Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

3 Péntek. 196(1. december 9." Mezőgazdaságunk helyzetéről tanácskozott az országgyűlés (Folytatás s 2. aldalrótá kárt okos elsősorban önmagának, mert ahogyan csökken árutermelése, annak arányában természetesen kisebb a bevétele és alacsonyabb az életszínvonala is. — De kárt okoz ezzel a munkás-paraszt államnak is, mert as ország szántóterületének ma még csaknem egynegyedén gazdálkodó egyéni parasztgazdaságoktól a népgazdaság ma már korántsem kapja meg azt az élelmiszermennyiséget, nyersanyagot, amelyet a társadalomnak, az iparnak meg kellene kapnia és feltétlenül szüksége lenne rá. Tarthatatlan helyzet — így például egy katasztrális hold kenyérgabona vetésterületről adógabona, cséplórész, szerződés és szabadfelvásárlás formájában a termelőszövetkezetek az idén 372 kilogramm gabonát adtak az országnak, az egyénileg gazdálkodók pedig csak 136 kilogrammot. Ezen belül szerződéses és szabad gabonából a termelőszövetkezetek 129 kilogrammot, az egyéniek meg igen gyakran túlhajtott tartalékolás miatt — ennek még tizedrészét sem, csupán 10,4 klograimmot országos átlagban. Képviselőtársaim tucatszámra tudnának felsorolni saját megyéjükből olyan egyéni községeket, ahol kenyérliszt, kenyér és péksütemény formájában többszöröse fogy el annak, mint amennyi szerződéses és szabadgabonát a termelők az államnak eladtak. — Nyilván ez tarthatatlan. Úgyszintén az is, hogy amikor jelenleg tanácsi szektor sertésállományának kereken negyven százaléka az egyéni gazdaságok' és kisállattartók kezén van: a jövő évre eddig leszerződött 511 000 darab hízott sertésből mindössze 31 009 jut rájuk. Ugyanakkor a termelőszövetkezeti közös gazdaságok a háztáji gazdaságokkal együtt, amelyekben a tanácsi szektor sertésállományának hatvan százaléka van — lekötöttek 480 000 darab sertést, az összes szerződéskötés 94 százalékát. — Nem akarok megsérteni senkit, de az ilyen csökkent árutermelést folytató, vagy ma már csupán családi szükségletre termelő, nem egy esetben spekuláló egyéni parasztgazdaságot joggal lehet elmarasztalni, joggal lehet azt mondani, hogy ebből a szempontból rosszabb a pillanatnyilag legrosszabban gazdálkodó tsznél is, mert az utóbbi mégiscsak ad árut, mégpedig növekvő mértékben az országnak. — Természetesen ez az állapot nem tartható fenn sokáig. Ez nem lenne egészséges sem az ország, sem a parasztember szempontjából. — Ezért nyíltan és becsületesen megmondjuk az egyénileg dolgozó parasztoknak, testvéreinknek és szövetségesünknek ; sem a népgazdaság, sem önmaguk szempontjából nincs tovább értelme és jövője a céltalan egyhelyben topogásnak. Ehelyett bátran tegyék meg ők ds — sok-sok máshoz hasonlóan — a következő lépést, s családjukkal együtt csatlakozzanak az immár igen népessé vált -nagyob. bik családhoz*, a több mint 800 000 tagot számláló szövetkezeti parasztság hatalmas táborához! Hruscsov találkozott Liu Sao-csi-vel Nyikita Hruscsov, az SZKP Sao-csl-vel, a Kínai Nép- ban tartózkodó kínai pártKözponti Bizottságának első köztársaság elnökével, a Kí- és kormányküldöttség vezetitkára. a Szovjetunió Ml- nai Kommunista Párt Köz- tőjével. nisztertanácsának elnöke de- ponti Bizottságának elnök- A találkozót meleg, elv cember 7-én találkozott Liu helyettesével, a Szovjetunió- társi légkör jellemezte* Elutazott Moszkvából a kínai párt• és kormányküldöttség Csütörtökön elutazott Moszkvából a kínai párt- és kormányküldöttség, amely Liu Sao-csi-nek, a Kínai Népköztársaság elnökének, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága elnökhelyettesének vezetésével részt vett a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 43. évfordulójának ünnepségein, a kommunista és munkáspártok képviselőinek tanácskozásán, majd rövid körutat tett a Szovjetunióban. A szovjet és a kínai himnusz elhangzása után Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke mondott beszédet. — Az önök látogatása a Szovjetunióban új, nagy hozzájárulás népeink szoros és megbonthatatlan barátságának megszilárdításához, fejlesztéséhez. A szovjet emberek, búcsút véve önöktől, tiszta szívből új sikereket kívánnak a kínai népnek a szocialista építésben — mondotta többek között Liu Sao-csi válaszbeszédében egyebek között a kővetkezőket mondotta: Mélységesen meg vagyok győződve arról, hogy látogatásunk éa az SZKP vezetőivel történt találkozásunk eredményeként még jobban megszilárdul és tovább fejlődik népeink barátsága, még erősebb lesz országaink, pártjainig összeforrottsága. A kínai vendegeket lrkutszkig elkísérte útjukra Leonyid Brezsnyev is* munkások Mások jóhiszeműen, s részben tájékozatlanságból azt teszik hozzá: -azért vannak A tsz-mozgalom és a jelenlegi körülmények Tfeztett képviselőtár- elő a mezőgazdaságban megerősítésében. És ugyansaim! Mostanában gyakran és akkor — megkésve — akkor, mint osztály, segíti hallani, részben az üzemek- úgyis eszközölnünk kellene a mezőgazdasági termelés ben. részben azon kívül, ezeket a beruházásokat, sok- fellendítését azzal is. hogy munkások és az ügy iránt kai rosszabb pozícióból, s átmenetileg nagyobb terheegyébként lelkesedő dolgo- talán a költségek is több- ket vállal és milliárdokat zók részéről olyan aggodal- szőrösébe kerülnének. ruház be a mezőgazdaságba, maskodó hangokat hogy: — A munkásosztály te- — Mert e terhek valóban -megint a munkásoknak kell hát okos előrelátásból, sa- csak átmenetiek. Igaz, hogy áldoratot hozniok*, -a ter- át *>v°3e biztosítására h^ a szövetkezeti mozgalom nielőszövetkezeti szervezés a ^f611. e??Jvj_, ^ • „zsebére megv!* ha legjobbjai tanacsadas- kezteben a terhek előbbre sal. meggyőző szóval se- jöttek és emiatt nagyobbgítik a dolgozó parasztsá- bak is. got az 'új útra való átté- De érdemes e terheket ,,. .. , .,,..,„ résben, vállalni: már eddig is érproblémáink az ellatasban, k)vábbá a Mterjedt patro- demes volt. mert gyorsabban fej esztet- Bázs_mozgalom keretében a Igazolja ezt a magyar metuk a termelőszövetkezete- gy akutban is részt vesz- zőgazdaságnak az utóbbi ket*, vagy: -az .állam nem az új közös gazdaságok években elért fejlődése, tudja gepekkel es mutragyaSkSf^r^SS^S A „kettős feladat" megvalósítása ^rXkbaMSettÍZS Fehér Lajos galom tért hódított, sőt pátokkelto ™ rt aSkYrta^t elvtárs a párt * 8 kOTmány ebben évben túlsúlyra óm? tóHíriák mee -a te^ek- Politikájának alapvető cél- jutott a mezőgazdaságban, ben £?nden m^taaf esti * ~ előbbieket bizonyítják előtt áll a mezőgazdaság*. ^^őgaSg^s^ial^ a mSidtrógban végbe- átszervezésével egy időben Ezután Fehér Laios ment l végbemenő nagy ~ * nepgazdasagi helyzet- társ utalt arra, hogy a felSzáTok valóban kihat- "ek megfelelően - noni szabadulás előtti időkben nak az egész népgazíia- hell a termelésnek es az áru- milyen kedvezőtlen volt a savra. termelesnek is. lakosság élelmezési színvoA rtz-mozaalomnak a vártnál ~A hároméves terv a me- nála. Magyarországon fom^Ki feS zogazdaság számára 12 szá- gyasztották Nyugat- és Köf^rttte termelesnovekedest zép-Európában a legkeveeJo- sebb hust, tejet, tojást, A mezőgazdaság a falun ugyanakkor a legtöbb kefolyamatban levő nagy nyeret. társadalmi átrendezéssel Ezután isimertetett néhány egy időben, az ezzel járó adatot arra nézve, hogy a egyes átmeneti nehézsé- hároméves terv folyamán hegek ellenére teljesiti ter- Kyan nőtt az egy főre eső vét, élelmiszerfogyasztás a legnagy gondot fordított és tor- töt valamivel túl is teljesí- főbb cikkekből. így: dit politikai, szervezeti és Jf nem arra vall. hogy húsfélékből az 1958. gazdasági megerősítésükre, új »cs°d előtt* all a mezogazistállók ezreinek építésére, aasag. mint amire ellenfetraktorok beszerzésére, mű- lelnk ahitoznak. És áhítozt ragyára, növényvédő szerek- tek tizenöt évvel ezelőtt rt, re szakemberellátásra stb. amikor azt jósolgatták, hogy A hároméves terv során a * földreform nyomán lezülmdnteS u milliárd forint- Ük a termelés, éhínség tör W*^135 literrel szemben nyi terven felüli többletbe- ki az országban. Mint tud- 168> ^jas^l 142 darabbal ruházá"Egyharmadát -4 a juk. éhínség nem tört ki, szemben 151, ^radekból huháróm év alatt összesen több azóta létezünk valahogy, szonegy helyett tizenhet egész mtot 15 mtlliárd forintot - nem rt a legrosszabbul nyolcCT pzed kilogramm, ke™ mezögazdasag céljára, el- élünk: nem utolsó sorban P^®**"1* ^J^J^J sősorban -a mezőgazdaság éppen a mezőgazdasági ter- 130,6 kil^amm helyett 136, szociahsta szektoriak fej- melésben az utóbbi években a cukorfogyasztás 25 kilotartaén fordítottunk A bekövetkezett, ha nem is 27af a mezőgazdaságnak, • neveze- túl nagy, mégis jelentős P«>»« 85 ^grammról tesen a tsz-ek megerő- fejlődés eredményeként. Az szazhet kilogrammra. se szükségessé tette menet- {rt el~ közben a beruházások bizonyos átcsoportosítását, illetve terven felül igen nagy összegű beruházást igényelt. A párt és a kormány ugyanis — helyesen — mindjárt a tsz-ek megalakulásának másnapjától fogva, igen évi negyvenegy egész öttized kilogrammal szemben az idén negyvenöt egész héttized kilogramm lesz az egy főre eső fogyasztás, e fejlődést lényegében éppen annak alapján érhettük <1, hogy a tsz-mozsítésére szánt beruházások igazság megköveteli, hogy pénz és pénzügyi támogatása ehhez hozzátegyük: (adókedvezmény, SZTK-jogosuitság) az idén például a nemzeti jövedelem 11 százalékát veszi igénybe! — Ez kétségtelenül nagy megterhelést jelent a népgazdaságnak, elsősorban a munkásosztálynak. Mégis azt kell mondanunk. Az idei egy főre eső fogyasztás kalória-, zsiradékés összes fehérjetartalma elérte a legfejlettebb országokét. ' A termelőszövetkezeti parasztság helytállása a számok tükrében Ezután a szónok ismertetA burgonyafelvásárlás előhogv — saját létérdeke te, hogyan elégíti ki mező- reláthatólag meghaladja a szempontjából — ne saj- gazdaságunk mai állapotában negyvenezer vagont, nália a mostani terhek a megnőtt és egyre növekvő a tervbe vett 28 ezer és a vállalását beIső ellátási igényeket, s az tavalyi tényleges 25 ezer vámért ezek k legjobb befek- exportfeladatokat? gonnal szemben. Ez elsősortetést jelentik a jövőre néz- — Az idén csaknem ne- ban annak az eredménye, ve gyedmillió holddal kisebb ve- hogy a termelőszövetkezetek Ha rövidlátásból most lésterületről több kenyérga- a vártnál nagyobb mértéknem eszközölnénk ezeket bonát gyűjtöttünk központi ben kiterjedt területen kobefektetésekrt. néhány készletbe, mint tavaly, első- tottek szerződest az allamév múlva élelmiszerhiány, sorban a tsz-ek kedvező tel- mai étkezési torgonyara. pangás, sót krízis allna jesítése folytán. Aa összes zoldsegfelvásárlás a tervezett 36 ezer vagonnal szemben előreláthatólag jóval meghaladja a harmincnyolcezer vagont. Ebben is döntő szerepet játszik, hogy a szövetkezetek kiterjedten végeznek szerződéses termelést. Mindez egyben a termelőszövetkezeti parasztság idei derekas helytállását is tükrözi! — Bonyolultabb a helyzet az állatok és állati termékek felvásárlásában. Főleg ezekben a cikkekben gyorsabb a vártnál a lakosság élelmiszerszükségleteinek növekedése, Ennek érzékeltetésére hadd mondjam el, hogy 1955-ben a központi készletből belső ellátásra 9400 vagon húst adtunk. 1957-ben 13 600 vagont, az idén már 16 600 vagon húst adunk. — Az Élelmezésügyi Minisztérium adatai szerint a begyűjtés idején, 1955-ben — amikor pedig a legmagasabb volt- a sertésbegyűjtés és felvásárlás — a tanácsok szektorban (azaz a termelőszövetkezetekben és az egyéni gazdaságokban) levő márciusi állomány 20.6 százalékát gyűjtötték be, illetve vásárolták feL tavaly viszont ugyanannak 30,5 százalékát vásároltak fel, az idén pedig 34 százalékát vásároljuk fel. A statisztikai adatok szerint a hároméves terv során a nyershús-termelés az előírt 16 százalékkal szemben 31 százalékkal emelkedett. Mégis: kevés 5a hús! Jelentős és állandóan növekvő, elsősorban tőkés piacra szánt húsexportunk mellett időnként húsellátási nehézségeink támadnak. Emiatt húst is kell behoznunk. Ennek egyik oka, mint már említettem, hogy a lakosság kereslete — különösen a sertéshús iránt — állandóan nő. Másik oka hogy áz idén több mint 700 000 darabbal kisebb sertésállomány miatt nem tudtuk a tervben eredetileg előírt sertéslétszámot teljes egészében hizlalási szerződésre lekötni. Bár ezzel kapcsolatban meg kefl említenem, hogy az év első tíz hónapjában hízott sertésből és vágómarhából is jobb volt a felvásárlás, mint a múlt év hasonló időszakában. Átmeneti nehézségek Ezután Fehér Lajos elvtárs szólt átmeneti nehézségeinkről a felvásárlásban és ellátásban. Ilyenek időnként vannak és lesznek is, bár — reméljük — csökkenő mértékben. Részben természeti okokból vannak, amin egyelőre nem tudunk segíteni. Elemi károk miatt például az idén kedvezőtlen a gyümölcstermésünk. Gyümölcsfélékből a tervezettnek csak mintegy 70 százaléka termett meg. Ezen belül kajsziból 45, almából 50, szőlőből 71 százaléka termett. Nyíltan meg kell mondani azonban azt is, hogy a kevesebb szőlőtermésből is az erre alkalmas jobb minőségű árut exportáltuk. Hasonlóképpen exportálnunk kell a télálló Jonathan-alma nagy részét is, amiért kemény devizát és azért nyersanyagot kapunk a külföldön. A baromflfelvásáríás elég kedvezően alakul. Kevésbé mondható el ez azonban a tojás felvásárlásról, részben a felvásárló apparátus nem kielégítő munkája, részben pedig a tojó törzsállomány bizonyosfokú átmeneti csökkenése miatt A zöldségárak az első háromnegyed évben átlagosan magasabbak voltak, mint tavaly — mind az állami kiskereskedelmi zöldségboltokban, mind a szabadpiacon. De ez sem a termelőszövetkezeti szervezés miatt van. A főbb mezőgazdasági cikkeknél évek óta stabilizáljuk a felvásárlási és fogyasztói árakat. De nem tudjuk ezt megtenni, sem vállalni a zöldség- és gyümölcsféléknél, amelyeknél a piaci árak a dolog természeténél fogva évről évre. sőt az időjárásnak megfelelően egy éven belül is szüntelenül változnak; Az év második felében viszont — különösen októberben és novemberben — teljesen kielégítő volt a zöldségfelhozatal és ellátás is. Sőt, jobb, mint az utóbbi években bármikor! Ez a valóságos helyzet. Nem pedig az olyan félrevezető állítások, hogy -az ellátás fantasztikusan rossz és egyre rosszabbodik*. Ennek ellenkezőjéről mindenki maga rt meggyőződhet, aki veszi a fáradságot és kimegy a vásárcsarnokokba, vagy a piacra* — Az átmeneti nehézségeket célszerű intézkedésekkei és megfelelő szervező munkával le lehet küzdeni. A burgonyakérdést — amely tavaly ilyenkor idegeskedést okozott — egy év alatt kielégítően megoldottuk. Széleskörű gazdasági szervező munkával, állami süldőakcióval a kocaállomány csökkentését tavasz óta megállítottuk, sőt háromnegyed év leforgása alatt meg is növeltük olyannyira, hogy az októberi kocalétszám elérte aa 568 000 darabot, amely tís év óta a legmagasabb állomány országunkban. Megfelelő szervező munkával — széleskörű takarmányakcióval is alátámasztva — rendbehozzuk és fellendítjük a sertéshizlalást és szerződéskötést is, úgyszintén a baromfitenyésztést. a tojástermelést/ — A felvásárlás a hároméves tervben az előirányzott 23 százalékkal szemben előreláthatóan 18—20 százalékkal lesz magasabb as 1957. év véginél. A várható lemaradás elsősorban az idei kedvezőtlenebb esztendő, néhány fontos cikknél az egészen gyenge termés és a kisebb sertésállomány miatt következett be. A pár százalékos lemaradás sem homályosíthatja el azonban azt a tényt, hogy a falu termelési és társadalmi viszonyaiban végbemenő mélyreható változásokkal egy időben a mezőgazdaság teraelése három év alatt 12—13 százalékkal, a felvásárlás pedig 18—20 százalékkal lett nagyobb! Amit hosszú évek éta óhaj* tottunk, először sikerült elérnünk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben és annak! alapján nőjjön a termelés és ugyanakkor az árutermelés is. Megvalósul pártunk VII. kongresszusának egyik határozata — Tisztelt országgyűlés! — Idáig sem volt könnyű ez az út és nem lesz könyuyú a következő, 1961-es esztendő sem. Az utána következő években azonban már törvényszerűen kedvezőbbek, sőt sokkal kedvezőbbek lesznek a kilátásaink a mezőgazdaság fejlődésében. — A falu szocialista átszervezésének várható közeli befejezésével megvalósítjuk a VII. pártkongreszszus ezzel kapcsolatos határozatát. Az egész dolgozó parasztság szövetkezeti útra térése természetesen nem vége a győzelemnek, hanem kezdete a mezőgazdaság szocialista felépítésének, amely immár a parasztság egésze számára nyitja meg az emberibb, jobbmódú életet, a kulturális felemelkedés lehetőségét. Megnyitja mindenekelőtt azzal, hogy a parasztság — hű szövetségese és barátja, a munkásosztály segítségével és vezetésével — elsősorban saját szorgalmas munkájával, a nagyüzemi szocialista földművelés összes előnyeinek kihasználásával elkezdheti a mezőgazdaságban levő nagynagy tartalékok széleskörű feltárását: ennek alapján a terméshozamok ' eddiginél erőteljesebb fellendítését a második ötéves terv időszakában. ;— Történelmi eredménye és' vívmánya a munkásosztálynak, a vele szövetséges dolgozó parasztságnak, » egész népünknek, hogy ezt a nagy munkát, s általában az új ötéves tervet immár -két lábon* állva: a szocialista iparra és a szocialista mezőgazdaságra támaszkodva, egységes szocialista termelési és társadalmi viszonyok között kezdhetjük meg és válthatjuk valóra! (Nagy. taps.) Az országgyűlés ma folytatja munkáját Fehér Lajos elvtárs felszólalása után Tatár-Kiss Lajos, Oláh György, Szabics^ Istvánné és Szirmai Jenő képviselők szólaltak fel. Valamennyien elfogadták s földművelésügyi miniszter beszámolóját. Az elnöklő Vass Istvánné ezután a vitát lezárta. Javaslatára az országgyűlés elhatározta, hogy pénteken délelőtt tíz órai kezdettel foíj/s tatja a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk átló feladatokról szóló beszámold feletti vitái.