Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-10 / 291. szám

bmM, UN. derembe*- lé. 2 Kádár János elvtárs beszéde az országgyűlés pénteki ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) lyfik az üzemekben; a dol­gozók széles körével vitat­juk meg. Nagyon jó tapasz­talatokat szereztünk. Ha megkérdezzük a dolgozókat, kelí-e több termék, több iparéikk, több élelmiszer — feltétlenül azt mondják, hogy kell. Rövidítsük a munka­idót? Feltétlenül rövidíteni akarjuk. Mi is azt akarjuk — miként a szovjet dolgo­zók —, hogy mielőbb elér­jük a hétórús munkaidőt Akarjuk rendszeresen emelni az életszínvonalat? Akarjuk és akarják a munkások is. De hogyan lehet rövidí­teni s munkaidőt, hogyan lehet tovább emelni az életszinvonalat? Csak több­termeléssel, csak jobb és gazdaságosabb munkával! A normának nem az a cél­ja, hogy mi a munkásoknak kellemetlenséget okozzunk, hanem az, hogy a munkás­ság, a dolgozó nép élete év­ről évre szépüljön, gazda­gabb és jobb legyen. — A kormány, illetőleg a kormány szervei az egész nép előtt vállalják a felelős­séget, amikor kijelentjük, hogy a normákat rendszere­sen módosítani, tökéletesíte­ni kell Mi vállaljuk a fele­lősséget, amikor azt mond­juk, hogy ahol a munka feltételeit sikerült javítani — akár új technikával vagy a munka jobb megszervezé­sével, akár például jobb nyersanyaggal —, ott ezzel párhuzamosan a normákat is állandóan javítani kell. A helyi vezetőnek ugyan­akkor vállalnia kell a kez­deményezést is és a felelős­séget is annak eldöntéséért, hogy a saját üzemében mi­kor érkezett el a normák módosításának az ideje. A mezőgazdasági termelés növelése :— alapvető feladat Kádár lárma elvtárs ez­után hangsúlyozta, hogy a népgazdaság általános fel­lendítésének számos feltéte­le adva van. Mindenekelőtt maga a SBOcialista rendszer, a párt és a nép összeforrott­sága, a helyes gazdaságpoli­tika, valamint a tömegek ön­tudata, tettvágya. Ez hatal­mas erő. — A népgazdaság további gyorsabb fejlesztése alapve­tően a mezőgazdasági terme­lés előrehaladásától függ. A számok azt mutatják, hogy míg az ipar termelése a fel­szabadulás előttinek három és félszerese, a mezőgazda­sági termelés csupán 20—22 százalékkal nőtt Ezért nyilvánvaló, hogy a me­zőgazdasági termelés erő­teljes fellendítése a nép­gazdaság általános fejlődé­sének és a nép életszín­vonala gyorsabb emelkedé­sének alapvető feltétele. — Az imperialisták és ki­szolgálóik gyakran szemünk­re vetik, hogy -a régi rend­szerben Magyarország fél Európát ellátta gabonával, mos* pedig varrnak eszten­dők. amikor még be is kell hozni gabonát*. És persze szitkot, átkot szórnak új rendszerünkre. Nékünk azon­ban nyugodt a lelkiismere­tünk. Való igaz, hogy a Hor­thy-rendszer idején Magyai" ország jelentős gabonaexpor­tot bonyolított le. De ho­gyan? Ugy, hogy — habár a régi statisztikák szerint 'a ke­nyér fő élelmezési cikk volt hazánkban — milliószámra éltek Itt dol­gozó emberek, akik éhez­tek, még a mindennapi ke­nyerük sem volt meg. Magyarországon annak ide­jén külterjes gazdálkodás folyt, s a gabona vetésterü­lete ls nagyobb volt A ve­tésszerkezet azóta változott Az ország adottságai olya­nok, hogy a megváltozott vetésszerkezet és a megnö­vekedőt* fogyasztás mellett is meg tudjuk termelni sa­ját magunk kenyerét Egy­két éven belül el ls keli ezt érnünk. A későbbiekben ex­portálni is tudunk. De ez teljesen más jellegű export lesz. mint hajdanában. Ml úgy exportálunk Mező­gazdasági termékeket, hogy közben a nép rendesen él­jen, bőségesen táplálkoz­hassak. Az emberek me már nálunk rendesen táplálkoznak; most még egy kicsit jobban kell dolgoznunk, hogy megfelelő mértékbon exportálhassunk mezőgazdasági cikkeket la A mezőgazdasági fejlődés és a tulajdonviszonyok A mezőgazdaságban bo­nyolult a fejlődés útja A termelés eredményeitől nem választhatók el a tulajdon­viszonyok, Illetve az azok­ban . bekövetkezett változá­sok. Utalok az Iparra Ami­kor a burzsoázia — 1945— 1948 között — látta már, hagy hatalma végóráit éli, csökkent az ipari termelés, s amikor a munkásosztály átvette a gyárakat, bizonyos ideig tartott még ez a fo­lyamat Nagyon jól emlék­szem arra, hogy amikor há­rom nagy gyárat átvettünk, az ellenség azt ordította: az­előtt hasznothajtó üzemek voltak, az étvctel után pedig ráfizetésesek. És — biz, is­ten — ráfizetésesek is vol­tak. (Derültség.) A régi veze­tés kivonult, és — sajnos — a műszáki káderek egy ré­szét is befolyásolni tudta. A munkásosztálynak olyan em­bereket kellett odaállítania, akik telve voltak forradal­mi lelkesedéssel, szolgálat­készséggel. a nép ügye iránti odaadással, de soha életük­ben nem vezettek gyárakat Időbe telt, míg beletanul­tak. És nézzék meg ma ezeket a munkásosztály által ve­zetett gyárakat: a nemzett jövedelemnek tfthb mint hetven százalékát adják. (Nagy taps.) . Méglnkább így van ez a mezőgazdaságban. A tulaj­donviszonyok változása át­menetileg zavaró tényező­ként hat a termelésre. Igy volt ez akkor is, amikor fel­osztottuk a régi tőkés, föl­desúri, egyházi nagybirtoko­kat Akkor is visszaesett a termelés, de utána egyenes­be Jutott Most a birtokviszonyok változása más jellegű és nem kell, hogy döntően kihasson a termelésre. Miért mas jellegű? Mert an­nakidején a feudális-tőkés­osztályt egy másik osztály, a parasztság váltotta fet a tu­lajdonban. Most azonban a kisparasztságot nem váltja fel másik osztály, mert más­fajta formában övé maradt a föld. Ezérj mondjuk, hogy le­hetséges egyidőben a ket­tős feladat végrehajtása, vagyis egyidőben megoldha­tó a .mezőgazdaság szocialis­ta átszervezése és a termelés növelése. Ma már az élet té­nyei bizonyítják ezt. Ha pe­dig a szocialista átszerve­zés alapvető munkáján túl vagyunk — bár nem kicsi, de — könnyebb feladat lesz a termelés további fellendí­tése. — Losonczi és Fehér elv­társak .beszéltek arról, hogy a még egyénileg termelő dol­gozó parasztoknál átmeneti bizonytalanság mutatkozik. A nép, az ország cs a pa­rasztság érdeke, hogy meg­szűnjék a termelésre ká­rosan ható bizonytalanság, s fejezzük be a mezőgazda­ság szocialista átszervezé­sét — Mindenki túdja, hogy az idén olyan esős ősz volt, amire szinte emberemléke­zet óta nem volt példa. — A tőkés világban a kapita­lizmus korbácsa hajtja mun­kára az embereket Nálunk ez már ismeretlen fogalom. Ismeretlen a tőkés világ hajszája, ismeretlen a kö­nyörtelen taposás. Hazánk-^ ban egyre inkább előtérbe" lép az újtípusú paraszt buz­galma, munkaszeretete, ön­tudata. Ennek köszönhetjük, hogy bár okozott kárt ez az esős ősz, mégis kétmillió-há­romszázezer holdon elve­tették az'őszi gabonát! A parasztság nagy munka­gyözelme ez, erősödő öntu­datának bizonyítéka. — A népgazdaság általános fejlődése — ismétlem — meg­követeli a mezőgazdasági termelés fellendítését, ez pe­dig a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének befe­jezését Ami • szociálist? átszer­vezés előttünk álló lépé­sét illeti, ahhoz sok hasz­nosat ad a mögöttünk levő két év tapasztalata. A szocialista átszervezés két esztendejében — az 1958— 59-es és 1959—«0-as télről beszélek — elért fejlődés számai Impozánsak. 1958 de­cemberében a megművelt földnek körülbelül tíz szá­zaléka volt a termelőszövet­kezeteké. Egy évvel később 35 százaléka, még egy évvel később pedig több mint hat­van százaléka. A fejlődés előre nem látott nagy ütemű volt Elvtársaim! Gondoltuk volna-e, hogy a fejlődés ilyen Jendületes lesz? Nem gondoltuk. Mielőtt Moszk­vába utaztam, meglátogat­tam általam nagyon tisz­telt barátomat, Dobi elvtár­sat, aki sajnos, még most is kórházban van. Sok min­denről beszélgettünk. Emlé­keztettem őt arra. hogy egy régebbi találkozásunkkor megkérdezte: "Na Jó, most már van megint erős nép­köztérsaságunk, de azt mondd meg nekem, mikor lesz Itt erős termelőszövet­kezet?* ö a szocialista gon­dolatnak. a szövetkezeti mozgalomnak nem tegnapi harcosa. Sok vihart átélt életében, de mindig hű volt ehhez a gondolathoz, ehhez az eszméhez. Legutóbb em­lékeztettem erre a beszél­getésünkre. Azt felelte: "Emlékszem. Mennyi ideje annak a találkozásunknak?* Két esztendeje! S most a művelt földterület háromne­gyedrésze szocialista nagy­üzemi gazdaság! Hát nem történelmi, forradalmi győ­zelme ez a magyar népnek? S ennek a győzelemnek a* igazi nagyságát nem is az mutatja, hogy megszü­letett, hanem az. ahogyan megszületett. Mint tudják, az idén New Yorkban jártam. Ott, mint ENSZ-küldöttnek. kézbesí­tették nekem egy disszi­dens magyar ügyvéd köny­vét, amelyet az ENSZ ülé­séig gyorsan összepofozott, befejezett, aztán valamelyik állani pénzén kinyomtatták és a küldöttek között szét­osztották. A könyv címe valahogy ügy hangzott, hogy "Lábbal tiporják Magyar­országon az emberi jogo­kat*. A könyv nagy része a mezőgazdaságunkban bekö­vetkezett változásokkal fog­lalkozik. A szerző azt mond­ja: a kommunisták erőszak­kal érték el az elmúlt két évben bekövetkezett válto­zást és ennek fő formája lélektani erőszak volt. Ha dolláron eltartott ellensé­günk egyebet nem tud ki­szopni az ujjából, mint azt, hogy a mezőgazdaságban bekövetkezett fejlődésnek a fő mozgató ereje a "pszi­chológiai erőszak* volt, akkor ml nyugodtan mondhatjuk, hogy a be­következett fejlődés a dol­gozó parasztsággal, dolgo­zó népünkkel a legteljesebb egyetértésben ment vég­be. (Nagy taps.) F.z nagy győ­zelem. Erre büszkék va­gyunk! Ez az egyetértés ad nekünk erőt további mun­kánkhoz. —• Ennek az eredmény­nek a világ minden orszá­gában örülnek a testvére­ink. A magyar nép e ha­talmas győzelmének szívük szeretitek bennünket job- bírják gazdaságilag a «*»• mélyéből örülnek a kom- ban, mint mondjuk 195Ó cialista átszervezést Olyaa­munista és munkáspártok, novemberében — valahogy mit is fecsegnek, hogy: le* Imperialista ellenségeink vi- már több tisztelettel kezel- bélyegzik nálunk a százfo­szont — akik most sem nek bennünket. rlntost, meg lefoglalják . . , , , . ,, majd a disznókat Kitalál­ni forradalmi erők regi alma ták azt is, hogv emelik majd • - | a közlekedési "díjakat. Még raiOSUl meg ^ o]yat hallottam: nem en­, . ., , , , _ ,, gedik vissza Moszkvából — A még egyénileg dol- parasztlánnyal, vagy netán Kádárt (derültség) No® ha­gozó parasztt.estvéreinkkel filmszinésznővel találkozik-e, zajöttem. Itt vagyok ' (de~ íolytatott megbeszélés és mert bizony úgy, külsőleg rülts.éR) ' egyetértés alapján ezen a nem sok különbség van már _ Komolyra fordítva a télen befejezzük a tömeges a kettő között. szót: rengeteg üdvözletet szervezest, ez azonban nem A magyar parasztember hozUjm szovjet emberek­jelenti a szocialista atszer- ma mar gényli a kulin- tóJ ^ ^ barátalnktóh vezes befejezései is. A to- rat, igényli a civilizációt. Nagy_nagy szeretette! meges szervezés befejezése A szocialista öntudat egy ^ megbecsüléssel fogadták után egy, vagy másfél esz- jellemző példáját mondta el mindenütt küldöttségünket, tendő kell az új termelószö- nekünk Prantner elvtárs Beszéltünk Hruscsov elv­vetkezetek megszilárdításé- Tolna megyéből. Vihar jött társsal és más szovjet elv­hoz. Ha azon is túl vagyunk, és a lekaszált széna ott volt akkor elmondhatjuk, hogy a földeken. A faluból az hazánkban leraktuk a szo- emberek rohantak a föl­cialista társadalom alapjait dekre, hogy megmentsék a — Nagy dolog lesz az, hogy szénát ezt a valóban mély forradal- Olyan ember futott elől, aki egy évvel korábban társakkal, a kfnai elvtár­sakkal, köztük Lln Sao­tsi elvtárssal; szomszéda­inkkal, köztük Novotny és Dcj elvtársakkal, Thorez elvtárssal - eBy„ - és mondhatom, hogy a ri­a szövetkezetbe imát Ezután a párt, az el­nöki tanács, a kormány, a tanácsok minden erejüket a termelés, a kultúra fejleszté­sére fordítják. elvtársakkal. Egyik sem mulasztotta el, hogy kifejezze örömét a magyar nép boldogulása láttán, és lelkünkre kötöt­ték, hogy adjuk át szívé­lyes, testvéri üdvözletüket és sok-sok jókívánságukat. (Hosszantartó nagy taps) — Amd viszont a rémhí­gazdaságl helyzetünk egész­séges és a rémhírterjesz­tők összes okoskodása el­lenére még egészségesebb lesz, • mi átalakulást — amely tíz esztendővel ezelőtt kezdődött nálunk — ezen a télen lé­nyegében befejezzük, s ez- semmint zel sok-sok kommunista fon- lépjed, radalmár, becsületes magyar S most torkaszakadtából hazafi álmát és akaratát kiáltotta: "Emberek, védjük teljesítjük. meg, ne hagyjuk, ez a A magyar dolgozó nép már mienk!* íme, így változik 1919-ben is a szocialista meg a magyar ember, nagyüzemmel akarta fel- — Ami viszont azosztály­cscrclni a feudális nagy- ellenséget illeti, hát mit tud birtokot, csinálni? Az imperialisták . . . .. mert ebben látta felemelke- tehetetlen dühükben napi­désének, boldogabb jövöjé- renden tartják például az ho^r a százforintost n«n bé­nek távlatait ENSZ-ben az úgynevezett lyeczik le, a disznókat nem — Mi most megvalósítjuk magyar kérdést foglalják le; a forradalmi erők régi ál- Attól természetesen ml lé­tezünk,, erősödünk is, bol­dogulunk is, nyugodtan építjük új, szocialista ren­Agitálnak is, rádiókat ls •nagy°bh A munkások, parasztok, ér- tartanak fenn. És termesze- hWik bwább . Vz telmiségiek minden ercjü- tes nem riadnak vissza » P?™ * jövőt tekintve továb­ket arra összpontosíthat- rémhírek terjesztésétől sem. bi felemelkedést a legkőze­ják, hogy minél többet Ezzel ls szeretnék hátráltat- lel>bl napokat nézve pedig borzunk kl a magyar föld- nl szocialista fejlődésünket, rendes, nyugodt családias bői, Ilyesmivel foglalkoznak: baj karácsonyi ünnepek elé néz. minél többet teremtsünk, al- van — mondják — a ma- Ez a helyzet most S ami a kössünk az iparban, a mező- gyar gazdasági helyzettel fejlődést illeti, töretlen le** gazdaságban, a kultúrában, Aztán hozzáteszik: nem a jövőben, hogy minden szempontból . . előre haladjunk az élét min- Nyíltan beszelünk nenezsegelnkrol den területén. — Mély meggyőződésem, — Szólnom kell azokhoz hogy egész munkásosztá- a honfitársainkhoz, akik lyunk és dolgozó parasztsá- időnként felülnek a rémhí­gunk nagy többsége helyes- reknek. li az átszervezés befejezését Érdemes lenne összeállí­taniuk egy hosszabb jegy- S ettől nem fogunk eltérni, zéket. hogy a fclszabadu- mert ez a helyes kommiulis­lás éta hányszor és hány- ta gyakorlat! féle rémhírt hallottak, — Vannak a fejlődés köz­levő maradiság. Ezt tartom mert ^ hajlandók vagyunk ben akadályok <s. A leküz­a legnehezebb akadálynak. ftzt ájiarnköltsógen is ki- désükre rendelkezésre allo Nem szabad megfeledkez- nyomtatni és' terjeszteni, erőkről beszélve engedjék nünk arról sem, hogy osz- (Derültség) meg- hogy rnÍT,deriek elütt tályellenségelnk is szeret- _ Mi nyíltan beszélünk a a kommunisták és a párton­nének még akadályokat nehézségeinkről is. Népünk- kívüliek szövetséget emlit­raknl szocialista fejlödé- nek történelme során sok- Ez ,a ™ erőnk, sünk útjába. szer volt olyan kormányzata, az "Elnöki Tanacsban, a A maradiságot felvilágosi- vezetősége vagy vezetője, kormányban epi»ugy, mint tó munkával kell és lehet aki azt adottá, hogy min- & az országgyűlésben es legyőzni. Sok ténnyel érvel- dpfl rendben van. de semmi valamennyi fontos tarsadal­hetünk. Többek között az űj ^ volt rendben. Sajnos, mi Intézményünkben. Sze­szocialista magyar paraszt- ^^ a gyakorlatnak némi öcsére mindinkább taa.a­ember példájával! Már a árnyéka átvetódött a felsza- kul nalunk .f2 ,a J^ka*, legkisebb faluban is vannak badu]ÁS utánl időkre is. Bi- hogy azt szidjuk, ata am­ilyen parasztemberek. Mi ál- ^ volt olyan helyzet, nyókál> yagy uroS£ZU ,do falában többet beszélünk a kommunisták által ?k', ané^í' h°gy ^km^L­munkába későn járókról, irányított kormány is mon- J*1 lennenk an;a- hogy Parl' mint azokról - pedig sok- dott oIyasmit, hogy ez. vagy tag-e vagy pártonkívüli kai többen vannak — aluk- az rendben van de az em- — A mindennapi munká­nek megváltozott a gondol- ^k tudták, látták, hogy ba" .,éppdgy:. a vezető lcodásuk és már szocialista nincs rendben testületekben összeforrnak módon élnek és dolgoznak. _ Mi mo6t a helyes aya- nalujlk az emberek, pártta­— Méltó az írók tollára koriat? Mi sokkal helyénva- 8°k, Pártonkivüliek. * ez tár­a magyar faluban bekövet- ,óbbnak és jobbnak tartjuk, sa')alTr,unk igen nagy ereje, kezett változás. Nemrégiben hoev szakszervezetekben példa­itt járt nálunk egy neves f™ - ... - . . "1 körülbelül 250 000 funk­ha osszcgyulunk tanacs- ciónárius tevékenykedik, be­kozni. akkor ne arról be- ]eértve az egyszerű bizabnia­szeljunk. ami rendben van. kat is akik a mimkapad inkább lovahbra is min- me)lett dolgoznak. A 250 000 dfg azzal foglalkozzunk. emberből körülbelül 70 sza anu nincs egeszen rend- „dék pártonkívüli és el­döntés (apsviharC vagy némi kis fejcsóválás! — mindenben mindig a tö­megekkel együtt politizá­lunk. Van erő, amely ezzel szem­benáll? Az egyik fékező erő a becsületes dolgozó embe­rek gondolkodásában is meg­nyugati filmszakember: egy — a harmincas években ki­vándorolt — magyar, ski azt mondta, hogy neki fogalma sincs arról, ml a marxizmus, de va­lami nagyszerű az, ami ben, mondhatjuk: segítik a part IWIIII tat**; J a«va M •*'... | J ' « ebben az országban törté- ami nehézség, ama akadály, politikáját. Vagy vegyük a nik az emberek boldogu- baj, amit le kell küzdeni. Kommunista Ifjúsági Szövet­lásáért. Ma minden honfitársunk ál- seget. Félmillió tagja közül A7 ő szávait idézem- »Még tálában tűrhetően él. An- körülbelül 10 százalék part­akik inkább panaszkodnak, nakidején, mikor nem élt tag. mint dicsekednek még valami rózsásan, elcsodalko- Veliik együtt a párfonkí­azok is úgy élnek — mon- zott: miért mondják neki, viili fiatalok százezrei kép­dotta —, hogy az ember hoSy ő nagyon jól él; s le- viselik es hajtják végre » nvugödtan kijelentheti ma- het- ho«-V most mea 11200 Párt politikáját, guk csodát csináltak ebben csodálkozik, hogy mikor lé- Hasonló a helyzet a nőmoz­az országban*. nyegében istenesen él, mi- g alom ban. A Hazafias Nép­ért beszélnek annyit a ne- front bizottságaiban 110 000 A% előrehaladás hézségekröl. Ehhez hozzá kell ember dolgozik Ezenkívül é* a- nsxtálvellen&é** szokni- Az a heIyes kommu- van körülbelül 200 000 nép­es osxiaiyeiiense^ msta gyakor]af. hogy min„ frontaktivista. Valamennyien — És ehhez még hozzáte- d,g az é,et á,tal napirendre dolgoznak, mozgós'tják a szem a következőket: Ha az íözött nehézségekkel foglal- tömegeket. ember szombaton — így | kozziunk. Ez azonban ne mondom szombaton és nem nyugtalanítsa az embereket, vasárnap mert már a falun hiszen négyéves tapasztala­is meghonosodott, a vikend tuk azt is megmutatta, hogy (derültség) — végigsétál a főutcán és látja ott- a fia­talokat, külsejükből nejiezen tudná megállapítani, hogy ha inl elhatározzuk, hogy a nép széles rétegeit érintő tettekkel bizonyítják eltö­kéltségüket, hogv a kom­munistákkal együtt tevé­kenykednek a párt politi­kájáért. — Ebben az összefogásban kérdésekről akarunk dön- van a ml erőnk, tenl — váltson ki az a (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents