Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

JM .w ®J réK. itry "w Jvy Q \\v yVv W YaslrmtPi WW. éeeemher 21 Sofc ezer por cfpo — Három iit ós szekrények — Nagyobb értékű seprűk Három szegedi üzem terven felüli termelése A szegeéli ipari üzemek többsége már teljesítette 1960. évi tervét, a negyedévről negyedévre tartott ütemes termelés eredményeképpen az év végi hajrára szinte sehol sincs szükség. Most a sok közül három olyan üzemről számolunk be, ahol már nem gond a tervteljesítés, ahol a hátralévő héten a dolgozók a túlteljesítésen fáradoznak. BÚTORGYÁR Az idei év igazán gördülékeny termelést hozott a Szegedi Bútorgyárban, s a gyártmányprofil megváltoztatásának ellenére sem volt zökkenő a termelésben. A zártciklusos termelési rendszer megtette hatását: novemberben már teljesítette tervét az üzem, s ily módon több mint egy hónap maradt a terven felüli munkára. 406 háromajtós szekrény, 330 falipolc, tö^b könyvszekrény, apróbútorok és kisebb mennyiségű parkettléc elkészítésére adódott lehetőség. Már csak négy nap áll rendelkezésére a bútorgyáriaknak, mivel az év utolsó napján lel tar, s egyéb más munkák miatt szünetel a termelés, de ennyi idő is elegendő ahhoz, hogy a hiányzó hetven háromajtós szekrényt és kb. ötven falipolcot legyártsák, s ezzel eleget tegyenek kötelessé-güknek. CIPŐGYÁR Egy évvel ezelőtt szintén átállás bolygatta meg a Szegedi Cipőgyár addigi rendjét, s emiatt csak kisebb eves tervet kapott az üzem. Az első évnegyedben valóban még baj volt a termeléssel, de a másodiktól kezdve zavartalanul folyt a munka, amely végülis 62 és félezer pár cipőt kitevő többlettermelést eredményezett. A gyártott női szandálokra, kórömcipökre nagy szüksége volt a belföldi kereskedelemnek, s ezért dicsérhető a gyárban egész éven át uralkodó egészséges munkaversenyszellem. A jövő hétre még 15 ezer pór cipő .elkészítése, valamint az exportterv teljesítése maradt a cípőgyóri dolgozókra. Tehát minden bizonnyal adósság nélkül kezdhetnek az új évhez. seprügyAr A Szegedi Seprűgyár munkáját a termelt áruk értéke határozza meg. A jó munkát jelenti, hogy december 9-ig teljesítették az értéktervet, és kisebb mértékben a seprűgyártásban, nagyobb mértékben a szőrfeldolgozásban 5—6 százalékos túlteljesítésre nyílt lehetőség december 31-ig A szőrfeldolgozásnál mutatkozó termelésiértékemelkedés főképp egy májusban bevezetett újításnak köszönhető, melynek alapján havonta ezer kilogramm export minőségű lósörtét tudtak gyártani. Bár a vállalat mennyiségi tervét az év folyamán nem emelték meg, a negyedéves operatív tervek az eredeti tervnél nagyobb feladatokat tűztek a vállalat elé. Az év folyamán összesen 1 millió 100 ezer kéziseprűt, és mintegy háromnegyedmillió nagyobb méretű seprűt gyártottak, melyeket — az ARTEX révén szokásos üzletfelük: Svájc, az Egyesült Államok és Nyugat-Németország vásárol meg. A Csongrád megyei állami Erdőgazdaság már nyereségrészesedést fizetett A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság, mely október elsejével zárta « gazdasági évet, elsőnek fizette ki Szegeden az eredményes munka után járó nyereségrészesedést. A dolgozók mór most, karácsonyra megkaphatták az átlagosan 18 napi keresetnek megfelelő összeget, vállalati szinten összesen 322 ezer forintot. Az erdőgazdaság a tavasszal nagy lendületnek indult munkaversenynek köszönheti eredményeit. Éves tervüket 106 százalékra teljesítették a dolgozók, t ez egymillió 794 ezer forint többtermelésnek felel meg. A tervezett költségeknél egy százalékkal olcsóbban végezték a csemetenevelést. a telepítéseket, a fakitermelést és egyéb munkálatokat. A kitermelt faanyag gondos kezelésével és osztályozásával az előírt mennyiségnél több, értékesebb ipari fát adtak a népgazdaságnak, s jelentős eredményt értek el egyéb anyagtakarékossági mozgalmakban. Igy azután a tervezett egymillió 790 ezer forint nyereséggel szemben kétmillió 708 ezer forfcit gazdasági hasznot tudtak felmutatni az év végén. A Csongrád megyei Állami Erdőgazdaság területén folyó cjunkaverseny győztesei ez évben: első az ásotthalmi, második és harmadik a szegedi, illetve a kisteleki erdészet. Ezek dolgozói a nyereségrészesedésen kívül külön jutalmakat is kaptak. Kubai kereskedelmi kormányküldöttség Budapesten Lompart külügyi államtitkár vezetésével szombaton kubai kereskedelmi kormánydelegáció érkezett Budapestre. A kubai delegáció tárgyalásokat folytat a magyar kormány képviselőivel az ez év szeptemberében Havannában kötött hosszúlejáratú kereskedelmi, fizetési, hitelnyújtási, tudományos és műszaki együttműködési megállapodásokkal összefüggő kérdésekről, valamint az 1961. évi magyar— kubai árucsereforgalomról. Az idén tovább növekedett a lakosság vásárlóereje Háztartási kisgépek, bútorok, ruházati cikkek a legkeresettebb árucikkek között Az 1960-as esztendő gazdasági mérlege ugyan még nem készült el, a statisztikusok azonban máris sok érdekes következtetést vontak le az "óév* eddig rendelkezésre álló adataiból. Különösen a kiskereskedelmi áruforgalom alakulása ad hű képet arról, hogyan növekedett a lakosság vásárlóereje, miként változott a legkeresettebb cikkek listája. Ma már elmondhatjuk, hogy a közszükségleti cikkek között polgárjogot nyertek azok az áruféleségek, amelyek néhány éve még fényűzésszámba mentek. Ezek közé tartozik például a televízió, amelyből 1957-ben mindössze 4982 darab kelt el. s az idén az j első háromnegyed évben ! körUlbelül 37 500. Hasonlóan gyors -karriert* csináltak a különböző háztartási kisgépek, a porszívók, a padlókefélők, a mosógépek és hűtőszekrények. Hűtőszekrény tavaly több mint nyolcezer talált gazdára, az idén pedig előreláthatólag tízezernél több kelt el. Mosógépből 1959-ben egész évben 99 700 fogyott el, ez évben már az első háromnegyedben 102 000~ret vásároltak. Beszédesek a lakásbútorok forgalmi számai is. Nyolc évvel ezelőtt hazánkban 116 millió forintot költöttek a családok otthonuk szépítésére, új bútorok és egyéb berendezési tárgyak vásárlására. Az otthoni -beruházások* összege az idén már jóval egymilliárd forint fölött lesz. Az előző évieknél jóval többet költöttünk az idén ruházkodásra is. Gyapjú- és műanyagszövetből minden valószínűség szerint nyolcmillió négyzetméter fölött lesz a kiskereskedelem forgalma, s férfiöltönyből, női kábáiból, női ruhából, gyermekholmikból is egyenletesen emelkedik a forgalom grafikonja. Érdemes megemlíteni, hogy most már évenként körülbelül 5 milliárd cigarettát szívnak el a dohányosok. Sörből 300 millió litert meghaladó mennyiség fogy el. Sokat adott Szegednek a hároméves terv A város eddigi fejlődéséről és az új év legfontosabb feladatairól nyilatkozik a városi tanács végrehajtó bizottságának elnöke N

éhány nap és vége az 1960-as évnek. Befejeződik a hároméves terv is, amely nemcsak helyrehozta az ellenforradalom okozta károkat a nepgazdasagban, hanem lerakta a további fejlődés alapjait is iparunkban és a mezőgazdaságunkban. Érdemes visszapillantanunk e három év alatt megtett útra nekünk, szegedieknek is, hiszen — bár még sok gonddal-bajjal küszködünk — városunk sokat gyarapodott e három év alatt. Az elmúlt három évben megszületett párt- és kormányhatározatok, végrehajtásával erősödött országunk, de gazdagodott, szépült Szeged városa is. Szinte kézzel foghatók a hároméves terv eredményei nálunk. Szeged e három eredménydús esztendejéről — és ennek kapcsán röviden a rarosi tanács jövő évi terveiről — beszélgettünk Biczó Györggyel, a városi tanacs végrehajtó bizottságáruik elnökével, akinek nyilatkozatát az alábbiakban közöljük. 11 kilométerrel nőtt a vízvezetékek hálőMagyar—osztrák közúti egyezményt írtak alá A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium, valamint az osztrák kereskedelmi és újjáépítésügyi minisztérium delegációi között Bécsben, december 19-től 21-ig tárgyalások folytak a kölcsönös közúti szállítások ügyében. A megbeszélések olyan megállapodások aláírásához vezettek, amelyek lényeges könnyítéseket tartalmaznak a közúti áruszállítás részére Gazdasági egyezmény Magyarország és az EAK között A Magyar Népköztársaság és az Egyesült Arab Köztársaság kormányküldöttségei között a két ország gazdasági kapcsolatait szabályozó, hároméves kereskedelmi és fizetési egyezmény kereteiben az 1960. májusában tartott megbeszélések alapján, december 8-tól vegyesbizottsági tárgyalások folytak Kairóban. A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok több kérdését szabályozó és a forgalom fejlesztését elősegítő megállapodásokat, valamint hitelegyezményt írtak alá. Magyarország vállalta, hogy az EAK egyiptomi és szíriai tartományának iparfejlesztését szolgáló egyes igények kielégítéséhez nehézipari berendezések és beruházási javak szállítására szóló ötéves törlesztéses hitelt nyújt, alacsony kamattal. Az EAK kormánya ezzel szemben kedvező feltételeket biztosított az ellentételként szállítandó nyers pamut és egyéb árak vásárlására. A magyar kereskedelmi delegáció december 23-án érkezett vissza Budapestre. A fejlődés egynéhány jellegzetes vonására szeretném felhívni a figyelmet, mégpedig különösen a tanács hatáskörébe, irányítása alá tartozó üzemeknél — mondotta Biczó György elvtárs. — Egyáltalán nem lebecsülendő helyet foglal el a város iparán belül a tanácsi ipar, amely amellett, hogy termelésével az árukészleteket növeli, az elért vállalati nyereségekkel és a befizetett forgalmiadókkal költségvetésünket is megalapozza. Évről évre növekvő tanácsi költségvetéseink viszont intézményeink fenntartását, a lakosság kulturális, szociális, kommunális igényeinek fedezését szolgálják. Sokat fejlődött Szeged helyiipara az elmúlt három évben. A könnyűiparhoz tartozó tanácsi üzemek termelésének értéke például 25 millió forinttal emelkedett. Ez 10,6 százalékos emelkedésnek felel meg, s ezzel egyidőben a termelékenység is nőtt több mint 9 százalékkal. Köztudomású, hogy helyiipari üzemeink berendezése, felszerelése meglehetősen avult. Ezért az elmúlt három évben több mint 11 millió forint értékű beruházást és felújítást biztosítottunk ezeknek az üzemeknek. Ebből építették fel a Fonalmentő Vállalat új részlegét, bővítették és korszerűsítették a Seprűgyárat és az Ecsetgyárat. Nagy helyi eseménye a hároméves •terv utolsó esztendejének, hogy Szegeden befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az átszervezés nyomán a szegedi termelőszövetkezeti gazdák becsülettel dolgoztak, sok nehézséget győztek le. Az átszervezés utáni mostani első évben az aszályos esztendő ellenére is, jelentős sikereket vallhatnak magukénak. Termelőszövetkezeteink sok létesítménnyel bővültek. Ennek következtében mezőgazdasági exportunk is megnőtt és néhány nap óta Berlinbe, Prágába és Bécsbe szállítjuk a szegedi termelőszövetkezetek friss áruit. Jelentősen gyarapodott a szegedi termelőszövetkezetek állatállománya is a szántóföldi termelés mellett. Ezzel a fejlődéssel azonban elégedetlenek vagyunk, hiszen Szeged termelőszövetkezeteiben mindössze 16,2 számosállat jut 100 kataszteri hold területre. Örvendetes a város ellátása szempontjából, hogy a szegedi termelőszövetkezetek 1961-ben jelentősen fejlesztik zöldségtermesztésüket. Mintegy 900—950 hold területen termelnek zöldséget jövőre. Növelik az állatállományt is, mert a következő évben kétezer hízott sertést, 300 hízott marhát és három vagon baromfit akarnak átadni az államnak közfogyasztás céljaira. Gyarapodásunk szembetűnik akkor is, ha a szegedi kiskereskedelem forgalmát vizsgáljuk. A lakosság életszínvonalának emelkedését bizonyítja, hogy a tanács irányítása alá tartozó kiskereskedelmi hálózat forgalma a három év alatt 176 millió forinttal növekedett. A megnövekedett forgalom megkövetelte a meglévő üzlethálózat bővítését és korszerűsítését. A három esztendő alatt a kereskedelem fejlesztésére és gépekre S millió forintot, a berendezések felújítására 4 millió forintot fordítottunk Szegeden. Szépen szaporodott ezeknek az őszszegeknek felhasználásával a modernebb üzletek száma. Például 1960-ban 9 új önkiszolgáló boltot létesítettünk. Természetesen nem hagyjuk abba az üzletek korszerűsítését. 1961-ben a Szatymaz utcában egy kereskedelmi üzletház épül, azonkívül 18 árudét újítunk fel. Szép eredményt értünk el a régi, rosszhírű talponállók átalakításóval. Jó néhány egészségtelen, piszkos italboltot szüntettünk meg az elmúlt években. 1061-ben újabb három italboltot alakítunk át modern kisvendéglővé Jelentős összeget fordítottunk a három esztendő alatt a lakosság kommunális ellátására: 250 milliót használtunk fel erre a célra. A gáztermelés növelésére, a gázvTietékhalózat fejlesztésére, állóeszközök felújítására 10 millió forintot fordítunk. Elkészült többek között a gázlefejtő állomás is, amely lehetővé teszi a födgáz bekeverését a gázgyár által termelt gázba. A keverés nemcsak jobb minőségű gázt eredményez, hanem jelentős szénmegtakarítást is jelent a népgazdaságnak. A három év alatt Szegeden 1400-zal szaporodott a gázfogyasztók száma, a gázvezetékhálózat négy és fél kilométerrel növekedett és emellett négy és fél kilométer hosszú vezetéket cseréltünk ki. 1961-ben megkezdődik a gázgyár rekonstrukciója, amely hosszú évre biztosítja a város zavartalan gázellátását, és a gázellátás bővítését is. Szeged nemegyszer küszködött ivóvízhiannval is. A három év alatt 12 űj kutat fúrtunk. Ennek eredményeként a vízhozam a városban évenként 400 ezer köbméterrel növekedett, zata. 1100 házat kapcsoltunk be a vízszolgáltatásba három esztendő alatt. Mindig nehézségeink voltak a csatornákkal is. A nehézségek csökkentésére négy kilométerrel növeltük a zártszelvényű szennyvízlevezető csatornáink hálózatát. Elkészült az észak-újszegedi belvízmentesítő csatorna és 1960-ban hozzákezdtünk a holt-Tiszán a hattyasi átemelötelep építéséhez is. Ez a munka 33 millió forintba kerül majd. Az átemelő telep lehetővé teszi Szeged csatornázásának befejezését Felkészültünk az árvizek elleni védekezésre. A Felsőtiszaparton megerősítettük a védőtöltést. Még mindig elégedetlenek vagyunk a város tisztaságával. Ezért jelentős összeget fordítottunk ilyen célra. A Köztisztasági Vállalatnál a különböző gépek, eszközök felújítására 13 millió forint jutott. Szeged belső utcáin ma már fénycső világít. A bel- és külterületi közvilágítás korszerűsítésére három és fél millió forintot adtunk az utóbbi években. Rohamosan emelkedik a város forgalma. A közlekedés korszerűsítésére 11 és fél millió forintot ruháztunk be. A villamoskocsi-parkot 15-tel kellett növelni. A korábbi évektől eltérően jelentős őszszeg, 30 millió forint jutott a város rossz helyi útjainak javítására. Ezzel azonban nem oldottunk meg minden problémát. Szorgalmazzuk az utak további korszerűsítését. Petőfitelepet és Újszeged külső részét akarjuk elsősorban bekapcsolni az autóbuszforgalomba. Egy-két szót a lakáshelyzetről is. A három esztendő alatt 796 lakást építettünk állami pénzen és emellett 562 bérleményt újítottunk fel. 1961-ben mintegy 350 lakást építünk fel Szegeden. Ezeknek mintegy kétharmada szövetkezeti lakás lesz. Nagyon jelentős összeget, 160 millió forintot használtunk fel az utóbbi három évben oktatási, népművelési célokra, az óvodák, az általános iskolák, a színház és a művelődési otthonok üzemeltetésére és fenntartására. Az iskolai tantermek száma 26 tanteremmel bővült Szegeden ez idő alatt. Nem kis eredményt értünk el az általános iskolai tanulók napközi otthonos ellátásában. 1958-ban 759 tanuló vett részt a napközi otthonos étkeztetésben, 1960-ban már 2237 tanuló ellátását biztosítottuk. Jelentősen emelkedett a szegedi tanulók részvétele a nyári táborozásokban is. A megkezdett iskolai építkezéseket folytatjuk 1961-ben. Gedóban egy nyolc, Újszegeden pedig egy 12 tantermes iskola épül és megkezdjük egy 16 tantermes gimnázium építését is, valószínűleg a Felsőtiszaparton. A Mérei utcában elkészül a száz férőhelyes óvoda, amely megkönnyíti majd a Marx tér környékén lakók helyzetét. A hároméves terv legjelentősebb szegedi kulturális vonatkozású eseménye természetesen a Szabadtéri Játékok felújítása volt. Az eddigi előadások színvonala igazolta, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok megérik azt a nagy anyagi és erkölcsi támogatást, amit az állam és a város adott az elmúlt években e rendezvényhez. 1961ben igyekszünk még színvonalasabbá tenni a játékokat és növelni hírnevüket országosan, nemzetközi téren is. A város egészségügyi és szociális intézményeinek fenntartására és üzemeltetésére több mint 146 millió forintot használtunk fel a három év alatt. Szépen fejlődtek ezek az intézmények ebben az időszakban. A rendelőintézet bővítésével csökkentettük a túlzsúfoltságot. Elkészült egy 75 ágyas szociális otthon, bővítettük a sportorvosi intézetet. Mind a három kerületünkben körzeti gyermekgyógyászt állítottunk be. hogy ezzel is javítsuk a kerületek orvosellátottságat. 1961-től a klinikák is bekapcsolódnak a járóbetegek orvosi ellátásába. Ez a körülmény nemcsak a város, hanem a szegedi járás biztosított dolgozóinak javát is szolgálja. Áz 1961-es évvel hozzáfogunk a második ötéves terv végrehajtásához, amelynek legfontosabb célja a szocializmus alapjainak lerakása. Ez megnövekedett • feladatokat ró a tanácsokra is. Magasabb termelési eredményeket kell elérnünk, mégoedig nagyobb termelékenységgel. Takarékosabban kell gazdálkodnunk, a rendelkezésünkre bocsátott anyagi eszközöket pedig jobban kell felhasználni. Tovább kell fejleszteni az eddig elért eredményeket a hároméves terv tapa srtal atain ak h asznositásával. Mindehhez, a Dél-Magyarország útján már most sok erőt, egészséget kívánok az új évben Szeged dolgozóinak, a városi tanács végrehajtó bizottsága nevében!