Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

Vasárnap, 1900. december 11. 4 Jól tápláltak a szegedi gyerekek Egy érdekes antropológiai vizsgálat tapasztalatai A nagyközönség figyelmére is méltán érdemes előadás hangzott el többek között a Magyar Biológiai Társaság szegedi csoportjának legutóbbi ülésén. A nagy tetszéssel fogadott dolgozatban Farkas Gyula, a Tudományegyetem Embertani Intézetének munkatársa számolt be azon vizsgálatainak eredményeiről, amelynek célja egyebek között az antropológia egy, nálunk meglehetősen elhanyagolt, szakterületének, a gyermekvizsgálatnak -élesztgetóse* volt. Ami azonban számunkra fontosabb: számos szociológiai és szociálpolitikai vonatkozása is van ezeknek a vizsgálatoknak. Kiderült például, hogy 1929—-32-ben a szegedi gyermekek testsúlya átlagosan 2—3 kilóval volt kevesebb 6—14 év közötti korban, mint most az ugyanazon korú gyermekeké. Ugyanígy a testmagasság. A mostani és a harminc évvel ezelőtti adatok között 2—4 centiméteres különbség mutatkozik, természetesen a mostani vizsgálatok alanyai javára. Négyezer gyermek adatai A vizsgalatokat 1958. február ll-én kezdték el. 1959. április 23-ig összesen 3 ezer 999 hat-húsz éves korú fiút és leányt vetettek alá a vizsgálatnak. A belvárosi gyermekeket a három gimnáziumban, az alsóvárosiakat és móravárosiakat a Földműves utcai és a Hámén Kató iskolában, a felsővárosiakat pedig a Dugonics utcai és a Dózsa György általános iskolában vizsgálták meg az iskolaorvosok. összehasonlítva a három városrész adatait, kiderült, hogy a legfejlettebbek és legjobban tápláltak a belvárosi gyerekek, utánuk az alsóvárosiak következnek, végül pedig a felsővárosiak. Figyelemre méltó ez a különbözőség a három városrész között több szempontbél is. Figyelemre méltó, mert arról tanúskodik, hogy a három városterület közötti szociológiai különbségek eltüntetése, az életkörülmények egységes javítása terén van még éppen elég tennivalónk. A városrészek közötti különbség Annak ellenére is sok a dolgunk ezen a téren, hogy a felszabadulás óta eltelt évek alatt gyökeres változások történtek éppen ar említett Alsóváros és Felsöváros, valamint a munkáslakta telepek életnívójának, életkörülményeinek megjavítása érdekében. Ma már elértük azt, hogy a szegedi munkásság jelentós hányada új, fürdőszobás, összkomfortos lakasokhoz jutott; hogy a hajdani. arisztokratikusan megkülönböztetett -belvárosi* iskolákban éppúgy munkás- és parasztgyerek a tanulók döntő része, mint Ságvári-, vagy Hattyastelepen, s hogy ma már a Belváros lakosságának túlnyomó részét is az új lakásokba költözött munkáscsaládok adják. Mi volt a helyzet a múltban? A múlt minden örökségét nem sikerült még eltüntetni. De mennyire szörnyű és megdöbbentő az a kép, a Népegészségügy egyik 1933-as számában megjelent cikke elénk tár a korabeli Szeged gyermekeinek tápláltságáról és életkörülményeiről. ... a táplálék zsirhiányának oka — Írja — nem a tudatlansag, hanem mindenkor a nagy szegénység és igy csak anyagi segítségtől, vagy népünk anyagi helyzetének kedvezőbbé válásától várható javulás. A kép, amit adataink nyújtanak, megdöbbentően szomorú és sajnos, nem lehet kétségünk afelől, hogy túlzás nélkül demonstrálják tanyai és falusi népünk mérhetetlen anyagi és részben lelki nyomorúságát ... A helyzetet szomorúan jellemzi, hogy az itteni belgyógyászati klinikára egy éhség-oedemámában szenvedő tanyai ember kerülhetett, tehát olyan beteg, kinek betegsége a háború legsötétebb képeit, a fogolytáborok nyomorúságát idézi emlékezetünkbe.* Mi volt a helyzet a múltban? Ez volt a helyzet Szegeden 1933-ban az említett cikk megjelenésekor. S dr. Waltner Károly "Hogyan táplálkoznak a szegedi és Szeged környéki iskolás gyermekek?* című dolgozatából kitűnik, hogy például az akkori Klebelsbergtelepen 87 vizsgált gyermek 21 százalékának volt kisebb a testsúlya a normális átlagnál, a Szilléri sugáruti fiúiskolában pedig 33 százaléké. S kiderül az is, hogy a klebelsbergtelepiek 89, a Szilléri sugárútiak 98 százalékának napi táplálékából hiányzott a gyümölcs, s kiderült, hogy ugyancsak a Szilléri sugárúti iskola vizsgált gyerekeinek 16 százalékánál hiányos napi két étkezés, 7 százaléknál pedig sem a reggeli, sem az ebéd, sem a vacsora nem volt kielégítő, vagyis az iskola tanulónak 7 százaléka állandóan éhezett. Az összehasonlítást minden olvasó elvégezheti, ha éppen szükségét látja ennek az összehasonlítgatásnak. Akik állandóan éheztek Farkas Gyula és a hozzá hasonlóan lelkes és ügybuzgó fiatal kutatók Debrecenben és Szombathelyen, Egerben és Pécsett tudományos munkájuk, az antropológia tudományának módszerei és az elért eredmények útján így tesznek hitvallást rendszerünk mellett. S kutatásaik eredményét nemcsak a szociálpolitikában, hanem a gyakorlati életben közvetlenül is hasznosíthatjuk. Hiszen a gyermekvizsgálat elhanyagolásának köszönhető az, hogy oly sok baj van a gyermekruhakonfekció méreteivel. Lengyelországban például, ahol legutóbb 70 ezer gyermek antropológiai vizsgálatát végezték el, senki sem tudja megkülönböztetni a konfekció-gyermekruhákat a méretre készültektől. A ruhaipar azoknak az abszolút mértékszámoknak alapján készíti ott a gyermekruhákat, amelyeket az antropológusok vizsgálataik során összegyűjtött adatokból kikövetkeztettek. Persze, előbb el kellene nálunk is végezni ezeket a rendszeres antropológiai célzatú, de oly sok egyéb problémára is választ adó vizsgálatokat. Papp Lajos Programvezérlésű tűzhely A szovjet háziasszonyok a közeljövőben programvezérlésű tűzhelyet kapnak. A háziasszony, mielőtt elmegy hazulról, a tűzhely óraSzerkezetének tárcsázásával megadja a feladatot A programszerkezet a kapott feladatnak megfelelően, mondjuk 15 őrakor bekapcsolja a gyorsfózőt, mégpedig úgy, hogy 10 percen át 90 fokos hőmérsékleten melegítsen. Tizenöt óra 15 perckor negyedórára bekapcsolja, majd kikapcsolja a sütőt. A háziasszonynak többé semmire sincs gondja. Mire a család a munkából hazatér, az automata tűzhely már elkészítette a levest és megsütötte a tésztát Megnövekedett kapacitás, korszerűbb munkakörülmények a MnV Vasanyag javító Vállalatnál Ojabb létesítménnyel gaz- biztonsági berendezések, pédagodott a napokban a sze- lyakocsi alkatrészek, a gedi MAV Felépítmény- és MÁV-nál alkalmazott emeVasanyagjavftó Üzemi Vál- lödaruk egyes darabjai, lalat Háromnegyedmillió féktuskók a szerelvények forintos költséggel rögzítéséhez, "ágyú* kálytágas öntőtermet és egy hak a műhelyek reszére. hét méter magas kúpoló- Mindezeket kemencét építettek. olcsóbban és gyorsabban Még tart a második, külön- tudják most, a korszerűsítés leges acélöntvény gyártásé- után elkészíteni. Egyes álhoz használatos temper- katrészeket eddig csak Bukemence építése, mellyel a dapesten gyártottak, ezentúl jövő negyedévben készülnek a szegedi üzem is el tudja eL látni a szegedi ós más igazAz öntöde fejlesztésével gatóság területét. Most már jelentősen megnövekedett az közel 80 mázsa anyagot dolüzem kapacitása s további goznak fel naponta, melyből rendeléseket tud kielégíte- kb. 50 mázsa tiszta öntvény ni. Idén már lesz. A befejezés előtt álló 105 motoroshajtányt és másik újabb kemencétől — 170 sorompót készítettek; melyben a különleges öntelkészült egész évre terve- vény készül — havi 30 mázett mennyiség. Az üzem zsa termelést várnak. | keresett gyártmányai közé Az üzem egyik jelentós amit dr7"waftner Károlynak' tartoznak még a különféle részlegének, az öntödenek _a korszerűsíteseben tevekenyen közreműködtek a dolgozók is* Több mint tízezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a párt- és a KlSZ-alapszervezet felhívására, s ez is nagyban elősegítette az építkezés gyors befejezését. Az is serkentette például az öntöde dolgozóit, hogy az új kemence korszerűbb, s igy könnyebb mellette dolgozni. Tökéletesebb védőberendezésekkel látták el. s az új épületszárny építésével egészségesebb, tágasabb lett a munkahely. Uj létesítményükkel gazdagodva az öntöde munkásai a termelékenység jelentós emelését vállalták. Bangi Imre ifjúsági brigádja például elhatározta, hogy kivívja a -szocialista munka brigádja* címet/ cÁ beoiüLdc . • . X Vörös Csillag megeüzlet dolgo. lomban*. Mozival szemben zói vissza nem Riadtan nézte a történt Az üzlet- adták az elve- pénztáros a Hővezető mesélte, szettnek hitt érté- kot: valóban, fehogy a múlt hó- keket. lül hevert az ötnapban — novem- S az e napok- venes. Utánaszólberben sokan ban lezajlott be- tak a -feledéfelejtettek értékes szélgetés után keny* igen eleholmikat az üzlet- esett meg, hogy gánsan öltözött ben. G. J. Ken- egy huszonöt év hölgynek, aki pidergyár utcai la- körüli fiatalember ronkodva adta kosnak 634 fo- szerényen meg- vissza a -véletlerrntja maradt a szólalt a kassza- nül- eltett pénzt, pulton. P. E.-né nál: Valaki megjeegy fekete táska- -Kartásnő ké- gyezte: -A vevők val 56 forint húsz ram, nekem sem- is több megértésfillért hagyott a mi közöm nincs sel lehetnének, ne boltban. E. A.-né ugyan hozzá, de csak akkor szól110 forintját és maga ötven forin- janak, ha 10 fil524 forintos TU- tost kapott, s szá- 1 érrel az ő kárukZEP-szelvényét si- zasból adott visz- ra téved a pénzratta, mig a Cse- sza a nagy forga- táros*. Szegedi csúcsforgalom Ilctközben is élénk a Lenin körúton belüli rész, hiszen ez a terület lényegében a varos szive. Szombatonként közvetlenül ebed után azonban többszörösére növekszik erre a forgalom. Nagy csoportok várakoznak például a helyi autóbuszjáratok kiindulohelyén. A nem egy vihart látott ezüst és kék színű gépkocsik zsúfoltan indulnak a külső városrészek, valamint Tápé, Szőreg és Deszk felé... Hasonlóan tömöttek a Közlekedési Vállalat sárga villamosai. A Széchenyi téri központi megállónál ilyenkor sűrűn veszélybe kerülnek a nylonharisnyák a karcsú n« lábakon. Fel- és leszálláskor, a villamos lépcsőkön a nagy tumultusban bizony előfordul, hogy egy-egy szatyor, vagy koffer sarka beakad a harisnyába és akkor jaj. felszalad a szem a tulajdonosok nagy bosszúságára. A központi megállón kivül hasonló jelenetek játszódnak le minden nagyobb átszállóhelyen, igy a Somogyi utcában is, ahol felvételünk készült A Kárász ntcában ugyancsak hullámzik a tömeg a hétvégi délutánon. Minden második nőnél nagy táska, vagy csomag. Sokan a dolgozó asszonyok közül ilyenkor vásárolják meg a szombati vacsorára, vagy a vasárnapi ebédre valót Hogy mi kerül egy-egy ilyen táska mélyére, azt akkor tudjuk meg, ha beállunk a csemegeüzletek putjai mögé. Feltéve, ha a kiszolgáló odaenged bennünket, fel ugyanis, hogy láb alatt leszünk. Ha száz keze volna, akkor is kevés lenne ilyenkor (Somogyi Károlyné felvételei) Száz kézre lenne szükségük a fodrászok nak is szombat délutánonként. Két órától kezdve úgyszólván megállás nélkül dolgoznak a belvárosi üzletekben. A szárítóbúrák hosszú sora alatt egymást váltják a szegedi lányok, asszonyok, mert ugye nincs ünnep új frizura nélkül S