Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-11 / 292. szám

3 Vasárnap, 1960. december 11. Eddig ezer vagon burgonyát tároltak a megye dolgozóinak A tavalyi mennyiség kétszerese áll rendelkezésre A piacokat járó szakem- akarták felvásárolni a pia- rózsa és gülbaba fajtákra berek azt tapasztalták az cokon az 1 forint 30 fillérért, cserélik ki. S mint Bódi ószi hónapokban, hogy a fo- 1 forint 50 fillérért forga- elvtárs elmondotta, gyasztóközönség a korábbi lomba hozott állami készlet­esztendőkhöz képest szokat- bői származó burgonyát, az­lanul nagy mennyiségű bur- zal a szándékkal, hogy ezt gonyát vásárol fel, attól majd tavasz felé 4—5 fönn­tartva, hogy télen magasak tért is eladhatják, lesznek majd a burgonya- Az állam és a fogyasztók árak. Jórészt ezzel magya­rázható, hogy a rózsa és a gülbaba burgonyafajták ára a szegedi piacokon nemrit­kán a 3 forintot is megha­ladta kilogrammonként. Bódi János, a Csongrád A a várható téli burgonya­árak: oltott rózsa kilója 1 forint 80, a gülbaba kilója pedig 2 forint körüli árért kerül piacra. A megyei jogú szegedi va­karára spekulálók azonban rosi tanács végrehajtó bi­pórul járnak. A jelenleg zottságának külön köszönet raktáron lévő ezer vagon- jár azért, hogy sok újabb, nyi készlet túlnyomórészt burgonya tárolására alkal­rózsa és gülbaba fajtákból mas pincét bocsátott a MÉK tevődik össze. rendelkezésére, s ezzel lehe­meglévő elraktározott tővé vált a tél előtti szokásos megyei MÉK helyettes veze- gyöngébb minőségű burgo- burgonyakészletek tője tájékoztatta a Dél-Ma- nyafajtákat is folyamatosan szerezése. gyarországot a téli burgo­nyaellátásról. Megállapította, hogy nem kell tartani a magas ártól. A vállalat felvásárló szervei ezideig kereken ezer vagon burgonyát gyűjtöttek bc, s raktároztak az ellátatlan Csongrád megyei lakosság számára. Ezt a mennyiséget csak akkor tudjuk igazán ér­tékelni, ha figyelembe vesz­szük, hogy a műit év ha­sonló időszakában mindösz­sze 450 vagon készlettel ren­delkezett a vállalat, s en­nek ellenére sem tapasztal­tunk az elmúlt télen hiányt ebből a fontos népélelmezési cikkből. A burgonyaárakat a pia­con lelketlen spekulánsok igyekeztek felhajtani. Voltak, akik: nagy tömegben megkét­Bárányszormés kagylófotelek készülnek Szegeden A Bútor, Hangszer és De- és hajlított plexiüveg ülő­korácios Vállalatnál különle- résszel ellátott kagylófotele­ges kagylófotelek első soro- ket készítettek kísérletkép­zatát készítették el: az ívelt pen. Sorozatban gyártják a ^^„^K^^fV 3 rekanuészerű pad-heverőket, hagyományos bútorszövet he- . . ., , . lyett. bárányszőrmével, pano- intarziás szekrenyeket és más fixszel burkolták. A szőrmét modern bútort. Az év vé­a legváltozatosabb élénk szi- géig hárommillió forint érté­nekre, türkiz, égszínkék, pi- kű Ilyen egyedi kisbútor ke­ros, aranysárga színekre fes- rül ki az üzemből, kétszer tették. annyi, mint a műit évben. Az üzem műszaki dolgozói Ezeket a bútorokat elsősor­egyéb újfajta kisbútor-dara- ban Budapestre szállítják a bokát is terveztek már, így Lakásművészeti Bolt meg­például különféle műanyag, rendelésére. NAPIRENDEN: Egy státusz megszűnése E1! év december 31-ével mind a há­rom kerületi tanács állományában megszűnt a szülésznői "státusz*, avagy ál­lás. S e naptól kezdve nem működnek a sok emberöltő óta bába néven ismert egészségügyi dolgozók. Mi lett e szakma utolsó képviselőivel — kezdjük talán itt. Nos, továbbra is megbecsült egészségügyi alkalmazottai városunknak, csak más be­osztásban. A körzeti orvosok irányítása mellett házi betegápolói feladatot végez­nek. A járóképtelen betegeket ellátják gyógyszerrel, gondoskodnak a tehetetle­nek tisztántartásáról, vezetik a láz-görbé­ket, ápolják a rászorulókat, s egészsége javulásáról, vagy romlásáról tájékoztatják az orvost. Segítik ezzel annak munkáját, utasításainak végrehajtását, könnyítik a gyakran túlterhelt szolgálatot. De más is van emögött az Intézkedés mögött. Először nézzük meg a statisztikát, mielőtt levonnánk a következtetést. Szegeden 1959-ben négyen szültek oda­haza. 1960-ban három édesanya hozta ott­honában a világra gyermekét. A többi sokszáz asszony mind a városból, mind pe­dig a járásból a klinikát, kórházat kereste fel. Egy dolog biztos: azért volt ez le­hetséges, mert volt hely a számukra. De nem is idegenkedtek, mint régen a kór­házaktól. Nőttek az igények: mindenki a higiénikusabb, biztonságosabb környezet­ben, szakorvosi felügyelet mellett kívánt új életet adni. S nagyon okosan: sok-sok újszülött serdült már fel, s vált vidám, csacsogó gyermekké, aki különben nem ismerte volna meg a világot, mert kompli­kációk álltak elő a szülésnél, vagy egyéb, odahaza elháríthatalan veszélyek fenyeget­ték az életét. S még egyet. A váratlan szülések ma már ritkák. A legtöbb terhes anva Idő­ben, előre felkeresi a kórházat, klinikát Az egészségvédelmi szolgálat rendszeresen őrködik a leendő anyákon és azok mag* zata fölött. Tanácsot adnak a kerületek­ben, felvilágosítják az asszonyokat, s az állandó vizsgálatokkal csaknem teljes pon­tossággal meghatározzák a szülés idejét. Nem nagy dolog egy -státusz* megszű­nése. Nem is érintett, csak három dolgo­zót. De ez az egyszerűnek látszó intézke­dés egész korszakot zárt le, s arróll mesél, az értő füleknek: más a mi életünk már, mint amilyen régen volt... K. B. A »bérplafon« fékezte az ecsetgyári versenymozgalmat . Januártól változtatnak a visszásságokon Már megszokott és termé- tanács ipari osztálya — az Az üj lehetőségekben éppen szetes jelenség, hogy a szo- Ecsetgyár felügyeleti szerve ezért egyformán bízik Matók cialista brigádok felajánlá- — már a szeptemberi vizs- Mihályné, a lyoni ecsetmű­saik alapjaként termelési át- gálát alkalmával megállapí- helyes munkacsapatának ve­lags zúzalékuk emelését vát- totta, hogy a darabbérekhez zetője, vagy Bagi Gyula, a 1 alják. Termeszetesen, mivel tartozó normaidőt a munka- szakszervezet termelési fele­eLsősorban a munkában kell kategóriák alapbéréhez tartó- lóse, akire addig nemegyszer helytállnia sőt példát rnu- 2Ó normaidőnek megfelelően p visszáBsaeoi, eondia nehe­atai annak, aki nagy célo- kell átdolgozni. Az átdolgo- e v,ssza6sag0k S°ndja nehe­kat tuz maga elé Mar meg- ^ eredményeképpen a tel­szokott, hogy minden szegedt jesítményszázalékok valósak J®82™* 8 lesznek, és az eddigi száz szocialista brigádok tegjai. százalékan alul futatott JEl*?61 caZérLa^d'.mlnt hetven dolgozó helyett például a Szegedi Ecsetgyár- mindössze 4_5 marad_ aki zedett. F. K. Moszkvics-javításokat is végez 1961-től a szegedi autójavító A XI. Autójavító Vállalat végzik el. Minthogy a szer­a gépkocsik javítását keret- ződött felek száma is' kö­szerzödések szerint egy évre rülbelül kétszerese az idei­elore vállalja. A jövő évre . . ... , előre vállalja. A jövő évre szó- nek- a ^vitások mennyisege ló szerződéseket a napokban is megduplázódik, s a terv kötötték meg mintegy 130 szerint mintegy 276 Csepel, különféle Csongrád, Békés, 50 Moszkvics gépkocsi, va­Bács-Kiskun, Szolnok, Tolna, lamint 220 motor és egyéb valamint Somogy megyei fődarab kerül javításra a üzemmel, Intézménnyel. Kö- xi. Autójavítónál, zöttük szerepel hét autőköz- Idej tervét már teljesítette lekedési vállalat; a szegedi, a szegedi autójavító, és a békéscsabai, bajai, kecske- keretszerződésekben vállalt méti, szolnoki, kaposvári és valamennyi javítást elvé­szekszárdi, számos gépállo- gezte. más, termelőszövetkezet, áj­Bevált a szegedi szövött perionkötél A Szegedi Kenderfonógyár kötél- és hólókészítő üzemé­ben a hagyományos mód­szertől eltérően nem fonás­sal, hanem ügynevezett kör­szövéssel készítenek perion­kötelet a balatoni vitorlá­zóknak, halászoknak. Az űj technológia és a szintetikus műanyag alkalmazása több­szörösére növeli a kötelek szilárdságát, tartósságát. A mintasorozatok jól bevál­tak, s az üzemben rátértek az ilyen cikkek tömeges gyártására. A jövő év első három hónapjában már ne­gyedmillió forint értékű szö­vött perionkötelet gyártanak az üzemben. Iaml gazdaság, földműves­szövetkezet és még számta­lan szerv. A felsorolt vállalatok va­lamennyi Csepel gyártmányú Diesel tehérgépkocsiján és — 1961-ben először — Moszk­vics személygépkocsijón a nagyjavításokat Szegeden ban, ahol semmi érteim® a normát valóban nerr! tel­í? ^J^J^ÍT jesíti. Tehát így megszűnik nató Hogy miért nem? Azért, annak látezata hogy a pla„ mert az ervenyben lévő bé- fon száz alatt van. rezré. rendszer akadalyozo- Ezt a vált0ztatást már ke­emelke" resztülvitték a gyárban, de désenek, tehát gatja a mun- a plafon azért ^ plafon kaveraenynek is. maradt, amit most már vég­I termelékenység ^fi™, "S^SÍ növelésének gátja kiterjedő munkafényképezés Az Ecsetevárban kialakult ,lesz' azutan — az új famű­„„ hely berendezésével kapcso­plafonberezes eredete meg az . , , ,.. . ellenforradalmat követő ?tbanf ~ "°k technológiai időkre nyúlik vissza, amikor változtatás, valammta fe­a műszaki normákat eltö- laz"U rendezese ko­röltek. A plafonbér csak Ez "" olyan ki­egyetlen dologhoz volt jó: az ékezik ' 7 haSZnoSnak engedélyezett átlagbér meg- g tartásához; de a termeirét KjveZBtŰ Utak nagyon károsan befolyásolta. Az időegység nem aranylott Szó van az úgynevezett a bérhez, s emiatt olyan degresszív bérezési rendszer furcsa helyzet alakult ki. bevezetéséről is, január el­hogy papíron a munkások sejével. A vállalat munka­fele nem teljesítette normá- ügyi előadójának, Makra ját Pedig a látszat csalt. De elvtársnak az a véleménye, mi értelme ilyen látszatok hogy feltétlenül segít majd fenntartásának? a termelésen, nem szorítja Már régóta érezték a hely- vissza a termelékenység fej­zet visszásságát az üzem ve- lődését, mint a bérplafon, zetői, de ahelyett, hogy gyö- ugyanakkor azonban a bér­keres fordulatot határoztak alaptúllépré veszélye sem volna el sokáig csupán fol- növekszik meg túlságosan, tozgatták a rossz módszert. A degresszív bérezési rend­Ilyen foltozgatás volt egyes szer kimunkálása még tart, dolgozók plafonjának állán- az eredmény előre nem tud­dó változtatása. Ha például ható pontosan, de egy mar új ember került az üzembe, bizonyos: .az üzem kilépett egy idő múlva emeltek bér- az évekig tartó egyhelyben plafonján, és a begyakorlott- topogásból. s a kísérletek, a ság fokához mérten erre törekvések jó irányba mu­még .többször is sort kellett tatnak. Ez a megállapítás keríteni. Másutt viszont nor- csak a bér- és normakérdé­maszorítást alkalmaztak sekre vonatkozik, hiszen az időnként Az Ecsetgyárban üzem jó munkája egyéb vo­1957-ben 5,76 forintos, 1960- natkozásban mindig is közis­ban pedig 6,02 forintos át- mert volt. lagórabérért dolgoztak a Azzal kezdtük, hogy a munkások. Szegedi Ecsetgyár szocialis­ta címért dolgozó brigádjait, IZ elSÖ lépesek sőt az egész üzem verseny­Az egyéni bérplafon meg- mozgalmát visszatartotta a bukott. Bukását a fejlődés plafonrendszer. Ezt a brl­üteme kényszerítette ki. A gádtagok érezték leginkább. Kitüntető vörös zászló a szegedi karhatalmistáknál Ünnepélyes ifjúsági napon vették át a KISZ Központi Bizottságának vándor zászlaját Szombaton délben fiatal aki K o c z k a József száza­karhatalmistákkal telt még dos bevezető szavai után a MÁV szegedi Petőfi £án- ünnepi beszédet mondott, s dor Művelődési Otthona. Un- méltatta a szegedi alakulat nepélyes alkalomra, ünnepi sikereit, az 1959—1960-as ki­ifjúsági napra gyűltek ugyan- képzési évben elért eredmé­is össze a szegedi karha- nyeit. Hangoztatta, hogy talmi alakulat fiataljai, hogy méltóképpen vegyék át a KISZ Központi Bizottságá­nak díszes vándorzászlaját. Ezt a zászlót az évi kiképzésben leg­a KISZ mindenkor szá­mít a fegyveres testületek Nagy jó iskoláját kijárt fiatal- kívánt zászló megtartása ls ösz­tönzi őket. Így tehát hasznos és szép verseny szélesedhet ki valamennyi karhatalmi alakulat fia­taljai között. A karhatalom országos pa­rancsnoksága nevében Kálmán alezredes továbbra is erőt, egészséget a zászlót elnyert szegedieknek, s rövid beszé­de után különféle jutalmakat nyúj­tott át a kiképzésben leg­inkább kitűnt 28 karhatal­mistának. . o kmisriMH fnr uauiiagj c A bensőséges hangulatú s első zben ai budapesti for- dalml karhatalmi alakulat ünnepség végén Ferka rada mi karhatalmi ezred kiszescj nevében átadta a MihaPy 8 8 a szegedi Most egy ev utan vándorzászlótj s kijelentette, karhatalmi alakulat pa­töluk hódítottak el a sze- hogy ha most meg is vál_ rancsnoka _ akit eredmé­gedieK. . . . nak tőle, de arra töreksze- r.yes munkájáért ugyancsak ™nkat. nek, eredményeikkel ismét m0st tüntettek ki Szolgálati zászló átvételének ünnepe- kjérdemeljék. A szegediek Érdeméremmel - vörös sza­lyes aktósán a megye és a nevében a zászlót átvevő la j diszitette fel a KISZ város tobb vezetője is meg- Csziár György) az aiaku_ Központi Bizottságának ván­jelent — Abraham Antal a ,at KISZ.bizottságának tit- dorzászlaját. A DlVSZ-in­Csongrád megyei pdrtbrtott- kára viszont arról szólt, hogy duló közösen énekelt dalla­ság osztályvezetője Biczo a szegediek -ezután is oda. maival fejeződött be az ifjú György, Szeged m j. varost adóan teljesítik kötelezett- karhatalmisták emlékezetes tanács v. b.-elnöke, Agos­jaira, akik a polgári életben is ha­... . . . . - . . ,„ tározottan, bátran segítik ^•STÍ^flSk^ ntajd a KISZ feladatainak megvalósítását. Nagy figye­lemmel kísért beszédét kö­vetően K u c 7. i k Károly hadnagy a budapesti forra­hatalmi KISZ-bizottság cs a hozzá tartozó ifjú kar­hatalmisták kitüntetésére alapították, (Vándarla dai uk Az őszi égen darvak ván- át rendeltetésének új mun­dorolnak, az őszi építkezése- kahelyén, a szalámlgyarí rak­ken viszont a daruk. Még tár toronyépületén. Egyelőre néhány napja a Korányi rak- a torony még nem torony, parti bérház mellett magaso- csupán az alapozást és a dott az egyik, s nemsokára rá pince kialakítását fejezték pedig már felszerelve adták be. A pince födémjéig úgy­nevezett monolit szerkeze­lekből áll a ház, de az Épí­tőipari Vállalat előregyártó telepén gyors ütemben folyik a további szerkezetek gyártá­sa. A majdan 40 méter ma­gas raktárépület már csak azért is számot tarthat az érdeklődésre, mert Ilyen ma­gas ház nem sok épült még az országban — előregyártott elemekből. A darun kívül másik épí­tőipari gép is vándorútra kelt a napokban. Miután a Kálvin téren dolgozó marko­ló ott már elvégezte munká­ját, két nap óta a Bécsi kör­útra helyezték át. Azon a helyen ugyanis, ahol még néhány hete házat bontottak a társadalmi munkások és ahonnan a Béketelepi párt­ház építéséhez szükséges tég­lákat szállították el. három­emeletes, négyszekciós szép bérház épül majd, mintegy 44 lakással. Idén — ha az időjárás engedi — nemcsak a földmunkákat végzik el a Csongrád megyei Építőipari Vállalat munkásai, hanem az alapozáshoz is hozzákezde­nek. A ház egyébként jövő novemberre készül el. ton József, a KISZ Csong­rád mecvel bizottságának titkára, Deák Béla, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára —, valamint képvi­seltették magukat a társ­fegyveres testületek, velük együtt a szovjet hadsereg képviselője és eljöttek az or­szág többi karhatalmi ala­kulatainak küldöttei. A KISZ Központi Bizott­ságának képviseletében Nagy Richárd, a Központi Bizottság titkára jelent meg, ségeiket, amelyre ezután e ünnepsége. Űj gyalogjárdák Szent István-telepen Mintegy másfél hete folyik már nagy lendülettel a munka a telepen lakók nem kis örömére. A III. kerületi tanács jelentős költséggel még ebben az évben a telep valamennyi, még kövezetlen utcáján új téglajárdát ké­szíttet az utcák mindkét ol­dalán. Mint a tanács építé­si és közlekedési osztályán megtudtuk, ezeknek a mun­káknak egy részét már évi tervén felül végezteti el a tanács, mint ahogy terven felüli munkaként végzik el Mihályteleken a Sztálin ut­ca gyalogjárdájának aszfal­tozását is. Szociális beruházások az újszegedi szövőgyárban Dél-Magyarország egyik legnagyobb és legrégibb tex­tilgyárában, az Újszeged! Kender- Lenszövő Vállalat­nál a napokban több új, kor­szerű létesítményt adtak át, amelyek közvetlenül vagy közvetve javítják a dolgo­zók munkakörülményeit. A felszabadulás után épí­tett mosdók már szűknek bi­zonyultak, ezért most 700 ezer forintos költséggel mo­dern csempés fürdőt építe­nek. A női öltöző már elké­szült. Ugyancsak átadták az új rendszerű víztornyot, az ötven köbméter befogadóké­pességű hidroglóbust, amely a többi között a fürdőt ls ellátja nagy nyomású víz­zel.

Next

/
Thumbnails
Contents