Délmagyarország, 1961. április (51. évfolyam, 78-101. szám)

1961-04-23 / 95. szám

Vasárnap, 1961. április 16. 2 Véget ért az ENSZ-közgyűlés ülésszaka Az ENSZ-közgyűlés 15. Egyesült Államok újabb po- megszüntessék a Karib-térfilésszaka szombaton a kora ütikai vereségét eredmé- ségben keletkezett feszűltséreggeli órákban — ntagyar nyezte. Az amerikai Sugall- get.* idő szerint néhány perccel mazásra előterjesztett teljes A mexikói indítvány meldéli 12 óra után — befejezte argentin javaslat, amely azt jett —, amely felszólítja az munkáját. szorgalmazza, hogy a kubai államokat, ne engedjék, hogy * panaszt a washingtoni irá- területeiket Kuba-ellenes agA, knzev.ilés Dén- nFtós alatt áUÓ Amerikai resszióra használják — negyAz ENSZ-kozgyules pen Allamok szervezete elé utal- venegyen, ellene pedig har^kt",- iLz Ifüfe >ák- nem kapta meg a kéU mintoten szavaztak, sokkal — egész nap ülése- harmados többséget. * zett es állást foglalt Sz ele- Ezutón a méregfogától m , je terjesztett kerdesekben megfosztott argentin javasla- Az ENSZ-kozgyules penEloszor a politikai bízott- ^ bocsátották szavazásra és tek délutáni ülésen elvetetsag által elfogadott argen- ezt a küldöttek 59 szavazat- te, majd esti ülesen Pakisztán és mexikói hatarozati tal 13 ellenében elfogadták tán indítványára elfogadta javaslatról szavazott a köz- HusZ(mnégyen tartózkodtak az ügyviteli és költségvetési gyűlés. Mindkét hatarozati a szavaz&stól bizottságnak azt a javaslajavaslat a kubai vita során Az e]fogadatt határozati tát, hogy szavazzanak meg született meg. javaslat felhívja az ENSZ- további százmillió dollárt az Mint a nyugati hírügynök- tagállamait, »tegyenek meg ENSZ kongói kiadásainak feségek jelentik, a szavazás az minden lehető lépést, hogy dezésére ez év október 31-ig. Hruscsov újabb üzenete Kennedyhez Problémák a világpolitikában az elhárított kubai agresszió után Nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy ebben az esztendőben az elmúlt napokban élte át a világ a legidegfepresztizsét csakúgy, mint a Kennedy-kormány "belpolitikai* szavahihetőségét is (Folytatás az 1. oldalról.) lyek veszélyeztetik a Szovjetunió biztonságát*. Ml, a magunk részéről rint válassza meg saját tárnem vallunk ilyen néze- sadalmi és politikai rendieket. - jelenti ki Hruscsov. Irreális amerikai elképzelések szerét? Nem gondolkozott el ön azon, hogy más országok is felléphetnének önökkel szemben ugyanilyen követeléssel. Kijelenthetnék, hogy Önöknél, az Egyesült Államokban olyan rendszer van, amely szítőbb pillanatokat, órákat Aggasztja az Egyesült Állaés napokat a Kubát ért ag- mok közvéleményét az az resszió világháborús feszült- is, ami az elnök csütörtöki séget felidéző izgalmai miatt, beszédében, majd sajtóérteAz agresszió 72 óra alatt kezletén egyaránt tapasztáltörtént. felszámolása egyéb- ható volt. Legfőképpen azért, ként kétségbevonhatatlan bi- mivel Kennedy állítólagos zonyítéka volt Fidel Castro első számú erénye a nyurendszere szilárdságának, a godtság és a megfontoltság kubai miniszterelnök politi- volt. kája népszerűségének. Az Különösen elgondolkoz5000 főt számláló, modern tatö a washingtoni kormány amerikai fegyverekkel fel- Kubával kapcsolatos maga*Az erős ország természe- fejezheti rokonszenvét az tesen — ha akarja — mindig imperialista és gyarmatosító találhat ürügyet arra, hogy országok iránt, s ez senkit rátámadjon a kevésbé erős sem lep meg. Önök például háborúkat szül, imperialista országra és azután támadá- velük együtt szavaznak az politikát, a fenyegetések és sát azzal indokolja, hogy a Egyesült Nemzetek Szerve- a támadások politikáját folygyenge ország potenciális zetében. Ez az Önök erköl- tatja? Ilyen, vádakhoz minfenyegetést hordozott magá- csének kérdése. -" — -- De az, ami Kubában történt, már nem erkölcs, ez gonosztett. Hangsúlyozni kívánom — írja Hruscsov —, hogy ha az Egyesült Nemzetek szervezete valóban erős akar lenni és _ teljesíteni akarja azokat a _ _ gédhető" meg,"hogy a gyár- feladatokat, amelyek megöl- nern célozgatva, hanem egyematosítók rabló erkölcse öására alakították —, az nesen kimondhatjuk: önök, ENSZ jelenleg sajnos olyan az Egyesült Államok foitctszervezet, amelyet már meg- ták el Guatemala függetlenfertőztek a kolonializmus és - - - ban. De vajon ez a huszadik század erkölcse? Ez a gyarmatosítók, a rablók erkölcse, akik valaha éppen ilyen politikát folytattak — állapítja meg Hruscsov. # v Most, a huszadik század második felében nem enden alap megvan. És na azokból a tételekből indul kl az ember, amelyeket ön most hangoztat, nyilván lehet követelni az Egyesült Államok belső rendjének megváltoztatását. Ön utal Budapestre — folytatja Hruscsov —, de mi, vezessen bárkit is. A szovjet kormányfő ezután foglalkozik Kennedy Kínát érintő kijelentéseivel, s megállapítja: seramiképp sem lehet igazolni az Egyesült Államoknak Kínával kapcsolatban tanúsított magatartását. Az Egyesűit Államok Tajvan elfoglalásával a rablás útjára lépett. Háborúval fenyegetőzik abban az esetben, ha Kína olyan lépéseket tesz, a az imperializmus bacilusai —, akkor az ENSZ-nek el kell ítélnie a Kuba ellen elkövetett rablótámadást. A dolog lényege nemcsak az Egyesült Államok elítélése. Fontos, hogy az agresszió elítélése precedens, olyan lecke legyen, amelyből más országok is tanulnak, hogy ségét, küldték oda bérenceiket, ahogyan most Kubában is igyekszenek tenni. Éppen az Egyesült Államok cs nem valamilyen más ország az. amely mindmáig kíméletlenül kizsákmányolja és gazdasági függésben tartja a latin-amerikai országokat és a világ sok más országát.. Ezt mindenki tudja. És ha szerelt ellenforradalmárok Végzete már akkor beteljesedett, amikor arra számítottak, hogy a kormánycsapatok soraiban már a partraszállás első óráiban bomlást és Fidel Castro ellen fordulást idézhetnek elő. Amilyen sikeres próbája volt a kubai rendszer szilárdságának az ellenforradalmárok gyors szétverése, legalább olyan megdöbbentő az Egyesült Államok kormányának szerepe az invázióban. Kennedy kormánya ugyanis hatalomraj utása óta azt erősítgette, hogy semmiféle erőszakos lépést sem sült Államok nemzetközi j0gVa tévesen nevezték kom* munistáríak, és csak azért, mert az amerikai tulajdon és beruházások célponttá lettek. Ez nyilvánvalóan a rendszer szociális törekvéseiből következett és azért, hogy a forradalom — nacionalista céljainak megfelelően — megtörje az Egyesült Államok uralmát Kuba felett — "Kuba — folytatta fejtegetéseit Matthews — afféle amerikai gazdasági gyarmat volt. Cukoriparát mi fejlesztettük és tartottuk kézben. A kubai politikusok (Batistáról és társairól van szó tótartása az előzmények tükrében. Kennedy egyik tanácsadója, Schlesinger pro- * ^zerk.) megdöbbentő korfesszor a közelmúltban többhetes latin-amerikai körútja során ugyanis hiába kísérelte meg egy Fidel Castroellenes blokk megszervezését. Néhány, általa megtátogatott kormány feje a vele rupcióját és tehetetlenségét elnéztük, sőt felhasználtuk. A kislétszámú, jómódú uralkodó osztály és a tömegek szegénysége között nagy szociális egyenlőtlenség volt. A csúcspont akkor következett folytatott megbeszélés során be> amikor az USA támogat állást foglalt ugyan Fidel ta Batista brutális, kusákCastro ellen, de amikor arról volt szó, hogy közös nyilatkozatban is el kell ítélni a kubai miniszterelnök politikáját, egyedül csak a Salvador-i vezetők voltak erre hajlandók. Brazília elnöke tervez Fidel Castro hatal- hangos -nem.'—et mondott, a mának megdöntésére, s úgyszólván minden' alkalommal többiek pedig "nem akarunk más államok belügyeibe bemányoló diktatúráját, amely 1952-től 1959 január elsejéig tartott. Egy esztelen vezető — Batista — tehát odáig vitte a dolgokat, hogy azok megérlelték a forradalmat*. Felmerül a kérdés: ha a kubai tényeket ilyen reálisan látták akárcsak néhányan is az Egyesült Államok kihangsúlyozta, hogy az avatkozni* kijelentéssel meg- kormányában, vagy a korEgyesült Allamok eéljá a Szovjetunióval való megegyezés a laoszi és a kongói probléma rendezésére, valamint új és pozitív álláspont tagadták a Castro-ellenes mányhoz közelállók közül, "felvonulásban* való részvételt. Ok: félnek saját parasztságuktól és munkásaiktól és mert nem akarnak felkialakftása a leszerelés te- tűnni abban a színben, mintErről igyekezett meg- ha az Egyesült Allamok győzni' Kennedy legfőbb szövetségeseit: az angol és a francia kormányt is. Amikor azután Kuba el. len megindult az Egyesült Államok által életrehívott, kiképzett és felszerelt inváziós csapatok rohama, a Washingtonban élő diplomaták csaknem idegsokkot kaptak. Azzal ugyanis, hogy a wauszályában lennének. Az összefüggések ismeretében most már új és valóságos értelmet kapott Raul Roa kubai külügyminiszternek a latin-amerikai orszáhogyan történhetett meg az, hogy a Kennedy-kormány mégis a korábbi, általa elítélt elődök latin-amerikai politikáját folytatja? A felelet kézenfekvő: Kennedy elnöksége nem jelenti egyúttal az Egyesült Államok korábbi érdekeinek megváltozását is. Márpedig ezek az érdekek ezt diktálják, hogy a Közép- és Dél-Amerikában gok kormányaihoz intézett beruházott több, mint 9 milliárd amerikai dollárnak meg kell hoznia a maga — szinte minden esetben busás — hasznát — bármilyen körülmények között. S amelyik ország mégis szembeszállna amelyek Tajvan visszacsato- az agresszió többé ne ismét- az Ön logikáját követnénk, lődhessék meg. Elnök úr, akkor nyilván az Ha ugyanis az agresszorok Ön országa ellen is lehetne lására irányulnak. És ezt olyan ország teszi, amely hivatalosan elismerte, hogy Tajvan Kínához tartozik. Más dolog az elnök rokonszenve, vagy ellenszenve és más dolog az a cselekedet, amely e rokonszenv, vagy ellenszenv alapján jön létre s veszélyezteti más népek biztonságát és függetlenségét. "Természetesen Ön kierkölcse helyeslésének vagy akár megtörésének útjára lépünk, akkor más államok is ezt az erkölcsöt követhetik, ez pedig szükségképpen háborús konfliktusokhoz vezet, amelyek bármelyikéből váratlanul harmadik" világ- ,mfnyanaK Kapcsa háború törhet ki. latos magatartasa az» külső akciókat szervezni, amelyek egyszersmindenkorra véget vetnének ennek az imperialista politikának, a fenyegetőzés, a szabadságszerető néoekkel való leszámolás politikájának. Az Egyesült Államok kormányának Kubával kapcsoMilyen célokat szolgál a Guantanamo-i amerikai támaszpont? Hruscsov ezután vitába talán bárkinek megfosztani száll Kennedy üzenetének egy né t attól a lehetőség„ egyes megállapítasaival. a .. . ... , B .. kommunista forradalom kér- tö5' hogy salát oelatasa sze- más országokra«. déséről. A szovjet kormány- A c • . • - • - , A szovjetumo jo kapcsolatokat kivan az Egyesült Államokkal ja, hogy ez a kormány nem bízik saját rendszerébén, nem bízik abban a politikában, amelyet az Egyesült Allamok folytat, "önök nem bíznak ebben a rendszerben és ezért félnek attól, hogy Kuba példája hatással lesz fő leszögezi: az ilyen kijelentések csupán azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet a fő kérdésről, a Kuba elleni agresszióról. Hruscsov üzenetében foglalkozik a Guantanamó-i kaHruscsov üzenete végén leszögezi: a szovjet kormány mindig következetes védelmezője volt minden nép sza... badságának és függetlensékerdesével géneké ezért nem ismerheti » el az Egyesült Államoknak ennek a támaszpontnak a „v,,„„ • „., f , . .. . semmi olyan jogát, hogy mas kTn^ akaratónak'í °"Zág°k SOTSáVal rendelkez' verésével, hogy minden nép. foítását szolvália zek- nek joga van olyan társaA Triretn,, retertto A Sz°vjetunió kormányé- dalmi és politikai rendszernak áUáspontja a nemzetközi hez, aminőt maga választ kerdesekben valtozatlan ma- magának, rad. Őszintén meg akarunk állapodni mind Önökkel, mind pedig a világ más országaival a leszerelésről és más kérdésekről, amelyeknek megoldása hozzájárulna a békés egymás mellett élés biztosításához annak elismárciusi, 22 oldalas jegyzékének azon, korábban figyelmen kívül hagyott megálla______ ___ _ __ _ pítása, mely szerint az Egyeshintoni" kormány "egyszerű- sűlt Államok azért támogaten túltette magát a Kubával ia Guatemala Kuba megtászemben korábban vállalt madását célzó lépteit, mert ezzel a "renddel*? A Kubátisztességes magatartás köte- a Quitóban, Ecuador dél- val szemben folytatott gyalezettségeln, 1. elvesztette amerikai állam fővárosában korlat példa rá, mit látna szavahihetőségét szövetsége- maius 24-re tervezett latin- szükségesnek tenni Washingsei előtt, 2. bizalmatlanná amerikai külügyminiszterek ton — a józan ész minden tette politikájával szemben ertekezletén már a "felsza- intelme ellenére is. "Fidel a semlegeseket, valamint a badított* Kuba külügymimég befolyása alatt álló la- niszterének kellett volna tín-amerikai államokat és megjelennie. Kétségtelen telegföképpen: 3. alapvető két- hdt> hogy a Kubát ért támaCastro az előzmények után becsukta az amerikaiak előtt az ajtót. Erre mi lelakatoltuk az ajtót és a kulcsot elségeket ébresztett a Szovjet- dds alaposan Összehangolt dobtuk* — írja az előbb . ' i r r - r~t T'/l* A. J -12 in .1 ... _ _ unió kormányában azzal akció eredménye volt. Emelkapcsolatban. lehet-e egyál- lett meglepő, hogy Schlesihíalán eredményes tárgyalásokról szó Kennedyvel Laoszról, Kongóról és a leszerelésről. Az Egyesült Államok nyugati szövetségeseinek, de az egész világnak is joggal támadtak tehát kétségei, idegesség és fenyegető hang ger professzor — vagy Kennedy és kormánya — a javasolt Kuba-ellenes "közös front« tervének negatív fogadtatása után sem vonta le a kézenfekvő következtetéseket. Pedig, amikor Kennedy átvette az elnöki tisztséget, mennyire lehet építeni arra környezetének több tagja via washintoni politikára, lágosan látta a tényleges amely ennyire rosszul méri helyzetét Kubában, így fel a kubai — és tegyük hoz- Matthews, a New York TU zá: a latin-amerikai, sőt ez- meS munkatársa, a latin-ame- s^ksége~voÍÍ'7s van 'élelem, zel osszefuggesben az egesz nkai ügyek egyik szakertője re „épekre létének és nemzetközi politikai — hely- is. Matthews nem késlekezetet, s amely egyszeriben a áett megállapítani, hogy a mélypontra juttatta az Egye- kubai forradalmat kezdettől idézett Matthews, majd egy logikai bukfenccel bevallja: — *Amíg tehát a Castrorendszer létezik, ellenséges politikára kényszerülünk vele szemben*. Pedig Kuba semmi mást nem tett, minthogy kinyitotta a másik ajtót és, és eladta cukrát és termékeit a Szovjetuniónak, a Kfnai Népköztársaságnak, a többi szocialista országoknak és mindazoknak, akik készek voltak azt megvenni, mert fejkövetkezetes védelmezője volt minden nép szabadságának és függetlenségének — írja a szovjet kormányfő. — Ezért természetesen nem ismerhetjük el azt, hogy az Egyesült Államoknak bármiféle joga is volna arra, hogy más országok, így a latin-amerikai országok sorsa fölött rendelkezzék. Ugy véljük, hogy egyik ország bármiféle beavatkozása más ország ügyeibe — különösen a fegyveres beavatkozás — mindenfajta nemzetközi törvénynek, a békés egymás mellett élés elveinek megsértése. De miféle joga van önöknek, miféle joga van egyál„Kapesolatainkat az Egyesült Államokkal úgy akarjuk felépíteni, hogy mind a Szovjetunió, mind az Egyesült Államok — mint a világ két legnagyobb hatalma — ne fegyvereit csörtesse, ne katonai vagy gazdasági fölényét állítsa az előtérbe, mivel ez nem a nemzetközi helyzet javulásához, hanem éleződéséhez vezetne. Meg~ akarunk állapodni mindazokban a kérdésekben, amelyek megoldása hozzájárulna a népek akaratának igazi megbecsüléséhez, a belügyekbe történő be nem avatkozáshoz. Csak ilyen feltételek mellett lehet valójában beszélni az egymás mellett élésről, i mivel az egymás mellett élés csak akkor lehetséges, ha a különböző társadalmi rendszerű országok alárendelik Ismét megerősíthetem, amit magukat a nemzetközi törmár mondottam: vényeknek, legfontosabb célLehetetlen úgy vezetni a juknak a világ békéje biztodolgokat, hogy az egyik sítását tekintik. Csak ebben térségben rendezik a hely- az esetben épülhet a béke zctet és eloltják a tüzet, valóban szilárd alapokra- — a másik térségben viszont fejeződik be Hruscsov üzetűzvészt szítanak. nete. (MTI) Reális feltételek vannak a laoszi helyzet rendezésére — állapítja meg a szovjet—laoszi közös közlemény Souvanna Phouma laoszi szi kormánynak azt a véleminiszterelnök moszkvai lá- ményét, hogy az Indokínára togatásának befejeztével kö- vonatkozó 1954. évi genfi zös közleményt adtak ki. A egyezmények, az 1956—57. közlemény megállapítja, hogy évi vientianei egyezmények, "megvannak a reális feltéte- valamint Souvanna Phouma lek a laoszi helyzet rende- herceg és Szufanuvong herzésére*. ceg 1960. november 20-án A rendezés érdekében — kelt közös nyilatkozata jó mondja a kommüniké — el- alap a laoszi kérdés békés sősorban a következő intéz- rendezésére és a nemzeti kedéseket kell megtenni: egységkormány megalakítá1% Nemzetközi értekezlet sára. összehívása, amely az 1954- A közlemény elmondja, ben Genfben megtartott ér- hogy a Laoszban kialakult tekezlethez hasonló jellegű, de olyan kibővített összetételben, mint azt Norodom Szihanuk kambodzsai lamfő 'javasolta; 2. A harcok beszüntetése, valamint a nemzetközi ellenőrző és felügyelő bizottság tevékenységének felújítása. A közlemény megállapítja, hogy a szovjet kormány teljes mértékben osztja a laosúlyos helyzet egyes, a SEATO katonai tömbhöz tartozó államok beavatkozáál- sának következménye. * Souvanna Phouma laoszi miniszterelnök és Szufanuvong herceg, a Neo' Lao Hakszat-párt vezetője szombaton Pekingbe érkezett. A laoszi államférfiakat Csou En-laj kínai miniszterelnök fogadta. lödésének biztosítására. S ezt a Fehér Házban továbbra is a "kommunizmus előtti behódolásnak* nevezik. A valódi veszély, amely Kubát, méginkább a világot fenyegeti, nem az, hogy Havanna előtt újra megjelenhetnek az inváziós hajók. Ezek sorsa sem lenné más, mint az előzőeké. Sokkal inkább az, hogy az Egyesült Államoknak az a kormánya, amely hatalomrajutásának első heteiben tett néhány biztató lépést egy reálisabb kül- és belpolitikai irányvonal kialakítására, visszakanyarodott abba a zsákutcába, ahol Eiserihower -szekere* megrekedt. S a világra váró megpróbáltatások attól függően lesznek rövidebb, vagy hosszabb ideig tartók, amilyen gyorsan, vggy lassan törekszik Kennedy és rendszere a realitások útjának ismételt megközelítésére. Abból a, felismerésből kell ismét elindulnia, hogy az atomkorszakban már nem lehet szó az ököljog ni/eVs érvényesítéséről. mégkevésbé annak megakadályozásáról, hogy a latin-amerikai országok lakossága is elnyerje emberhez méltó életfeltéleleit. Mert erről van szó. Perényi István