Délmagyarország, 1961. február (51. évfolyam, 27-50. szám)

1961-02-19 / 43. szám

321 Vasárnap, 1961. február 19. Tegnaptól Ismét rendszeresen csapolnak a Cserzy Mihály utcaa öntődében Sok huzavona után végre nológiát, s több olyan moismét megkezdődik a ter- dern eljárást alkalmazott, melés a Cserzy Mihály utcai amiket eddig a szegedi önöntödében. Csütörtökön pró- tödékben nerr> használtak, bacsapolás folyt, szombattól Ennek eredményeként jekezdve pedig megint rend- lentősen bővült az üzem szeresen dolgozik az üzem. kapacitása. Míg az elmúlt Korábban az Élelmiszer- évben mindössze 19—20 máipari Gépjavító Vállalat ön- zsát öntöttek műszakonként, tödéjeként működött ez a most 30 mázsát öntenek vállalat, majd sok tárgyalás, majd. A csapqlások száma is huzavona után — erről an- megnőtt. A tavalyi heti két nak idején olvasóinkat rész- öntéssel szemben az idén letesen tájékoztattuk — a háromszor csapolnak hetenEudapesti Élelmiszeripari ként. A csütörtöki probaontes Gépgyár kezelésébe került. Az átvétel január elsejével történt meg, s az öntöde új gazdája azóta jelentősen bőigen jó eredményekkel zárult. A megvalósított műszaki intézkedések beváltak, az öntés selejtszázaléka a meg.. _ ., , . •, engedett alatt maradt vitette az üzemet, korszerű- Az újra működ„ üzem el_ sítette a gyártást, sok tekin- sősorban élelmiszeripari kistetben módosította a tech- gép-alkatrészeket készít. Csehszlovák testvérvárosunkból üzennek A t esztendővel ezelőtt született a gondolat Szegeden : testvérvárosi kapcsolatot létesítünk Brnoval. Rövidesen ezután a városi ta' nács levelet intézett Bmo város nemzeti bizottságához — így hívják a csehszlovák tanácsot — szeretnének megismerkedni velük és ezaltal is erősíteni a két nép barátságát, hogy testvérvárossá fogadják egymást. Azóta küldöttségek ., jöttek mentek, művészek, újságírók, sportolók, igen sok turista kereste fel kölcsönösen a két várost, s fűzte erősebbre kapcsolataikat a barátság szálaival. Igaz, tépni kezdték e barátság kötelékeit 1956-ban az ellenforradalom szegedi vezérei. A telefonkagylót lecsapva válaszra sem méltatták a Brnoból érkező aggódó kérdéseket De alig Irfo Szegednek a bmoiak _ val- későbbi A brnoi vásár ismét jelentkezett Ezt kővetően néhány nap múlva pedig küldöttség érkezett Szegedre. Két zetor, két teherlóan több ezer szegedihez, ha Szeged lakóinak barátságáBrno nevét hallom vagy ol- ról. Megilletődüttségem kétvasom, mindig arra gondo- kedésnek vélték, s majdnemlok: a mi testvérvárosunk. hogy haragra gerjedtek. MaMit üzennek é napokban gyarázkodásnak gondolták helyeslő szavaim. De amikor aztán arra kérlatom a levél sorait. „Idén a tavalyinál jóval több új, illetve továbbfejlesztett gépipari terméket mutatnak be, tem őket, nézzenek meg jobban, hiszen ismerjük mi egymást, ha még nem is beszélgettünk, ugyanis két nappal ezelőtt a Sztálin sékumentálnak. A gépipar tányi Hungária eszpresszócsaknem minden iparágának ban ittuk a duplafeketét, s gyártmányai szép számmal fSak néhány asztal volt kögeure. ™. «« , ^ k ben korszerű hoztak iparcikket gyár4stechnologiákat is do_ Az utóbbi években tovább erősödött a kapcsolat s :rateTultSZkTa Tét Ss -ropel-k majd a régi és új zöttünk. Erre aztán ők le6 - ••• pavilonokban«. podtek meg, s így szóltak: üzemei, lakói között. Barati szálak kötik össze Brno és Szeged napilapjait. Ma a barátság szálait nemcsak kölcsönös látogatások a jövö menő levelek is szövögetik. Címemre a minap két levél is érkezett. Már megszoktam lik cseh költő 1959 ősze óta, hogy havon- nyers fordítása: A levél olvasása közben hát akkor nem kell magáés utána visszalapozok emlé- nak erről beszélni, bizonyákeim könyvében, magam elé ra velünk együtt érez. Igen, teszem Brno s a vásárváros együttéreztem velük, s azóta látképét. Az egyiken vers- is bennem él a brnoi táj vasorok vannak Ladislav Steh- rázsa. szavainak íg e sorokat írom, s a »E földet ' képeslapokat nézegeKészül a szegedi új telefonkönyv R hálózat Korszerűsítésével megváltozik a száma mintegy háromszáz szegedi telefonnak Mint ismeretes, a szegedi kimutatásban, melyet mártelefonautomata központot cius derekán adnak ki. jelentősen bővítették ez év Az új telefonkönyv kiadájanuár végére. Az átalakítás sával együtt több szegedi újabb távbeszélő előfizetők hívószámot is megváltoztat bekapcsolását tette és teszi az igazgatóság. Már most, lehetővé. 1958 óta már februárban negyven álloegyébként is megszaporodott mást érintett az intézkedés, az állomások száma - s így újhívóstoma van a DÉL. ... ROST-nak. a Szegedi Tudóidén surgetove valt egy uj manyegyetem gazdasági telefonkönyv kiadása. Az igazgatóságának. Dugonics egész megyére vonatkozó téri és Ady téri épületének, telefonkönyv már készül a számú kórháznak a „ , . , , , • Postaigazgatóságnak, a SeBudapesten, s a korrektúra- bészeu Klinikának, a szőregi levonatban bejegyeztek a postának, a Szőrme- és Bőrkézirat leadása óta eltelt ruhagyárnak, valamint a időben felvett előfizetők hí- Csongrád megyei MÉK-nek. vószámait is. Igy minden Ezenkívül még mintegy 250 állomás, mely 1961. február állomás hívószámát változ1-ig a szegedi hálózatba tar- tatják meg az új telefontozott, szerepel majd az új könyv kiadásáig, melyben már ezek szerepelnek. Ez az intézkedés a szegedi távbeszélőforgalom további javítását célozza. A korábbi 3200 állomásos automata túlzsúfolt volt, gyakran sokáig kellett várni a tárcsahangra, s egyéb zavarok voltak. A helyzet nagyban javult, de ha a mostani újabb, nyolcszázas számmezőbe nem helyeznek át régi állomásokat, a régi előfizetők továbbra is telefonálási nehézségekkel küzdenének. Igy egyeneletesebbé válik az automata terhelése, s ezzel a megoldással öthat másodpercen belül jelentkezik nagy forgalom esetén is a tárcsahang. Könnyítené még a szegedi távbeszélöhelyzetet. ha nem telefonálnának igen sokan fölöslegesen. Igy például, ha nem sajnálják majd a fá radságot, s használjak az új telefonkönyvet, azaz nem végeznek „vakhívásokat amikor másik állomás jelentkezik a kívánt helyett, s így egy beszélgetés helyett kettőt folytatnak. Ezért, a budapestihez hasonló, nagyobb alakú új szegedi telefonkönyvet valamennyi előfizetőnek kikézbesíti a posta, s ennek ára az 1958. évihez hasonló lesz. Addig is, a menetközben történt változásokról sokszorosított körlevélben értesíti az előfizetőket a posta. Lfjsn •SE főpavilonja ta vaskos borítékot kapok, járta a szépség, s aztán itt- tem közben arra is gondorajta a felirattal: „Brénské maradt*. Sok szegedi vallja lok: milyen szép is lenne, ha Vozorkové Veletrhy*. Ez al- ezt a költővel együtt, aki a népek, városok és falvak kalommal is a gépcsodák már látta a testvérvárost és az egész világon ilyen embesoronkövetkező seregszemle- környékét. Emlékszem 1959 rien és szívélyesen tudnájérői, a nemzetközi vásár szeptemberének egyik éjsza- nak közeledni egymáshoz, előkészületeiről tájékoztat- kaján már elmúlt éjfél, ami- mint mi, akik közös, fensénak. kor az egyik reklamfénnyel ges cél felé haladunk, s ezen teli brnoi utcán két szegedi az úton találtunk egymásra. I-T zek az egyszerű tudósi- technikussal találkoztam, Milyen szép is lenne, ha a J tások. levelek számom- akik Csehszlovákiában élő világ népei a kölcsönös színra többet jelentenek egysze- magyarnak gondoltak. Meg- pátiák kifejezése után közös rü tájékoztatásnál. A test- illetődve hallgattam milyen nevezőt találnának, például: vérváros üzenetét hozzák lelkesen, szeretettel beszél- boldog élet.., béke... Szegedre. Magam is hason- tek a két város, Brno és Nagy Pál A hím xás-ztd Utt Kun Béla születésének 75. évfordulójára Hetvenöt esztendővel ezelőtt, 1886. február 20-án született Lelle községben Kun Béla, a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakja, az 1919-es Tanácsköztársaság egyik felejthetetlen vezetője. Apja falusi jegyző volt. A fiatal Kun Béla középiskoláit erdélyi kisvárosokban végezte, diákkorában az akkor még gimnazista Ady Endre a házitanítója volt. Kun Béla egyetemi évei alatt Budapesten újságíró lett, sokáé olvasta a marxista klaszszikusok. Marx— Engels műveit, de igazi marxistává akkor — mint ő maga hangoztatta — még nem válhatott. A Szociáldemokrata Pártba tizenhat éves korában lépett be, s még mindössze huszonhárom éves volt, amikor először állt osztályellenes izgatás vádjával a bíróság előtt. Az első világháború kitörése után katonának hívták be. Zászlósként szolgált. 1916-ban fogságba esett, s a tomszki táborba került. Ott egy tevékeny forradalmi csoporttal találkozott, melynek tagjai — egyik vezetőjük Münnich Ferenc elvtárs volt — kapcsolatot kerestek a szibériai bolsevik vezetőkkel. E kapcsolat révén jutottak a csoport tagjai, köztük természetesen Kun Béla elvtárs is, először Lenin írásaihoz. 1917 elején, a cár elüzetése után Kun Béla elhagyta a tomszki hadifogoly tábort, belépett a bolsevik pártba, és a hadifoglyok körében végzett nagyjelentőségű agitációs és szervezőmunkát, s ő lett a hadifoglyok forradalmi mozgalmának legkiemelkedőbb vezetője. Az esztendő végén Pétervárra utazott, megismerkedett Lenin elvtárssal. Később a Pravda munkatársa lett, majd a polgárháború kitörése után az internacionalista zászlóaljak központi vezetését szervezte meg. Ebben az időben, ebben a forradalmi munkában és harcban vált Kun Béla elvtárs ízig-vérig igazi bolsevikká. 1918 novemberében Ukrajnán és Lengyelországon keresztül hazatért Magyarországra, s nem sokkal később a november 20-án megalakult Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik vezetője lett. Mint a párt egyik vezetője, elsősorban a munkások és a parasztok között dolgozott. „A neve zászló lett« ebben az időszakban, — írja róla nemrég megjelent tanulmányában Münnich Ferenc elvtárs. A Tanácsköztársaság kikiáltása után Kun Béla a Forradalmi Kormányzótanács élén állt. A proletárdiktatúra bukása után, 1920-ban Oroszországba utazott. Lenin elvtárs az intervenciósok elleni harc fontos feladatainak megoldásába vonta be. 1921-től 1936-ig pedig a Kommunista Internacionáléban dolgozott fontos, vezető poszton, es nagyon sok ország kommunista mozgalmának fejlesztését, erősítését segítette, áldozatokat, fáradtságot soha nem ismerő munkájával. A magyar kommunisták forradalmi tevékenységét mindig kiemelkedő érdeklődéssel kisérte és segítette. Kun Béla elvtárs 1939. november 30-án halt meg. A brnoi vásárváros látképe Új gyógyszerészek Tegnap délben a Közpon- valy, az 1959—1960-as tanti Egyetem aulájában, első évben végzett gyógyszerészalkalommal avatott a Sze- nek adták át a diplomát, gedi Orvostudományi Egye- köztük öt kitüntetéssel végtem Gyógyszerészi Kara zettnek. gyógyszerész doktorokat, Ugyanakkor nyújtották át Az új gyógyszerészek nevében Biró Sándor mondott a végzett gyógyszerészek kö.szöneta a rXrvá ó öbb diplomáját. A rendkívüli R9szon®let a róluk való tobb tanácsülésen dr. Nóvák István rektorhelyettes megnyiéves állami és társadalmi gondoskodásért, a professzotó szavai után dr. Dirner ri kar odaadó munkájáért, Zoltán doktárrá fogadta hogy belőlük minél jobb Gaizer Ferenc és Lázár gyógyszerészek váljanak. Az János egyetemi tanársegé- ünnepi tanácsülés dr. Dirdeket, majd az ünnepi ak- ner Zoltán dékán zárszavaitus második részében 65 ta- val ért véget. Magyar irodalmi kiállítás Potsdamban A potsdami „Humboldt* klub helyiségeiben pénteken este „A magyar forradalmi líra* címmel kiállítás nyílt. A megnyitó ünnepségen Barta Lajos követségi tanácsos ismertette Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila életét és irodalmi munkásságát. „A magyar forradalmi líra* című kiállítás anyagat eddig a demokratikus Berlin után már Lipcsében és Greifswaldban is bemutatták. (MTI) Közérdekű kérdés Megoldható-e a móravárosi egészségügyi körzet rendezésének problémája ? Legutóbb a III. kerületben vetődött föl a jogos panasz: lehetetlen állapot az, hogy a Párizsi körüti és Marx téri új lakótömbben lakó mintegy 120—130 család valamelyikének ha orvosra van szüksége sokat kell gyalogolnia a Korda sori körzeti orvosi rendelőig. Ugyanis a Párizsi körútnak a Kossuth Lajos sugárúttól kezdődő utolsó rövid szakasza — ahol az új lakótömbök épültek — már az úgynevezett „móravárosi körzeté területéhez tartozik. S a helyzet groteszk voltát csak fokozza, hogy átellenben a körútnak már az I. kerülethez tartozó belső oldalán ott van a körzeti orvosi rendelő, ahová csak át kellene lépniök az említett lakótömbök lakóinak, ha orvosra van szükségük. Nem lehetne valahogy rendezni a „móravárosi körzeté-nek ezt a kellemetlen problémáját a lakosság kérésének megfelelően? A kérdéssel a városi tanács egészségügyi osztályához fordultunk, ahol a következő választ kaptuk: — A városi tanács egészségügyi osztálya ismeri a Párizsi körúti új lako. ..bök lakóinak emiitett problémáját. A körzethatárok módosításával rövidesen megoldják majd a kérdést úgy, hogy az itt lakóknak ne kelljen a 2 kilométerre levő Korda sori orvosi rendelőbe járniok, hanem lakásukhoz közelebb is találhassanak majd körzeti orvost, ha sürgős segítségre van szükség. Az egészségügyi osztály mindenesetre feladatának tekinti az említett probléma sürgős megoldását.