Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-24 / 47. szám

5 Péntek, 1961. február 24, SZAUDER JÓZSEF: BESSENYEI GYÖRGY Életpályája egy utazással kezdődött, s az utazásnak regényben szétsugárzó emlékképével fejeződött be. A szellemtörténet káros legendát formált kezdeményt, éséből: misztikus pilHalalanak 150. évfordulójára Cikkünk írója a Szegedi Tudományegyetem magyar irodalomtörténeti tanszékének újonnan kinevezett professzora, akinek szűkebb kutatási területe éppen a fölvilágosodás és a reformkor. A N a g y Magyar Író k-soro-zatban megjelent két alapvető jelentőségű könyve (Bessenyei, 1953; Kölcsey Ferenc, 1955) mellett a Magyar Klasszikusok sorozatában o adta ki Kölcsey, Bessenyei, Kisfaludy Károly és Kazinczy válogatott müveit, legutóbb pedig a M ágyar Parnasszus kiadványai között Kölcsey összes műveit. Ezeken és számos e tárgykörbe vágó más kritikai írásain kivül érdeklődési köre. kiterjed a 20. századi magyar irodalom kérdéseire is, s Kosztolányiról, Krúdyról írott tanulmányai mellett gondozta Bródy Sándor válogatott írásainak gyűjteményét (1951) is, söt — amint egyebek közt Simon István költészetéről szóló kritikai tanulmánya bizonyítja (1955) — figyelemmel kfséri jelenkori irodalmi életünket is. Tudományos és kritikai munkássága, új munkaköre révén, bizonyára városunk kulturális életére is kedvezően hat majd. jos is megismerni, amikor jelentős írásai vannak még kéziratban. De ami megjelent — s dicsérni kell Vajthó Lászlónak a Horthy-rezsimmel ellenzékben álló áldozatos kiadói munkáját 1 Ésszerűsítések alkalmazásával több szegedi építkezésen jelentősen csökkentették a beruházási költségeket A takarékossági mozgalom ipari Vállalat eredetileg úgy zék az epülethez. A munaz utóbbi időben a szegedi akarta megoldani, hogy az kákhoz már ezek szerint építkezéseken is egyre job- ehhez szükséges gőz-táwe- kezdtek is hozzá, s lanatnak mondotta az 1770-es évek- Igy kezdődik: "Az ország az nem vall elkomorodó, elbeli változást: a „kegyelem* boldogságának egyik leg- savanyodó kedélyű, meghátáttörésének. Ezt a hamis ké- főbb eszköze a tudomány«. rálő íróra. Inkább olyanra, pet eltörölte a marxista iro- Bessenyei vezeti be közgon- aki még élete új kömyezedalomtörténetirás. De még dolkozásukban a közjólétnek, tét, az alföldet is fölfedezi, mindig tartogatja magát egy a közösség boldogulásának teljes szépségében, életszerűiskoláskönyveinkbe is be- szenvedélyes jelszavát. Ab- ségében. Az 1830-as évekig szivárgott — legenda Besse- ban, hogy a tudománynak nincs írónk, aki oly szépen, nyei „felébredéséiről: azt szinte kizárólagos jelentősé- Onzdag árnyalással irna a akarja elhitetni, hogy Besse- get tudajdonít a társadalom magyar alföld pásztorairól, nyei Bécsben egyszerre csak boldogulásában, jellegzetesen állatairól, vizeiről, hangularáébredt elmaradottságára, európai felvilágosult. De kö- tárói, mint ö. Aztán élete és lazas munkával pótolván vetkező érve már a magyar- vegéig megőrizte pompás mulasztásait, éjt nappalá té- ság felé fordul: „a tudo- iromkus-gunyoros kedvét. A ve tanult írt, dolgozott — s mánynak kulcsa a nyelv. Az szcpfro alabecsulesenek lelett a magyar irodalom meg- egész nemzet előrehaladása gendaJa meg . onnan ered, újítójává Ez a szemlélet érdekében követelte Besse- hoa/ kortarsaira csak publimellözi az objektív történei- nyei a magyar nyelv kimű- ^ert csak mi-társadalmi erők elsődle- velését. rfgjátóklt I^éve - rovánT ges szerepét az egyéniség 4 Filozófus ^1777) ? léha, sréptSn^ művi; T a , . e - - kortársi vélemény terjedt tovább azután az irodalomtörténetben s a közvéleményben is. Csak a marxista irodalomtörténetírás kezdte megváltoztatni ezt az alap döntéseiben. felületes úri társasélet és a Bessenyei 1765-ben ment provinciális parlagiság érzéföl a bécsi testőrségbe. A keny nevettető kritikája, szembenállás a Habsburgok európai felvilágosult írók és s a' magyar nemesség kö- gondolkozók szemszögéből, zött a parasztfelkelések akik a társadalmi reformot „ eredményeként még fokozó- már a forradalom küszöbéig jában véve ferde értékelést. dott, s az 1764-i diétán már vitték el. Filozófiai tárgyú Bessenyei Biharban a nyíltan mutatkozott meg. A kötete, A Holmi (1779) pedig munkával teli magányban — parasztság nem bírta tovább a, materializmushoz közeledő többek között hatalmas a kétoldalú — nemesi s ál- magyar filozófiai gondolat- szépirodalmi — de gondolalami — megterhelést. Az ud- nak klasszikus alkotása. Az tilag is nagyon gazdag var a nemesség kárára, a is legenda, hogy Bessenyei műveket alkotott. A terménemesség az adóterhek rová- nem volt eredeti gondplko- szet világa című óriási filosára kívánta a reformot. Igy zó. Vívódása közben, mely a zófiai költeményt, s A bihakerült szembe a magyar ne- leghaladóbb európai filozó- rí remete című megrázó, kiniesség az idegen kormány- fia megragadására, áthasonlí- emelkedő filozófiai értekenyal — a paraszti osztály- tására irányult, nem szüle- zést. Szépirodalmi főműve, a harc hatására s a paraszt- tett ugyan új gondolatrend- Tariménes utazása (1804), kérdés körül. Ekkor lépnek S2er, de megszületett a mo- irodalmunk első nagy és működésbe azok a társadal- dern magyar gondolkozónak nagy terjedelmű regénye. mi s nemzett erők, melyek- progresszív hazafiságból, Mondanivalóját és helyennek harcában létrejön a ma- kritikai s önkritikái igénygyar felvilágosodás, mint az bői, modern pedagógiai tuország haladó nemességének datból, ismeretelméleti és s szövetségeseinek ideológiai történettudományi készültffgyvere. ségből összeötvöződő, egyséNem misztikus pillanat ges embereszménye. A gonvolt hát, nem a „kegyelem* dolkozó nem az absztrakcióattörése: hanem társadalmi ban, hanem a modern gonerök harca egy történelmileg dolkozás ágainak életszerű megszabott helyzetben. egységében, összefogásában nemzeti mutetta fel Kölcsey tg páratEIsS drámáit hősök- kínul álló eredetiségét. ről, királyi ármánynak áldó- 1782-ben odazatul esőkről irta — a leg- /n/KOr H„AVT RA,.,,, . ~—- -., „.„!,„„ _r, nagyia csecset, gesztussal a vauas xrani, n772)^' n^dis! aho1 testőrködése után a pro- helyben annyit csalódott ttapedmjat H772X a gazdasa- testánsok haladó szellemű Befolyása nagy volt kortárgi reform mellett s a sze- megbizottja volt az udvar- saira De egyetemes nemzegenyseg megnyomontása el- nál> már hozzáfogott irodal. n ha(Qsa csak 1945 után kez. len. A temavalasztas aKtua- munk megszervezéséhez is dődött el: Bessenyei valójálitasa is bizonyítja, mennyi- irói társaságban (s nem ban a szocialista Magyarorre korszerű volt a kolto „lel- Bécsben, hanem Pest-Bu- szág felfedezettje s igazolóébredése*. dán!), és a szerterajzó ma- ja is, demokratikus irányú Becsben egy másik objek- gyal. il.udalmárok egés2 kö_ kulturális programjával és tiv tarsadalmi ero. a nem- rére nyomta ra hatását, az osztálytársadalmat diazeti nyelvért es szinjatsza- Ányos Pál, Virág Benedek, lektikusan bíráló regényével, sért felbuzduló polgári fel- PéczeJi József és Kazinczy Igy ünnepeljük s munkálvilagosodas hatott ra. Nem perenc voltak tanítványai, másolta a becsi, német idea- de Batsányi, Csokonai és lókat, csak mintát látott ma- Kölcsey is hódolt emberiga elótt, mely után kidolgoz- írói példája elött L r. ti r> »>f i i TA o rVA _ II. József megszüntette évdíját az udvarnál — haza kellett mennie. Kezdődik elsüllyedése a magyar vidéken gyar nemesség politikai har- ~ » életének újabb ca és a Bécsben már előre- 'cgendaJa- Sokszor gonnyomuló nemzeti nyelvi do,jak es . mondjak, hogy mozgalom mintászerűsége Bessenyei tragikus maganyként megformálást tekintve is mindmáig klasszikus mű, Bőt azon túl, hogy a 19. század elejének legösszetettebb s legizgalmasabb eredeti magyar alkotása, aktualitása a messzi jövőbe nyúlik: az osztálytársadalom egyetemes bírálatát fejti ki képszerűen, ironikus-groteszk leleplező erővel. Ma ISO éve ként vagy halt meg, ateistacsak nemtörődö vallás iránt, juk tovább halhatatlan emlékét. a megtakarítás 150 ezer forint. A Szegedi Konzervgyár te* ban,kibontakozik. Az építők, zetéket a Mérey utcán át veakik ugyanannyi pénzből zessék az épülethez. Ehhez többet és jobbat akarnak azonban a Mérey utcai , új építeni, különféle új, üzletházak előtt a járdát fel mostYornYev" 340 ésszerűbb megoldások al- kellett volna bontani, a pos- ™OQa"s ™aktár Ennek alapozásánál is új megoldásokat alkalmaztak. Az eredeti tervek szerint a vasbetonpilléreket úgynevea gőz-távvezetéknek ez az zett klinker tégla védőbur* útvonala, így mindenkép- kclattal akarták ellátni. Az pen nagyon hosszú lett új eljárás szerint négyrétekalmazásával jelentősen tai távbeszélő kábelt pedig csökkentik az eredetileg máshova helyezni. Hasonlótervezett és elfogadott be- an fel kellett volna szedni p ruházási költségeket. a közmű-bekötéseket is, Üjszegeden nemrég egy nem beszélve arról, hogy nagy víztároló épült. A Vízműépítő Vállalat dolgozói, akik ezt a munkát végezték, az eredetileg tervezett el- volna. gü szigetelő lemezpólyát bejárásokat módosították és Az építő vállalat éppen lycztek el a vasbetonpilléezzel az egész építkezést ezért javasolta az útvonal rek burkolásához. Ez az elolesóbbá tették. megváltoztatását, illetve járás, amely minőségileg épA megtakarítás 20 ezer Ft. megrövidítését, ' méghozzá pen olyan értékes, "mint az A Rákóczi téren épülő úgy, hogy a gőztávvezeték a eredetileg elképzelt, lényemegyei tanácsháza központi most épült lakóházak és a gesen olcsóbb. A megtakafűtését a kivitelező, a Csöng- Tüdőgondozó pincéjén, illet- rítás nem kevesebb, mint rád megyei Állami Építő- ve udvarán keresztül érkéz- 400 ezer forint. Jövedelmezőbb alapra helyezik az állattenyésztést a baktói Felszabadulás Tsz-ben Munkaegység helyett havi fizetést biztosítanak az állattenyésztőknek Szövetkezeteinkben a kö- összesen 1404 forint havi fizös állattenyésztést ma még zetést biztosít számára. Ehegész sor probléma hátráltatja fejlődésében. Ez a munka ugyanis sokkal bonyolultabb a növénytermesztésnél. Éppen ezért nehéz megtalálni a módját annak, miként lehetne az állattenyésztésben dolgozó szövethez azonban alaposabb hozzáértés, még lelkiismeretesebb munka esetén néhány száz forintnyi prémium is jöhet. Például a norma feletti borjúkért egyenként 350 forint készpénz jár a dolgozónak. Prémium illeti kezeti gazdákat teljességgel meg a tehenészt a magaérdekelté tenni a munká- sabb tejzsírtartalom után is. ban. Ha azonban valaki nem telA baktói Felszabadulás jesíti az említett normákat, Tsz gazdái több évi kisérle- a lemaradás százalékának tezés, sokféle tapasztalat alapján most merész kezdeményezésbe fogtak. A munkaegységekkel szinte mérhetetlen állattenyésztői munka ellenszolgáltatásaként az egész tsz-ben áttérnek az állati hozamok nagyságától függő havifizetések rendszemegfelelően delme. csökken jöveA növendékmarhagondozás Érdekes, gyakorlati ta-" pasztalatokon alapuló új normákat dolgoztak ki a •ére. Az előzetes számítások növendékmarhák gondozói részére is. Egy gondozó, istállóban 25, karámban pedig 50 növendékmarha gondozását köteles naponta elvégezni. Egy-egy jószág után 20, illetve 10 forint havi jövedelem illeti meg. Ehhez az ötszáz forinthoz adnak minden kilogramm súlygyarapodás után egy forintot. Havi 18 kilogramm átlaggyarapodással számítva ez 450 forintot jelent. Havi 625 alapján havonta mintegy 50 ezer forintot fizetnek ki munkadíjként az állattenyésztőknek. Ezzel teljesen új, sokkal jövedelmezőbb alapokra helyezik az állattenyésztés munkáját. Ösztönző feltételek A tehenészetben a kidolgozott normák szerint tíz marha ellátását, fejését és egyéb munkáját tartozik elvégezni egy-egy gondozó. Minden gondozónak el kell érnie, hogy tehenenként az vönként. Az a gondozó, aki éves fejési átlag legalább nagyobb súlygyarapodást ér teszi itt is, hogy a lelkiismeretes tenyésztői munkával jelentős összegű prémiumot szerezzen magának a sertésnevelésben dolgozó gazda, helyesebben növelje saját fizetését. Ezek után jelentős javulás várható ebben a szövetkezetben a sertéshizlalást illetően is. A jnh íszat és barom)iten\ észtés fejlesztése Árendás György, a tsz elnöke és Szilágyi Ernő mezőgazdász vezetésével rendkívül serkentőnek ható normákat dolgoztak ki a tszben a juhászat jövedelmének erőteljesebb fejlesztése érdekében is. Egy-egy juhász, aki 160 anyajuh egyévi gondozási munkáit elvégzi és az egyébként egyáltalán nem magas jövedelmezőségi követelményeket teljesíti, 1600 forint havi alapfizetést kap. A legjövedelmezőbb normákat a baromfitenyésztésben, nevelésben dolgozták ki. Egy-egy baromfigondozó havi fizetése 1866 forint, a megadott tervek teljesítése esetén. Túlteljesítéssel pedig forint pedig a korosbításért a 2 ®zf forint . . I í i H ic L-»vochor qt o in^ir a gondozónak. Így fizetése 1575 forint készpénz ha2300 liter tej legyen. A tíz tehén után át kell adnia legalább nyolc egészséges választott borjút. Ezekért a munkákért a szövetkezet hatja eredeti tartalmú nemzeti kulturális programját. Nem a személyes elmaradettsag felismerése, hanem az öntudatára ébredező maadtak az alapvető indításo- ba' az önemésztés süket lcat R«»„vPi fptóhredésé- fsondjebe merült ala. Igaz, hogy a cenzúra a tul meresz, kat Bessenyei felebredésé hez, ahhoz, hogy a magyar , . „ , , ,, felvilágosodás legnagyobb " ««««Uenes rrapropagandislaja legyen. Mint ilyen hatott kortársaira leginkább. Röpiratai helyezték. (Magyarsag, Magyar Nezo) Riharl " nhnl tokát szerző Bessenyeit eltiltotta a nyilvánosságtól, igaz, hogy egy időre hatósági a korszerű, új, polgári élettartalmaknak átültetését köDe Bessenyei Biharban, ahol hovatovább remetének látta . . ,... . . . magát, a megszállott dühévetelik a feudahs-jogaszias „ T , ,„„„„,, , , , . - , , ., ... . , vei dolgozott tovább, harciaes klerikális magyar iroda- lomba, s az irodalom tartalmainak megváltoztatásával a nyelv megújítását,_ a^ nemze- '^dCDe ezért már^utósan, hosszú ideig mit sem törődött a tilalmakkal. Az is igaz, hogy élete s müve elli nyelv széleskörű irodalmi . ' használatát. is felelős, mely sokáig semmit sem adott ki akkor MM ' „.„„-Lk nyomot készült müveiből. Száz évig meg nagyoDD hagyott kellett várnia a halottnak, közgondolkozásunkban híres hogy második korszakában akadémiai tervezete: a Jám- készült müvei lassanként bor szándék (1781) logikus feltámadjanak. Az utóbbi 15 es tipikusan felvilágosult év alatt többet teltünk e tégondolatmenetében épült fel ren, mint a korábbi 135 év a következő fél évszázad aXatt legátfogóbb magyar kulturá- , ' ,. . ... . ... , 5 & . tf . „ Az eletmuvehez tapadó lehs programja. Nemcsak az irodalomé — hanem az egész gendának fooka egyszerűen kultúra demokratizálásáé! az, hogy nem ismerik. BaModern gép a konzervgyártőshoz A konzervgyárakban — igy a szegediben is — több év ota régebbi típusú borsótól tógépeket használnak. Az Élelmiszeripari Gépgyár mérnökeit már hosszabb ideje foglalkoztatja egy modernebb töltőgép elkészítésének gondja. Munkájukat most siker koronázta: elkészült az új konzervgyári borsótöltőgép prototípusa. Reméljük, hogy aa első gépet mielőbb követik a többiek és jut belőlük a Szegcdi Konzervgyárba is el, vagy több jószágot nevel, mint amennvit számára a norma előír, többet is keres a megállapított 1575 forintnál. Nagy iövedet mezőségi lehetőség a sertéstenyésztésben Igen érdekes és nagy jölött is kereshet az a tenyésztő, aki nagyobb lelkiismeretességgel, hozzáértéssel végzi munkáját. Figyelemre méltó dolog például, hogy minden terven felüli tojásért 20, illetve 30 fillér prémiumot kap a tenyésztő. Jól szervezett irányítás Természetesen ilyen magasszintű állattenyésztői munkához jól szervezett irányító apparátusra van szükség. A szövetkezet összes álvedelmezőségi lehetőséget lattenyésztői munkáit a főbiztosítónak a sertéstenyésztés normái is a gondozók számára. Húsz anyakoca ellátásáért 400 forint havi alapjövedelmet fizet ki a közösség, 630 forint pedig a malacszaporulat után jár akkor, ha egyéves időtartamban egy-egy koca után legalább 12—13 malacot nevel fel választási korig a gondozó. 'A malacok súlyának 13—15 kilogramm között kell lennie. Ha ennél nagyobb a súlygyarapodás, akkor minden kiló többletsúlyért még külön egy forintot kap a tenyésztő. Több apró, a jobb munkára messzemenően ösztönző részletből tevődik össze a növendéksertések gondozóinak normája is. A száz százalékos tervteljesítés után összesen 1500 forint havi fizetést kapnak a gondozók. F.gy ember 300 malac gondozási munká't véazi, s ha egv hónap alatt 30 mázsa súlygvarapoH ást elért, mázsánként 30 forint jutalék illeti meg a gondozót. Ez az összeg beleszámít a fizetésébe is. A norma lehetővé állattenyésztő irányítja. Ö gondoskodik a különböző takarmánynormák kidolgozásáról, biztosításáról. A közvetlenül irányított tevékenységét az állattenyésztési brigádvezető végzi. Alapos jövedelmezőségi számítások bizonyítják, hogy a viszonylag laza állattenyésztési normák és magas fizetések ellenére is a legtöbb állattenyésztési üzemág már az első esztendőben tekintélyes összegű hasznot, nyereséget is biztosít. A téli csibenevelésnél például kilogrammonként 6 forint 55. a tavaszi csibenevelésnél 3 forint 71 fillér abszolút nyeresége mutatkozik a közösségnek. Egy-egy anvajuh — a juhászat egyáltalán nem magas normái alapján — 76 forint 76 fillér tiszta nyereséget biztosít- félévenként A baktói Felszabadulás Termelőszövetkezet új állattenyésztői munkamódszereit tanulmányozás végett bátran ajánljuk más közös gazdaságoknak is. Csépi József