Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

Péntek, 1961. február 24. 4 SZEGEDI TÖRTÉNET Sokan látták Szegeden, a Ebből azonban nem lett kával ellenőrizte, hogy a kis Nemzeti Szinhazban Arbuzov semmi. Nem sokkal azután, Kálmán megcsinálja a fel­felemeloen szép drámáját hogy a fia elvégezte a nyolc adatait. Sőt még azzal is HL»K ™ ^ U>rt6net-et ,A altalánost, és ipari tanuló- törődött hogy embernek is " ko™™z- k6nt bekerült az üzembe, különb legyen a fiú. Mühl K 520néP,életét a dobozkészítő részleghez, Kálmánra ugyan a munká­l h°~ éppen az apja keze alá- ia miatt soha nem volt sem­fy "<J8!", egy™ason a Mühl Kálmán meghalt. Cu- miféle panasz, szorgalmasan a^I.L/ n^' P^f* ^ korbaja volt, sokat beteges- és pontosan dolgozott min­dozatokat vállalnak bajba- kedett, legyöngült szerveze- dig. otthon azonban nem illetőleg, te az operációt nem bírta ki. viselkedett egészen kifogás­jutott társukért. ahogyan ezt a darab bemu tatja, egy magára maradt asszonyért, aki a férjét el­vesztette. Maga ez a puszta tény, a segítés önmagában természetesen nemcsak a tll talanul. Kezdetben igen sok­szor durván, nyersen beszélt a nevelőanyjával. — Azóta azonban »-' 1958 szeptemberében a kis ™ndja Baksa BáUntt ~ kommunizmust építő™mb^ ^Imán magára maradt. ^ a hejzrf rekre jellemző. A munkások ^ ^elő^nyaja u^an ott ^llSI mindig es mindenütt segí- mellette, de Kalman ÉDno]van szóra hailx mo<!t tettek egymáson, ha tudtak: «?k néhány éve ismerte Sben mtódie ez a munkás-sorhoz tartó- mé® a nevelőanyját, ™nt -az uzemben mindlg zik. Az a mód azonban, aho- egyébkent sehol nem aki dol­volt, ha az anyja kér vala­mit tőle, vagy parancsol gyan Arbuzov drámájában a ®dzott' se fiz«tést se nyűg- neki vízierőmű építői segítenek d'iat nem kapott. A kis Váljának, a fiatal özvegy- Kalmán apja halála után nek. már igenis jellemző a röMön érezte az üzem se­szocializmusl a kommuniz- gítd kezét. A temetésen . , must építő űj emberekre Kardos Ernő, a vállalat fő- A munkások, ha tudtak. Arbuzov egyáltalán nem mérnöke búcsúztatta apját, mindig segítettek egymás­valami ritka, szélsőséges és a kiváló szakmunkást, és nak- Régebben azonban ez kivételes történetet dolgo- megígérte, hogv minden se- a ,segít6s csak egyes embe­zott fel drámájában Ml gKséget megadnak az árva rak dolga, ,volt>.. «oha "em például Itt Szegeden meg- fiúnak abhoz. hogv az apjá- yált. társadalmi üggyé. Vagy találtuk az Irkutszki törté- hoz hasonló kiváló szakem- da lge"- csak ugy, hogy na­net párját. ber lehessen. Az üzem KISZ- gyon keveseknek szolo pil­szervezete is azonnal meg- lanatnyi hatású és érvényű mozdult. A temetés után Jótékonykodás volt. Ma vi­öeszeült a vezetőség elhatá- ®zodt' azon felül- hogy a rozták. segítenek Kálmán- ba]ba ]dtot4 emberekkel az Közérdekű kérdések Mit csináljunk a használt üvegekkel? Szegeden is sok háztartásban szaporod­tak fel a különféle üvegek. Talán njnes is olyan lakás, ahol ne állnának garma­dában, a lim-lomot növelve kihaszná­latlanul. Pedig igen gyakran okoz kellemetlenséget a vásárlóközönségnek, hogy nincs elégendő üveg. A múlt ősszel például ezért volt fennakadás egy­ideig a hypó-ellátásban. Mostanában az orvosságos üvegekből van némi hiány. Előfordult már az ls, hogy üveges sört nem adtak el utcán át, még letét ellené­ben sem, mert a vásárlók feledékenysége miatt nem tudták volna biztosítani a fo­lyamatos palackos sörellátást. Noha üvegiparunk igyekszik a növekvő igényeket kielégíteni — a sajószentpéteri és a tokodi üveggyár például új automata­gépekkel megkétszerezi a gyógyszeres és az üdítőitalos üvegek gyártását — mégis szükség lenne az elhasznált üvegek új­bóli forgalomba hozatalára. A szegedi MÉH Vállalat negyedévenként több ezer üveget visszavásárol ugyan, de ez csak kis része annak, ami forgalomba került. Sokan talán nem is tudják, hogyan hasz­nosíthatják elhasznált üvegjeiket, ezért közöljük a MÉH Vállalat tájékoztatását: A fehér és zöld színű hétdeds, fél- és egyliteres üvegeket, bármilyen nagyság­ban a kerek és szögletes gyógyszeres üve­geket, valamint minden olyan üveget megvásárolnak, melynek az alján -V—be­tűs jelzés látható. Ezeket el lehet adni ( bármelyik felvevőhelyen, vagy a Szent István téri központi gyűjtőhelyen. Ha eset­leg a felnőtt sajnálja a fáradságot, az üvegek eladásával egy-két alkalommal megoldhatja gyermeke zsebpénzkiadását. Egyébként a MÉH a budapesti Gön­gyölegellátó Vállalatnak továbbítja az üvegeket, ahol tisztítják és rendszerezik, majd az újrafelhasználó gyáraknak szál­lítják azokat. m Párját? Nem teljesen azo- nak­de Támogatást ígért a egéf társadalom törődik, nos, de hasonló történetet, szakszervezet is. és" ez a vcfiegeseDb és állandóbb Méghozzá ez L hS -kiránybó, érkező segítség ^m^MnnafT^­a lényegre vonatkozik, nem rövidesen kézzelfoghatóvá ™ „p™7nak 8'8rsa' esetleges és jelentéktelen vált: Kálmán télikabátot, ^L6^*'„„a * mozzanatok véletlen egyezé- kesztyűt, ruhát és kará­sére. Vagyis arra, hogyan, csonyra karórét kapott, milyen módon segítettek itt nálunk egyik bajba jutott, rászorult társukon az em­berek. Ne zavarjon tehát senkit, hogy a mi történe­tünk főhőse nem asszony, özvegyen maradt . . ... . . , hanem fiú Kálmánnak hív- u „..., , , . , ' tet a regi, hamis és hazug iák és ipari tanuló, s az L ^ bngadjanak tagiai e10" jótékonykodásra, hatásában okozzon problémát, hogy az sz°r VézazA segítenek. Ok messzlre> a jövőbe vezet> hi_ alabbxakban szerelemről sem maguk is tudják azonban, szen Müh] Ká[mán életének ' hogy 62 egyáltalán nem meEalaDozását szoleália Ez Ennek a fiúnak az édes- végleges megoldás s ha iaa- megdlapo/asat szolgalja- Ez apja. Mühl Kálmán, naev _ g , ' S. ha T a legfontosabb benne. Arbuzov drámájában az Váljának szakszervezet, az üzem, és az egyes emberek, ajtiket itt nem említettünk, első­sorban és mindenekelőtt ab­ban segítettek, hogy jó szak­munkás váljék belőle. Ez már semmiben sem emlékez­darab, jókedvű ember volt, zán segíteni akarnak a fia­ö. L. Negyvenegy millió forint nyereséggel zárták az elmúlt esztendőt a megye kisipari szövetkezetei Február 24-én kezdődnek a mérlegzáró közgyűlések Elkészüit a Csorígrád me- mint 40 százalék a "tartalék­gyei kisipari szövetkezetek alapba* kerül, ebből fejlesz­1960. évi gazdálkodásának tik tovább a szövetkezete­összesített mérlege. Eszerint ket. A nyereség tíz száza­Szegeden, s az egész megye- lékát a hosszúlejáratú kői­ben egyetlen szövetkezetnek csönalapra fizetik be, mely­sem volt vesztesége tavaly. A szegediek köjtül különösen böl a hiteleket kapják a ktsz-ek, tíz százalékot pedig kitűnt a Vas- és Fém Ktsz sport-, kulturális, szociális 3 millió 366 ezer, a Szer- célokra és jutalamzásokra számkovács Ktsz egymillió tordítanak. 139 ezer, a NIVÓ Játékké­szítő Ktsz egymillió 357 fo- záró közgyűlései, s az ezzel .' ' i „ .. Ir r>riocnl otr\o rmonocó«i'olnc7_ A szövetkezetek mérleg­rintos nyereségével kapcsolatos nyereségfelosz­Végeredményben a ktsz-ek tágok ma, február 24-én kez­összesítve 41 millió 93 ezer dódnek Szegeden. E napon forint nyereséggel zárták a az Örás- és Ékszerész, a Do­múlt esztendőt. Ebből 15 és bozkészítő, a /Villamosipari fél milliót jövedelmi adóra és a Műszaki és Tervező Szó­fizetnek be, míg a fennma- vetkezet tartja közgyűlését. radó összeg mintegy 38 szá­zalékát — 9 millió 700 ezer forintot — nyereségrészese­dés címén felosztják a ta­gok között. Valamivel több, Vasárnap a szerszámková­csok, hétfőn pedig a puszta­mérgesiek rendezik zárszám­adásukat. Fiatal szegedi költő szerzői estje az újságíró klubban Február 26-án, vasárnap este 8 órai kezdettel a sze­gedi újságíró klub rendezi meg a fiatal szegedi költő, Papp Lajos szerzői estjét. Az est bevezetőjében Simon István, a Dél-Magyarország kulturális rovatának vezető­je ismerteti Papp Lajos köl­tői munkásságát, majd P. Kopasz Ildikó és Tóth Mik­lós mondanak verseket a költő műveiből. A szerzői esten közremű­ködik Vadas Kiss László, a Szegedi Nemzeti Színház művésze és Joó Csilla, a Ze­neművészeti Szakiskola nö­vendéke, akik Kopasz Aurél zeneszerzőnek a költő ver­seire komponált négy dalát éneklik Benkóczy Istvánnak, a Szegedi Nemzeti Színház korrepetitorának zongorakí­séretével. A szerzői esten minden érdeklődőt szívesen látnak. felül a száz kilón. 1949-tőí talass2»tiyon, munkát ^„MMXCTTTZ^ a Szegedi Konzervgyárban szerezni neki, szakmára kell dolgozott. Azelőtt különböző tanítani, helyeken, de mindig a kon- A konzervgyári kiszesek zerviparban helyezkedett el. sem érték be a pillanatnyi Regi, kitűnő lakatos volt anyagi segítséggel. Tudták, hát, negyven éves szakmai elsősorban az a feladatuk, múlttal a háta mögött. Ami- hogy a maguk eszközeivel kor idekerült a szegedi gyár- a maguk módján azt segít­ba, a dobozüzem vezetésé- sék, hogy Kálmán jó szak­vei bízták meg. Mühl Kál- munkás legyen. Baksa Bá­mán dolgozott is szorgal- lint. az üzem kitűnő laka masan, becsületesen, min- tosa, az "Élelmiszeripar ki­dent megtett, ami rajta váló dolgozója* cím tulajdo­múlt, hogy a dobozkészitő nosa éppen ezért ezt is vál­részleg munkájával ne le- lalta. Mindenben segített f gyen semmi baj, sok kiváló kis Kálmánnak, hogy ; tanítvány került ki a keze szakmát minél jobban meg­8lói. Egyszer aztán az ls el- ismerje és megszeresse. Ugy jött, amit ő egyáltalán nem érezte, a fiú apjának tar­szívesen várt: elérte a nyűg- tozik ezzel. Baksa Bálint díj-korhatárt. Hiába aján- ugyanis az idősebb Mühl lották azonban fel neki a Kálmán tanítványa volt ne­lehetőséget: Mühl Kálmán ki köszönheti, hogy kiváló nem akart nyugdíjba menni, szakmunkás lett, ő oktatta — A fiam — mondta. — a mesterség titkaira. Ho­Azt szeretném még megérni, gyan köszönje ezt meg job­hogy a fiam a kezem alól ban, ha nem azzal, hogy a szabaduljon fel. fiának segít? Igen. fiából, az ifjabbik Aztán segített is. Persze Mühl Kálmánból is lakatost nem úgy, hogy helyette el­akart nevelni, olyan jó la- végezte a munkát. Igények katqst, mestert a szakmá- kel és követeléssel segített, ban, mint amilyen ö volt. rendszeres és komoly mun Rádióműsor Pintek óra 30 Szórakoztató zene. 20,00 KOSSUTH-BADló Esti krónika. 20,30 Keringőhang- i 4.26 Rákóczi-induló. 4,30 Hl- blkoT^Di&ből" "Emlékműi rek. 4.35 1,59 Vidáman, frls- °orR092, h/'* '22 sn onerett rXrádfó^Tio 7ó° reggeU' elS ^00 ^uUa-en.k?"",^ 7,00 Hírek. 7,1() U ^O^IánSákfetvóte^rnV^­könyvek. 7.30 Műsornaptár. 7.59 AJándéktelvételelnkböl Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés. "'30 Himnusz 8.08 Technikai szünet. B.in Fű- PETÖFI-BADIO vószene. 8.40 Magyar nóták. 9 6.00 Reggeli zene. 6.30 Műsor­óra Mosolygó magyar múzsa, naptár. 6,50 Torna. 8,00—8,10 Hí­9,15 Valahol Dálen. Részletek, rek. 14.00 Időlárás- és vizállás­9.50 Schiller verseiből. 10,00 Hl- jelentés. 14,15 Zongoramuzsika, rek. 10,10 Napirenden. 10.15 Ze- 14,45 Nagy Íróink életéből. 15.15 nekarl muzsika. 10,59 Lottóered- Tánczene. 15,40 Énekszámok. 16 mények. 11,00 Gyári sziréna. 11 óra Hírek. 18,05 A titkár gond óra 15 Tánczene. 12,00 Déli ha- jai. 18,15 Slbellus: V. szimfó­ransgzó. 12,10 Operarészletek. 13 nia. 16,50 Ezer szó németül óra Pillangó. Folytatásos re- 17ioo Népdalcsokor. 17,15 Kári­gény. 13,20 Esztrádzene. 13.45 kás Frigyes. 17,30 hangverseny. Gazdaszemmel a nagyvilág me- 18 00 Hlrek. 18.05 Klasszikus ope­zőgazdaságáról. 14.00 Magyar rettek. 18.45 Beethoven: Lovas­népdalok. 14,15 Ért utói, ha balett. 19,00 Hírek. 19,05 Falu­tudsz! 14,35 Könnyű zene. 15,00 rádió. 19,25 Halló, Itt Dél-Ame­Hirek. közlemények. 15.08 Idő- rtka! 20.00 Bartók-kalauz. 20,45 járásjelentés. 15,10 Uj nótát fűi- sporthíradó. 21,00 Hírek. 2t,05 junk! 15.30 Beszélgetés tudomá- színes népi muzsika. 21,40 iro­nyos kutatóval. 13,45 Sziv kül- daimi est 22,oo Zenekari hang­di. 16,30 Versek. 16 40 Tömeg- verseny. 23,00 Hírek. 23,15 Mi" dalok Prágából. 16.55 Műsórls- SOrzárás mertetés. 17,00 Hlrek. 17,15 Ot orai tea. n.45 Radtóiskoia. 18,45 Teievizfómúsor ld. Magyar! Imre lemezeiből. 19 óra 10 Uj operafelvételekből. 19 Pénteken nincs közvetítés. TAKÁCS TIBOR iqazqaté íur... Ki én! De a többi a maguk dolga, Értik? Ha Itt;„vágyjunk, mutassanak valarrti csuda ' érdekeset! Mert azt; szereti. És hálás ember. Ha én előre szólok, még megneszel vala­mit. . — Mutatunk mi máris, ide nézzen! — ezzel néhány cserepet kotornak elő, összetörve persze, meg furcsa ko­vasziíánkokat. — Ezt hol találták? — kérdi János, akiben lelébredt a buzgalom. Ha a gazdája meglátja e szerszámlöredéke­ket, dicséretet kap! V. Erősen sötétedett, de megmutatták a tetthelyet. Já­A SZEGEDI NAGYPIAC' tenger sok népe között is- nos annyit lát, hogy örömében elrikkantotta magát. Kova­merősre bukkant János. Kádár Piros,- ura nevén Farkas szilánkot ritkaság találni, itt meg hemzseg tőle a föld. Mihályné szólította meg a sokadalómban. Hirtelenében — ígérem, visszajövünk — búcsúzott Farkaséktól. nem is tudta, honnan az ismeretség, de hamar kiderült, Pi- • Odahaza lelkendezve számolt be a látottakról. Amikor ros csak közbenjárásért esedezik. A vásári árusok között előrakta ritkaságait, Móra határozott. Indulnak, gyorsan elsuttogta, miről lenne szó. Piros mutatta a helyet, itt kell ásni. Magas partfalra — Olvastuk az újságban — magyarázta az asszony akadok, északról délnek lejtett. Fönt kezdték, lefelé ha­—, hogy mostanában sokfelé ásatnak. Az uram üzeni, ladtak. Első nap hiába buzgólkodtak, de a másnap ered­mifelénk is érdemes lenne megtűrni a földet. • ményt is hozott. Három sírt bontottak ki, egy-egy sírban János kioktatta, tudja meg előbb, mi van a földben hat-hét edény. Köztük épet is találtak, vagy inkább azt, mikor nem lesz benne vetemény, mert Errefelé ugyancsak cicomás nép lakhatott, mert félli­csakis akkor érdemes hozzálátni a munkához, addijg nem terszám szedték ki a sírokból a csontgyöngyöket! Nyúl- és is szól semmiről az igazgató úrijak. Az asszony gondo- őzcsontból fűrészelték el kovaszilátnkkal a gyöngyöket. Mó­latban sorra vette a földeket, azután kibökte: ra boldog volt. Ezer évesnek látszottak a csontok, holott — Ugy tudom, szabad a föld. Hát csak jöjjenek! Ma- voltak azok testvérek között is legalább ötezer évesek, ga tudja mihozzánk a járást, ugye? Lebő piegfogta az ásatókat. Tápé-Lebőt csakugyan ismerte Kotormápy. Járt arra EGY KEREK HÓNAPIG maradtak, pedig csak néhány nemegyszer, a helyet már szemügyre vette, hátha nem be- napra jöttek. N szél bolondságot Piros. El is határozta, megemlíti Mórá- Piros ott csellengett az ásatók közelében, közben a nak- vidéket kémlelte, jön-e finánc, mert jól tudta, figyelik a Ugy is történt. házat. Sok kérvény eltemetődött bent Szegeden, s még­— Igazgató úr, hallott-e már Lebőről? sem adják ki a bormérési engedélyt. De legalább ne jön­— Csak úgy félfüllel. nének olyan sűrűn ezek a leskelődő vámosok! De a háziak — Ami azt illeti, ép is; egy asszony hozott hírt, arra eszén nem lehet túljárni. Egy-egy ember befordult a ház­is lehetne cserepet találni. v '!> ba, meghúzta az üveg nyakát, ha meg finánc keveredett — Ha gondolja, menjen ki, János, én ném tartom a környékre, ítéletnapig kereshette a bort, pálinkát. El­^ vissza — engedékenykedett Móra. — Hozzon 'haza cséré- dugták azt oly ügyesen, Illetéktelen meg nem leli. Gödör pet, és vegye ki az emberekből, hogy mit lehet ott ta- rejtette, szalma födte, a munkásnép meg itta. Legkivált lálni. , Jó? . 1. János, aki bort reggelizett, és bort vacsorázott. Ekkor Kotormány nem is ment rossz helyre! Farkas Mihály útálta meg a lebői vizet, úgyannyira, hogy csak mosdásra és hitestársa, P'iros, dugott kocsmát tartott Lebőn. Még- használta. pedig úgy —, hogy szereztek hajdanáp borkimérést en­gedélyt. Igen ám, csakhogy ez úgy szólott, hogy nagybani tételeket lehetett eladni, legalább 50 litert egyszerre, már­pedig szegényeknek összesen nem volt odahaza félhektó boruk. Ami akadt; azt Csengeléről; Pusztamérgesről hoz­ták kocsin, s dugva mérték ki a szomjas embereknek. Kínálták Jánost borral,. pálinkával, panaszra nem le­hetett oka, hanem az első píillánatfel kezdve látta, Farka­séknak valami céljuk lehet ezzel a ásatással. De majd meglátja, mit ad a föld, potyára nem lehet időzni! Piros mindennap ott siránkozott a fülébe. — Beszéljen az igazgató úrral, János! — Szóljanak kentek, hát kinek az érdeke? Jön Móra, s látja, hogy az emberek pityókósak. Olyan kedvük kerekedett, hogy Móra csak ámult-bámult. Mi lelte ezeket? — Igazgató úr, kedveli-e a bort? Nem lehetett ellentmondani! Meg kellett Inni az áldomást. Pirosék egyre emleget­ték a maguk jó szívét, tudtára adták Mórának, ha ők nin­Szedegette össze a cserepeket, nem panaszkodhatott, csenek, e sok kincs még most is a földben hever. mert bőven vetett ki a föld kincseiből, s meg is mondta Pirosnak: azt hiszi, kijönnek a -gázdávál ásatni. A dugott kocsma nem is rosszul Jövedelemzett. Aki megszomjazott, lefizette a taksát^.megkapta a literes üve­get, és elvonult vele a szalmakazlak rhögé. Addig szopo­gatta, míg tartott az italból, s azután vagy elment, vagy SÜvltték. Ki-ki a természete szerint. Piros már első este kirukkolt nagy-nagy kérésével. — Jó bor — tereli a beszédet másra áz igazgató úr. — Ugye? — hagyja rá Farkas Mihály. — Csakugyan. Honnan való? — Pusztamérges! ez! — Az emberek ls ezt itták? — Ezt. Konok szembenézés következik. Piros tudta, ez a soha vissza nem térő pillanat. Elő a kéréssel. Elhadarta egy — Nézze, János, megmondom én az igazat. Ha a ma- szuszra kálváriájukat. Móra azt értette leginkább, hogy jga gazdája elintézi nekünk, hogy megkapjuk a borkimé- borkimérés kellene. Most mit mondjon? Látta, bízik ben­rési engedélyt, olyan kincseket mutatunk, amilyeneket ne a háznép. •ínég nem is láttak. Mert mi aztán tudjuk, hol kell meg- Bólintott. [piszkálni a földet! — Majd meglátom, mit tehetek az érdekükben. Kotormány szopogatta a homokit, s csak sokára vá- — Köszönjük, igazgató úr — hálákcdtak, s remélték, llaszolt. nem sokáig kell csutkakúpba, szalma alá dugni a hordó­— Hallgassanak rám. Én kihozom az igazgató urat. kat. (Folyt, köv.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents