Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

Pénfrk. 1961. március 21. 4 Hogyan szolgáltak rá a társadalmi ösztöndíjra Fél év utáni tanulságok A Szegedi Tudományegye­temen a (elvételi vizsgák után c.suk úgy találomra és csupa kíváncsiságból böktem rá két társadalmi ösztöndí­jas nevére: — ök hogyan vizsgáztak? Hogyan becsül­lék meg küldő üzemük, in­tézményük, termelőszövetke­zetük dolgozóinak bizalmát? — Az egyik — mondották — kitűnően megállta a he­lyét, a másik viszont... egy kis fönntartással. Ez a "fönntartás* két tan­tárgyból jelentett bukást T. Éva másodéves egyetemi hallgatónak, aki pedig ma­gabiztos, jó fellépésű lány. Matematikus, mint évfo­lyamtársa L.*P. Edit is, aki .ugyancsak társadalmi ösztön­díjas és beszélgetésünkkor ••éppen* együtt voltak. Edit nem bukott, de félévi köze­pes eredménye érdekessé tette előttem kettőjük kap­csolatát. A beszélgetéstől ugyan tartottak, s -áldották* a véletlent, hogy éppen ők -szerepelnek* most, nohu máskor ls említették már őket együtt, s akkor mint -nagy menők~-et a Gyomai Altalános Gimnáziumban. Gyenge volt az „alap" Ott mindent tudtak-fúj­tak, s talán egy kicsit el is kényeztették őket. Mostani gyengébb eredményük evvel is magyarázható, akkori -briliáns* szereplésükkel, amely, mint a beszélgetés­ből kiderült, nem volt any­nylra megalapozott. Éva azt mondja, hogy nincs a nyelvtanuláshoz ér­zéke, s azért bukott orosz­ból félévkor, no meg azért, mert a vizsgarendet felüle­tesen állította össze. Egy má­sik kérdésre viszont bevall­ja, ho© a középiskolában li­berális volt a tanára, tud­ta. de nem vette észre, hogy Éva a dolgozatíráskor pus­kázott, mint aho© mások is, mégis megadta neki a jó jegyet. A biztosnak vélt alapról most derült ki, ho© bizonytalan, s szinte elölről kellett felépíteni. Egyik szaktárgyában ls ugyanígy -melléfogott*... va© csak rossz napot fogott ki. Évközben csak elvétve ta­nultak, annál Inkább roham­mal a vizsgák előtt. Heti óraszámuk pedig nem sok. a harmincon alig van fölül. Társadalmi munkával sem terhelték őket a©on. Ma­radt tehát elég sok idejük a tanulásra, s mégr a szóra­kozásra ls bőven jutott. Most viszont már nem akar­nak -na© menők* lenni, pe­dig most kellene csak iga­zán, amikor mindketten ha­vonta 450 forint társadalmi ösztöndíjat kapnak a Békés me©ei tanács művelődés­ügyi osztályától. Éva ítél és háborog: — Sok fölöslegeset tanulunk, amire úgysem lesz szükségünk a középiskolai tanításban. Edit pedig: — Másképpen képzeltem el ezt a szakot. Ha viszont újra pályát és szakot választa­nák, csak a pedagógia és csak a matematika mellett döntenék. Egyesül jön a képesség és a szorgalom Azt mondják, sokat olvas­nak, a viszonylag keveset szórakoznak. A szakirodal­mat azonban nem kedvelik, azért u©an be nem fárad­nak e©etlen könyvtárba sem. U© vélik, elég, ha el­olvassák a jegyzeteket. Ha társaságban vannak, senki seijn beszélhet matematiká­ról, va© ha igen, akkor mondatonként egy forintot köteles fizetni, mint bünte­tést. Jelentős körülményt, okot nem tudnak a ©enge ered­mény Indokolásául felhoz­ni. A vizsgaidőszakban még -szerelmesek sem voltali*, noha — véleményük szerint —az -ilyesmi* inkább ösz­tönző, semhogy oka lehetne egy-egy rosszul kifogott vizsgának. Lányok, húszévesek, és e© kicsit szertelenek is. Ta­lán kezdetben -sértődtek* meg, amikor az egyetemen nem lehettek elsők, mint Gyomén, ahol okosságukkal, va© inkább ügyeségükkel jobban kitűntek az átlagból. S a kis Hunya és Dévaványa község után. ahol a szüleik laknak. Szeged, a na© vi­déki város az újdonság ízé­vel hatott és hat rájuk. Valahol pedig e©eztetni kellene a képességeket és a szorgalmat a társadalmi, ösz­töndíjjal biztosított tanulmá­nyi lehetőségekkel. S erre van is reményük, hiszen Éva a két rosszul sikerült vizsga után három jelest is szerzett indexébe. A remény tehát még töretlen, és egyi­küknek sem kell törtetőnek lenni, csak mgjd Jó peda­gógusnak, mint ahogy egy másik társadalmi ösztöndí­jas társuk. Sebe János első­éves magyar-tói lénelemsza­kos hallgató már erre törek­szik. • Rendszeres munkával ' Eredetileg T. Éva és Sebe János volt a riportalany, mint két jelesre érettségi­zett. Sebe most messzi elhú­zott Évától. Minden vizsgája kitűnő volt, pedig h?ti 37 órája van az e©etemen. Emellett KISZ vezetőségi tag és még szórakozni is jut ide­je. Színházbérlete van, rend­szeresen jár moziba, mégis néha délutánokat átolvas valamelyik könyvtárban. E©ál talán nem törtető, nem -nagy menő*, csak megszok­ta a rendszeres munkát. Tudja, ho© a ceglédi vil­lanyszerelő fiának az e©e­temen sem szabad lemarad­ni. Nemcsak szülei bizalmát élvezi, hanem a Pest megyei tanácsét is, amely havi 500 forintot fordít tanulmányai­ra. S mint -hazajáró lélek* —, ahogy ő mondja — a gim­náziumnak, volt tanárainak is felelősségei tartozik. Ok is bíznak benne, és első eredményének nagyon örül­tek. öt nem szédítette meg semmi, az egyetemi város, az otthontól távoli élet, pe­dig nem is kollégiumban la­kik, mint a fentebbi szerep­lök, hanem kint a városban, albérletben. Viszont nincs kibékülve önmagával. Nem tud még naponta 200 oldalt elolvasni a kötelező és aján­lott irodalomból, mint pél­dául professzóra, Pándi Pál, aki ezt az olvasási tempót szívesen ajánlja tanítványai­nak, hiszen a világon annyi könyvet írtak mgr és írnak még, hogy két élet is kevés lenne csak egy részét is elol­vasni. S hogy mégis sok min­denről tudjunk, a megisme­rés módszerén kell változ­tatni. fáradsággal és szorga­lommal, valahogy ú©. aho© Sebe János fiatal egyetemi hallgató is teszi, L. F. Lengyel kormester Szegeden Adam Kopycinski szombaton és vasárnap is fellép Adam Kopycinski lengyel kai-mestert, a wroclavi zenei főiskola rektorát és a lengyel állami opera vezető karna­gyát immár másodszor üd­vözölhetjük Szegeden. Első Ízben 1959 májusában szere­pelt a Szegedi Nemzett Szín­házban. A Pillangókisasz­szony és az Anyegin e©­e© előadását vezényelte ha© sikerrel. A Szegedi Nemzeti Szín­ház szerda esti Anyegin elő­adásét Ismét Kopycinski ve­zényelte. U©anazz«l az el­rpélyültséggel, mély átélés­sel vezette a zenekart, mint amit már korábban láttunk tőle. A lírának és a drámá­nak ez a biztos összefogása tette emlékezetessé a len­gj el karmester tavalyi sze­replését, s ugyanaz a tem­peramentum és sok szín Ju­tott kifejezésre mostani sze­replésében is. Csajkovszkij szellemében igazi Anyegint állított színpadra, u©anak­kor olyan légköri teremtett, amelyben minden színész szinte kivétel nélkül felnőtt szerepe na©ságéhoz. A jeles karmesternek sok köze van ahhoz, hogy az Anyegin szerda esti előadá­sán Tatjana szerepében mind énekben, mind alakításban kiugró teljesítményt nyúj­tott Karikó Teréz. A szín­házi Anyegin-kultúra na© nyeresége ez az alakítás, s Karikó Teréz művészi egyé­nisége iránt joggal tölt el Kíitdztésben Szegedi vasas a tanyavilágban Még tél volt, amikor Ttisi Sándor szegedi vasas, a mér­leggyári öntöde dolgozója is rótta az üllési határt, hogy a szövetkezésről szót ért­sen a gazdákkal. A határjá­rás közben, a lapos, vizenyŐ6 részeken bizony elmerült a félcipője, ami persze bosz­szantotta, de azért végül csak nevetett rajta és újabb tanyákba kopogtatott. A küldetés célja Ismerkedése és szíves ba­rátkozása az üllési, közelebb­ről a Rúzsa-dűlői parasztok­kal ekkor kezdődött. Mire pedig beköszöntött a tavasz, Ullés ís termelőszövetkezeti községgé vált. A fiatal, ha­tározott arcélű és közvetlen szavú Trisz Sándor akkor azt a pártmegbikatást kapta, hogy a Rózsa Tsz-nek — a parasztok határrészüknek megfelelően a Rózsa dűlő­ről adtak nevet közös gaz­daságuknak — segítsen az indulásban. A szövetkezeti gazdák sokkal jobban értenek a földműveléshez, mint a va­sas, aki u©an — mivel édesanyja falusi volt — nem járatlan ebben a do­logban sem. De hát neki nem is a szakmai dolgokban, hanem elsősorban a tudat­formálásban kell segítenie a Rózsa Tsz-ben. Joggal ír­hatjuk, hogy a közös gazda­ság politikai munkatársa. Küldetésének célja az, hogy a szövetkezet és a gazdák érdekeit szolgálja. Testvérként Amikor a tsz megalakulá­sa után először népes ©ü­lést tartottak a szövetkeze­tiek, 6 azon is bemutatták Trisz Sándort, a hátsó so­rokból hallatszottak ilyen hangok is: -Nem kell kö­zénk idegen!* A többi szö­vetkezeti tagok azonban megsemmisítették ezeket a fricskákat. A vasas meg ott állt az emberek előtt, csen­desen szólott, hogy miért jött, nem idegenként, hanem mint testvér a testvérhez. Értették a gazdák, hogy miről van szó. Azért akkor mégis voltak soraikban, akik lelkük mélyén fenntar­tásokkal éltek, nem volt meg a kellő bizalmuk a városi ember iránt. Ma már, na­pok és hetek múlása után, a szövetkezeti gazdák részéről általános az a vélemény, amit Ördög János így öntött szavakba: — Trisz Sándor barátunk közöttünk él és jó szívvel segít mindenben. Bízunk benne és szövetkezetünk hasznára szolgál, hogy itt tevékenykedik. A máról és a holnapról sokat beszélget velünk, együtt tervezgetünk. A vasast sokan megismer­ték már baráti beszélgeté­sek, vagy éppenséggel jó­szándékú viták közepette. Ott volt az irodában az üzemterv készítésénél, a ve­tés megkezdésekor pedig a határban találták. A tsz vezetőivel együtt fáradozik azért, ho© mielőbb legyen a közös gazdaságnak agronó­musa. Megszerették a városi embert A Rózsa Termelőszövetke­zetben örvendetesen szép számmal találhatunk fiatalo­kat Velük is gyakran talál­kozik Trisz Sándor és ilyen­kor szépen, sallangmentesen beszél a jelen és a jövő le­hetőségeiről. Szó esett ar­ról is, hogy mind az egész szövetkezet, mind a fiatalok életében mennyi sok szépet, jót jelentene a KISZ-szerve­zet. S a távoli tanyavilág fiataljai, a Rózsa Tsz tagjai megalakították ifjúsági szer­vezetüket. Igaz, nincs még mozgalmi tapasztalatuk a lányoknak, fiúknak, de hát a kezdésnél segít a vasas. Hamarosan megalakul a szövetkezet pártszervezete is, ho© odaadóan, becsülettel tevékenykedjék a közös gaz­daság és valamennyi tagja javáért, boldogulásáért. A szövetkezet legöntudatosabb tagjai párttagok lettek. A párthoz vezető úton elvtársi támogatást adott ezeknek az embereknek Trisz Sándor is. Persze ott lesz azoij a szép és ünnepélyes párttaggyülé­sen ls, amikor megalakul a Rózsa Tsz pártszervezete. De kl is győzné sorolni, hogy mi mindenben segít­kezik?! Annyi azonban bizo­nyos, hogy magatartásáért, munkájáért megszerették őt a szövetkezeti emberek. Ügyes bajos dolgaikkal sokan hoz­záfordulnak és jó barátként szívesen fogadják, bármerre a széles határban. Például Sós Márk bácsi is szeret ve­le szót váltani .és megsértő­dött volna, ha visszautasítja a szives meghívását tanyá­jába. A határban találkoztunk Trisz Sándorral, amint ép­pen Lajkó Antallal, az egyik növénytermelési brigádveze­tővel tanácskozott a tavaszi munkákról. Aztán mi is be­széltünk vele. Azt mond­ta, hogy küldetésének becsü­lettel akar eleget tenni. A maga munkája helyett azon­ban inkább a szövetkezeti emberek igyekezetéről szó­lott. Arról is, hogy milyen öröm látni a bevétett földe­ket, a kinyitott szőlősöket, a gondozott gyümölcsfákat Néhány facsemete... Trisz Sándor és a felesége, meg a szüleik is szeretik a virágokat, kis kertjükben mindig sok van. A minap aztán, amikor Trisz Sándor hazajött Szegedre, kedves meglepetésként magával ho­zott néhány őszibarackfa­csemetét, amit ajándékba kapott a szövetkezeti gaz­dáktól. A fákat nagy gond­dal elültették édesapja kert­jében. Nem túlzás azt mon­dani, ho© ezek a fák is megkapó jelzői a munkás­paraszt testvériességnek. A küldetés ideje nemso­kára véget ér. Trisz Sándor visszatér üzemébe, de nem felejti-el a falusiakat, aho­gyan azok sem őt. Azért persze majd később is kilá­togat szabad idejében a Ró­zsa Tsz-be, amelynek szüle­tésénél és indulásánál bá­báskodott. M. S. bennünket várakozás, hogy további na© alakításokat láthassupk tőle. Szabó Miklós ugyancsak első alkalommal alakította Szegeden Lenszkijt, s külö­nösen a báli képben nyúj­tott magabiztosan kiváló tel­jesítményt. Sebestyén Sán­dor ismét felhívta magára a figyelmet, mint Anyegin, no­ha ezt a szerepet korábban csak beugrással énekelte. Mind hangban, mind drá­mai kifejező erőben sokat fejlődött. A további két új szereplő; Rissay Pál (Zarecz­ky) és B. Réti József (Trí­quet) alakításai is hiteles, jó volt, a várakozásnak megfe­lelt. Az egész produkció pe­dig igazán emlékezetes él­ményt nyújtott az Anyegin valamennyi szereplőjének szép teljesítményével. * A több napig még Szege­den tartózkodó lengyel kar­mestert és feleségét tegnap délelőtt hivatalában fogadta Biczó Győr©, a városi ta­nács v. b. elnöke, s hosszan elbeszélgettek a város kul­turális életéről, különösen pedig a közelgő szabadtéri játékokról, s annak idei gaz­dag programjáról. * Adam Kopycinski még két alkalommal vendégszerepel Szegeden. Szombaton dél­után 4 órai kezdettel a Pető­fi Sándor Művelődési Otthon ifjúsági hangversenyén is fellép. A műsorban szerepel Mendelssohn Hebridák nyi­tánya, Rimszkij-Korszakov Aranykakas és Ljadov Nyolc orosz népdal cimű műve. Vasárnap délelőtt 11 órai kezdettel pedig a Tudo­mányegyetem aulájában a Bartók Béla filharmonikus zenekart vezényli a len©el karmester. A műsor meg­egyezik a szombati -Ifjúsági hangverseny műsorával, az­zal a különbséggel, ho© a zenekar Sebsel József köz­reműködésével Mendelssohn hegedűversenyét ls előadja. (Szóvá teuziik! A Boszorkány leonyha ülő fogjaszlásra berendezett ré­sze csúcsforgalmi időben igen zsúfolt, s az étkezők na© része nem tud leülni, mert a székek jórészét -ru­határnak* használják fel. Ezen könnyen lehetne segí­teni, két-három fogast kelfe­ne beállítani, ezzel még a forgalmat is növelnék. A Hungária presszóban a Sztálin sétányon kiírták szép üvegtáblán, ho© tejeskávé állandóan kapható. De ez csak a táblán van bent és kint kiírva, mert valójában tejeskávét tej hiányában nem tudnak felszolgálni. Az Itteni személyzet erről nem tehet, csakis a vállalat veze­tősége. A rókusi állomáson az utasellátó büféjében a szend­vicseket a pénztáros mellett ú© helyezik el, ho© azokat a vásárló nem láthatja. S ha valaki vásárolni kíván' belőle. sokszor előfordul, hogy több napos száraz zsem­lét kap a két szelet szalá­mival. Látható módon kel­lene ezt is elhelyezni, hogy a vevő tudja, mit vásárol. Az SZTK központi rende­lőjének folyosóin furcsa mó­don megengedik a dohány­zást. Sokszor olj'an sűrű füstfelhő fogadja a látogató­kat, ho© aki nem beteg, az is köhögni kezd a füsttől. Tudtunkkal a dohán.vzás az egészségű©) intézetekben se­hol sem megengedett. Vi­©ézzunk embertársaink egészségére! F. J. Bach hangiemezbemutató az újságíróklubban A nagy barokk mester, Bach hegedű- és zongoraver­senyeinek, passióinak és kantátáinak legszebb váloga­táfcát mutatják be a leg­újabb szovjet hanglemezek­től ma este 6 órai kezdettel az Űjságíró-MSZBT Klub­ban, a Juhász Gyula Köny­vesbolt rendezésében. A Bach-müveket Ojsztrah és Doluhanova szovjet előadó­művészek tolmácsolják. A zeneműveket Varga Ferenc főiskolai adjunktus előadása vezeti be. Ez alkalommal ugyancsak értékes hangle­mezeket sorsolnak ki a részt­vevők között. Rádióműsor Pftntek kossuth-radió 4,26 Rákóczi-induló. 4.30 Hi­rek. 4,36—7,58 Vidáman, fris­sen. Közben: 5,"30 Hírek. 6,00 Falurádió. 6,35 Jó reggelt! 6.59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7.10 UJ könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7.59 Időjelzés. 9,00 Műsorismertetés. 8,08 Technikai szünet. 8,10 Ope­rettekből. 9,00 A tréfa. Elbeszé­lés. 9,20 Hangverseny. 9,30 Ver­sek. 10,00 Hirek, lapszemle. 10 óra 10 Naptrenden . .. 10,15 Ma­gyar nóták. 10,59 Lottóeredmé­nyek. 11,00 Gyárt sziréna 11,15 Zenekari muzsika. 12,00 Dell harangszó, lottóeredmények. 12 óra 10 Tánczene. 13,00 Henri Lambert sorsa. Folytatasos re­gény. 13.20 operettrészletek. 13 óra 45 Gazdaszemmel a nagy­világ mezőgazdaságáról. 14,00 Régi magyar dalok. 14,15 Kis csillagászok ábécéje. 14.35 Nép­szerű operahérmasok. 15,00 Hi­rek, közlemények. 15.08 Időjá­rásjelentés. 15,10 Irodalmi dél­után Szántó Györggyel. 15.40 Szív küldi. 16,30 Kórusmüvek. 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hf­rek. 17,15 Ot órai tea. 17,45 Rádlóiskola. 18,45 Esztrádzeneka­rok paradéja. 19,40 Ünnepi hangverseny Bartók Béla szü­letésének 80. évfordulóján. A szünetben: 20,40—21.00 Versek Bartókról. 21.40 Nagyvaros ... 22 óra Hírek. 22,20 Sporthíradó. 22 óra 35 Népi zenékar Játszik. 23 óra 10 Operarészletek. 23,40 Ze­ne az éjszakában . . . Közben: 24,00—0,10 Hfrek. 0,30 Himnusz. petofi-radio 6,00 Reggeli zene. 6,30 Műsor­naptár. 6,60 Torna. 8,00—8.10 Hirek. 14,00 Időjárás- és vízál­lásjelentés. 14,13 Könnyű fúvós­muzsika. 14,42 A titkos parancs. Elbeszélés 15,00 Egyvelegek. 15 őra 40 A MR énckara énekel. 15,30 A riporterek Jegyzetfüze­téből. 16,00 mrek. 16.05 Opera­részletek 16.50 Ezer szó néme­tül. 17.00 Ratonyl Róbert éne­kel. 17.10 Emlékezés Gellért An­dor Endrére. 17.30 Hangverseny a stúdióban. 18,oo Hirek. 18.05 Verbunkosok. 18,45 „Igaz ember meghal inkább, sohasem lesz áruló". 19.00 Hírek. 18.05 Heti hangversenykalauz. 19,40 Tánc­zene. 19.55 Jó éjszakát, gyere­kek! 20.00 Esti krónika. 20.30 Előszóval — 'muzsikával. Köz­ben: 21, 21.05 Hfrek. 23.00 Hí­rek. időjárásjalentés. 23,15 Mű­sorzárás. Televisiómüsor Ma nincs közvetités. Mély fájdalommal, tudat­juk, hogy legdrágább lérj, édesapa, nagyapa, dédapa és testvér, BENKŐ GYÖRGY f. hó 22-én életének 81-ík évében Itthagyott bennün­ket. Temetése f. hó 25-én 12 órakor a belvárosi te­mető kupolacsarnokából. 1523,T Gyászoló család Mély fajdalommal tudat­juk, hogy szeretett édes­apa, nagyapa és testvér, TILGER JÁNOS f. hó 21-én eletének 77-ik évében hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 74-én 12 órakor a rókusl temető ravatalozójából. Gyászoló Irányai, 1521 AT veje és unokái HÜSVÉTRA legszebb ajándék e© müaÍLzi tfénijkép Családi és ©ermeksorozatok készülnek műtermeink­ben. Kárász u. 7. nyitva: hétköznap reggel 8-tól 19,30 óráig, vasárnap reggel 8-tól 16 óráig. Széchenyi tér 7, Lenin krt. 42, nyitva hétköznap reggel 8-tól 18 óráig, va­sárnap reggel 9-től 13-ig, 15-től 18 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents