Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-01 / 51. szám

• Szerda, 1901. március 1. á i a < A női osillagszerző ver­sennyel a Szegedi Ruhagyár nagy szolgálatot tett a vi­déki női sakkozás ügyének. Az utóbbi években női sak­kozóink lendülete annyi szép siker után visszaesett s a szegedi nők egy-két ki­vételtől eltekintve versenyen alig vettek részt. A csillag­szerző verseny most alkal­mat adott nekik, hogy a fővárosi és a legjobb vidéki versenyzőkkel mérjék össze erejüket. Az összehasonlítás sajnos nem a legkedvezőbb, a szegedi nők játékereje SAKK I a i a jobb, mint azt az általuk elért eredmény mutatja. En­nek okát főleg a gyakorlat hiányában kell keresni, ilyen erős versenyre komolyabban kellett volna felkészülniök. A tatabányai Finta Erzsé­bet és a budapesti BUekné veretlenek maradtak, ket­tejük közül Finta Erzsébet bizonyult jobbnak és meg­érdemelten nyerte meg a versenyt. A harmadik he­lyen Lángos Józsa nemzet­közi mester végzett s tőle csak fél ponttal maradt el KÖNYVESPOLC TRAVEN: AKASZTOTTAK LAZADASA A magyar olvasóközönség által már jól ismert és meg­kedvelt „Mahagóni* regény­ciklus ötödik, utolsó előtti kötete az Akasztottak láza­dása, amely a Magyar Heli­kon gondozásában került a könyvesboltokba. A sorozat­nak talán legérdekesebb ré­sze ez, amelyben a végsőkig megkínzott caoba-munkások soraiból forradalmárok emel­kednek ki, s a robbanásig feszített atmoszférában ki­tör a lázadás. A forradalmi elszántságú felkelőcsapat ki­vonulásává rengetegből mind­végig magas hőfokú feszült­séget kelt. A dzsungel pok­lából az életbe visszatérő rabszolgák egyesülnek és harcba indulnak a „Föld és szabadsági* jelszavával. BERZSENYI DÁNIEL: A KÖZELÍTŐ TÉL A költő születésének 185. nak. A kis kötetet, amely 21 és halálának 125. évében elé- szép verset tartalmaz, Var­glkus lírájából a Magyar sányi Pál eredeti fametsze­Helikon válogatott verses- lei illusztrálják a költő hang­kötetet nyújt át az olvasók- gulataihoz illő elmélyedéssel. MIKSZÁTH KALMAN 1847—19X0 Dusnokiné s így -egyedül neki sikerült csillagot sze­reznie, ami á métierjélölti r.crma egyszeri teljesítését jelenti. Liebmanpé, Nemessányiné és Lantosné . csak .egy- két játszmában mutatták be tu­dásukat, a gyakorlat hiá­nyát alaposan megérezték­A jól sikerült versenyt Faggyas László és dr. Hor­váth Endre kifogástalanul vezették le. Az idei szovjet bajnoksá­gon sok szép játszmát ját­szottak, a legszebb játsz­mára kitűzött különdíjat Averbach nyerte meg az alábbi játszmájával. Világos: Averbach Sötét: Furman 1. e4, e5. 2. Hf3, IIc6, 3. Tb5, a6. 4. Fa4, Hf6, 5. 0—0. Fc7, 6. Bel. b5, 7, Fb3, d6, 8. c3. 0—0. 9. h3', Hb8. 10. d4, Iíbd7, 11. c4, c6. 12. c5, dxc, 13. dxe, He8, 14. e6, fxe, 15. Feö+, Kh8, 16. Hc3, Hc7, I 17. Ff5, c4, 18. Ff4, He6. 19. Fg3. Hec5, 20. Hd4, Vb6, ! 21. e5, Bd8, 22. Fxh7i, Kxh7. 23. Vh5+, Kg8. 24. Hf5, Ff8. 25. Vg6, Kh8, 26. He4. He6, 27. 11f6!, Hxfö, 28. exf, Ba7, 29. Be4, Hf4, 30. Bxf4, Fxf5, 31. Bxf5, Bd5? s sölét meg sem várva világos lépését, a játszmát feladta. Előadás a Vidám Park A családi ünnepek szocialista megünnepléséért Új állandó bizottságot hozott létre a III. kerületi tanács A Szegeden létesítendő. Vi­dám Park Jávára sorra moz­dulnak meg a szervek. A Hazafias fáepfront bekebi­zotU^ga. és 'al.Gsongrád. me­gyei belügyi szervek 'művé­szeti csoportja pénteken es­te 6 ..ófai kezdettél a Juhász Gyula .művelődési otthonban műsoros estet rendez. Köz­reműködik a Belügyi Szefr­vek ^Szimfonikus Zenekara, Pataki Gizella operett- dal­énekes-és Pútyora János ma­gyfarnóta-énekés. Az estre mindenkit szeretettel vár? nak. A beyétélt a Vidám Park javárd- fordítják. .— \ Szovjetunióbeli tanulmány­utak tapasztalatairól lart etó­j adást a - Magyar Szovjet Barát­j sági • Hónap keretében Lőrinc Lajos és zomborl Zoltán csü­! lörtökOn délután fél 6 órakor az MTESZ Széchenyi , téri eló­I adótermében, A filmvetítéssel egybekötött előadást a Textil­i ipari,. Műszaki és Tudományos j Egyesület szegedi csoportja ren-. I dezl. - - • A III," kerület -tanácsa leg- A kerületi tanácsok igaz­utóbbi' ülésén jóváhagyta az gatási osztályai eddig is új állandó bizottság: a csa- . , tbt biztosították ládi ' és egyes . társadalmi minÜen eset0®" biztosítottak események állandó bizott- ezeknek a csaladi eseme­sága megalakítását. nyeknek az ünnepélyességét, A. háromtagú, új állandó amikor erre valaki igényt bizottság titkárát Zsoldos tartott. Ezután azonban kar­Sándort kérdeztük meg: mi- öltve a Hazafias Népfront lyen feladatot lát el a jövő- kerül bizottságával és az ben az uj bizottság, amely február 16-tól már meg is uzeml szakszervezeti bi­kezdte munkáját. zottságokkal megfelelő akti­— Nevének megfelelően va~hálózatot akarunk kiala­az új állandó bizottság fel- ,cl'tani széleskörű felvilá­adata az lesz' — mondotta gosító munkát kívánunk hogy az állampolgárok folytain! a lakosság körében jelentősebb családi esemé- a családi ünnepek, esemé­nyeinel (házasságkötés, név- riyek szocialista megünnep­adás, temetés) a társadalom leséért. együttérzését megfelelő un- A III. kerületi tanács vég­nepélyés formák között ' rehajtó bizottsága elsősor­... , .. . ban e felvilágosító munka szervezetten juttassa kifeje- eredményesebbf tétélm miatt zesre. Rádióműsor ,. .i Az 50 éve halott nagy Író tiszteletére adta ki ezt a könyvet a Magyar Helikon. A gazdag, számos képet tar­talmazó dokumentumanyag bevezető tanulmányát Biszt­ray Gyula írta. Az órtókes kis kötetben olvashatjuk Ki­rály István emlékbeszédét is, amelyet Mikszáth halá­lának 50. évfordulójánmon­dott el. Levelek, fakszimi­lék, fényképek mutatják be hitelesen a „tisztelt Ház* szenvedélyes bírálójának éle­tét a bölcsőtől a koporsóig. Itt találhatjuk a Szegedi Napló fényképét, amelynek Mikszáth 1878-tól 1881 de­cember végéig munkatársa volt, valamint az író felszó­lalását a tiszteletére rende­zett szegedi jubileumi ün­nepségen. £ • m:m% £ M M w'jí' 1 . I IP M ym M Ü ML frfsá ÁÜ >|P FP 1 I Világos: Kf5, Bél, Bel. Hc7, Fg7, Fa6, gyalog: e5, (7) Sötét: Kd4, Ba5 FaB, gya­log: a4 (4) Világos indul s a második lőcsben mattot ajl! „„(Bachl felad ványá)! ' . j Szerda eredmények. 22,25 tánczene. 23 1 ROSSUTH-RADJO rtra to Régi magyar operákból. 4.26 RáWzí-toduló, 4.30 HÍ- M.00 Hírek. 0,10 verbunkosok, rek. .íclöJ.SrasJelenjEs.i 4.35-7,59- WO Himnusz. VlfMrnan', frissen. KOzben: -5.20 PETOFI-RADIO Hírek. 6,00 Falurádió:, 6.30 Ot- 6,00 Reggeli zene. 6,30 MÖsor­vosl tanácsok. 6,40 Hlrdetőosz- naptár. 6,50 Torna. 8,00-8,10 lop. 6,59 Időjelzés. 7.00 Hirek. 7 Hírek. 14.00 Időjárás- és víz­óra 10 UJ könyvek. 7.30 Műsor- állásjelentés. 14,15 Fúvószenekar naptár. 7,50 Időjelzés. 6,00 Mii- játszik. 14,40 Orosz nyelvlecke sorismertetés. 0,08 Technikai szil- az általános Iskolásoknak, 15.00 net. tl.in Operarészletek. 0,0.0 A Könnyű zene. 16,00 Hitek. 16.05 világosság gyermekei. 0,20 Népi Népdalcsokor. t«,35 Jó házból zenekar játszik. "10.00 Hirek, lap- való úrilány naplója. Regény­szemle. 10,10 Úttörő híradó. 10,30 ismertetés. 17,00 Magyar szerzők Napirenden . . . 10,35 Elhangzott kórusai. 17,15 A harmadik út új műsorainkból. 12,00 Déli harang- válsághoz vezetett. 17,30 HSndel: szó. 12,10 Tánczene. 13,00 Pillán- Tűzijáték. 18,00 Hirek. 18.06 Ope­gő. Folytatásos regény. 13.20 Zon- rettrésztetek. 18,30 Rádióegyetem, goramúvek. 13,45 Válaszolunk 19,00 Hírek. 18,05 Különleges vl­hallgatúlnknak. 14,00 Operett- tagnap. Színházi közvetítés. 21,25 részletek. 15,00 Hirek, közlemé- Zsolnai Hé-11 énekel. 21,45 Gyer­nyek. 15,08 Időjárásjelentés. 15.10 meknevelés. 22,00 Népi táncok. Az Ifjú Jókai. Rádiójáték. 18,15 22,15 Prokofjev zeneszerzői arc­Két operanyitány. 16,35 Könnyű kepe. 23,00 23,15 Hírek, időjárás­melódiák. 16,55 Műsorismertetés, jelentés. 17.00 Hírek. 17,15 Sziv küldi Tnlnifixlémíieftr szívnek. 17.50 Gondolat. 1B.30 Ze- 1 eievixiomusor nés párizsi jegyzetek. 19,05 Ké- 18,00 A TV ezüstkalászos elő­rekasztal. 19,20 Népi . muzsika, adasai. 18.40 A kisfilmek ked­19,54 Jó éjszakát, gyerekek! 20 velőinek. A megfelelő háló. Né­óra Esti króntká. 20,30 Hangver- mei kisfilm. 19,00 Közvetítés a seny. A szünetbep: 21.10—21,21 Kecskeméti Katona József Szín­ed szerelmes tenger. Költemény. házbért-Capek: Fehér kór. 22,00 22;00 HfreV. 22,20 Ügetőverseny- Hirek. látta szükségesnek az üj ál­landó bizottság létrehívását. A bizottságon belül külön albizottságot kívánunk létre­hozni a társadalmi temetési szertartások ellátására. Munkásfehételek a Szegedi Ruhagyár szentesi telepén Az egykori szentesi repü­lőtér épületeiben kapott he­lyet a Szegedi Ruhagyár új üzemegysége. Az épületek átalakítása, az üzem építé­se és munkája felett a KISE szentesi bizottsága vállalt védnökséget. A munkát elő­reláthatóan már a második félév előtt- megkezdik az üzemben. Míg a gépeket sze­relik, az új munkások át­képzésen vesznek részt. Már fel is szerelték a munkasza­lagokat és kedden megkezd­ték a munkások felvételét. Egyelőre 120 munkást vesz­nek fel. LU IISZIN: VADFÜVEK E különös, fanyar, mégis lelkesülten előremutató láto­mások, víziók hol kísérte­ties. hol meg élettel teli, fantáziadús képek a nagy kínai költő búcsúzását me­sélik el, szinte fokról fokra a „vadfüvektől*, a „rossz virágaitól* — tépelődő, tett­re képtelen önmagától. A forradalomra készült fel ezekben a szelíd álmodozás­ra hajló, de a tunya bele­törődéssel egyetérteni nem tudó költő. Harcot hirdet a megnyugvás és harcot hir­det a gyarmatosítók és ki­szolgálóik ellen, e lelkéből fakadt, csodálatosan szép vi­rágokkal, amelyeket csak azért bélyegez vadfüveknek, mert velük búcsúzik a teg­naptól. Tőkei Ferenc szép fordítása, s nem utolsósor­ban Bozóky Mária ihletett illusztrációi valóban eddig soha nem látott érdekes, é szép világot tolmácsolnak a magyar olvasónak. (Magyar Helikon.) es $ ECA DE QUEIROZ: AMARO ATYA BŰNE Ecát, a polgári realistát, akárcsak a mi Ady Endrén­ket, Párizs ébresztette hiva­tására. Regényírói művésze­te a Balzac—Flaubert—Zola —France-i vonal méltó foly­tatása, ő maga pedig világ­személetében is a korabeli korszerű francia polgári SZR­badságeszmék hatása alatt éli. Könyvében egy sápadt, csinos, fiatal férfit ismer meg az olvasó: Amaro atya ő, egy portugál kisváros újonnan kinevezett plébáno sa, akinél hitványabbul ke­vés világirodalmi regényalak bukott meg emberségben, értelmiekben, s szerelemben együttvéve. Az írót kis hazájából az „Amaro atya bűne* emelte világhírre, s a Magyar Heli­kon igen helyesen tette, hogy művét -magyar nyelven is megjelentette. BESSENYEI GYÖRGY VÁLOGATOTT IRASAI Százötven éve halt meg Bessenyei György, aki mun­kásságával a magyar felvi­lágosodás irodaimának elin­dítója volt. Gazdag életmű­véből leghivatottabb isme­rője, Vajthó László állított össze szemelvényes gyűjte­ményt. A szemelvények a fe­ledés homályából ismét élénk fényben megvilágítva állítják elénk Bessenyei ko­rát meghaladó éleslátását, ma is példamutató erkölcsi felfogását és magyar népé­nek önzetlen szeretetét. (Aía­gyar Helikon.) ti-*};, f .1., [TAKÁCS TIBOR ujazqató iuf... IX. Keresse fel az OTTHON bútorboltot (Bajcsy-Zsilinszky ti.19.sz.) Hálószobabútor háromajtós szekrény kombináltszekrény fényezett ágy ágybetét szék érkezettl DESZKEN, két évvel Móra halála előtt. . . Annyi tréfa sehol sem esett, mint itt. Ásták a deszki határt. Jó néhány ember beállt a munkások közé, köztük egy Kovács János nevezetű is. Szántás közben ismerkedtek meg vele, s mivel úgy gon­dolta, jól jönne neki a váratlan pénz, ment a kubikosok­kal. Ásott napestig. Hanem az első fizetés után eltűnt. Sehol sem találják. Pedig szükség lett volna rá, merthogy a földjéhez vezettek a sírok. Ott is ásni kellett volna. Keresik, sehol! Móra meg Kotormány elindult a faluba, hogy fel­lelik a jó embert, és megállapodnak véle. Szembejön egy atyafi. — Merre lakik Kovács János? —Melyik? — kérdi nagy nyugalommal. Mondják, hogy hol a földje. — Aha... a medvebirkózóé... — derül fel a gazda arca. — Na, azt könnyen megtalálják... Mennek egyene­sen a halálkanyar felé, onnan meg már odatalálnak. Mórát nem hagyta nyugodni ez a jelző. Medvebir­kózó —Nem is tudtam, hogy Deszken medvebirkózó is van. —Van hát — meséli örömmel az útbaigazító —, hát nem tudták? Nevezetes falu a mienk! És elmondja szép sorjában, hogy nemrégiben, né­|hány éve annak, Szegeden járt egy cirkusztársulat. Volt egy nagy barna medvéjük, és nagy garral hirdették, aki megbirkózik vele, ezer pengő üti a márkát, ha legyőzi. Ezer pengő rettenetesen nagy pénz, de a jelentkezőknek inukba szállt a bátorság, mikor megpillantották a mac­kót. Bumfordi állat volt, ha felállt két hátsó lábára, magasabb lett akárkinél. Ezer pengő ide, ezer pengő oda, ilyen áron senki sem akart meggazdagodni Szegeden. János emlékezett a cirkuszra, már a gyerekek miatt, bizonygatta, hogy igen­csak így volt. De a cirkuszosok "Szeged utón Deszkre is sort kerítettek. Nagy csődület támadt a plakátok előtt, sok embernek fájt a foga az ezer pengőre, de legfőkép­pen Kovács Jánosnak. Mi lesz most? Ki merjen állni a mackóval birokra? Szó se róla, erős ember, izma kötél­vastag, de egy mackó -mégiscsak más, mint a birkózó ember. Sok habozás után erőt vett magán, és ment jelent­kezni. Deszken ekkora szenzáció még nem esett! Meg­telt a cirkusz mór kezdés előtt. Kovács János büszke volt, mégiscsak érdemes!' A lányok egész nap róla be­széltek, a surbankó gyerekek újjal mutpgattak az utcán, ha meglátták. •• J­Amilyen bátran ment be a porondra, olyan gyáván jött ki. Mert a mackó-birkózás rövid ideig tartott. Az állat száján szíjvédő, nehogy a harc hevében kárt tegyen ellenfelében, összecsaptak. Az összecsapás annyiból állott, hogy a medve rátette két lábát Kovács János vállára, és az irgalmatlan nehéz súly alatt össze­csukódott hősünk. Hiába erőlködött, szorította a mackót, az csak nyomta lefelé a lábóval, úgy ránehezedett, hogy arról koldult. Hetekig nem ment az utcára se, mert rajta nevetett a falu. Az ismeretlen útbaigazító nem elégedett meg ennyi­vel. Ha már ezt elmondta, megtoldja valamivel. — Ezt hallgassák meg! — mondta és belekezdett. Azután Kovács János megnősült. A szégyent talán ketten jobban el lehet viselni! Igen ám, de Deszk itt van a szerb határ közelében, a közeli faivakban is sok szerb él, hót érthető, hogy a rác szokások bevették magukat az emberek közé. Esküvő meg nem esik leányrablás nél­kül. Az a szokás, aki valamirevaló legény, előbb elra­bolja a lányt. Igy szerez magának új asszonyt. No, Ko­vács János talán a medvebirkózás kellemetlen emlékeit akarta feledtetni, mindenesetre ráadta fejét a házasságra, jobban mondva a leányrablásra. Pedig kérhette volna szépen is, ahogy a magyarok szokták, de ő a szerb szokást választotta. És jól gondol­kodott, mert a leányrablás után egy fejjel magasabb lett! Már kezdték elfelejteni a gúnyolódó szavakat, meg­becsülték, s befogadták maguk közé az emberek. Hiába, nem lehet mindenki olyan erős, mint egy medve! — A mi emberünk olyan, hogy akár regényben is megírhatnám — mondta Móra, hogy elváltak az atyafi­tól, és ballagtak Kovócsék háza felé. Zörgetnek a kapun, nyitja az öregasszony. — Kovács Jánost keressük — toppannak be. — Itthon van — mondja zavartan a szüle —, de nem tud az magáról semmit. Holtrészeg! Rosszkor gyűl­tek, igazgató úr! Az asszonyka is kipenderült. Dőlt belőle a panasz. Nem adott egy fillért se haza, ment és elitta. Azóta fekszik, kór az ilyen embernek munkát adni! A gazda is lekezelt Móróval. — Jól neveltem a fiam, nem tudom, mi bújt bele. Miért lett ilyen gaznáci? Móra megvigasztalta. — Nem a maga nevelésével van baj, papa, hanem a társadaloméval! Az nevel rosszra! — Ugye, igazgató úr? — lelkendezett az ember, mert egyszeriben elszállt róla a felelősség. —Nem nevel a társadalom, s ha nevel, rosszra viszi a fiatalokat! Közbeszól az öregasszony: — Mit lehetne tenni, mondja meg, igazgató úr. — Adják oda katonának, hallom, nem volt János fiúk még oda. — Persze hogy nem — világosította föl az igazgató urat az asszony —, megkíméltük tőle. Megszabadítottuk a katonaságtól. Igy szokták a gazdag csemetékkel. Közbeszólt a feleség is: —Az lenne a jó! Ha elvinnék! Erre a szülék felpaprikázódnak. Pattog mind a kettő a menyecskére: — Dehogy adjuk oda katonának! Majd megjavul! Ha meg nem, magónak tesz kárt vele! Az öregekkel nem sokra mentek, de másnap elővet­te Kovács Jánost az igazgató úr. — Ide figyeljen, visszaállhat munkába, de csak ak­kor, ha nem Issza el a keresetét. Rendben van? — ígérem — felelte a medvebirkózó. Legközelebb mégis elitta! (Folyt, kövj i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents