Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

Vasárnap, 1968. december 25. Közérdekű kérdések oseraeKU neraeseK: m p . Hogyan használjuk a gázt télen? izege« ~ SZ/neS filmen A hidegebb idő beálltával a háztartá­sokban általában problémát okoz a gáz használata: Ezért felkerestük a Szegedi Gázgyár igazgatóját. Szekeres Istvánt, s megkértük, mondja el, hogyan kell a gazt ha-jználni tél idején a szegedi ház­tartásokban. — A városi gáz földalatti csővezetéken jut a lakóépületig és legtöbb esetben az epület pincéjébe csatlakozik — kaptuk a szakszerű felvilágosítást. — Törött, vagy hiányos ablakú pincében a gázvezeték a hideg beálltával előállott naftalin lerakó­das miatt eldugulhat. Ez állandó, napon­ta ismétlődő zavart idézhet elő a gázszol­gáltatásban. Éppen ezért ennek megelő­zése végett gondoskodni kell arról, hogy a pinceablakok épek legyenek és jól zár­janak, hogy a fogyást megakadályozzuk. — A vizes gázmérő, ha a helyiséget nem fűtik, nagyobb hideg alkalmával befagy, a gázmérő tönkremehet és a gázszolgálta­tás megszűnik. Éppen ezért itt is ajánla­tos a helyiség enyhe fűtése, illetve leg­alább az, hogy a háziasszony a gázmérő mellé felmelegített téglát helyezzen. A gázmérő befagyása esetén a főcsapot azon­nal el kell zárni. A gázmérőt lánggal, pa­rázzsal, vagy más megtüzesített anyag rá­rakásával melegíteni tilos, mert ez még lezárt főcsap mellett is balesetet okozhat. — Törekedni kell a gázfőző, vagy gáz­tűzhely gazdaságos használatára. Ezért he­lyes, ha forrás után takaréklángon főznek. Ügyelni keli arra, hogy a gázláng korom­képződés nélkül égjen. Ha a gáz kormoz­va ég, azonnal jelenteni kell a gázmű­veknek. Tűzhellyel és főzővel ne fűtsük a helyiséget, mert súlyos balesetet okoz­hat az égéstermék elvezetésének hiánya. — Figyelemmel kell lenni arra, hogy vasárnap és ünnepnapon 10—13 óra kö­zött, főleg a téli időszakban, csúcsfogyasz­tás alakul ki és így egyes helyeken szol­gáltatási nehézségek adódhatnak. Éppen ezért e helyeken helyes, ha legalább a tészta és egyeb sütést nem az említett csúcsidőben végzik. Siirg ürgős korszerűsítésre vár több szegedi jodrásziizlet A lakosság kulturált, modern üzletekre tart igényt A Széchenyi téri központi nem ismeretlenek — tájé- zást. Mindenesetre jövőre villamosmegállónál^ az^-es koztatott —, mégsem tudok elsőként a Kölcsey utcai szat^nfil réeriegéten a kü- ^elöre mit tenni, mert fodrászüzletet szeretnénk vetkező kép fogadja a belé- nem kaptam több beruhá- rendbehozni, pot: egy nagyobb és egy kisebb sötét, levegőtlen he­lyiség kopott berendezéssel, atnedveseUhtt falakkal. S ha valaki ezekután szóvá teszi jogosan —, hogyan lehet a város központi részében Ilyen elhanyagolt külsejű és belsejú fodrászüzlet, miért nem hozzák rendbe, akkor a választ "kézből* kapja bár­melyik fodrásznőtöl. *-» Nem érdemes már er­re az üzletre költeni mondjak. — A zsúfoltság miatt ugyanis oda jutnánk, ahol most vagyunk. Bővíte­ni kellene a helyiséget. Ezért, verekszik már két éve a szö­vetkezet vezetősége. Van is itt a szomszédban egy iroda, amely a mi céljainknak pon­tosan megfelelne. Nincs ki­használva, de nem tudjuk megkapni. Pénze van a szö­vetkezetnek s ha helyiséget kapnak, akkor a nagy nép­szerűségnek örvendő 13-as számú fodrászüzletnél is mo­dernebb, szebb üzletet hoz­na létre, amely méltó lenne a város központjához. Az állami fodrászat l-es számú üzletében az Anna-kút­nál friss festékszag és építke­zés fogadja az arra járókat. Mint a vállalat igazgatójá­tól megtudtuk, ez az üzlet is igen rossz állapotban volt. Ezért a követelményeknek megfelelően, most 120 ezer forintos beruházással tata­rozzák az üzletet, sőt raktár­helyiséggel bővítik is. A város közepén, a Tisza Szálló és a szabadtéri szín­pad közeieben található az A Magyar Vöröskereszt segítsége a laoszi polgárháború áldozatainak Laoszban az imperialisták kormánnyal, valamint azok­által szított és kirobbantott kai a demokratikus erőkkel, polgárháborúnak már eddig amelyek hazájuk védelmé­is sok sebesült és egyéb ál- ben igazságos és hősies har­dozata van. cot folytatnak az imperialis­A haladó emberiség mély- ta beavatkozas ellen. ségesen elítéli az imperlalis- A Magyar Vöröskereszt ták és bérenceik Laoszban 150 000 forint értékű gyógy­történt beavatkozását és ga- szert és élelmiszert küldött rázdálkodását. A béke és a a Laoszi Vöröskereszt útján haladás erői szolidaritásukat a polgárháború áldozatainak fejezik ki a törvényes laoszi sürgős megsegítésére. Hogyan válhat nö férfivá? Tudományos magyarázat egy nagy érdeklődést kiváltó hírre A VILAGSAJTÓ hasáb- sikerült örökléét kimutatni, jain több esetben jelent kifejlődésében azonban a meg már olyan hír, mely mellékvesekéreg túlműkö­szerint ismert versenyző désének tulajdonítanak fon­nevet es nemet változtatott, tos szerepet. A veleszületett Most utoljára a Dél-Ma- álcsíraságtól meg kell kü­sSr^arerSvlshatS ^böztetnünk az olyan kor­hogy egy ismert francia folyamatokat .amelyek só­ba jnoknő szintén nevet rán a nők teste és lelkiéle­és nemet változtatott, fér- te kis fokban vagy na­fivá lett, sőt állítólag fiú- mértékben férfias gyermek apja. Jogosan me- ^ rülhet fel az olvasó kérdése: átalakulast mutat. Ulet­hogyan lehetséges ilyen ve férfiak nőies al­ncmváltozás? katiakká válnak. Ez főleg mtefatev^LTJrflágt dúlhat fiata. lányok­sítást adtak: nál, amikor a korai nemi A méhen belüli magzati érés férfias vonások jelent­életben a nemiszervek fej- kezesével járhai. lődése teljesen egyformán JELEZTÜK már lapunk­Budapest az ban, hogy a Filmstúdió munkatársai Idegenforgalmi Hivatal meg­bízásából színes filmet ké­szítenek Szegedről. A fil­met jórészt még a szabad­téri játékok idején forgat­ták, s a munkálatokkal e hetekben készültek el, úgy­hogy a meghívottak előtt a napokban már be is mu­tatták a filmgyár budapesti házivetítőjében. A mintegy húszperces film a negyedik ilyen jel­legű alkotás. Az első Buda­pestről, a második Sztálin­városról, a harmadik a Ba­latonról készült, s most ezt követte a mienk, amely az előzőekhez hasonlóan ugyan­csak bővelkedik hangulatos képekben, mozgalmas és két­ségtelenül felkelti az idege­nek érdeklődését. A kisfilm irója és rendezője Bánki László művészi értékkel nyúlt a témához, s kedves lírai hangon, itt-ott humo­ros ízekkel fűszerezve ve­zeti a nézőt a városon. Vaszy Viktor aláfestő zené­je is stílusosan, művészien alkalmazkodó a film képei­hez, s a rádió és az Opera­ház zenekarának tagjaiból alakult, a muzsikáját tol­mácsoló kis együttest is ő vezényelte. Széplaki Gyu­la operatör és Farkas Zoltán vagó néhány egészen ötletes megolással örvendez­tetett meg, amelyek hozzájá­rulnák a kisfilm elengedhe­tetlen mozgalmasságához, frisseségéhez. E SZINESFILM egyik leg­nagyobb érdeme egyébként éppen ebben rejlik, hogy gyorsan pergő, hangulatos szinfoltoleat sorakoztat a nézők szemei előtt. Egy-egy kép annyira megkapó, hogy szívesen időznénk tovább is elölte, de a film pereg to­vább, szinte kicsit csaloga­tón, hogy akit érdekel, ke­resse fel személyesen is e Tisza-parti kedves várost. A film záróképe is erre utal: az itt töltött kellemes na­pok után távozó idegenek emléksorokat írnak a ven­dégkönyvbe, s mindegyikük visszatérő mondata ez: »Vi­szontlátásra Szegedit A Szegedet felkereső ide­genek érkezésének és távo­zásának keretébe foglaltak a film alkotói — Gács Györgynek mint szakértő­nek a közreműködésével — a város bemutatását. Az idö szabta lehetőségeken belül eléggé sokfelé ellátogatott a kamera és filmre vette a szegedi, ünnepi hetek jelen­f őse bő eseményeit1 is: az ipari vásár, a mezőgazda­sági kiállítás. az ifjúsági karnevál egy-egy mozzana­tát és a szabadtéri játékok két kiemelkedő bemutatójá­nak, a Hunyadi Lászlónak és a moszkvai balett előadá­sának részleteit. Sajnos a játékok felvételeinél vonta­tottabbá válik az addig pergő film, az idővel sok­kalta gazdaságosabban bán­hattak volna. Csak mellé­kesen jegyezzük meg, hogy vitatható az Erkel-opera ke­resztmetszetszerű bemutatá­sának alapfelfogása is, amely már-már a grand­guignol-képek határát sú­rolja. S ez talán nem is véletlen. HOGY MIÉRT nem vé­letlen, az a felsorolt és el­ismerésre méltó erények mellett is bizonyos fokig a film alkotóinak szemlélet­módjából faltad. E szemlé­let gyökere pedig abban rej­lik, hogy a film egészének tanúsága szerint mindenáron az érdekeset, a különlegeset akarták meglelni. s ez óhatatlanul felszínességet, sőt összhatásában hamis képet eredményez. Nem vitás, hogy ez a kisfilm elsőrendűen nem ismeretterjesztési céllal ké­szült, hanem feladata az idegenforgalmi propaganda, a jó értelemben vett rek­lám, a figyelem és érdek­lődés felkeltése Szeged iránt. Ennek ellenére sem lett vol­na szabad lemondani arról, hogy megmutassa a város igazi, teljesebb arculatát, s ne rekedjen meg sajnálatos módon azoknál a romanti­kus, helyenként álromanti­kus vonásoknál, amelyek Szegedet elsőrendűen a bics­ka, a paprilca és a halászlé városává avatják. Kicsit a gulasch, tsikosch romanti­kája ez! Az az ellenvetés hangozhat el erre,, hogy nemcsak a hazai közönség­nek, de a nyugatinak is ké­szült ez a film, amelyre effaj­ta vonzerőt kell gyakorolni. Nem is szégyelljük mi sem a paprikát, sem az ízes ha­lászlénket, de büszkék va­gyunk arra, hogy Szeged jó­val többet jelent ma már ennél. S ehhez nem elegen­dő az az éppen csak felvil­lantott néhány kép új há­zainkról, hiszen sokkal töb­bet, tartalmasabbat mond­hattak volna minderről a szerzők a film sajátos for­manyelvén, a vizuális esz­közökkel és még a kisérő szöveggel is. Keveset, na­gyon-nagyon keveset kap a néző Szeged megváltozott életéről, magáról e változás­ról, s még kevesebbet azok­ról, akik e változást, az újat, az alkotást az első vo­nalban formálják — a mun­kásosztályról, az alkotó, dolgozó szegcdi emberről. Pedig ezt a nyugat előtt sem kell szégyellnünk! Sőt ezt is propagálhatjuk. Kár, hogy ez a különben nagyon szép film ezzel oly sokat vé­szit értékéből, erejéből. A TERVEK szerint janu­árban láthatják meg a sze­gedi mozilátogatók a filmet, aztán elindul uijara, hogy hazánkban éa külföldön is híveket toborozzon váro­sunknak. Ha nem is teljes az örömünk, mégis bizonyá­ra minden városát szerető szegedivel együtt ehhez a küldetéséhez sok sikert kí­vánhatunk, Lőkös Zoltán kezdődik, majd rövidesen egyik, vagy másik irányban ,„ . .„..„, •• „. elkülönülés, differenciálódás állami fodrászát 2-cs 1 következik ' ^ Rendellenes Kölcsey utcai üzlete. Ezt fej]ocjés esetén előfordulhat, mindennap sokan keresik fel. A fodrászat dolgozói pe­dig szégyellik magukat, mert hiába végzik munkájukat a legjobb tudásuk szerint, a vendégek mégis rossz érzés­sel távoznak, s ezt meg is mondják. Sok a panasz a hi­deg fejmosóvízre, mert rossz az autógejzer. Többen kap­tak fejfájást — vendégek és fodrósznök egyaránt — vasondolálás közben gáztól. A helyiség padlója girbe-gurba lyukacsos, a fej­mosó környékén életveszé­lyes a közlekedés. Az üzlet l'alai tiszták, a festés állja még az időt, de a két evvel ezelőtti falbavakolt Berg­mann-csövek nyomai még mindig éktelenkednek a női és a ferfírészlegnél egyaránt. Az üzlet egeszében véve nem felel meg a minimális tisz­tasági követelményeknek. Két ízben már a tanácstól is hogy a születő csecsemőn mind a két nem ismertető­jele megtalálható. Azt,, aki­nél ez előfordul, csírának, vagy az ókori görög mito­lógia kétnemű alakja után hermaphroditának nevezték el. Ilyen fejlődési rendelle­nesség azonban emberben rendkívül ritka. Gyakoribb az úgynevezett álcsíraság előfordulása, amikor az il­letőnél csak az egyik nem ismertetőjelei találhatók ömldimeg, azonban ezek a jelek rendellenes alakúak és ezért a másik nem látszatát kel­tik. Mivel a másodlagos nemi jellegek (hang, szőr­zet, zsírelosztód ás. emlők fejlettsége) szintén a másik neműhöz hasonlíthatnak, a rendellenességre nem rit­kán csak jóval a pubertás után derül fény. A nemet ilyenkor pontos laboratóri­umi eljárásokkal, vérvizs­gálatokkal határozzák meg. s a vizsgálatok alapján mű­téttel alakítják át a külső a BemilMü^éscU UcsűltU a feltevés- az ebédlőben vagy hogy az el- más megfelelő he­lyen a sütemé­nyekkel, szendvi­hűsítő rakott tálcákat, mellé te­szik a -kasszát*, rendszerint pén­zes tányért. Min­megállapitották. hogy ezt 32 nemiszerveket a valódi állapotot sürgősen meg k®'1; nemnek megfelelővé, szüntetni. Mit mond erről; MIVEL álcsiraságról is az állami, fodrászát tgazga-1 beültünk, meg kell mon­tója? ; dani, hogy ennek oka is­— A 2-es üzlet problémái, meretlen. Egyes esetekben Szegeden alig zal egyéves múltra sel, tekintenek vissza árusító személy­az első üzemi be- zet nélküli büfé­csületbüfék. Mű- bői senkisem visz csekkel, ködösükről, for- el árut ellenszol- italokkal galmukrói pontos gáltatás nélkül. A mérleget még feltevés helyesnek nem készítettek, bizonyult. Az el­kezdőiről, fo- telt egy év alatt gyasztóiról azon- egyetlen forint denki tetszése ban már kiállít- hiány sem mutat- szerint választ és ható a bizonyít- kozott ezekben a vány: becsületből büfékben, pedig kitűnő osztál.vza- havonta 18—20 tot érdemelnek, s ezer forintos for­felsőbb osztályba galmat bonyolí­léphetnek. Ebben tanak le. a felsőbb osztály- A legjobban mű- ilyen módon. Elő­ban már a kom- ködnek az Alsó- fordul, hogy he­munista -életmó- városi Étterem ál­dot. magatartást tal patronált, irá­tanítják. nyitott ilyen új Kikről is van típusú elárusító­hát szó és mivel helyek: az Üjszc­érdemlik meg a gedi Kender-Len­kitűnő bizonyít- szövő Vállalatnál, ványt? Mint is- a Víz- és Csator­meretes, annak riaműveknél, va­idején a SKegedi lamint a Paprlka­Vendéglátóipari feldolgozó Válla­Vállalat kezdemé- latnál. Mindenütt nyezte úgy neve- a KISZ-fiatalok zett üzemi be- ellenőrzik, keze­csületbüfék élet- lik a büféket, re hívását az- Reggel elhelyezik fizet a cikkekért. Az újszegedi ken­dergyárban na­ponta 5—600 fo­rintos forgalmat bonyolítanak le tenként több mint ezer üveg hűsítő italt, bambit, könnyű sört elfo­gyasztanak, s az ára soha nem hi­ányzik a kasszá­ból. Viszont olyan eset már volt, hogy valaki 100 forintost tett be, mert nem volt ap­rópénze, s este je­lentkezett a kü­lönbözetért. D. U. cÁ haltak húliméjíL Színes NDK—lengyel film Minden eddig gyártott és látott filmtől eltér ez a "technikai csoda*, amely a tudomány mai ismeretei alapján, s a logikai követ­keztetések, ha úgy tetszik, a nagyon is valóságosnak tűnő utópisztikumból alkotja meg a jövő képét — 1970-et. Sta­nislaw Lem -Asztronauták* című regényéből készült film az atomkorszak jövő­jét, az atomerő békés fel­használásának kimeríthetet­len lehetőségeit tárja elénk, ugyanakkor a vénuszlakók tragédiájának bemutatásával tiltakozik azok ellen, akik az atomenergiát a pusztítás szolgálatába akarják állítani. A Vénusz helyébe helyet­tesítsék csak be a Földet a pusztulásra spekuláló atom­lovagok, s akkor ugyanúgy csak az árnyékuk marad meg, beégve a kőbe, (minit a képzeletbeli vénuszlakóké, akik a Föld ellen támadlak, de önmagukat pusztítot­ták el! A film fantasztikus világ­ba vezeti a nézőt, kezdve a nyolc tudóst szállító, isme­retlen műszerekkel és gé­pekkel felszerelt űrhajótól a csodálatos űrállomásig, a Hold meghódításától a • Vé­nusz vidékének ábrázolásá­ig. Kurt Mactzig rendezése sokoldalú és gazdag képze­letvilággal párosul. Eltér a megszokott formáktól, de mégsem csak a képzeletre épül, hanem a ma ismert technikai tudományra. Ugyanilyen bravúros Joa­chim Hasler operatőri mun­kája is. Színes felvételei, a meseszerű díszletelemek igyekeznek a tudományos realitásokhoz kötődni. A jövő tudósait — akik minden veszélyt vállalva el­indulnak az Ismeretlen vi­lágűrbe — kitűnő színész­gárda alakítja. Az orvosnőt Yoko Tani japán, Solty ame­rikai mérnököt Ignacy Ma­chowski lengyel, a televízió­technikust Julius Ongeuie néger, a szovjet asztronau­tát Posznyikov szovjet, a kí­nai biológust pedig Tang Hua-la kinai színész ala­kítja. Szereplésükkel nem­csak az emberért ltüzdö tu­dósok típusát teremtették meg. hanem magát, a jövő emberéét ls, aki előtt nem állnak majd az önzés terem­tette korlátok, amelyek még ma elválasztják embertársai­tól. L. F. • Szovjet művész gratulációja a Szegedi Nemzeti Színháznak Glinka Ivan Szuszanyin című operájának szegedi színrehozatala megérdemelt sikert hozott és ez nem ma­radt visszhangtalan a Szov­jetunióban sem. G. Orvit, a Moszkvai Nagyszínház igaz­gatója meleghangú levélben gratulált a Szegedi Nemzeti Színház minden egyes tagjá­nak, rendezőnek, színésznek és dolgozóknak, akik közre­működtek az Ivan Szusza­nyin színrehozatalában. G. Orvit többek között ezt írta Vaszy Viktorhoz intézett le­velében : -Nagyon örülünk, hogy az önök színpadán orosz klasz­szikus operát játszanak. Kí­vánunk a darab rendezőinek és szereplőinek további sok sikert. Segítségünkre pedig bármikor és bármiben előre számíthatnak.* MINDEN NAPRA EGY FERJ Bagd rdban nemrégiben hét hónapi börtönre Ítélték a 24 esztendős Nudju el Askalanit, mert kitudódott, hogy egyszerre hét férfihez ment feleségül. Min­den férjének megmagyarázta, hogy miután mint apolónövér teljesít kórházi szolgálatot, he­tenként csak egy éjszakát tölt­het otthon. Ilyen módon hét „szimultán" házaséletel, élt. meghozza igen harmonikusan. Mindadllg nem ls volt semmi baj. amíg a harmadik férj ösz­sze nem ismei'kedett a negye­dikkel es gyanútlanul vacsorá­ra nem hívta ú.1 Ismerősét új lakásukra. Talán felesleges megemlíteni, hogy a vacsorára nem kertUt sor. „

Next

/
Thumbnails
Contents