénz- a fegyveres intervenciót Kuügyi támogatását, felfegy- ba ellen csupán azért szerverzesét, a Kuba területé- vezték meg, mert a Kuba re behatolt zsoldos csapa- népe által választott életfortok átdobását éppen az ma nem felel meg az EgyeAmerikai Egyesült Aüa- sült Államok uralkodó kömok hajtotta végre. reinek, a Latin-Amerikában Az amerikai fegyveres uralkodó észak-amerikai raoerők közvetiemM is rész* nopóliumoknak, Az Egyesült Államok álláspontját semmivel sem lehet magyarázni Hruscsov kemény hangon utasítja vissza Kennedy kibúvóit és leszögezi: az adott esetben arról van szó, hogy az Egyesült Államok kormánya Kubában olyan "szabadságot* akar létrehozni, veszélyes útra lépett. "Gon- " döfködjék el erről, ön az amely lehetővé tenné, hogy ez az ország hatalmas szomszédja füttyszavára táncoljon és a külföld monopóliumok ismét elrabolhassák Kuba nemzeti kincseit, kifacsarják a kubai nép verejtékét és vérét. De éppen ez az a "szabadság*, amely ellen forradalmi harcot vívott a kubai nép, amikor elkergette Batistát Lehet, hogy Batista híven szolgált külföldi gazdáinak, de idegen volt a kubai néptől. Hruscsov megállapítja üzenetében, hogy Kennedy számításon kívül akarja hagyni a kubai nép akaratát. A szovjet kormányfő leszögezi: Nincs olyan nemzetközi jogszabály, emberi erkölcsi szabály, amelynek segítségével igazolni lehetne ilyen álláspontot. "A hatmilliós kubai nép elidegeníthetetlen joga, hogy szabadon és függetlenül éljen, saját igényei szerint határozza meg országa életét*. • Ami a Szovjetuniót illeti, sokszor kijelentettük és ismét kijelenthetem: kormányunk semmiféle előnyt, vagy kiváltságot nem keres Kubában — írja Hruscsov. — Nincs Kubán semmiféle támaszpontunk és nem is akarunk ilyent létrehozni. Jól tudja ön, tudják az ön tábornokai és tengernagyai. Ha ennek ellenére mégis azzal próbálják megfélemlíteni az amerikai népet, hogy kubai "szovjet támaszpontokról* agyainak ki rémhíreket, akkor ezt nyilvánvalóan az I és önök jogairól és kötelezettségeiről beszél — s természetesen mindenki igényt tarthat ilyen vagy olyan jogokra. De ebben áz esetben meg kell engednie, ha más országok is — hasonló esetekben — ilyen elképzelések alapján hajtják végre cselekedeteiket*. Hruscsov visszaveri Kennedynek azokat a kijelentéseit, amelyek szerint a Kuba elleni akcióra az Egyesült Államok biztonsága szempontjából van szükség. Leszögezi: ha az Egyesült Államok vezetői attól félnek, hogy Kubában az Egyesült Államok ellen irányuló akciókhoz hoznának létre támaszpontot, akkor a Szovjetuniónak sokkal több joga van hasonló aggodalomra, hiszen a vele szomszédos országokban nyíltan a Szovjetunió ellen irányuló támaszpontokat hoztak létre az amerikai hatóságok. Ha az amerikai kormány jogosnak tart olyan intézkedéseket foganatosítani Kuba ellen, mint amilyenekhez az utóbbi időben folyamodott, akkor az Egyesült Államok elnökének azt js eb kell. ismernie, hogy más országokma mar mind kevesebbem nak »nern kevesebb .jogalapvannak, remélem, az Egye- juh van ugyanilyen módon eljárni azokkal az államikkal szemben, amelyeknek területén ténylegesen olyan előkészületek folynak, ame(Folytatás a 2. oldalon.) vettek a Kuba elleni rablótámadásban. Amerikai bombázók és vadászgépek támogatták a zsoldosok hadműveleteit, részt vettek a Kuba törvényes kormánya és népei elleni katonai akciókban. Ezek a tények. S a tények • arról tanúskodnak, hogy az Egyesült Államok közvetlenül részt vett a Kubaellenes agresszióban — állapítja meg Hruscsov. A szovjet kormányfő üzeÉpül a szegedi Ruhagyár szentesi telepe sült Államokban is. — írja Hruscsov. A szovjet kormányfő leszögezi: Kennedy rendkívül fcallllPwSJTjr* (Tóth Béta fetvJ A Szegedi Ruhagyár — mint már korábban jelentettük — telephelyet létesít Szentesen. "Volt repülőtéri épületek átalakításával, aránylag nem nagy költséggel készül el a város új üzeme, amelyet június 30-án adnak át rendeltetésének. A szentesi konfekciógyár 250 dolgozót foglalkoztat majd. Képünk az új üzemet mutatja be, előtérben a raktárral, amely valamikor hangár volt. A történelem elsöpri a gyarmati rendszert — mondotta Komócsin Zoltán elvtárs a szegedi ifjúság nagygyűlésén Tegnap délután, a gyar- nak vezetője, Ágoston. Jő* mati rabság ellen küzdő némát) ifjúság napja alkal- zsőf, a KISZ Csongrád me- pek végső győzelme nem mából á szegedi fiatalok gyei bizottságának titkára, kétséges. A történelem Deák Béla, a KISZ szegedi söpri, a gyarmati rendszert. nagygyűlést tartottak a Sza- bizottságának titkára nyitót- Éz a győzelem — mondotta badság Filmszínházban. A ta meg a nagygyűlést, majd — a szociális igazság győnagy gyűlésen megjelent Si- Komócsin Zoltán, az MSZMP zelmével fog együtt járni. „. , . . .. - Politikai Bizottságának pót- Komócsin Zoltán nagy pos Geza. a városi partba- tegja a KISZ Központi Bi_ tapssal fogadott beszéde zottság agit.-prop. osztalya- zottságának első titkára em- után Deák Béla határozati Francia tábornokok puccsot hajtottak végre Algírban De Gaulle új katonai és polgári vezetőket nevezett ki Algériába Algírban, Algéria fővárosában szombatra virradóra Illetékes forrás szerint szélsőjobboldali katonai puccs történt. Néhány ultra-tábor- Joxe szombaton a déli óráknok vezetésével az ejtőernyősök hatalmukba kerítették a ban megérkezett Algériába, középületeket és őrizetbe vették Gambiez tábornok, je- "meghatározott rendeltetési lenlegi algériai francia főparancsnokot, valamint Jean Mo- helyére*. rin-t, a kormány főmégbízottját. Ugyancsak a puccsot végrehajtó ejtőernyősök kezén van a pénteken Algírba érkezett Róbert Búron közlekedésügyi miniszter is. Az első hírek szerint három ejtőernyős ezred vonult be a szombatra virradó éjszaka folyamán Algírba és elfoglalta a város stratégiai fontosságú pontjait. A puccs puskalövés nélkül zajlott le. A puccsisták hatalmukba ke- Ferhat Abbasz, az Algériai vitették az algíri rádiót is, amelynek hullámhosszán a reg- Köztársaság ideiglenes korgeli órákban az Algériában szolgáló francia egységek ko- mányának elnöke szombaton rábbi főparancsnoka, Challe tábornok napiparancsát sugá- rádiófelhívást intézett AlgéAlgériai államférfiak nyilatkozata rosták. „Súlyos és előre megfontolt fegyelmezetlenség99 Debré francia miniszterelnök a kora délelőtti órákban 20 perces megbeszélést folytatott de Gaulle államfővel. A megbeszélés után a miniszterelnök az alábbi közleményt adta ki: "Súlyos és előre megfontolt fegyelmezetlenség történt Algírban, ahol ból teljesen normális a helyzet. A kormány megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy továbbra is érvényt szerezzen a törvényeknek*. Michel Debré francia miniszterelnök bejelentette, ria népéhez. A felhívást a tuniszi rádió közvetítette. Az algériai ideiglenes kormány szóvivője Kairóban kijelentette, hogy az algériai puccs meg fogja könnyíteni az FLN katonai műveleteit. • T. Bularuf, akit az Algériai Köztársaság ideiglenes kormánya a Franciaországgal folytatandó tárgyalások előkészítésével bízott meg, szombaton Rómába érkezett. Újságíróknak adott nyilatkatonai személyiségek irányításával kötelességüket megszegve bekerítették a hivatalos épületeket mégakadályozták az öszegyügyő emberekkel próbál- j szeköttetést Algir és az anya,iák elhitetni. | ország között. Algéria többi De ilyen együgyű emberek részében minden szempontkatonai elemek nyugállo- litikai és katonai vezetőt nemányban lévő magasrangú vezett ki Algériába. E hét személy: Louis Joxe, az algíri katonai puccs olyan személyek végvonaglása, akik az algériai ügyek miniszte- nem akarják alávetni maré, akit a kormány telj- gukat a történelem és az hatalommal ruházott fel igazság tényeinek, és akiket és Olie tábornok, akit az Algériában lévő francia a néptömegek sem Algériáerők főparancsnokává veztek kl. ne_ ban, sem Franciaországban nem támogatnak. 1 ékezett meg a gyarmati, ifjúság napjáról. Bevezetőül elmondotta, hogy 1955 óta a DÍVSZ hajavaslatot terjesztett a gyűlés résztvevői elé, amelyet a fiatalok kézfelemeléssel elfogadtak. A határozati jatározat* alapján világszerte Vas!at szövege a következő: megemlékeznek április 24röl, a gyarmati ifjúság napjáról. A kapitalista országokban titokban, vagy félig titokban, a rendőrség ellenőrzésétől kísérve, a gyarmati országokban pedig a gyarmatosítók elleni harc fokozásával. A továbbiakban Komócsin Zoltán emlékeztette a gyűlés résztvevőit Jurij Gagarin őrnagy csodálatos űrrepülésére, majd fölvetette a kérdést: miért van az, hogy korunkban, amikor a világ egyik felén az ember ilyen csodálatos teljesítményekre „Mi a szegedi munkás-paraszt és diákfiatalok képviselői a gyarmati ifjúsági napja alkalmából rendezett gyűlésünkön felháborodott tiltakozásunkat fejezzük ki amiatt az aknamunka miatt, amelyet a kapitalista országok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok folytatnak a kubai nép ellen, s ugyanakkor csodálatunkat és elismerésünket fejezzük ki a hős kubai nép iránt, amely elszántan védi forradalmi vívmányait. A kis szigetország ellen a közeimúltban indított szégyentelképes, a másik felén még jes agresszió csúfos kudarcmindig él a gyarmati elnyomás? A gyarmati ifjúság napjának épp az az értelme — mondotta —, hogy ezt a kérdést feltegye és válaszoljon rá. — Abban a korban élünk, amikor a gyarmati elnyomás indítanak támadást rövid időn belül véglegesen Kuba ellen. Hiszen és végérvényesen meg fog szűnni, bármilyen akadályokat is állít elébe a halódó imperializmus. A továbbiakban a kubai nép dicsőséges harcáról emlékezett meg, majd Kongó, később Laosz helyzetéről szólott Komócsin Zoltán, és hangoztatta, hogy a gyáréul végződött, meghiúsult a győztes knbai nép ellenállásán. Ennek szívből örülünk. Reméljük, hogy az agreszszió szítói megértik: további hasonló kísérleteik is kudarcra vannak ítélve, s nem többé Kuba nincs egyedül a szabadságért és függetlenségéért folytatott harcában. Támogatják küzdelmüket a haladó, a békeszerető országok népei, köztük mi, a szegedi fiatalok is.* Az ifjúsági nagygyűlés a DIVSZ-induló eléneklésével ért véget.