Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-09 / 290. szám

EGYESÜLJET E K! TTLÁG PROLETÁRJA Készül Szeged leltára Kétezer KISZ-fiatal társadalmi munkája i y! 'A". - c- ii-yv -• 4 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA g Munkás színjátszók—í I mint rendezőjelöltek j 50. évfolyam, 290. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1960. december 9. = » • A szocialista mezőgazdaság megteremtése egyet jelent a szocializmus alapjainak lerakásával Losonczi Pál beszéde és Fehér Lajos felszólalása az országgyűlés csütörtöki ülésén Az országgyűlés csütörtökön folytatta tanácskozását. Részt vett az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, dr. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Szirmai Istyán. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Ben ke Valéria, Csergő János, Czinege Lajos, Czotiner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Kisházi Ödön, Kossá István, Kovács Imre, Losonczi Pál, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, dr. Sik Endre, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képrriseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Vass Istvánné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd az országgyűlés megkezdte a mezőgazdaság helyzetéről és az előttünk álló feladatokról szóló beszámoló tárgyalását. A beszámolót Losonczi Pál földművelésügyi miniszter mondotta eL Az életszínvonal további növelése: a mezőgazdaság szocialista átalakításának befejezése Losonczi Pál elvtárs beszede bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az elmúlt két esztendőben lényegesen meggyorsult a mezőgazdaság szocialista átalakulásának üteme: a két évvel ezelőtti 30,7 százalékkal szemben ma már a nagyüzemi gazdálkodásra Ezzel M életszínvonal alkalmas szántóterület het- vábbi tervszerű venhét százaléka a mezőgaz- biztosítjuk, s a daság szocialista szektorá- viszonyokat szélesítjük hoz tartozik. Dolgozó népünk ma jobban A kormány tehát elérke- kiugró eredményt, felvásárzettnek látja az időt arra, lásunk pedig — bár élmatermelőszövetke- rad a tervezettől — a tavaaz lyi szint körül mozog. Ezután részletesen ismertette a mezőgazdasági terfejezzük a mezőgazdaság melés és felvásárlás idei szocialista átszervezését. alakulását. — A búza termésátlaga a növelését tavalyi 9.8 mázsával szemszocialista ben az idén 9,7 mázsa. Az M állami gazdaságok a tavalyi 13,5 mázsás átlaggal szemhogy zeti gazdálkodásnak egész országra való kiterjesztésével lényegében behazánkban. — Mezőgazdaságunk saoci- ben az idén 14 máasát téréi, mint a felszabadulás előtt. aiista átszervezésének befeje- meltek. rasztok munkáját is, s így — bár a társadalom minden rétege segítségükre sietett — elhúzódott az őszi termésbetakarítás és a kenyérgabona vetése is. Őszi árpából és őszi takarmánykeverékből többet vetettünk, mint tavaly, őszi kenyérgabonavetésünk viszont nyolc százalékkal elmaradt a tervezettől. Az elvetett búzaterület mintegy tizenöt százalékán — közel 300 000 katasztrális holdon — nagyhozamú, főleg szovjet búzafajtákat vetettünk. Az a feladat, hogy azokon a területeken, ahol a tavaszi búza kielégítő termést ad, azzal pótoljuk az elmaradt őszi vetést. Javasoljuk a termelőknek, hogy jövőre nagyobb területen vessenek napraforgót, amelynek árát kormányzatunk jelentősen felemelte. Igy a termelők megtalálják számításukat A napraforgó termelése a takarmányozás szempontjából is fontos. — Egyes területeken nagy kárt okozott az aszály. Főleg azokat a termelőket érintette érzékenyen, akik tavaszi szántásba vetették a kapásokat. Az őszi szántásokba vetett kapásnövények nem sínylették meg annyira az aszálykárt. Az idei tapasztalatok alapján azt javasoljuk termelőszövetkezeteinknek, hogy szántóföldjeik egészén végezzenek mélyszántást. Eddig 1 820 000 katasztrális holdon fejezték be ezt a munkát. Most, amikor az őszi vetés lényegében véget ért, minden traktor — és fogat is — mélyszántson a jövő évi jobb termes érdekében. A földművelésügyi miniszter ezután az állattenyésztés helyzetét ismertette. — Az állatállomány alakulását érdemes összehasonlítani az 1958. októberében készült , adatokkal, amikor még nem kezdtük el a > mezőgazdaság nagyarányú átszervezését. Szarvasmarha-állományunk 1958 októberétől ez év márciusáig 1,7 százalékkal csökkent. Azóta változatlan. Márciustól 70 000 darabbal nőtt a termelőszövetkezeti tagok közös, illetve háztáji gazdaságában levő szarvasmarha-áilomány. Sertés-állományunk két év alatt 2,6 százalékkal csökkent. Tavaly sok kocát vágtak le, s ennek ellensúlyozására a Földművelésügyi Minisztérium akkor nem tette meg a megfelelő intézkedéseket. Igy ez év márciusában kevesebb kocánk volt, mint az utóbbi években bármikor. Azóta számos intézkedést hoztunk. Ezek hatására októberre már 159 000 darabbal nőtt a kocák száma, s ezzel az utóbbi évek legmagasabb októberi állományát is túlhaladtuk. Jóval több a malac is, da ennek kedvező hatása csak a jövő év második felében érezhető a felvásárlásban. Sertésállományunk 54 százaléka, a kocákban pedig 65 százaléka a termelőszövetkezetek közös, illetve a tagok háztáji gazdaságában van, s ez lehetőséget ad az állómány további növelésére. A baromfitenyésztés és a baromfihús-fogyasztás más országokhoz viszonyítva elég nagyarányú hazánkban. Tizenegy kiló baromfihús jut egy főre, s ezzel a fogyasztással a világon a második helyet foglaljuk el. A baromfitenyésztés eddig nálunk" döntően kisüzemi jellegű volt. Ezért elő kell segítenünk a nagyüzemi baromfitenyésztés megteremte* sét, illetve fejlesztését. Több élelmiszert fogyasz- zAsét lehetővé teszi az a k6tnnk, de még többet aka- rülmény, hogy meglévő termelőszövctkerunk adni főleg húsfélékből, tejtermékből, tojásból és gyümölcsből. Minden adottságunk megvan ahhoz, hogy a fokozódó igényeket is kielégítsük. Jó az éghajlat, s a termőtalaj, parasztságunk szorgalmas. A nagyüzemi gazdálkodás kiszélesítésével tehát megzeteink zöme már megszilárdult: jelentős részük több árut ad az országnak, mint korábban ugyanarról a területről az egyénileg gazdálkodó parasztok adtak. Az egyéni parasztok termésátlaga viszont — amely tavaly 1,2 mázsával maradt az országos átlag alatt — az idén 2,3 mázsával kevesebb az országos átlagnál. Kedvező, hogy a kukorica vetésterülete az idén tovább növekedett és — az Termelőszövetkezeteink már megfelelő részt adnak az ország ellátásához A termelőszövetkezetek ered- cgyes vidékeken mutatkozó nvüik a lehetőség a tel- menyét a még egyénileg dol- ^ly ellenére — az összI-VIT . ' „rÜt! * íü gozó parasztok is látják. termés megközelíti a tavamelés nagyobb arányú fellendítésére gozó parasztok is látják. Az úját, a jövőt illetően ellyi szintet. Burgonyaellátá_ randotta maid így folv- "ősorban az a gondolat fog- wmkban a tavalyi gyenge m°nŰOtta' ma:f0 1017 lalkoztatja őket. hogyan ala- termés miatt komoly zavaImimór saját tapasztala- ™ • J™-* ^koriak.. tatta aink alapján mondhatjuk: ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelést — különösen az árutermelést — a következő években jelentősen növelhessük, ahhoz tovább kell erősíteni és szélesíteni a mezőgazdaság szocialista szektorát. szövetkezetben, milyen' megélhetést biztosíthatnak családjuknak. Ügy gondolom, ezeket a parasztembereket kötelességünk felkeresni a télen, s kicserélni gondolatainkat, elképzeléseinket a jövőjüket illetően. Ez ax esztendő döntő volt a szocialista mezőgazdasági viszonyok megerősítése szempontjából X földművelésügyi minisz. hagyni azt sem, hogy az időtor ezután az idei gazdasági járás ebben az évben nem év eredményeiről beszélt. — A mezőgazdaság átszervezésében ez év elején újabb nagy lépést tettünk előre. Ezzel döntően túlsúlyra jutott mezőgazdaságunkban a szocialista szektor. Az idei eredmények feljogosítanak bennünket arra, hogy a szövetkezetek termelésének további növekedésére számítsunk. kedvezett a mezőgazdasági termelésnek. Tavaly ősszel szárazság gátolta az őszi munkákat, majd a télvégí — hó nélküli — erős fagyok, a nyári aszály, most ősszel pedig a szokásosnál kétszerte több csapadék a legjobb gazdaságokat is próbára tette. Az idén tíz százalékkal nagyobb vetésterületen mintegy 50 000 vagonnal több termést takarítottunk be, mint tavaly, s ez lehetővé teszi a zavartalan ellátást. Cukorrépatermésünk kedvezően alakult. Nagyobb volt a vetésterület, így mintegy 40 000 vagonnal több termés várható, mint tavaly. A zöldségtermelés hasonló a tavalyihoz. A zöldségtermelő terület 70 százaléka tartozik a szocialista szektorhoz, a szerződött területen 85 százalékos az arány. Ez fokozott követelményt támasztott a kereskedelmi szervek munkája iránt. Az idén erre még nem voltak kellően felkészülve, ezért a piacon néhányszor zavarok mutatkoztak a zöldségellátásban. Nem egy esetben kifogásolható volt az áruk minősége is. Elsősorban azért, mert a Ismeretes, hogy nem keve- kezdeti nehézségek ellenére sen voltak olvanok. akik a mezőgazdaságunk össztermelése megközelíti a múlt évi A kedvezőtlen időjárás és a felvásárlók és az értékesítők még mindig nem fordítanak kellő figyelmet a minőség megóvására. termelés nagyaranyu visszaesésére számítottak. Tévedtek. Az idei év döntő volt a szocialista viszonyok megerősödése szempontjából és — bár az új gazdálkodásra való áttérés sok kezdeti az idén gyengébb a tavalyi- melésnek sem. nehézséggel jár — eredmé- nál. A legfontosabb gyü- A rendkívül esős ősz nanvesen fejezzük be ezt az mölcstermő vidékeken kedve- gyon megnehezítette a betakarítási munkálatokat Ez gátolta a szövetkezeti paA betakarításról és az állattenyésztésről Gyümölcstermelésünk zett az időjárás a szőlőterévet. A számvetésnél nem zőtlen volt az időjárás a viszabad figyelmen kívül rágzás idején. Nem kedveFelvásárlásunk a tavalyi körül mozog. Kenyérgabonából — a kisebb termés ellenére — eddig négy százalékkal, burgonyából hatvan százalékkal, zöldségből nyolc százalékkal, vágómarhából 9 százalékkal, tejből 4,5 százalékkal többet vásároltunk fel, mint tavaly november végéig. Ugyanakkor kevesebbet vásároltunk fel gyümölcsből, vágósertésből, baromfiból és tojásból. Sokan úgy gondolják, hogy az egyes cikkekben mutatkozó piaci ellátási nehézség oka a termelőszövetkezetek szervezése. Ezzel szemben az az igazság, hogy termelőszövetkezeteink *— bár zömük még alig egykétéves — már megfelelő részt adnak az ország ellátásához. Állami gazdaságaink pedig, amelyek az ország területének 13 százalékát képezik — kenyérgabonából a készletek mintegy harrnine százalékát adták —, sertéshúsból ugyancsak harminc, vágómarhából húsz. tejből pedig huszonhét százaléknyi részesedéssel járulnak hozzá az ország ellátásához! Ezzel szemben a felvásárlási tervek teljesítésénél elmaradás mutatkozik az egyéni parasztok viszonylatában. Ila tehát a termelőszövetkezetek fejlesztésével nem haladtunk volna előre ilyen arányban, felvásárlási gondjaink még jelentősebbek volnának. — Amikor a felvásárlási problémákról beszélünk, szeretném megállapítani, hogy felvásárlási rendszerünk kiállta a próbát. Az elmúlt négy évben a lakosság egyre növekvő élelmiszerszükségletett a felvásárlás rendszerével biztosítottuk, s ezzel biztosítjuk a jövőben is. A felvásárlási árakat olyan szinten alakítottuk ki, amely egyrészt megfelelő jövedelmet biztosít a parasztságnak. másrészt a fogyasztók számára is elfogadható. A lakosság fogyasztása megnövekedett. Ma már nincs olyan gondja parasztságunknak, hogy megtermelt áruját nem tudja eladni. A beadás eltörlése után kialakult felvásárlási árakkal parasztságunk elégedett volt. A mezőgazdaság átszervezése óta a termelés nem. csökkent, és a felvásárlási árak is lényegében változatlanok maradtak. A gépesítéssel viszont csökkent az élőmunka-ráfordítás és csökkent a termelésre fordított kiadás. Milliárdokkal kevesebb a parasztság állammal szembeni teherviselése, ugyanakkor az állam kiadása számottevően emelkedett a termelőszövetkezeti parasztság betegellátásának megoldása és az öreg parasztoknak biztosított öregségi járadék miatt. Az állam azért vállalt ilyen nagyarányú terhet, hogy segítse a parasztságot, emberibb életet biztosítson számára és nyugodt öregkort. — A nagyarányú állami segítség azonban a dolog egyik oldala. A másik: a pa* rasztság által termelt árut várja az ország lakossága. Ahogyan a parasztság elvárja az ipartól, hogy la.ssa el a falut megfelelő áruval, megszabott áro'V, ugyanúgy ez fordítva ia érvényes. Nem indokolt tehát, hogy a parasztság egy része az utóbbi időben a mezőgazdasági termékek árának emelésére törekszik. A piaci árak megfelelő szántén tartása érdekében tovább szélesítjük a szerződéses termeltetést és felvásárlást. A szerződéses árak kialakításánál figyelembe veszszük a termelők anyagi érdekeit. — Hosszan sorolhatnám aa állam sokoldalú segítségét, amelyet a mezőgazdasági termelőknek nyújt a termelés fejlesztéséhez. Az állam által nyújtott segítség közül különösen nagy jelentőségű a gépesítés, mert ez lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban az egy főre eső termelési érték növekedjék, s a költségráfordítás csökkenjen. A sokoldalú támogatás lehetővé teszi, hogy a dolgozó parasztok a termelés növelésével, a lakosság jobb ellátásával jussanak nagyobb jövedelemhez. Az előrehaladás üteme a termelőszövetkezetek megszilárdulásának gyorsaságától függ A földművelésügyi miniszter a továbbiakban megállapította, hogy egész mezőgazdasági termelésünk fejlesztésének legfontosabb feltétele: milyen gyorsan tudjuk megszilárdítani, illetve eredményesen gazdálkodó nagyüzemekké fejleszteni a meglévő, illetve az ezután alakuló termelőszövetkezeteket. Vannak már számottev ő eredményeink, azonban van még tennivaló is bőven. (Folytatás « 2. oldalon.)