Délmagyarország, 1961. március (51. évfolyam, 51-77. szám)

1961-03-24 / 71. szám

3 Péntek, 1961. március 24. Teljesítették a könnyűipar célfeladatait a szegedi üzemek Sok űj gépet szerettek fel, új technológiai eljárást vezettek be hét üzem ú/ítóinak munkája nyomán Amikor tavaly a Könnyűipari Minisztérium célfeladatokat tűzött ki a műszaki színvonal fejlesztésére, új technológiai és szervezési intézkedések kidolgozására. Szegeden hét vállalat kapott il^en meghatározott feladatokat. Az esztendő elmúltával ki-ki számot adott, ho© milyen módszereket, gépeket, fejlettebb eljárást dolgozott ki. s milyen újítások születtek a célfeladatok megoldásához. A Szegedi Kenderfonó©árban kidolgozták, az úgynevezett szimplex (több munkafolyamatot megtakarító) kenderfonás technológiáját, s megteremtették a lehetőséget annak nagyüzemi alkalmazásához. A szimplex eljárás bevezetése az előkártoló üzemben mintegy tízszázalékos létszámmegtakarítást, termelékenységemelkedést és minőségi javulást eredményezett. Ez tehát sikerült. De a másik feladatot csak részben végezték el. Míg a kenderszál és kenderkóc új pácolási technológiáját kikísérletezték, na©üzemi alkalmazását csak részben sikerült megvalósítani. Szép munkát végzett a Szegiedi Jutaárugyár is, ahol az e©es nyersanyagok külön kártolását és keverését oldották meg a nyújtógépen. Űj, ú©nevezett emulziós pácolási eljárást vezettek be és nyolc automata vetülékcsévélőt szereltek fel. A célfeladat teljesítésével a fonodában javult a fonalegyenletesség, a szövődében nőtt a vetések száma, s az egész üzemben emelkedett a termelékenység. Nemrég honosodott meg hazánkban a kenderturbinázás. Mint. ismeretes, ez a módszer az ázott kenderrost kézi tilolását helyettesíti, de annál termelékenyebb és olcsóbb. A Dél-ma©'arországi Rostkikészítő néhány telepen már rendelkezik kenderturbinával, de eddig a turbinakender csak tilolás után vált alkalmassá a további feldolgozásra. A vállalat tavaly jelentősen fokozta a turbinák kihasználását, növelte az új módszerrel készült rost mennyiségét és olyan minőséget gyártott, hogy azt utántilolás nélkül is fel lehetett dolgozni. • A Szegedi Ruha©ár újítói három új géppel járultak hozzá a ruhaipari munkaműveletek automatizálásához. Legjelentősebb köztük az automata övtartókészítő berendezés, de kitűnő az automata sorozat-gomblyukkötő és a félautomata számozógép is. E gépek alkalmazása a termelékenységet növeli. Hasonlóképp a termelékenység fl világ legnagyoi)!) teljes falu hídja emelkedését eredményezte a Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzem dolgozóinak újítása: a szőrmebélések gépi bevarrása. A Szegedi Cipő©árban viszont csak fél' sikert értek el az előre©ártás megvalósításával, ugyanis az export cipők előre©ártását csak ú© lehetne megvalósítani, ha új gépeket kapnának. Dukkozó berendezést létesítettek — önköltségcsökkentö hitel igénybevételével — a Szegedi Bútor©árban a könnyűipar célfeladatának megvalósítására. A munkaigényes ©ártási folyamat gépesítése a termelékenységet emelte. Az évek óta tartó iskolai ecsethiány megszüntetését kapta feladatul a Szegedi Ecset©ár, mely eleget téve a feladatnak, 43 százalékkal növelte az iskolaecset termelését, e©éb ©ártási kötelezettségeinek teljesítése mellett. Az eddig felsorakoztatott újításokról, technológiai folyamatokról bevezetésük idején tájékoztattuk olvasóinkat. Ennek ellenére érdemes volt feleleveníteni e hét szegedi üzem munkáját a Könynyűipari Minisztérium célfeladatainak megvalósításával kapcsolatban, amiért is együttesen 50 ezer forint jutalmat kaptak ezek a vállalatok. A napokban jelentek meg a minisztérium idei célfeladatai, melyek ismét teret nyitnak a dolgozók előtt az új, jobb termelési eljárások kikísérletezésére és bevezetésére. Klonkai László a Statisztikai Igazgatóság osztályvezetője 7,9 SZAZALÉK Több naposcsibét keltettek ki idén Mint a Földművelésügyi Minisztérium kisállattenyésztési osztályán közölték, az állami kereskedelem március közepéig kereken húszmillióval több tojást vásárolt jel, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A tanácsi felügyelet alatt működő keltetőállomások minden eddiginél korábban fogtak hozzá a baromfifélék tömeges gépi keltetéséhez. Jellemző, hogy eddig csaknem másfélmillióval több naposcsibét keltettek ki és adtak át a tenyésztőknek, mint tavaly ilyenkor. (MTI) T

ermelőszövetkezeti mozgalmunk ©őzeimével egyszer s mindenkorra megteremtődött annak reális lehetősége, hogy ezután egyre többet kapjon az ország a mezőgazdaságtól. Szövetkezeteink nagy termelési, állattenyésztési lehetőségei össze sem hasonlíthatók az apró, külön-külön élő, e©mástól elszigetelt, külön világokat jelentő egyéni gazdaságokéval. Termelőszövetkezeteinkben na© területek kerültek egységes irányítás alá, s ezeken a földeken már kellő következetességgel alkalmazhatjuk a fejlettebb termelési módszereket. S ha a most létrejött jobb termelési feltételekhez a régi kisparaszti szorgalom is kapcsolódik, nem kétséges: már az első esztendőben több jut az új szövetkezeti gazdáknak is, az országnak is, mint akár csak tavaly. Ilyen körülmények között teljesen reális kormányunk terve, mely szerint ez évben mezőgazdaságunk teljes termelési értékét 7,9 százalékkal kell növelnünk a múlt évihez képest. Ezen belül a növénytermesztés 10,6 százalékkal haladja meg a múlt évi szintet. A feladat teljesítésének politikai és gazdasági feltételei, me©annak. A legtöbb probléma inkább tervezési, szervezési és agrotechnikai téren jelentkezik a szegedi járásban és Szeged szövetkezeteiben is. A

közös gazdálkodási tervek lényegében már elkészültek. Megvalósításukhoz most kezdenek hozzá. Érdemes és szükséges is a vezetőknek, a gazdáknak mégegyszer megnézniük: a tervekben foglalt árutermelési, értékesítési, üzemfejlesztési feladatok teljesítésének megvan-e minden szükséges feltétele, kelléke? Még nem késő megszüntetni a hiányosságokat. A járás tsz-einek többsége teljesen űj, vagy területileg lényegsen megnagyobbodott gazdaság. Érthetően, hiányzik még csaknem mindenütt a kellő na©üzemi tapasztalat. Éppen ezért most még na©on is fennáll annak veszélye, ho© esetleg meggondolatlanul, kellő előkészítés nélkül fognak e©-egy nagyobb vállalkozásba. A munka, a fáradozás eredménye ilyen esetben csak kudarc lehet. Az anyagiakon túl igen nagy erkölcsi károk is keletkezhetnek. Például, ha valamelyik gazdaságban el- dorfalvi körzetekben ezt az határozzák, hogy fehér hűs- őszi lemaradást már jórészt sertéseket tenyésztenek, a jó pótolták tavaszi szántással, kocaállományon, férőhelyek Minden földműveléshez erbiztosításán túl ehhez még tő ember tudja: az őszi más is kell. Ha a gazdaság szántás elmulasztása, barnem tud fehérjékben gazdag hogy is történt, magabatakarmányokat biztosítani a véve is súlyos hiba. A roszkocáknak, a sertéstenyésztés szul végzett tavaszi szántás haszon helyett kárral fizet, és a szántások állapotanak A sándorfalvi Aranykalász elhanyagolása azonban meg Tsz-ben is ez történt most. tetőzi ezt a hibát. Az ősszel A közösség megvásárolt^ a keletkezett gazdasági hátraszép kocákat, ahelyett, hogy nyokat jó tavaszi munkával előbb a fiaztatót .csinálták most ellensúlyozhatjuk. A volna meg. A kocák már tavaszi szántásokat késedefiainak, de az apró malacok lem nélkül tárcsázni, gyűelpusztulnak az akolban. Az rűshengerezni, va© eppen iménti példa nemcsak az ál- simítózni kell. lattenyésztésre, a gazdálko- Tavaly viszonylag kisebb dás valamennyi ágára vo- területeket istállótrá©áznatkozik. tunk a járásban, mint az A növénytermesztés kiala- előző években. Ez a szervekításánál biztos segítséget zéssel volt összefüggésben, jelentenek a termelési szer- Sokan nem tudták előre az ződések. A termelési szerző- érdekeltek közül, hol helyezdések' kötésének időszaka lé- kednek majd el az új közös nyegében befejeződött. Járá- gazdaságok, melyik tábla hősünk szövetkezetei például va tartozik majd. Emiatt zöldség- és gyümölcsfélék rengeteg istállótrágya szapotermesztésében szerződési rodolt össze a tsz-ekben és tervüket 150 százalékra tel- a háztáji gazdaságokban is. jesítették, azaz felével több Most, a tavaszi munkák kezzöldséget és gyümölcsöt detén okvetlenül hordjuk ki akarnak termeszteni régi és minden udvarból a felgyüúj szövetkezeteink a nyáron, lemlett trágyát. Ezzel is mint amennyit a. tavalyi nagymértékben elősegíthetegyéni termelési eredmények jük a terméshozamok növealapján várt tőlük az állam, kedését. Okosan, jó gazda Ez nagyszerű, elismerésre módjára bánjunk műtrágyaméltó jelenség. Ugyanakkor készleteinkkel is. Állami gaza többi növényfélékhez ké- daságok, idősebb termelőpest még mindig komoly szövetkezetek tapasztalatai aránytalanság van a kukori- bizonyítják: ott hasznosítják ca és a napraforgó vetéste- legjobban a műtrágyaféléket, rületeinek nagyságában. Meg ahol 3 kedvezőtlen elővetekell vizsgálnunk tehát még- mény-hatások, rossz talajálegyszer, milyen lehetősége^ lapot megszüntetésére forink vannak e két rendkívül dítják, olyan növények alá fontos növény vetésterületei- szórjak ki, melyek legjobnek növelésére. A kukorica ban meghálálják a műtráés a napraforgó képezi gyát. A termés növelésének ugyanis jórészt az áruterme- ez >s egyik *jó, célravezető lési tervek teljesítésének módszere, alapjait is. Mennyi kukori- wm endkívül lényegbevágó cánk lesz ősszel? — ettől kérdés az is, milyen függ, lesz-e elegendő hűs, gépi munkát végezzsír a lakosság számára. A nek a traktoristák a földenapraforgóra i? nagy szűk- ken. Gépektől, fogatoktól sége van népgazdaságunk- e©aránt követeljük meg a nak. A napraforgótermesztés kifogástalan minőségű munigen jövedelmező, különösen kát. A gyenge, hányaveti most, az új árrendezés után, módon végzett munkát s főképpen, ha figyelembe egyetlen szövetkezetben sem vesszük azt is, hogy a nap- szabad átvenni. Ugyanakkor raforgó termesztése ma már nem szabad sajnálni a jua legtöbb tsz-ben csaknem taimat, a célprémiumot sem teljesen gépesíthető. Mégis számos községben — például Balástyán is — húzódoznak a napraforgótól. Sok helyen csak 5—10 holdakra kötnek szerződést. A a kifogástalanul dolgozó mint traktorisáktól, fogatosoktól. A teljes kitavaszodás idején számíthatunk sok helyen a munkák összetorlódására. Talajelőkészítés, vetés, A Csehszlovák Szocialista Köztársaságban, az oriiki vízduzzasztó feltöltése után készül el és nagy forgalmat bonyolít ma jd le az a híd, melynek építéséhez most kezdtek hozzá. Ennek a hídnak az kölcsönöz különös nevezetességet, hogy a világ legnagyobb, úgynevezett „teljes falú- hídja lesz. Képünkön a megkezdett hídmonstrum egyik részlete, a parti föpillér. Hatszáz egyetemista és főiskolás szerepel a KISZ kulturális szemléjének szegedi bemutatóin A KISZ Központi Bizottsága által kezdeményezett kulturális szemlében ez évben is külön rendezik meg a felsőoktatási intézmények — egyetem, főiskola, akadémia, tanító- és óvónőképző intézet — műkedvelő művészeti cso. Tíz év alatt megháromszorozódott hazánkban az üzemi orvosok száma Csütörtökön a SZOT székházában értekezletet tartottak a szakmai szakszervezetek titkárai és társadalombiztosítási osztályvezetői, a megyei társadalombiztosítási bizottságok elnökei, valamint az fcZTK-alközpontok és kirendeltségek vezetői és ellenőrző főorvosai. Megvitatták a szakszervezetek egészségvédelmi munkáját. Dr. Kovács Jenő, a SZOT egészségügyi osztályának vezetője a szakszervezetek és a társadalombiztosítási szervek egészségvédelmi munkájáról és a szakszervezeti orvosok feladatairól beszélt. Részletesen elemezte a betegellátás helyzetét. 1960-ban több mint 3000 körzeti kezelőorvos működött hazánkban. A rendelőintézetek szakorvosi munkóráinak száma elérte az 5.65 millió órát. A szakrendelők orvosai több mint 50 millió esetben kezelték a betegeket. 1951 óta megháromszorozódott az üzemi orvosok száma. A szakszervezetek jelentős feladatot vállalnak magukra az üzemegészségü© fejlesztésében. Az üzemi orvosokkal együttműködve egységes terveket készítenek az üzemek egészségügyi helyzetének javítására. Sokoldalú egészségügyi felvilágosító munkát végeznek a dolgozók körében. A dolgozók egéseségvédelmének további fejlesztését eredményezi a társadalombiztosításra fordított összegek takarékos és célszerű felhasználása. A táppénzekre kifizetett összeg már 1950-ben meghaladta a másfélmilliárdot, tavaly pedig 1656 millió forintot tett ki. A gyógyszerellátás költsége 873 millióra emelkedett, aminek oka részben a biztosítottak számának növekedése, részben a ©'ógyszeres kezelés fejlődése, szerepet játszott azonban a sokszor indokolatlan gyógyszerfogyasztás is. Az előadást vita követte. portjainak, szólistáinak területi bemutatóit, valamint szellemi öttusa csapataiknak vetélkedéseit. A dél-magyarországi felsőoktatási intézmények kulturális szemléjét a Szegedi Orvostudományi Egyetem KISZ végrehajtó bizottsága rendezi március 25-én és 26-án, egész napos programmal. A kulturális szemlén részt vesznek a pécsi és a szegedi egyetemek, főiskolák, a szarvasi óvónőképző és a Szegedi Tanítóképző Intézet* összesen minte© 600 szereplővel. A kétnapos szemle szombaton reggel 9 órakor kezdődik a Szegedi Nemzeti Színház Kamaraszínházában. A megnyitó után a színjátszók, tánccsoportok, népi és tánczenekarok műsora kerül bemutatásra. Vasárnap fél 9 órakor a Zeneművészeti Szakiskola hangversenytermében folytatódik tovább a szemle az énekkarok, zenekarok, szólisták és szavalók szereplésével. A biráló bizottság által kiválasztott legjobb csoportok és szólisták részt vesznek május 1 és 10-e között a budapesti országos bemutatón is. kicsi vetésterület miatt ezek őszi kalászosok ápolása, szőa tsz-ek elesnek a száz má- lőmetszés, fapermetezés és zsp. után járó 20 forint má- még sok más munka csakzsánkénti nagyüzemi felár- nem egyidőben jelentkezik, tói is. Tehát ajánlatos, hogy Ezekhez a nagy feladatokhoz most — amikor még időben mozgósítani kell minden emz vagyun — ezek a gazdasá- béri, fogat- és gépi erőt, gok is legalább 15—20 hold- hogy valamennyivel időben ra egészítsék ki napraforgó- elkészüljünk. A szocialista termő területüket. A vető- munkavebseny a gépálomámag beszerzése sem okoz- sokon, az állami gazdaságokhat gondot, mert az állam ban bontakozott ki eddig igen kedvező feltételek mel- legeredményesebben. A brilett magot is kölcsönöz a gádok, csapatok versenye a szövetkezeti gazdáknak. A tsz-ekben is nagy lendítőja termés eladása után pedig a munkának. Éppen ezért a a felvásárló vállalatok nagy vezetők, a kommunisták kezmennyiségű, fehérjékben deményezzer.ek szocialista gazdag olajpogácsát adnak rnunkaversenyt a tsz-ekben vissza, s ezzel rengeteg lu- is a fiatalok között, hogy cérnát, s más pillangós ta- ezzel is elősegítsék közös karmányt pótolhatnak a szö- gazdaságaik megszilárdítását, vetkezetek. % még eredményesebbé tegyék A

termelés technikai fel- a több áru termeléséért foadatok között fontos lyó munkát' helyen van a kenyérgabonáról való gondoskodás, Ősszel a rossz időjárás miatt Szeged vidékén is jócskán megkéstünk a vetésekkel. Ráadásul kalászosainkat hótakaró sem fedte a télen. Jelentős károkat okoztak a fagyok is. Rosszul telelt vetéseink mindenütt megkívánják a gondos tavaszi ápolást, fejtrágyázást. A régi és az új tsz-ek gazdái most tehát saját érdekükben gondosan vizsgálják át búzatábláikat, ve©ék figyelembe a talajelőkészítést, az előveteményeket, és azt, hogy a vetést mennyire viselte meg a tél, s ezek után állapítsák meg a „felsegítés«, eimunkálás módját. T

avaly ősszel Szeged környékén ls — bár nem a gépállomások és a gazdák hibájából — jelentős területek maradtak szántatlanul. A deszki, a kiskundorozsmai és a sánCsepi József Megielent a Társadalmi Szemle márciusi száma Óvári Miklós „A békéért vívott harc új feltételei és lehetőségei- című cikkében a moszkvai nyilatkozat fényénél tárgyalja melyek azok az űj feltételek, amelyek a korábbinál kedvezőbbek a békéért vívott harc számára. A szocialista jog és erkölcs viszonyának néhány kérdésével Halász Pál foglalkozik. Az eszmecsere rovatában a lap hozzászólásokat közöl a termelőszövetkezeti munkadíjazás kérdéséhez. Az SZKP januári plénumán elhangzott kérdésekről Nagy János tájékoztat „A szovjet mezőgazdaság fejlesztésének távlatai- címmeL