Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

Péntek, ma. december t 2 Mezőgazdaságunk helyzetéről tanácskozott az országgyűlés (TolytaU* ta L oldalról) hat U olyan szövetkezetben, — Szövetkezeteink zöme ahol már az első év végén jól gazdalkodik. A közeljövő a Jövedelem nagyarányú kiegyik íontos feladata a ma osztására törekszenek? Az még gyenge szövetkezetek iiyen helyeken lassabban megszilárdítása. A szövetke- szilárdulnak meg azok a köa gazdaság fejlődése aztán lehetőséget adott, hogy a harmadik év végén már kialakulhasson az ötven Ezt a forintos munkaegységér- vább lehet százalékkal csökkent tavalyihoz képest. kialakítani: — formájában ls, tartalmában is szocialista mezőgazdaságot. A feladatok költségszintet ls to- nagyok, azonban ha helyecsökkenteni, ha gen hasznosltjuk' a rendelték, s ez tartós is maradt, még inkább felhasználják a kezésre bocsátott anyagi eszzeu elnököket - akik egy- zös aiapok, amelyek pedig _ Már a nagyarányú fej- ,gyakor,atl rákemberek jó közöket akkor meggyorsul a szerű parasztemberekből let- a későbbi évek nagyobb be- ,„,u lft lá tahh s/áz ló kezdeményezéseit. •- — — lek ezerholdas gazdaságok vételeit biztosítanák. . Az elmúlt két évben irányítói - továbbképezzük, Szabadjon itt a ba'rcsi Vö- K^S ^i/* forébb következetek r*. ban, azóta pedig tovább Termelőszövet- emelkedett számuk. A jól több mint hozamok növekedése a tera melés minden ágában; akhogy alkalmassá tegyük őket rt^ Csillag a feladat elvégzésére. kezet elsö zárszámadására ,„ J'J1 vei járultak hozzá a közös I- v^L^rL mukodo szövetkezetek tagsa- j^ruházásathoz gondolkodott, kor parasztságunk a termeMost a télen miiulen szö- hivatkoznom. Tizenegy évig g^ nem'ügy egymüliáró^forint^ sajáterő- lőgzövetkeze,ekben megtalál ja számítását, mert többet vetkezeti elnököt Az elsö voltam ott elnök, képzilnk. év végén tizenöt forintot i,vétől" evvosanáásra" meeíáVolt idö, amikor szövetkeze- osztottunk egy munkaegység- f, teink idegenkedtek a szak- ,re. pedig oszthattunk volna emberektol. Azóta megváltó- többet is. A második év vézott a helyzet: a jó szakem- gén sem nagyon erőltettük bert várják és megbecsülik, meg magunkat, mikor az Ezért tovabbra is küldünk osztozkodásra került sor, pea termelesben jartas s/.ak- dig akkor már |uszonöt daewbereket — elsosorban a rab jutott a közösben családonként. A hogy a belépés puszta téÉlni tudtak a nagyüzemben rejlő lehetőségekkei, megfogták a dolog végét, a családtagok is kivették részüket a munkából. gazdaságok beruházásaihoz. ^ bb lesz jö_ A tavalyi és az idet ered- .„ mények arra nek, hogy figyelmeztethelyesebb beruházási politikával, a rendelkezésre SL..*. 4«>wv« w fgy g ts^sá^ megszokta és még fyengén mukodo »zo- családonként. A nagy ser- megszerette a közös munkát, Joggal panaszkodnak szövet- sebben védekezünk a veiKezeieinKDe. , , , tésáUománynak biztosítottuk magáénak érezte a közös gaz- kezeteink, hogy — miközben nyi és rovarkártevők ellen, ~ A ^f. ., * takarmányt, • dálkodást az egyszerű, olcsóbb kivite- évente több milliárd értékű vedelme is. Alapvető feladataink közé tartozik a növénytermelés fejlesz#se, illetve a talaj táperejénfk álló anyagi eszközök át- növelése. El kell terjeszteni gondoltabh felhasziríl'sn- a nagyobb hozamú fajtókat, val még többet lehetett főleg a kenyérgabonánál, a volna építeni. kukoricánál, a baromfinál és a sertésnél. Ha eredményenövéHatalmas összegű anyagi segítség a legutóbbi két esztendőben A beruházásokról a többi padlások. istállók ellenére termelőszövetkezeteink fejlődése jónak mondható. Országszerte sok olyan fiatal szövetkezetünk van, amelyek már elsőéves munkájukkal — akár a termelési eredményeket, akár a ...... , , ,, . __ • . tagok jövedelmet nézzük - ***** elmondotta hogy az jobban elterjedt az olcsón maguk mögött hagytak egyes állam elmult két évben kivitelezhető szerfás és ehrac? szövetkezeteket is több anya® segítséget adott hez hasonló más építkezési sok tehetséges parasztéul- kbz^ ^^^„Jl1^^" módszer, ber bizonyította be, hogy "" ' képes több nagyüzemi gazdaság vezetésére. l tópv engedjek meg, hogy innen küldjem forró üdvözletem az eredményen munkát végző termelőszövetkezeti vezetőknek, a becsületesen dolgozó sóhoz, mint bármikor azhöidas e'őtt. Az erdészeti és vízügyi beruházásokon kívül, tavaly és Idén kereken 11,5 s-i .—i milliárd forint beruházást 33? kapott a mezőgazdaság. Ennek az összegnek csaknem felét közvetlenül szövetkezeti beruházásokra fordítottuk, de a mezőgazdaság állami Egy férőhely építési költsége ezzel mintegy 25—30 kihasználhasegyszeru, lezésű építkezéseket ajánl- többletterményhez juthajuk számukra — érvényben tunk. A kukoricatermeléslévő rendelkezéseink nem ben a vetésterület további egy esetben még mindig a növelésén kívül többi között drágább beruházásokhoz szo- az öntözés kiterjesztésével helyett rítják őket biztosíthatjuk a termésátlaBeruházáspolitikánknak te- B°k fokozását. Méris szép hát olyan irányt kell szab- eredményeket értek el legnl, hogy az adott anyagi jobb állami gazdaságaink és lehetőségeket még gazda- termelőszövetkezeteink: harmincmázsás kukoricatermést takarítottak be katasztrális holdanként. A megtermelt takarmányt gazdaságosabban kell felhasználnunk, hogy növelhessük az állattenyfeztés hozaLosonezi Pál ezután össze- majd méltatta az állami mait. A nagyüzemek kialakításával lehetőség nyílik arra is, hogy egyes növényeket ott termeljünk, ahol azok a leggazdaságosabban, a legnagyobb termést adságosahban suk. A feladatok nagyok, de gondos munkával teljesíthetők foglalta azokat a tényező- gazdaságok eredményeit és ket, amelyeknek döntő sze- azt a segítséget, amelyet a szövetkezeti tagoknak, közű- ae » .""r™ repük volt abban, hogy ter- termelőszövetkezeteknek lük is az asszonyoknak, akik melőszövetkeaeteink az idén nyújtottak. — Az állami gazderekasan helytálltak a nft- . ™'nt P6^ politikailag, ' szervezetileg, daságok _ hangsúlyozta vénytermelésben és további L 8 _ gazdaságilag egyaránt sokat ma már szilárd bázisai szo- ják. sikereket kívánjak munká- f^rmelóstóvetkeretek fe?- erősödtek. Ezek: cialiata mezőgazdaságunk- a jukhoz. Íöriését segítették Két év A termelőszövetkezeti pa- nak. magas terméshozamaikA földművelésügyi minisz- több 16 ezer rasztság túlnyomó többsépé- kai példát mutatnak: búzáról tatiíut Az utobbf^n" traktort- **nMJnt, — mondotta — sok falusi kétezer-Káromszáznyolcvan egyre erősödő bizalma a szosilókombájnt. tizenkétezer- cialista nagyüzemek Iránt; ricából húsz mázsát, hurgoA szakosítás lehetővé teszi a gépek jobb kihasználását, a termelékenység további növelését. Pártunk VII. kongresznyából nyolcvan mázsát, cu- szusa — mondotta végül — ember, főleg fiatal otthagy- hétszáz pótkocsit ^ egvéb . dolgozó társadalmunk min- korrépából százhatvan má- egy évvel ezelőtt fogadta el ta a falut és varosban vál- * i ^ den rétegének, különösen a »át takarítottuk be holdan- második ötéves tervünk munkásosztálynak sokoldalú lalt munkát. A városi élet azért ls esábítja a fiatalokat, mert ott könnyebben megtalálják a fejlettebb technikát, a kulturáltabb életkörülményeket, s ráadásul rendszeresebb a jövedelmük is, mint a mezőgazdaság. ként. Az egy tehénre jutó irányelveit, amely megszabA hatalmas arányú beru- segítsége, s az a tény. hogy tejhozam pedig 3300 liter, ta a mezőgazdaság előtt élló házás Jó elosztására. Illet- a termelőszövetkezetek erő- vagyis ötven százalékkal ma- feladatokat is. helyes felhasználására sítése valóban társadalmi gásabb az országos átlagnál, Rámutatott arra is, hogy a ve a Földművelésügyi Mi- üggyé vált. Tőrténelmünknlsztérlum nem volt kel- ben még soha sem fordult mezőgazdaság átszervezésélően felkészülve, elő, hogy a társadalom ilyen vei új feladatok hárulnak a így,több esetben nem a leg- nagyarányú segítséget adott Földművelésügyi MinisztériA mezőgazdasági termelés 30—32 százalékos növelése nem kis feladat, de a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való áttéréssel meg a «,v ....... a nuyyui u.nyu u.u.isii> r UIUUUU veiCSUgyi ivilllisziei 1- * tésVéton Azoktól a ternfe- Bazdaságosabban használta volna a mezőgazdasági ter- umra is. A minisztériumnak 1S teszünk mindent teljesítérészében. Azokból a terme- fel rendeikezésre bocsálószovetkezetekbol azonban, tott beruházási összeget, ahol rendszeresen fizetnek előlegei — éa ezek száma egyre több —, ahol gondoskodtak a fiatalok megfelelő művelődéséről, sportolási le- röltak hetőségeiról, ahol a fiatalokat egyenjogú tagnak tartjak és ahol meghonosították a korszerű termelési eljárásokat, azokból nem vágyódnak el a fiatalok, hanqin otthonmaradtak a faluban. Sok lllyen szövetkezett községünk van már és még több lesz. Az elvándorolt fiatalok pedig mind nagyobb számban térnek vissza a falvakba a megszokott munkájukhoz. melés emeléséhez; éppúgy,* mint a termelőszövetkezeteknek mezőgazdasági a tanácsok osztályainak és a mezőgazdaság irányításában résztvevő többi szerveknek, -tovább kell javítaniok munkájukat, ki kell — Termelőszövetkezete- nyújtott nagyarányú, helyes inknek ötezerhétszáznyolc- elveken alapuló állami távon saját traktoruk van. mogatás. Ebből 3830-at az idén vásá- _ Szeretném felhasználni az országgyűlés fórumát, alakítaniok a nagyüzemek A jövőben is lehetővé hogy dolgozó parasztságunk irányításához szükséges új tesszük, hogy a szövetke- nevében köszönetet mondjak munkastílust zetek gépeket vásárolja- mindazoknak, akik a mezónak gazdaság átszervezésének — elsősorban azok, amelyek n munkájából odaadóan már megerősödtek. Igy a gépvásárlás nem jelent szákivették részüket — mondotAz eddiginél szorosabbá kell tenni a termelést és a felvásárlást Irányító szervek 'közötti kapcsolatot sóért, illetve túlteljesítésé ért — mondotta befejezésül Losonczi Pál és kérte az országgyűlést beszámolójának elfogadására. i/osonczi Pál nagy tapssal fogadott beszámolója után az elnöklő Vass Istvánné ezután bejelentette, hogy a napirend vitájában Boros Gergely, Fehér Lajos, Kádár János, Oláh György, Papp Lajos, Szabics Istvánné, Szirmai Jenő és Tatár Kiss Fehér Laios elvtárs: mukra különösebb megterhelést A termelőszövetkezetek gépesítése mellett Is még jóidéig a gépállomásokra vár a gépi munkák elvégzésének zöme. Gépállomásaink az utóbbi években derekasan dolgoztak. Növelték az egy traktorra Jutó teljesítményt és csökkentették a gépi mun— Termelőszövetkezeteink kólc költségét Munkájukra — folytatta a miniszter — kevesebb a panasz. mint Ezután Fehér Lajos elvmost készülnek a zárszám- korábban volt. Dicsekvésre társ, az MSZMP PoUtikai adásra. Előfordul, hogy azo- azonban nincs okunk. Bizottságának tagja, a Köznos adottságokkal rendelke- \ traktorok számának nő- ponti Bizottság titkára emelző termelőszövetkezetek jö- vekedésével nem állt kedett szólásra, vedelme között nagy a kü- arányban például a trak- Kijelentette: Losanczi Pál lönbség. Ennek csak az a toros- és gépészképzés. elvtárs, földművelésügyi mimagyarúwta, anyagi ta ezután Losomczl Pál, — Uj mezőgazdaságot kell Lajos kíván felszólalni. Késxülnek táraxámad attak Egész népünk érdeke a szocialista mezőgazdaság kialakítása mi nagy átalakulást: lé- s emnek alapján munkásosznyegében befejezzük a me- tályunk a korábbinál hathatógazdaság szocialista átszervezését. (Taps.) — Lehetővé teszi e lépés igyarázata, hogy Igy nincs" meftfeíeló'számú nisztemek a mezőgazdaság előtr^t^ a jobb eredményt elérők szakmunkásunk. Emiatt több helyzetéről adott, tájékoztató ^ a termelőszövetkezeti helyesli, azt a mozgalomnak az utóbbi két ra lépett dolgozó parasztságnak. Nemcsak anyagi eszközökkel, gépekkel, műtrágyával, építőanyaggal, hanem elsősorban — politikai tekintetben is. között kiosztott jövedelemre gondolnak. Mindjárt hozzátenném ehhez, hogy a tiszta vagyon növelése Irgalabh olyan fontos a Elismerőleg szólt arról az ezer és ezer üzemi munkásról, aki a szocialista öntu egész évben a jó gazda a gépállás. Növelni fogjuk jelentését HHJ™-, - ~...tendöhen végbement örgondosságával dolgoztak. a képzett. traktorosok szá- Magyar Szocialista Munkás- «fz,6PddDe" °r Amikor a termolószövetke- mát. ugyanakkor arra kér- párt nev^ elfogadja és a ' általán^ megszidtok eredményeiről beszé- Jük őket, hogy tisztelt országgyűlésnek elfő- }árdulósa Ennek ^pján fe. lünk, sokan csupán a tagok a nagy munkák idején éj- gaddsi-a ajánlja. vább er5södött a népl jel-nappal üzemeltessék A tájékoztató jelentésnek jorrlj a munkás-paraszt szöa gépeket, a gépi munka ahhoz a részéhez, amely a vétség a Magyar Népköztár- dattól és lelkesedéstől hajtholLsze/.onjában viszont mezőgazdaság szocialista át- sa^g/ • va — a szövetkezeti paraszvegezzenek má« munkát a szervezésének tervezett, kü- ' Tehetővé tette és teszi to11. traktorasok, pedagógutermelőszövetkezetekben. szöbönálló befejezését érin- "fafen fefvő átalak,!las agronómusok mellett termelőszövetkezet életé- ]*> ^Ik^n. átlagfl*erese- tette, kiegészítésként hozzá- úgys^tén a vett ;a falusi agitációbcn. mint a kiosztott jö- »dkJf és ^ febban setét- fazte: befijezést a népgazdaság egé-, a d6!fozd h,™^1431 vedelem. ^Tl,^ tetm^őszövetkeze- _ A Magvar Szocialista széb4n tapasztalt fejlődé^ ío. ba?2!f1«f^s?k,»!n A lovotv „talmit szövetkeze ek munka3át lg. Munkáspárt Központi Bizott- amelv szintén gyorsabb a R,tett neklk kételyeik lekuztek 2 4 mUliórd foritütal " .Termelőszövetkezeteink -^gyeiembe véve az űzet nél A hároméves bátorította őket elLvarnnították tSrtu vLgyre a mu,t J^Jfi ország politikai és gazdasági terv.során a szocialista ipar határozásuk meghozatalában, nukat s ezt adén tovtó" ^t küe^er ^'épütoet ^ terhelésének növekedne -bban hogy bátran lépjenek növelték. Altalános szabály, tortlttek ^enkívül sokat nífZga,0ra. ed,d"0 ^ ,957"hez viszonyítva a ter- a haladás történelmileg telhogy * ^alakítottak Az úi és át ményf? ~ "Omolva az at- vezeti 22 százalék helyett az jesen megérett útjára, a sz<" az erős gazdasági alapok- épülrtekb^ í kl ^ n6h™6kkel is - Wríév végére előreláthatóan cializmus széle8 orszagütjára: tehetségesnek és szüksé- ^SÁTÓNA^ igen ^-ítsék a paraszti földegesnek tartja, hogy a tél fbntoK feltétele volt eddig is, ket szocialista típusú gazdafolyaman végig vigyük a hogy Ságokba, amelyekben az égvérn agyar faluban tíz évvel szocialista iparunk magas ni és közös érdekeket összeezelőtt elkezdett [orradal- fokot erl el, egyeztetve, saját maguk önkal rendelkező szövetke- zös állatállomány zömét el zet többet oszthat, mint tudták helyezni. Az idén az, ahol a szövetkezeti ko- már sokka] Wbb helyen zös vagyon meg nincs ki- használtak az építkezésekalakniva. hez helyi anyagot és a drága, De hogyan és mikor alakul- műszakilag igenyes magtártudatos azövetkezeti gazdákká válva, szorgalmas munkával, a gépek a tudomány segítségével lépésről-lépésre, de nem Ls olyan sok idő múlva, a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb terméshozamokat érhetnek el — önmaguk és az ország javára. Meg kell gyorsítani a mezőgazdaság fejlődését Fehér Lajos elvtárs ezután kifejtette: a falu átalakulásának sikeres befejezése nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Szükséges és érdeke es s munkásosztálynak, mindenekelőtt politikai meggondolásból. A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával, a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalom megvalósításával, a szocializmus ügyének győzelemre Jutásával országunkban, amelyekért a magyar munkásosztály s népünk legjobbjai oly sokat küzdöttek és vérüket hullatták. — De szükségszerű a szocialista mezőgazdaság megteremtése, a munkásosztály és egész népünk számára — gazdasági okokból ls. Iparunk termelése a felszabadulás óta több mint 8,5-szörösére nőtt A mezőgazdasági termelés növekedése Összehasonlíthatatlanul lassúbb. Ugyanakkor — mint köztudomású — a mezőgazdaság termel vényei vei szemben az igények megnőttek, sőt egyre jobban nőnek, mindenekelőtt a következő okok miatt. A forradalmi munkásparaszt kormány intézkedéseire 1957-ben a munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére 14—16 százalékkal, utána a hároméves terv során további kilencegészöttized százalékkal emelkedett. Megnőtt a parasztság reáljövedelme is. Mindezek nyomán a lakosság összfogyasztása három év alatt húsz százalékkal lett magasabb, elsősorban élelmiszerekből Továbbá az ipar nyersanyagszükségleteinek jelentős részét a mezőgazdaság adja. Megnőttek az exportfeladatok is: exportunk kerek egynegyede mezőgazdasági eredetű. A tőkés piacon az Iparnak szükséges nyersanyagot nagyobbrészt mezőgazdasági cikkek kiviteléből származó devizán szerezzük be. — De szükséges a szocialista átszervezés sikeres végigvitele a falu szempont7 jából ls. Ez érdeke az egész parasztságnak. Erdeke mindenekelőtt a parasztság nagy többségét jelentő termelőszövetkezeti parasztságnak, amely feltétlenül amellett van, hogy menjÁink tovább előre és tegyük teljessé az ügyet. Számol a továbbfejlesztéssel az egyéni parasztság is. Egy részük, az öntudatosabbak, olyasformán gondolkoznak manapság: »ha az egész ország szövetkezeti ország lesz, lehetetlen, hogy éppen a mi falunk maradjon ki*. Másik része — a kistulajdonhoz, a régihez görcsösebben ragaszkodók — még azt a hitet táplálja és melengeti önmagában: hátha kaphat még -egyévi haladékot*. De megmondjuk neki is — mint testvérünknek — nyíltan és őszintén: ez nem segítene sem sajátmagán, sem az országon. — Nem segítene rajta, mert ő és a hozzája hasonlóan gondolkozó még egyénileg dolgozó parasztok nagy része — számolva azzal, hogy a szervezés egyszer mégis csak eléri az ő községüket is — ma már jóval kevesebbet, vagy egyáltalán nem ruház be gazdaságába, s egyre csökken az árutermelése, éppen a népgazdaság részére legfontosabb cikkekből. (Fulytalás a 3. oldalon.)