Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

Télitek, 1961. március 31. 2 Idéi) 104 nagyobb gazdasági épülethez ad szériát ! Társadalmi üggyé vált a Csongrád Megyei Erdőgazdaság a vidámpark létrehozása 12 ezer hektárnyi területet erdösíthetnének a termelőszövetkezetek Csongrád megye az ország szerepel. A gazdaság ezt a egyik fában, erdőben legsze- számot — ligyelembevéve a gényebb területe. A felsza- lehetőségeket — 104 darab­badulás előtt területének ra emelte fel. Az elképzelé­mindössze 4 százalékán ál- sek és a számítások szerint lott erdő. Ezért a Csongrád még ezt is túlteljesítik, megyei Erdőgazdaság első és ban. A Csongrád megyei Er­dőgazdaság számításai sze­rint a megye termelőszövetke­zetei körülbelül 12 ezer Felajánlások a lakosság köréből * Sok ezer forintot érő lelkesedés Megértésre talált a Hazafias Népfront felhívása Már irtunk arról a szép és nemes akcióról, amelyet a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága hónapok­kal ezelőtt indított a szegedi legfontosabb feladata a fásí­tott terület növelése. 1946 óta a gazdaság SO százalékkal növelte az erdős területet. , Szinte elenyésző az a fa­mennyiség. melyet a gazda­ság a Csongrád megyei TüZEP Vállalatnak ad át a háztartások részére. A Idén eddig 50 darab épü­letgarnltúrát adtak át a megye termelőszövetkeze­teinek. hektárt tudnának erdösí- vidámpark létrehozása érdc­teni. A műszaki fejlesztés és a verseny a termelékenyebb és a gazdaságosabb munka forrása as autójavító vállalatnál Terve szerint idén 13,4 üzem szakszervezeti bizott- A munkaverseny most je­szúzalékkal termel többet, sága munkaversenyt kezde- ientős szakaszához érkezett, mint tavaly, 9.6 százalékkal ményezett, amelyhez minden Felszabadulásunk 16. évfor­növeli a termelékenységet és brigád csatlakozott. Idén a dulója alkalmából a dolgo­2,8 százalékkal csökkenti az vállalatnál né© új brigád zók külön munkafelajánláso­önköltséget a Xl-es Autó- alakult, s ezek a -Szociális- kat tettek. Á vállalat veze­javító Vállalat. Ho© e ter- ta brigád- cím elnyeréséért tősége a munkaverseny élen­vet teljesíteni tudják, az küzdenek. t'ásítani rövid idő alatt. El­sősorban a ©orsan növő fa­fajták ültetésével — nyár­a többi között a röszkei fákkal — lehetne ugróssae­Aranykalász, a mihályteleki riien csökkenteni a fahiányt. Uj Élet, a szegedi Felszaba- Ha a Tisza és a Maros hul­dulás, a sándorfalvi Arany- lómterében megfelelő nyárfa­k&Iász. a hódmezővásárhelyi fajtákat telepítenének, a meg­TÜZÉP évenként 3 ezer va- tánin. Szántó Kovács és Dó- lévő faállománnyal együtt EeKSE e© tSÖSt - - Termelőszövetkezetnek. évi 80 ezer köbméter nyár­evenként 36 ezer köbméter A termelőszövetkezetekre faanyag előállítását tennék fát — kapja Csongrád me- is na© feladat vár a fásítás- lehetővé, ©-éből. A tüzifaigénynél lé­nyegesen nagyobb az iparifa­igény. Az erdőgazdaság ezért igyekszik a kitermelt fák közül az ipari feldolgozásra alkalmasak arányát növelni. Eddig a kitermelt fa 36 szá­zaléka volt alkalmas ipari feldolgozásra, az utóbbi évek­ben pedig már 38 százaléka. A tervek- szerint az ötéves terv utolsó évében elérik a 43 százalékot. A kitermelt fa Csongrád me©ében ma­iad. A felhasználható rön­köket a Szegedi Falemez­evár gőzfűrész üzeme kapja feldolgozásra. Aránylag igen (sekély az a mennyiség, me­lyet bányafának, va© a pa­pír©ártáshoz használhatnak. Cz évben mindössze 3 ezer 500 köbméter. Az ip'irifa-hiány pótlására az erdőgazdaság egész sor fontos Intézkedést hozott. Gyorsan növő nyárfákat 31- j tétnek, mert a nyár lénye- j gesen rövidebb idő alatt nő, mint például az akác, va© a töl©. A kitermelt fának az! a részét, melyet a na© fűrészek nem tudnak feldol­gozni. de még alkalmas ipa­ri célokra, a gazdaság az j asotthalmi fürésztelepen cse­rép és kerítéslécnek, vala- ; mint rövid fűrészárunak dol- | gozza fel és közvetlenül ér­tékesiti. Jelentősebb az a segítség, melyet a gazdaság Csong­rád megye termelőszövet­kezeteinek nyújt. A termelőszövetkezetek igényt tartanak erre a se­gítségre és igen sok istállót, juh- és sertéshodalyt épite­r.ck fel úgynevezett szerfás épületelémekkel. A Csongrád megyei Erdőgazdaság idei tervében 86 épületgarnitúra kében. Azóta már elkészül­Eddig már csaknem 3 ezer ©ár mukadvelö e©üttese. A ív érkezett vissza a Ha- Szegedi Ruha©ár 815 segéd­zafias Népfront városi bi- munkaórával kívánja segí­zottságához értékes, a la- teni a vidámpark felépítését, kosság lelkesedéséről ta- Minte© 1600—1800 forintot núskodó felajánlásokkal. ajánlott fel a jutaáru©ár és Egész sorát említhetnénk a vágóhíd, valamint több tek a vidámpark tervei, a a felajánlóknak, akik pénz- száz társadalmi munkaórát, javaslatot tár©alta a városi adományaikkal hozzájárultak A tömegszervezetek közül tanács végrehajtó bizottsága, az akció sikeréhez. A ki- a felsővárosi Nőtanács 300 s a város lakossága emelkedők közül való pél- forintot, az alsóvárosi Nöta­már az első napoktól ma- fiául Kovács László, szeged— rács pedig 100 forintot aján­gáévá tette ezt a szcp és öthalmi lakos, aki 500 íorin- lott fel. Jelentős a Szálloda tartalmas célkitűzést. tot ajánlott fel, va© Csattá- és Vendéglátó Vállalat 1200 A Hazafias Népfront felhi- di Endréné, aki 200 forint- forintos hozzájárulása is. Aa vása kedvező fogadtatásra ját adta a nemes célra. De MTF iskola u©ancsak na©« lelt a város lakossága köré- u©aní© megemlíthetjük Ma- számú társadalmi munkaórá­ben. ©ar Mátyás Petőfi sugárút val járul hozzá az akció s»­Tükrözik ezt a lakosság- 3 szám alatti lakos, Hudi keréhez. tói a Népfront által szétkül- Antal, Gutenberg utca 12 A Hazafias Népfront vá­dött íveken beérkező fel- szám alatti lakos nevét is. rosi bizottsága 10 ezer fo­akik szintén értékes felaján- rinttal alapozta meg a to­lásokat tettek. kosság önkéntes felajánlásai­Sok az egyéni felajánlók bői befolyó tőkét, amely je­között az olyan, akt nem lenleg már meghaladta az szegedi. hanem a város 50 ezer forintot is. Nem környékén lakik, nagy ez az összeg, ha ít©e­mint például Szilágyi Péter lembe vesszük, hogy szőregi lakos, aki 50 forintot a Vidámpark létrehozásá­és 20 óra lakatos szakmun- hoz legalább másfélmillió kát ajánlott fel, va© Keme- forintra van szükség, csei Lászlóné sándorfalvi la- Az érték nem is a számsze­kos és rajtuk kívül még so- rü na©sógban van. A leg­kan. " nagyobb érték az a lelkese­Az üzemek és vállalatok dés, az a segítőkészség, az a közül élenjár a Szegedi Ken- megértés, a lakosságnak az derfonó©ár 4760 forintos az őszinte ü©szeretete, ame­pénzfelajánlásával. Külön lyet ezek a felajánlások ki­590 forintot ajánlott fel a fejeznek. ajánlások is. Új gép — gazdaságosabb munka (Somogyiné íelv.) A Ládaipari Vállalat újszegedi telepén nemrég helyez­tek üzembe egy új. Nyugat-Németországból vásárolt rönkhasító gépet. Az új típusú gép nagy előnye, hogy jóvá) gazdaságosabban dolgozik, mint a faipar hagyomá­nyos gépe. a gatter. Kevese bb a fűrészporveszteség és több deszkát termel ki egy rönkből, mint a régi gépek Szegedi miniatűrök Irta: Tiszai Viktor VÁLASZTÁS ki­Babó Sok választási anek- mindig ott volt, ahol zés annak, aki Iván- — Lesz itten dótól jegyeztek fel a hazáért küzdeni kovitsra szavaz. polna is, ha..'. városunkban már a kellett Mielőtt be- Mikor felállt vól- (— Éljen 90-es években is. szédében Moháésig na a képviselőjelölt, Emil!...) amikor a 48-as füg- jutott volna. Ka- hogy beszéljen, mind- Elfutotta erre a getlenségi párt har- pisztrán Jánost em- untalan belekiabál- méreg a szónokot s colt a voksokért a legette, aki egyik ke- ták politikai ellenfe- odakiáltotta mérge­kormánypárttal szem- zében karaját, a le, a 48-as képviselő sen: ben. Akkoriban káp- másikban a zászlót nevét: — Ilyen marhák­lárok hajtották a né- — o harmadikban — Éljen Babó nak nem beszélek, pet ••lóösszeirás* pedig a keresztet tar- Emil! Ide .többet nem jö­totta! Altalános volt — ... de kiépítik az elképedés. Valaki maguknak az utat, megrántotta a szó- kőút fog vezetni nok kabátját, mire Szentesre, Kistelek­ürügyével a prog­rambeszédek színhe­lyére a különböző ta­nyai központokra Röszkére s más he- az így javította ki hi- re, Röszkére ... lyekre. Elhalmozták persze a tanyai ma­gyart kecsegtető ígé­retekkel, de nem volt messze az idő, ami­Icor majd a -szép, ci­cázó csendörtollak* írják meg, ki lesz a követ.., bóját: — És harmadik­nak nyakában a ke­reszttel ... Már késő volt. A háromkezü ember­nek híre futott a ta­nyavilágban. Röszkén sok asz­vök! — Nem is köll....' — zúgta rá a nép. Mondják, benn a városban sem volt (— Éljen Babó sikere, mert itt meg Emil!...) a csizmadiák sérel­— ... a gyálai rét- mezték: re vonatkozóan it — Már mé nem fontos javaslatot te- teccött valami mun­szek... kát kijárni a szö­(— Éljen Babó gény szögedi csizma­Emil! ...) diáknak?... — ...de legalább — Hoztam én a Ivánkovits apát szony és gyerek gyűlt engedjék meg, hogy szögedi csizmadiák­kortesei a »három- össze a lóösszeírásra. elmondhassam az nak antul is job­kezú emberrel* Ilyenkor »coki* vott igazságot, mert... bat: áldást az ijesztgették a népet, a munkának, a pa- (— Éljen Babó istentől...! A történet úgy kez- rasztfogás vott ilyen- Emil!...) Pedig az áldás csak dödött. hogy az apát kor a fontos. A kor- végre jvánkovíts akkor ér valamit, ha úr egyik program be- tesek meg azt hiresz- . . siédében kijelentette, tették, szabad a kocs- ™ utolsó utókartyá- munka u adódik hoz­a katolikus papság matartás. pálinkafő- jóhoz nyúlt: zá. járóit a felszabadulási év­forduló üzemi ünnepségén minte© 3 ezer forinttal ju­talmazza majd. Az üzemben eredményes múltja van már az újító­mozgalomnak. Tavaly 116 újítást nyújtottak be a dol­gozók. Ebből 113-at fogad­tak el és vezettek be, s al­kalmazásukkal közel 500 ezer forintot takarítottak meg. 1961-ben már a dolgo­zók 14 újítását, ésszerűsíté­sét vezették be. A vállalatnál 1961. január 1-én életbelépett új jutalma­zási forma a két légnehezeb­ben teljesíthető feltételnek, az önköltség csökkentésének és a termelékenység emelé­sének függvénye. A jutal­mat csak abban az esetben osztják ki, ha a vállalat ne­©•edé venként teljesíti a tervben előirt termelékeny­ségi és önköltségi mutatóit. A műszaki intézkedési ter­vet az idén talán még körül­tekintőbben készítették el, mint más években. S most na© i©-ekezettel dolgoznak megvalósításán, mert lénye­gében ettől függ az önkölt­ség csökkentése, a termelé­kenység emelkedése. Sok munkaórát takarítanak meg például a lúgikád üzembe­állításával. Eddig a teher­gépkocsik karosszériáiról úgy égették le a festéket. A kád üzembehelyezése után csak bele mártják a lúgos oldat­ba és az leoldja a festéket. Gépesítik majd a sárkihor­dást is. Eddig a mosóakná­ból hetenként e©szer távo­lították el a gépkocsikról le­mosott sarat, és ez a mun­ka 5—6 órát vett igénybe Az új gépesített eljárással ez csak e© órai munka lesz. Most készülnek a hidra­ulikus karosszéria-egyenge­tő gép tervei. Az űj, elmés gép a megsérült gépkocsika­rosszériát önműködően egyengeti majd. Jelenleg lánghegesztővel dolgoznak a javítóműhelyben. Rövidesen munkába állítják a hordoz­ható ponthegesztőt s ezzel is lényegesen csökkentik a költségeket és lerövidítik a hegesztés idejét. Mint ismeretes, a XI.-es Autójavító Vállalatnál csak január 1 óta végzik a Moszkvics gépkocsik főjaví­tását. Ez a munka teljesen új és még nincs hozzá meg­felelő eszköz. A műszakiak tervei szerint most készítik a különböző célszerszámokat. Lehetne még hosszan sorol­ni a műszakiak elképzelése­it, terveit, melyek me©aló sitása mind könnyíti, gyor­sítja majd a munkát s biz­tosítja a terv sikeres telje­sítését. NAPIRENDEN: Az ellenőrzés és a társadalmi fnlajdon védelme em mondunk semmi újat azzal ha meg­állapítjuk, ho© a társa­dalmi tulajdon hatásos vé­delmének legfontosabb eszköze az állandó, rend­szeres ellenőrzés. Aho© minden valamire való gaz­da vi©áz a vagyonára, ú© kell a társadalmi tulajdon gazdáinak, üzemek, válla­latok, intézmények vezetői­nek és minden munkásá­nak őrizni, vi©ázni a népi tulajdont, megóvni azt tol­vaj kezektől. Hiszen sok ember lelkéből nem veszett még ki' a nyerészkedésnek, a könnyen, ©orsan meg­gazdagodni akarásnak a vágya: a kapitalizmus pénzhajhászó világának ez a legjellemzőbb lelki örök­sége. S ezek az emberek aztán mihamarább kísér­tésbe esnek, különösen, ha a lopásra, csalásra, a tár­sadalmi tulajdonnal való üzérkedésre alkalmat és le­hetőséget teremt számukra az ellenőrzés hiánya, felet­teseik gondatlansága és ha­nyagsága. Az ilyen feletteseknek, az ilyen vállalati vezetők­nek szolgáljon hasznos ta­nulságul alábbi néhány so­runk! Megírtuk mát, ho© a 47-es Húselosztó 19, tár­sadalmi tulajdont foszto­gató tolvaja elnyerte meg­érdemelt büntetését. Azt is megírtuk, ho© ez a bűnszövetkezet 1950-tól, te­hát csaknem 10 éven ke­resztül fosztogatta a leg­na©-obb lelki nyugalom­mal a társadalmi tulajdont. Most feltesszük a kérdést: ho© lophattak ilyen hosz­szű időn keresztül ezek az emberek? Hogy van az, ho© csak 1959 végén de­rült fény üzelmeikre, ami­kor a vállalat élére új igazgató került? A 19 bűnös ellen hozott ítélet indoklásában választ találunk ezekre a kérdé­sekre. A szabálytalanságok egész sorára hívja fel ez az indoklás a fi©elmet, amelyek fölött szemethúny­tak a vállalat korábbi ve­zetői, akik a legminimáli­sabb ellenőrzést is elmu­lasztották, amivel mintegy cinkosaivá lettek a tolva­joknak, a 19 tagú bűnszö­vetkezetnek. I©' például korábban engedélyezték a húselosztóban magánsze­mélyek kiszolgálását, holott az elosztó feladata aze©es húsárudák ellátása. A vállalat e©es korábbi vezetői, bár tudták ezt, mégsem szüntették meg a magánszemélyek kiszolgá­lását. mert — ők is itt sze­rezték be hússzükségletü­ket' Hiszen borjúhús, ame­lyet klinikák, napközi ott­honok és kórházak számá­ra tartottak fönn, csak itt a húselosztóban volt be­szerezhető — az említett intézményeknek fenntartott készlet megdézsmálása út­ján. 1959 nyarán az Élelmi­szerkiskereskedelmi Válla­lat új vezetősége, hogy a visszaélések lehetőségét megszüntesse, teljes egészé­ben betiltotta magánszemé­lyek kiszolgálását a 47-es Hűselosztóban. Az új igaz­gató által kiadott rendel­kezést legelőször a válla­lat központjának e©es dol­gozói szegték meg, akik to­vábbra is igényt tartottak a -kedvezményes- borjú­húsra. Ezen az alapon az­tán szépen tovább folyt a társadalmi tulajdon foszto­gatása az elosztó említett tolvajai részérói, mígnem utolérte őket a törvény ke­ze. A bíróság vádlott valamennyi vonatkozásá­ban az eset összes körül­ményeire való figyelem­mel enyhítő körülményként értékelte a vállalat na©­métvű felelősségét — pon­tosabban felelőtlenségét és hanyagságát az ellenőrzés elmulasztásában —, ami egyes vezető beosztásban levő személyek részéről e©énl érdekeken nyugvó cinkossággal is párosult Ez az a tanulság, amit mi most az ellenőrzést el­hanyagoló vállalati és üze­mi igazgatók, vezetők fi­©•elmébe ajánlunk. Az, hogy az ellenőrzés elmu­lasztása akkor is a tolva­jok cinkosaivá teszi őket, ha ennek fejében nem ré­szesülnek -kedvezményes­borjúhúsban és egyéb -jut­tatásokban. S ezért a köz­vetett -cinkosságért- — ha a törvény nem is bünteti őket —, megérdemlik a társadalom elítélő me©e­tését. Papp Lajos t /

Next

/
Thumbnails
Contents