Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

13 Vasárnap, IPflO. december rr HŰ az ittas Gyakran elhangzik társasági beszélgetés, vagy akár asaládi perpatvar közben is: -a férfi, az más*. De legalább ugyanilyen sűrűn előfordul e kijelentés ellentétes változata is: "kérem, egy .nő, az más...-« Mert ugyebár a férjek azt természetesnek veszik, ha betérnek egy vendéglőbe, vagy presszóba egy kis baráti csevegésre. De próbálja ugyanezt megcsinálni a feleség férje nélkül. Akkor sok helyen kitör a botrány! Az alkotmány biztosítja a nők politikai, gazdasági egyenjogúságát A politikai joggal nincs is semmi baj, ennek gyakorlásához elég volt törvényt hozni. A gazdasági jogok érvényesítése már nehezebben megy. De ennek bonyolult okai vannak. amit most nem akarok részletezni. Az asszonytársak véleménye Nehezebb a nők helyzete a társadalmi, erkölcsi egyenjogúságot nézve. Az ideális helyzet megteremtése nem is lehetséges máról holnapra. Mert ugyebár, kedves -gyengébb nem*, még ml magunk is tele vagyunk belénk nevelt társadalmi előítéletekkel. S ezen nem könnyű sem a nőknek, sem a férfiaknak, s egészében véve a társadalomnak •em változtatni. Hiszen lássa csak meg valamelyik asszonytársam kolléganőjét, vagy szomszédasszonyát betérni egy kollegával presszóba, vagy kisvendéglőbe. 0 lesz az első. aki követ dob rá* mondván: -No, ez is rendes asszony lehet.* S ezekotán még csodálkozunk a férjek álláspontján? öntsünk, amennyire lehet. tiszta vizet a pohárba és próbáljuk megállapítani, mi a helyes. Mi az a szórakozási, társasági forma, amiből az asszony is kiveheti részét, ha úgy adódik, akár férje nélkül is. És mi az, ami már túl van az illem, a jó erkölcs határain. Kollegával — a presszóban Először is anélkül, hogy az ismert mondásra — mely szerint a a házasság legfontosabb kelléke a bizalom — apellálnánk, nézzük csak meg ezt a témát, amely már a cikk elején felvetődött: helyes-e, ha egy aszszony nős, vagy nőtlen férfi kollegájával munka után megiszik egy feketét? Általánosítani ebben az esetben sem lehet, tehát nem mondhatjuk rá határozottan válaszul sem a nemet. sem az igent. Annyit azonban mégis le lehet szögezni. ha az illető férfi kolléga a férj által is jól' ismert személy, s magában a munkahelyen is olyan jó, elvtársi, kollektív szellem alakult kl. amely ezt lehetségessé teszi, -minden mellékgondolat nélkül*, akkor helyes. (Most nem a kirívó esetieket tárgyaljuk, amikor valaki egy távoli presszó rejtett zugában elbújik valakivel. hanem a természeten, normális társadalmi kapcsolatokat.) A feleség — asszonyok közStt A másik kérdés talán az lenne, helyes-e, megengedhető-e, hogy egy asszony — AxSSml férje nélkül — kolléganői társaságában, vagy akár -vegyesen*, üzemi kollégák társaságában, ha éppen egyszer, ritkán erre ideje jut és kedve van, beüljön egy vendéglőbe, vagy egy más szórakozóhelyre. Azt hiszem, itt kerek-perec ki lehet mondani, nincs ebben semmi kivetnivaló. Azt hiszem, a férjek — tisztelet a kivételnek —, ha ők csinálnak hasonló dolgot, egyáltalán nem veszik mindezt a szívükre. És az sem izgatja őket, hogy közben a feleség hányszor melegíti fel a vacsorát, Elmen jen-e egy asszony egyedül társaságba, ha férje történetesen többhetes kiküldetésben van, tehát távol otthonától? Látszólag itt ls könnyű a felelet: egyedül ne menjen se moziba, se színházba, sőt még presszóba se. De a férjével közösen kialakított társasággal nyugodtan menjen az előbb említett helyekre. Sőt, ha olyan a társaság, üzemi rendezvényekre, előadásokra is nyugodtan elmehet, ebben igazán nincsen kivetnivaló. A nők társadalmi egyenjogúságára nincsen semmiféle Írott szabály. Ezért ismét hangsúlyozom, általánosítani nem lehet, nem ls akarok, az eseteket egyénenként. helyenként kell elbírálná Mégis e cikkemmel szeretnék segitséget nyújtani e naponta felmerülő problémák tisztázására. A leírt vélemény egyéni, tehát lehet vele vitatkozni, szívesen várjuk a cikkel kapcsolatos leveleket és a téma kibővítését is. Horuczi Lászloné A báli szezonra Röpke pár nap és itt a Szilveszter, a farsang s a báli szezon is kezdetét veszi. Nekünk nőknek ez bizony nem kis problémát jelent. Mit is csináltassunk, hogy az divatos is, olcsó ls, amellett elegáns is legyem kai). Ezek a palack* tulipán, hordó vonalak.) A ruhák kivágása teljesen egyéni, lehet mélyen dekoltált és lehet zártabb jellegű im Ma már teljes mértékben pótolja a kisestélyi ruha a ho6szú, vagy estélyi ruhát, így ennek következtében vonalvezetésben és kivágásban is a merészebb vonalak dominálnak. Azok számára, akiknek igazán kevés pénz áll erre a célra rendelkezésre, ajánljuk, hogy a bármilyen meglevő fekete szövet, taft, vagy egyéb selyem szoknyájukhoz csináltassanak brokátból, csipkéből, L Tulipán vonalú taftruha, bársony petty aplikációval és övveL (A pettyeket bársony asalagból ls kivághatjuk.) As övet csavart rózsa díszíti A hátán V-alakú kivágás van. S. Palack vonalú csipkeruha. A mell alatt bársony masni vaL A meglevőt egy kis Ízléssel, hogy alakíthatnánk át, úgy, hogy más legyen a tavalyinál? Milyenek hát a divatos kisestélyi ruhák? Legtöbb esetben bő vonal úak, de nem túlságosan nagy alja bőséggel készülnek (ez azért jó. mert kevés anyag szükséges (1—2—3 puha, nem végigfutó. egyenes, vagy ferde irányú hajtások*. Bársonyból készült kisestélyi ruha, puhán redósött övvel, kámzsás nyakmegoldással. Csak puha esésű anyagra való. 4. Fekete szövetruha. fekete satlndíszítésseL Igen szép brokátból, szintén satin. vagy bársony pántozás1 Bársonyra, vagy taftra tervezett kisestélyi blúz. WU szórt gyöngyözéssel díszítve, 6. Csipkére, madeirára* vagy brokátra igen csinos. Puhán visszaboruló gallérral. Bársony-, vagy sattomasnival és rózsával vagy bársonyból estélyi je*legú blúzt Ez a megoldás is igen csinos. Régi ruhánkat pedig újjávarázsolhatjuk merészebb kivágással. Az ujját teljesen kivéve, a derekát esetleg elszórtan gyönggyel varrjuk ki (ezt magunk is otthon megcsinálhatjuk), egy bársony-, vagy satinöv, /egy művirág, mind -feldobja* a ruhát, ahogy ezt már szaknyelven mondják. Az anyagok megválasztásánál m idén nemigen lesz probléma, hiszen az üzletek tele vannak szebbnél-szebb anyagokkal, Kapható fémmel átszőtt brokát, van import csipkeszövet, szép mintájú madeira (megfelelő színre befestve), pamut és selyem bársony is fellelhető. Kapható organza és van tüll is. R. Bruckner Anna Gyermekeknek FEJTÖRŐ ! 2 3 4 5 fi 7 » » Az azonos számú sorokba vízszintesen és függőlegesen is ugyanazokat a szavakat írjátok be, az alábbi meghatározások alapján: i Az azonos számú sorokba vízszintesen és függőlegesen is ugyanazokat a szavakat írjátok be, az alábbi meghatározások alapján: ELŐSZÓ Sokszor hallunk rossz fiúkról. Mesénk is ilyenekről tzóL Max és Móric két rossz gyerek, Kik tanulni nem szerettek, Más ember kárán mulattak. Jó szóra sosem hajlottak. Jobb volt más kertjébe mászni. mint az iskolába járni. Ó, jaj, de mi lett a végeT Nagyon megbűnhődtek érte; S nehogy bárki is igy járjon Leírom és lepingálom. 1. A fiatalok legfontosabb feladata, 2. A csavar tartozéka. 3. Az én birtokomban. 4. A villamoson is van. 5. Lakatos Éva Magdi. 6. Keresztül. 7. Kötőszó. KARÁCSONYI JÁTÉKOR A két szórejtvény egy-egy kedves karácsonyi ajándékról szól. Első csíny Vannak, kik nagy szorgalommal Foglalkoznak baromfival; Egyrészt mert sok tojást tojnak, Másrészt, mert jó sültet adnak, Harmadszor, mert tollúk puha S van belőle meleg dunna, Amely hogyha hull a hó Könnyű, puha takaró. Max és Móric a két rosszcsont hét csfnytrvése írta és rajzolta: Vilhelm BuscH Itt van özvegy Kati néni Tyúkjait azért becézi, Mert sok tojást tojnak néki. Egy szép napon a két rosszcsont, Kenderkócból madzagot font. Melyre aztán horgot tettek, S kukoricát csaléteknek. A tyúkok omínt meglátták Csőreiket belevágták És amire észrevették A horgot» már le is nyelték. És aztán keresztbe kasul Húzzák, vonják egymást vadul. Majd Ijedten fel ls szállnak Agára egy almafának. EbbSl lett a szörnyű nagy baj Mind megfogta őket a gally. Nyakuk nyúlik, egyre hosszabb, Hangjuk egyre panaszosabb. Hopp! Még tojnak egy-egy tojást Es aztán jön a kimúlás. Az özvegy fekszik az Agyb*. De a jajra múlik álma. u Rosszat sejtve, nagy kést ragad S a rémtett helyre kiszalad. Oh, de szörnyű, gyászos látvány. Itt hagyták csibéi árván. Reménysége mind meghalva Lóg a fáról, mint az alma Gondterhelten, remegéssel Oda is lép a nagy késsel És leszedi a tyúkokat, Hogy ott tovább ne lógjanak. Gyászos könnyeket hullajtva Viszi kedveseit haza. >—oOo— Ez volt a legelső csínyük, Nem soká jön a második. (Folytatasa az újévi szamban.)