Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

Tatárnap, 1WJ0. december 2S. 12 — Kozponti helyen Az is köz­tudott már azonban, hogy a városi ta­nács a Művelődésügyi Mi­nisztérium és a társadalmi szervezetek kezdeményezé­sére es támogatásával a kö­zeli jövőben, talán még ta­vasszal megkezdik az új sze­gedi alkotóház építését a Korányi rakparton a Tisza partján. A tervek már el is ké­szültek. lássuk hát Tarnai István építész-tervező kala­uzolásával, milyen lesz a szegedi alkotóház? — Ilyen épülettel szem­ben eleve fontos követelmé­nyeket támasztanak. Köz­ponti. szép helyen legyen; megfelelő természetes fényt kapjon; építészeti kiképzése feleljen meg a célnak: le­gyen modern és művészi — kezdi Tarnai István a tá­jékoztatást. — Ugyanakkor kaptunk ehhez egy íormál­Tubik Mária statikus és Tarnai István építésztervező az alkotóház tervein dolgozik biztosítani. Az első és hátsó homlokzat szinte csupa üvegből épül. alumínium ablakszerkezetekkel, termop­lán üvegezéssel. A Tisza­parti homlokzat művészi ki­képzése külsősegében is ki­szegedi fellegvára, melyet egyrészt a művészek és a műpártoló közönség és ifjú­ság társadalmi segítségével építünk fel. Hadd mondjuk el befejezésül, hogy ez a tár­sadalmi munkálkodás már az első lépéstől kezdve jel­lemzi az alkotóház felépíté­sét. A tervező iroda munka­Korszerű berendezés lan, épületek kézé beékelt telket, amely korlátozza a tervezők fantáziáját, de leg­alábbis nagyon próbára te­szi leleményességüket. — A szük telek és a környezet mi­att fölfelé, a magasba kell törekedni. Ezért ötszintesre terveztük az épületet, három emelet­tel, s lefelé pincével. Az épület betonvázas lesz. Egy­egy szintjén 2—2 műterem kap helyet, s a hozzátartozó mellékhelyiségek, az első emeleten egy fogadóval. Kezdjük talán a pincé­vel. Itt a raktár, az öntő­műhely és a korszerű lég­fűtésberendezés helyezkedik el. A földszintre kívánkozik a szobrászműterem. Ezt úgy terveztük meg, hogy nagy­méretű szobrokon is dolgoz­hassanak itt a művészek. Belső magassága 4,50 mé­ter lesz. Az első emeleten az ötvösök és építészek mű­termét rendezik be a foga­dóval, a felső két szint pe­dig a festőké lesz. A leg­felső műterem tetövilágitást fejezi majd az alkotóház jelleget. A tömör falfelülete­ket kerámiával burkolják, a földszinti parapetfalon pe­dig kerámiamozaik lesz a diszílő elem. A lépcsőházi üvegfal külső mezejére Tá­pai Antal szobrászművész készít trébelt emblémákat a három művészet — építé­szet, szobrászat, festészet — tárgyköréből. A művészi dí­társai mintegy tízen már jórészt az ügy iránti lelke­sedésből készítették el a terveket, s körülbelül 25 ezer forint értékű munkával járultak hozzá az építkezés e fontos részéhez. Ilyen lelkes és önzetlen se­gítségre lesz majd szükség akkor is, amikor tavasszal meg kell ragadni az ásó- és lapétnyeleket! Űj bútorfényezési mód­szert alkalmaznak a szófiai -Moszkva* Bútorgyárban: az eddigi hosszadalmas, költsé­ges és fáradságos firnájszo­zás helyett automatakészü­lékkel különleges lakkbevo­nattal látják el a bútort. Az új eljárással tizenötödére csökken a bútor fényezésére fordított idő. A lakkréteg olyan, mintha 3 milliméter vastag üveg bo­rítaná a bútor felületét. Az új eljárás nemcsak bútorfé­nyezésre alkalmas, hanem képek, festmények bevoná­sára is (üvegezés helyett), vagy például tányérok ké­szítésére. A lakkíelület tö­kéletesen mosható, nem ér­zékeny a hömérsékletválto­zásokra, saválló és szeszben sem oldódik. Ami a tartós­ságot illeti, kiszámították, hogy állandóan használt bú­toron (például asztalon, szé­ken) legalább 00 évig tart Az írónak elég egy rá­gott végű ceruza, néhány ív papír, meg e^y csöndes asz­talsarok, már írhat, dolgoz­hat. De a festőnek, a szob­rásznak, meg az építőmű­vésznek nem ilyen könnyű a dolga. A festöállványt nem lehet felállítani sem a kiskonyhában. sem a lakó­szobában; a lakást nem le­het beteregetni építészeti rajzokkal, tervekkel, s még kevésbé tud a szobrász fel­rakni 8—10 mázsa anyagot otthonában. Ezeknek a mű­vészeleknek komoly tárgyi feltételei vaunak, s köztu­dott dolog, hogy Szegeden a képzőművészek közül csak igen kevesen rendelkeznek műteremmel. Ugyanakkor a Tábor utcai kollektív mű­terem sem felel meg a cél­nak primitív berendezése, zsúfoltsága és általános al­kalmatlansága miatt. Itt szintén teljesen lehetetlen az alkotás és a fiatalok kép­zése, nevelése. kap s csinosan kiképzett ga­lériája is lesz. A szomszé­dos műtermeket össze lehet majd nyitni, s rendkívül al­kalmas teret nyerünk így kiállítások céljaira. A beren­dezések beépített elhelyezése megfelel a korszerűség igé­nyeinek. Tervezünk az épü­lethez felvonót is. — Az épüle­MűvészI díszítéssel ten rengeteg lesz az üveg, mivel rendel­tetése szerint maximális ter­mészetes bovilágítást kell szíteSukot egyébként mind szegedi művészek készítik el. — Az alkotóház — bár kívül-belül teljesen modern lesz _ szépen illeszkedik majd be a környezetbe. Az épület párkánymagasságát például a környező épületek­hez igazítottuk. * A kalauzolás véget' ért. Ennek alapján már míuden­ki el tudja képzelni, milyen lesz a képzőművészet Úi» A szocialista tenl —, hanem koncentrál­tabb, erősebb lesz. Magasodnak a gyár falai Miután megismerkedtünk * műtrágyagyártás alapfelté­telével. nézzük meg, hogyan épül, milyen lesz az új szu­perfoszfatot gyártó üzem, melyhez 1958-ban kezdtek hozza, és hat nagy épületből áll majd. A l>eérkező fosz­fát tartalmú ásványt a felhasználásában, pedig a mezőgazdaság termelékeny­ségének emelésében alapvető jelentőségű. A kalászosok, a kukorica, burgonya, sőt a cukorrépa hozama szorosan összefügg a szuperfoszfát-fel­használásának mértékével. A Budapesti Kénsavgyór és a Peremartoni Ipari Rob­banóanyaggyár — melyek szintén gyártják — utón be­lépő szolnoki üzem hatai­Gyár épül a Tisza men­tén, vegyigyár Szolnokon. S legyenek gépei hazaiak, szovjet gyártmányúak, lengyelek, vagy akár fran­ciák. a szocialista magyar mezőgazdaság veszi hasz­nát valamennyinek. Hi­szen a műtrágya olyan a földnek, mint testnek a kenyér, s minél több szu­perfoszfát kerül a búza­táblák alá, annál több lesz a mezőgazdaság termelése. Feher Kálmán ózd mon fartaní sem szovjet észtországbeli fosz- mas segítseget nyújt majd könnyű már az ország foritot vagy a Kola-félszi- az Alföldön a nagyüzemi újonnan épült iparvidékeit, getről való apatitot — ned- mezőgazdaságnak. annyi van belőlük. Pedig vességtartalmától függően De amit eddig elmondtunk Sztálinváros. Komló, Ino- silókba, vagy raktárba vi- a Tiszamenti Vegyiművénről, la, Kazincbarcika és a szik. A silók 22 méter ma- az még nem minden. A ke­lőbb! után érdemes meg- gas, kör alakú épületkolosz- rílés mellett ugyanis ' au­tanulni a Tiszamenti Ve- szusok, de a raktár mérete gusztusban újabb üzem kör­gyimuvek nevét is, különö- sem nagyon marad el mel- ... ... , .. . . sen itt az Alföldön. A lettük. Ezekből kerül az vonalal kezdtek kibontnkoz­cimképen látható hatalmas anyag az őrlöműbe, majd a n>: a második kénsavgyáré. gyárat ugyan még makett feltáróba, amely az egész És elkészültek már a táv­ábrázolja. de valóraváló üzem szive. Ezen a helyen iatj tervek is Még a máso­mása 1962-ben tonnaszám válik kénsavas kezelés ál- ... , ., ' ... , , ontja majd a nagyüzemi tal oldhatóvá a foszfor. A dlk terv időszakában fel" mezögazdasági termelés feltáróból raktárba megy épül egy harmadik kénsav­egyik legfontosabb kellé- át a szuperfoszfát utóérle- üzem, bővítik a szuperfosz­Jcéf, a szuperfoszfát műtrá- lésre, később pedig a gra- fát-üzemet, valamint a kén­gyát. nuláló üzembe, ahol a por . ,„_ alakú foszfátot drazsé nagy- 68 a szuperfoszfát-ter­A Tiszamenti Vegyiművek ságú szemcsékké alakítják, melés melléktermékének, a Szolnok közvetlen közelében A gyártott szuperfoszfát 60 fluórgáznak hasznosítására fekszik, s e gyár révén a vá- százalékát granulálják majd. is üzemet építenek. Ez az ros — ötéves tervünk vé- Ez azért fontos, mivel a lényegtelen mi­gére _ az ország egyik leg- "omcsés műtrágya jobb ha- utpbbl f*™ J^^ff ™ ,h „JVTHIT fással van a növényzetre, s vei a fluorbol előállítható lontosabb szervetlen vegy- g talajvfz ^ mosga el aiumíniumfluórit az alumf­ipan gócpontjává válik. A Készül níár a gyár Vala- nium olvadáspontját csök­mar meglevő kénsavgyór az mennyi épülete. Magasodnak . . w„>viifpl­elsö ötéves tere létesítmé- a silók, a feltáróban a keptl- * ezert « nve Kénsav nélkül nem le- kaZÍ'nokat építik, a készáru- dolgozásban nelkulozhetet­, raktár előregyárlott vasbe- len. A szolnoki alumínium­het szuperfoszfatot gyártani, tonelemekből álló váza le- {luorit draga importanyag az első lépés tehát, hogy a nyűgözi a szemlélőt. Külö- , . id fe_ kénsavgyár kapacitását 50 nősen a 46 tonna súlyú. 32 behozatalai teszi majd te százalékkal növeljék, miál- métcr ^távolságú tetőpa- leslegessé tal elegendő anyagot szol- "elek köbk * figyelmet. Nem túlzás az az állitfs, gáltathat a műtrágyagyár- "y*n sz6rk6zet mé* sok hogy Szoln°k ,.a ™ne í" táshoz. Ezt úgy érik el, hogy hálható az országban. vegyipar uj k°zpontja lesz ... „ , ...7 . ... már a közeli években. A * plipfk°10 "vi Bontakozó újabb tervek TlszamenU Vegyiművek ter­kicserélik korszerűbb, jobb 7r , , kemencékre. Az ily módon A szuperfoszfát - mint mel6fn6k a. ^"I6" nyert kénsav tulajdonkép- műtrágya - jelentőségét ta- ® 80-90 mii ho forintról évi pen nem nagvobb mennyi- Ián felesleges is hangsúlyoz- ™0 mUHőra emelkedik, s ségú az eddiginél-ezért nem ni. A népi demokráciák kö- l°bb mlnt 200 ezer tonna kell az egész gyárat bövl- zött ma még hátul állunk szuperfoszfatot es 300 ezer tonna kénsavat gyárt majd _ ... . . . az ötéves terv végére. mezőgazdaságért A nyersfoszfát-raktár óriási épülete már csaknem elké­szült. Ezt Is, mint a többi üzemházat, a Szolnok me­gyei Építőipari Vállalat építette a közeli előregyártó telepen készült vasbetonszerkezetekből. A Tiszamenti Vegyiművek korszerű gyár, és az új lé­tesítmények is a legmoder­nebb műszaki és gazdaság­politikai elvek szerint ké­szülnek. Azok a berendezé­sek. melyek szabad ég alatt is kitűnően működhetnek, nem kapnak üzemházat, s a bonyolult kémiai folyama­tokat automatikák vezérlik. Az épületeket szalaghidak kötik össze, tehát a testi munka szinte ismeretlen fo­galom . Már csak a teljesség ked­véért is érdemes elmondani, hogy az első kénsavgyár gépei francia származásúak, a második fő darabjait a Szovjetunió szállítja, sőt szovjet szakemberek is sze­relik össze. A harmadik pe­dig lengyel gépeket kap. A szuperfoszfát-üzem berende­zése magyar, feldolgozásra kerülő nyersanyaga azonban szovjet, akárcsak az első kénsavüzemé. A kénsav­územben piritbői nye­rik a ként, s a visszamaradó pörköt — nyersvas-tartalma miatt — a sztálinvárosi ko­hók emésztik fel. A két utóbb épülő kénsavgyár tisz­ta kénből dolgozik maid, mely szintén a Szovjetunió­ból származik. Milyen lesz a szegedi alkotóház? A felépülő alkotóház távlati képe

Next

/
Thumbnails
Contents