Délmagyarország, 1961. január (51. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-15 / 13. szám

Vasárnap, IMI. január IS. 6 Móra Ferenc: Mikor a farkas megette a telet i„. a meteoro- voltak gyümöltsseL sízi mona/a Íógia, hogy — 1284: Ebben az esztendőben Straszburgnál a iák szöllőket az enyhe télnek három tí pusa van. Az egyik az, amikor a légnyomás délen magas és északon alacsony. A niástk az, amikor a légnyomás nyugaton magas és keleten alacsony. A harmadik az, amikor hazánkat sűrűn látogatják a depressziók és soká itt időznek. Sajnálom, hogy a szinoptikus térké- I pek izobár vonalait nem raj- szöllő virágzott zolhattam ide, mert azokba igen bő lett. ikin már töpödt lehetett találni — 1789: Egész tél olly melevelei le se hulltak; Ka- leg és száraz volt mint nyárátsonkor és Vízkeresztkor ron. Január, Febr. egy inga' falusi Leányok búzavirág- ben lehetett járni. Febr. 12ból, violából és más virá- én már a legyek széltére Qokból koszorúkat tsináltak. röpdöstek, Szent György Januáriusban már a fák vi- nap előtt (ápr. 24) két héttel rágoztak, Februáriusban a lekaszálták a füvet szollő növések már nagyok — 1791-re forduló is lágy voltak és érett epreket le- tél. A tél eleje volt valahetett szedni; Áprilisban a mennyire hideg, nevezetesen Az aratás Sept 28., 29. már oly hideg volt, hogy két ujnyi jég teaaztán végképp belezavarod- — 1421-ben Áprilisban pok függöttek, de utána álna a nyájas olvasó és én érett tseresznyét, májusban landóan jó idők. Egész ténagyon imponálnék neki, érett szöllőt lehetett találni, len mindég lehetett szántamert azt hinné, hogy értek — 1540-re forduló tél igen ni; sohase kellett fütteni. a meteorológiához. Pedig is- lágy, mellyet olly igen he- Decemb. Januáriusban elég ten látja a lelkemet, hogy ves száraz nyár követett, vad salátát, szép főgombát, amit az enyhe tél három tí- hogy erdők, boglyák, házak ibolyákat hordtak a mezőről, pusáról Írtam, abból csak felgyúltak; a' folyó vizek A termés igen bő lett, a Buegyet értek és azt se értem, folyásoktól megszűntek és zának köblét 45 krajcáron Amit értek, az az, hogy a sok helyeken árkaikat is fel- meg lehetett venni, sűrű és hosszú depresszióból szántották és bevetették. — 1794: Mind af tél, mind enyhe tél lesz. Amit pedig Ezok közül való nevezetesen a nyár örök emlékezetre nem értek, az az, hogy ak- a Halna is. Magyarországon méltó. Egész télen se hó, se is olly nagy volt a száraz- esső, se fenn bíró fagy nem ság, hogy a takarmány nem- volt 1793. Október, Nov. léte miatt 14 darab marhát már olly szárazak, hogy sok is meg lehetett 10 forinton helyeken őszig se vethettek; venni a' kutak kiszáradtak, sőtt a — 1888—87 felette lágy te- folyók is, annyira, hogy lek, a gabonák Húsvétra őrölni nem lehetett. A' Tímár kalászt hánytak. sza úgy el száradt, hogy tsak — 1620: Igen lágy tél, ko- térdig ért és sok helyeken rénti tavasz, meleg Mártius, pénzen adták a vizet. A maúgy, hogy a méhek már ké- gyar Alföldön 1794-ben sem szen voltak a rajzással; for- tavaszit, sem kukoricát nem ró nyár. Igen jó borok, úgy, vethettek, sem széna, sem hogy a híreért még 18U-ben semmiféle gabona nem lett. is tartottak ezen esztendei ember s barom majd mind * "hallottam * ffvprekkrC termésből a Homburgi nagy elveszett. A Búza ára azn naiionam gyereKtto- hordókbMt e,att k6blftnkint 3 Márjás — 1622: lágy tél, száraz volt s most úgy felment, nyár; olly drágaság lett, hogy az 1745-iki aratásig hogy Lipsiában 33—42 ezüst 16—20 forinton költ Sok forint volt egy véka búza; helyeken füvet ettek az emnálunk is, nevezetesen Kas- berek, másutt kukorica tsutsán el költ egy mérő Búza kát törtek liszté s abból tsi10 forinton. Egy font hús náltak pogátsákat. 24 kr., egy itze zsir 30 ga- a Hasznos Mulatrason. Ott ságok-ban még — 1628: lágy tél, reá iozo- több is, de hasznos mulatnyú szárazság, éhség egész ságnak elég ebből ennyi is. Európában. Ebből is látnivaló, hogy az — 1722: az éjszaki Tartó- idei telet is egészen megmányokban is olly meleg eheti még a farkas, ha már von mk^r^könnTébbén hogy Jam!ár/,a!; * J ban a szobákat nem kellett világ lehet nyárra, hogy akfütteni. Februáriusban a kor meg mink esszük meg a kor mért nincs minálunk örök tavasz? Hiszen ami a depressziót illeti, az nemcsak sűrűn látogatja hazánkat, hanem már Itt is lakik nálunk. Ilyen deprimált ország nincs több a világon, azt megmondhatja Réthly Antal is, a meteorológiai intézet igazgatója, pedig én igazán nem beszéltem vele Össze A régi világban a légtünettan is könnyebb tudomány volt, mint most. Még ta romban, hogy mi szokta okozni a száraz esztendőt Az, hogy a magyar boszorkányok Szent Mihálykor fognak egy békát, azt eladják a törökországi boszorkányoknak, azok leássák a magyar kuttykuruttyot tizenhárom öl mélységbe, fölébe tesznek egy fél téglát, s míg azt onnan egy ártatlan hajadon véletlenül tovább nem rúgja, addig minálunk nem esik se hó, se esö. Hát ez exakt tudomány A magyar népzenegyűjtés bölcsője: Szeged BARTÓK ÉS KODÁLY ELSŐ NÉPDALGYŰJTŐ ÚTJA megértette a magamforma tudatlan ember is, mint az izobárokat meg kat és anticiklonokat De ebben a mai istentelen világban ez a tudomány megbukott Boszorkányokat utóvégre még lehetne találni, de mér ha exportüzletre adják magukat, nem békát exportálnak, inkább ártatlan hajadonokat A békát nem is lehet kivinni nemzeti érdekből se, mert ha már annyiszor le kell nyelnünk nekünk, magyaroknak a békát, legalább az az örömünk legyen meg, hogy a magunkét nyeldessük. • . „ a régi tudoMgy aztan mánybólnem maradt meg egyéb, mint az, hogy -nem eszi meg a farkas a telet®. Ami annyit jelent hogy csinálhatnak a tisztelt izobárok amit akarnak, nem kell velük törődni, ha meg nem jött a tél karácsonyra, majd megjön húsvétra, mert még úgy sose volt, hogy a farkas megette a telet. Ezt a szentenciát sokat hallottam az idén is, leginkább gazdaemberektől, akik azt is hozzáteszik, hogy így tanulták ezt a régi öregektől. Én pedig a régi öregek írásaiból látom, hogy a farkasok néhányszor már olyan tökéletesen megették a telet. mintha drótostót lett volna, akiből csak a bocskort Illik meghagyni a jólnevelt farkasnak. Száz esztendővel ezelőtt btzonvos Pap István nevezetű református pap szedte össze régi följegyzésekből az envhe teleket, a hasznos mulatságok i számára és ezekből a föl-5 jegyzésekből az derül ki,5 hogy ez a mi telünk nem: ls olyan enyhe tél, amilyen-: nek mi gondolink. Volt m<ra| természet ennél sokkal Job-; ban megkeveredve ts. — lTR2-ben ollv igen lágy; tél volt. hoev a avümöH-fák: február 2-án már rakván: • 1 « • Mór* Ferencnek ez nz trA.a; a Világ 1925. február 12-1J •zánvUian látott nanvilázot. K6-; tetben azóta sem Jelent meg. Al i elfelejtett Iránra Csongor: GyOzó nzrccíll turtománvoa kn-: Utó hívta fel lapunk figyelmét.' madarak tojtak. Igen bö esz- farkast Legalább lesz egy 10 tendó lett utána, a legszebb kis változatosság a magyar tiszta Búza pesti méreje 75 konyhán, ahol eddig leginpénz; kétszeres 30 pénz, ár- kább csak egymást ettük pa 15 pénz lett Július 13- meg. LODI FERENC: Emelem szavam... Jó lenne már a béke, jó, megérni nyolcvan évet, mint szépapám, a vénebb. Nem 'volt előtte buktató. Feszítve élek, mint a húr, s ne hidd, hogy mégse félek, szegény szillőm: a végzet a protonokban ott laput Bolond öreg. hogy hitte még Emelem szavam ellene! — a rőtszakállú vénet, S nyugalmad bárhogy véded, kit pokol és menny védett: idézlek, öreg, téged urát, kegyetlen istenét. s nem kérdem: vajon mer[jem-e? Szegényke vénem, szépapámLehettél volna lázadóbb, Itt hagytad rám a révet nyugtalan, izzó lélek, s hajózok, mint a részeg: semmint sebéből vérzett, nagy kor viharja tép alám. jajban tántorgó árva Jób. -1905 tavaszán Szegeden számában Bartók szegedi ha nem járta a vidéket, nátaláljuk Kodályt. Bauer Her- kapcsolatairól írva kimutat- lünk otthon tartózkodott és bertéknél tölt egy hetet, ta, hogy a nagy zeneművész dolgozott. Sokat zongorázott Herbert és húga, Hilda, va- első szegedi gyűjtőút ját édes- Nem tudok róla, hogy bárlamint az a vidám társaság, anyja készítette elő azzal, kit meglátogatott volna, sem amely körülveszi őt, gondos- hogy barátnőiéhez. Baranyai Juhász Gyulát (akit abban a kodik róla. hogy kipihenje Gyulánéhoz levelet írt Egy 10 napban nem is láttam), és elfelejtse a szakvizsga másik kapocs, ami Bartókot sem Klima Ilit Ellenben Jufánadnlmait. Friss erőt gyűjt Szegedhez vonzotta: König hász Gyula sógora, a kitűnd a további munkához. Sokat Péter személye, akivel már muzsikus, König Péter (kécsatangói a szegedi tanvá- lejövetele előtt levelezett. De sőbb Király Péter) mindig kon, a Tisza partján. Séta a döntő, amiért — akár Ko- nálunk tartózkodott, ha Barkörben fűzfasínokat farag, dály — Bartók Is Szegeden tófc otthon volt. Rendkívül Bejárja Táné. Rókus. Szőreg, kezdte népdalgyűjtését, Ba- tisztelte Bartókot. Mikor elDeszk vidékét. Béresektől, lázs Béla hívása volt. utazott és kikísértük a vo~ halászoktól Jegyez le dalia- ür György a Dél-Magyar, nathoz (az éjszakai 1 órás mokat, ezeket otthon zongo- ország 1960. október 9-i szá- személyvonathoz, mert az olrán lejátssza, megharmonl- mában Ocskay Kornél em- esőbb, mint a gyors), König zálja®. 1 ékezését tolmácsolta. Ocs- Péter velünk volt, együtt ülEzt olvassuk Eősze László kay szerint 1906-ban Balázs tünk a vasúti vendéglőben. Kodály Zoltán élete is mun- Béla egyszerre mutatta be Hogy ki volt még velünk, kdssága című monográfiáié- neki a két pesti fiatalem- nem tudom már. Kevesen ban (1956). S Kodály nép- bert, Bartókot és Kodályt voltunk, lehet, hogy más dalgvűltő útjainak időrendi Bauer Hilda 1960. november nem is volt", táblázatában Ls megismétli: 10-1 levelében viszont azt ál- Szerettük volna, ha adatot az első helyen Szeged kör- lítja, hogy Bartók nem Ko- kapunk Bartók és Juhász nyéke áll. Ezt követi 1905 dály társaságában jött Sze- Gyula kapcsolatára vonatkoaugusztusában a mátyusföl- gedre, hanem egyedül. -Pori- zóan is. Erre a Halrré János di, 1906-ban a Zobor vidéki, fosán emlékszem — írja —, idézte Juhász-visszaemlékenyitrai, nógrádi. Römöri, He- hogy fivérem, Balázs Béla, zcs ugyan már önmagában ves megyei gyűjtés, s a tftb- levelet írt édesanyámnak, is elegendő alapot nyújthat bi mind. hogy hangoltassa fel a zon- s König Péternek Bartókhoz Minek köszönheti Szeged, gorát, mert Bartók Bélával való ragaszkodása, melyről a > hogv Kodály e látogatásával jön. Bartók nálunk szállt meg Szegedi Híradó is, Bauer a modern magyar névzene- a Dugonics tér 2. sz. alatti Hilda is egybehangzóan vall, m/űités bölcsőhelyének te- lakásban és kb. 10 napig szintén valószínűvé tenné a kintheti magát? A kérdést volt nálunk, onnan járták találkozást, annál Inkább, nem jól tettem föl, úgy kel- Balázs Bélával a Szeged kör- mert Juhász éppen ekkor, lett volna írnom- kinek kö- nyéki falvakat..." Bauer Bartók látogatása előtt hászönheti' K akkor a válasz: Hilda emlékezését megerősí- rom héttel írja le először Balázs Bélának. Aki akkor ti a Szegedi Híradó 1906. egyik cikkében (Képek a búmég Bauer Herbert volt augusztus M-i számának rö- csúról) Bartók és Kodály rwsA fiatal Balázs Béla — vtd híre, amely Bartók Béla vét dicsérettel emlékezve ahogyan 1946-ban Álmodó (f- Szegeden címmel a helyi la- meg vállalkozásukról, a majúság című önéletrajzi regé- pok kőzött egyedül tudósi- gyar népzene gyűjtésének nvében megírta _ kiváló ta- tott a nagy zemefolklorista programjáról. Bauer Hilda nárjától, Babits elődjétől, első népzenegyűjtő útjáról: iménti nyilatkozata azonban Hegedűs Páltői tanulta meg, -Érdekes vendége van teg- azt mutatja, hogy Bartók m hogvan kell szívével -a ma- nap óta Szegednek Bartók Juhász ekkor még nem taRvar nép szívére találni". Béla, a jeles ifjú magyar ze- lálkozhattak. König Péter Hegedűs Pál Petőfi példáján neszerző és zongoraművész csak később, 1910-ben yette tanította: -Igazi költészet személyében. Bartók, aki el a költő húgát, tehát Barcsak az lehet, ami a nép ta- tudvalevőleg a jelen idők tók első Itt-tartózkodásakor laiában gyökerezik". Balázs egyik legkiválóbb zenei még nem voltak közvetleBéla ettől kezdve tudatosan talentumának. Dohndnyi nebb kapcsolatban. Bartók kereste a találkozást a nép Ernőnek méltó riválisa, azonban 1906 decemberében lelkével. S meg is találta a ez év tavaszán a kis ia készült Szegedre, s Lalán knmarásnusztaí eséolőmun- magyar csodahegedűssel. Ve- valóban járt is itt. Bizonyákások között. Dalaik épp- csey Ferivel, Spanyolország- ™ ekkor került bele abba a úgy megfogták szívét, mint ba indult hangversenykörút- társaságba, amelyről Klíma sorsuk kiáltó igazságtalansá- ra, amelyről csak nemrég Ili halála alkalmával Juhász gai. tért haza. most pedig nép- Gyula beszélt. Ugy látszik Balázs Béla 1902 őszén lett dalgyűjtési kőrúton van és tehát, hogy Bartók és Jua budaoesti Eötvöe-kolléRi- egész Magyarországot beMr- hász találkozása ugyancsak um lakói a. Diáktársai között va. kutat oly magyar nóták Balázs Béla révén történt, volt Szabó Dezső, Szekfű után, amelyek nyomtatásban * Gvtila, Laczkó Géza és — eddig nem jelentek meg és Balázs Béla idézett visszaKnddlu Zoltán is. Meleg ba- tősgyökeres magyar jellegű- emlékezései ráirányítják firátsávba kerültek, noha Ko- ek. Bartók Béla Palicsról gyelmünket a méltatlanul eldáiv két évvel idősebb volt jött Szegedre és kutatásait felejtett a magyar vidék ho* nála Bauer tanárielfilt társasági- mokjába fúlt taráremberre, Ba'ázs Béla hfvta le 1905 oan Alsóvároson kezdette Hegedűs Pálra (1858 1906), tavaszán Kodálvt Szegedre, meg. Egy érdekes Rózsa Sin- akj másként is hatással volt S ahogvan 5 járta a környé- dor-balladát itt már talált is. a matrvar kultúra fejlődéseket. keresve a találkozást -a Bartók, akinek kutatói mun- n Könyvtárának nagv rénép lelkével", űgy vitte most kássigdban Szegeden a hely- szét a tanári katedrán utóda, magával Kodályt is út.iaira. béli zeneiskola kiváló igaz- Babitj Mihály vette meg. S a muzsikus is itt találko- gatója, König Péter is seoéd- Angol könyvei ezt az irozik először a magyar nép- kezik, holnap Horgoson foly- rodalomtörténetírás már kidattal! tattá tanulmányit ját*. mutatta — nerm jelentékteSajnos. Balázs Béla nem Nem lehet eléggé hangxú- ]en mértékben befolyásolták tudta befejezni önéletrajzát, lyozni ennek a pár soros hír- Babits angol irodalmi műígv tőle macától tehát telies lapi közleménynek jelentősé- veltségét és műfordítói biztonságnál nem tudhattuk Lehetnék csöndes fulladó, saját kis vackán féreg, közömbös tény, hogy élek s alattam roncs a vén hajó. Könnyebb lehetne mosf veled átlátni, át a révet — mint merész tengeréfezek — s átadni majd: őrizd, gyerek1 meg. amire kíváncsiak len- . . "vuxsztr iw.l„~, méltatta Hegedűst halála eln^k. W<ria. minden való- n«*. Bélának milyen ^ évfordulAián a s d szírűség szerint Kodály is- szerepe volt a modern ma- viftefee hasábéin, és kö-wm-rtette meg eoumással Bar- gyar népzenekutatás törtétök Bélét és Balázs Bélát, netében. Halmi János a Dél-Magyargét. Bizonyítja, hogy Szeged- oeuvre-jét. Babits melegen ..«•••«........ •••••••••.•••••••.••• „••••<**«(IM|*».***>N,,»NM«HHMM«M .„„„••••••••••MT,M«»M HHIUIMM A lélek sötét vermeit: Eddig úgy hittem: ismerem s túltettem hangos szóval Magamat minden istenen, Minden babonás-gyáva Zsoltáron, komor biblián; Magam vagyok a zsoltár: Mondtam: s lelkem a bibliám. Ma mégis rámzubant a csönd. Kezem zavart ég tétova. A többször megjárt úton Lábam riadtan lép tova. Virágok után kapdosó Kezemet tüske tépte meg: Ki hallotta a hangomat? Ki követi a léptemet?... & Van valahol egy régi küt: A magány rémséges kútja. Szélén lclánco't Nap lohol Évek kerengő útján futva. Kttátott torka fek-te S mint az elmúlás, feneketlen. Aki megtorpan, beléhull Immár törötten-tehetetlcn, Miként a szárnya-tört madár: A fény bukik az éjszakába PAPP LAJOS: Kút és csillagok Elszórva cslllag-tollait. Mert ez a kút a fény halála. S lent se nappal, sem éjszaka. Fehér öröm se vár. A mélykék bánat elfakul. Csak köd van, s lomha sár. A szem, mely vak falon motoz, Hiába kér, keres S penésztől lesz homályos Hályoggal ékszeres... KI hitt az ujjaimnak. Amelyek külön életet Élő. csillámló sugarak: Belőlem sarjadt énekek? Ki hitt a homlokomnak. Amely gránit cs gondolat öntvénye, mint az eszme? Hogy megmértem a dolgokat: A jövöt, anielv gépek Kései alatt acél-tengely, fárárői szólva is elteme-Hsni szőtt élődte szokatlan táBauer Hilda még ezt írta tekozottsápáról. vitertrodalorszd* 1960. szeptember 25-i emiitett levelében: -Bartók, ^JSSu beszél. Szegedi masánvából olyan hadászati tanulmányokat írt az angol—búr háborúról a Budapesti Szemlébe, hogv Görsev Artúr azzal , roTttott be Ovulai Pál szerko-7tői szobáiéba: „TV/TI-soda na«v strn'éva reitő-JV a Hegr-b1* Pál név mövött?" Nem akarta elhinni, hogv a *nfi«v stratégá" — szegedi főraáiisVrdal tanár, aki szabad ideiében Hiúsági regényeket Illtet át ma avarra ... Talán tűi mo«zlre is mentünk már a hatá'ok keresésében: a tudós főreáliskola! jarárnak közvetett befolvása a magvar irtot-, ív, i^atás-a per-ze nem blronvftható. De a lévveoes —Ind-*esetre az. hogy mind Bartók mind Ko• dáty művé'zi forradalmat 5 meg'ndltó zenefolklorirzttkai i gyűjtésének elején Balázs • Béla ihlető és segítő alakA Jelent, amely kaszán Kavargó por, örvényes tenger: KI hiszi el mindezt nekem? Cs'llagok, ti méretlen lángok. Nevetek bennem földi tűz Es kín, mióta felparázslott!... A kút mélyén a csillagok Gazdátlan aranyakká válnak: Jajongásuk a lidércfény. Arcukon sár a késő bánat És akik ezt a sarat Itták, Ha élnek is, rég mind halottak. Amyckká lettek a falon Vagy nyomtalanul elporlottak Ez odúnak nincs vize már. Mélye hallgató, vak üresség. LegttA csigák környezik És értelmetlen-nyúlós esték... •M. Virágok ntán kaodosó Kezemet tüske tépte meg: Ki hallotta a hangomat? Ki követi a léptemet? És tépett kezemért rokon Kezek nyúttak és bekötötték. Kételyeimből fölemelt: Értelmem így lett a közösség. • ja áll. Péter László