Délmagyarország, 1960. december (50. évfolyam, 283-308. szám)

1960-12-25 / 304. szám

Vasárnap, tfkW. Iwnwtw M. Százmillió forintos termelési érték Kábel gyári vesetök a szegedi telep jövő évi fejlődéséről r i'H»rt la^ifjabb üzeme a K4MI- te Sodronykö télgyár tdro* a Ilusaár utcában. SzAléMaét szinte aa egész város végi gd rukkolta, a aa érdeklődés azóta sem csappant meg Iránta, hogy már felcseperedett és az Idei évben megkezdte az Üzemszerű termelést ls. Merre visz a fejlődés útja? A vállalat központjának főmérnöke, Gágyor Pál a kérdezett. — Köztudomású, hogy az országban évek óta kábeléi vezetékhiány van. Gyárunk második ötéves terve azonban — néhány speciális kábelfajtát kivét-e — olyan termelési eredmény elérését túrt ld, hogy megszűnjék a hiány. A vállalat egészét tekintve öt év alatt mintegy félmilliárd forinttal nó a termelt áruk értéke, körülbelül 40 százalékos termelékenység-emelkedéssel. A műszaki fejlesztés három irányba mutat: számtalan új gyártmány bevezetése, a hagyományos kábelek helyett műanyagszigetelésű kábelek gyártása, és az alumínJumköpenvek használata ólam helyett Fokozatosan növekvS termelés — Milyen módon végezhetők el ezek a nagy feladatok? — Többek között vállalatunk meglehetősen sok pénzt kap beruházásra, amely összegekből Itt Budapesten nagy arányú rekonstrukciót hajtunk végre, és tető alá hozunk egy új kábelcsarnokot. A szegedi telep tulajdonképpen már az ötéves terv keretében, tehát 1901-ben lép be nagyobb kapacitással a termelésbe. — Hogyan ls állunk a saegedi gyárral? — A Kohó- éa Gépipari Minisztérium Tervező Intézetének eredeti tervel szerint pán műanyagszigeteléiü ne zetékek gyártása Jutott volna Szegedre. De az idd év máris többet hozott ennéL Jelenleg vasdob, mikroszeparátor, robban tó vezeték (egyelőre még kísérleti szinten) és műanyaggal szigetelt vezeték gyártása folyik Szegeden, s természetesen működik a TMK-üzem. — Érdemes megjegyezni, hogy miképp növekedett a telep termelése — veti közbe dr. Morgoe Gusztáv, a termelési osztály vezetője — Az első negyedévben 700 ezer. a másodikban hárommillió, a harmadikban csaknem 9 millió, a negyedik negyedévben éppen 15 millió forint értékű termelést végeztek az üzemben. — Jövöre pedig — veszi vissza a szót a főmérnök — százmilliós tervet kap Szeged. Sokféle gyártmány — Milyen cikkeket gyártanak majd? — Egyetlen egy új profil lesz, az un. warnish (textilszigetelésű cső), ebből 600 kilométert kell készíteni. A többi cikket már az idén is gyártották, csakhogy kisebb mennyiségben. A gyengeáramú, valamint az erősáramú rézhuzalból 6—6 ezer, lámpazslnórból 4 ezer, erősáramú alumíniumvezetékből 60 ezer, műanyagszigetelésű többeres MB-kábelből 300, robbantóvezetékből 185 ezer kilométer, mikroszeparátorból pedig mintegy 6 és fél millió darab szerepel az éves tervben. — A jelenlegi körülmények között megbirkózhatnak-e a megnövekedett feladatokkal? — Semmi esetre sem. A Szegedi Tervező Vállalat már elkészítette az új csarnok tervét, ahol a kábelt gyártják. A csarnok egyharmadának épülésére már a közeli Mr bérül, a es m réas 1963 alsó felében eikénOL Az építkezéssel egyidóben számtalan új gép kerül Szegedre: húzó, tömlóaő, szárazvizsgáló, orsózó, karikázógépek, lágyítókemencék 6tb. A telepen termelt áruk választéka kibővül, ée olyan technológiai műveleteket is el tudnak majd végezni, mint pl. a húzás, állítás, sodrás, melyekhez eddig nem volt adottságuk. Belföldi szükségletre — A Szegeden termelt kábelek exportra kerülnek? — Nem. Bár a vállalatunk általában termékeinek 20 százalékát külföldi piacokon értékesíti, Szegeden kizárólag olyan cikkek gyártását vezetjük be, melyek a belföldön tapasztalható hiányt pótolják. — A munkáslétszám miként alakul? — Ismét utalhatok a KGMTI eredeti tervére, mely szerint 1965-ben 346 fót foglalkoztatott volna a telep. — Igen ám — szól ismét közbe a tervosztály vezetője — csakhogy már az idei, tehát az 1960-as átlaglétszám is 140, jelenleg pedig 200-on felül van a foglalkoztatott dolgozók száma. A szegedi gyár főleg nói munkaerőket alkalmaz majd, és az ötéves terv végére minden valószínűség szerint elért az összlétszám a hatszázat. — Ami eddig történt, illetve az a csarnokrész, amelynek építése rövidesen megkezdődik — mondja Gágyor főmérnök — a szegedi telep fejlődésében csak az elsó lépcsőt jelenti. A kábelgyár termelésének értéke néhány év múlva meghaladja majd sok öreg szegedi üzemét, tehát túlzás nélkül mondhatom, hogy a város egyik legjelentősebb ipari objektuma lesz. Nagy a Tisza — de nincs árvízveszély Az 6*zi esőzések hatására a Tisza vízállása az ntobbí időben állandóan nőtt. A folyó melletti alacsonyabb területekre a lecsapoló csatornákon at x víz bejutott a töltto tövéhez to Itt a kuhlk gödröket to fákat viz borttja. A jelenlegi vízállás 407 centiméter, ami még nem Jelent árvízveszélyt. A legmagasabb vízálláa 1932ben volt, amikor a 923 centiméteres vim a Stefánia járdájával volt egymagasxágban. felvételünk a Feleótlszapart melleit készült, ahol a vízben álló fák fesM látványt nyújtanak* VI ú sz - h a r n» f ii c «z á z a 1 é U k a 1 l'e I v in e11 é k a n a |> ra fo rjj; ó m t < felvásárlási árat Az élelmezésügyi miniszter legutóbbi határozatában intézkedik a napraforgómag felvásárlási árának felemeléséről és e fontos ipari növény termelőinek nyújtandó egyéb kedvezményekről. A határozat szerint a ki*várdal nemesítésú, valamint a szabolcsi tájfajta mdzsánkénti átvételi alapára 260 forintról 320 forintra, az iregi és a lovászpatonai fajtáké 260 forintról 340 forintra, a nagy olajhozamú — és a hazai fajtikkal lényegében azonos termést adó — krasznodári fajta napraforgómag átvételi alapára pedig 290 forintról 400 forintra emelke(Wt Az értékesítési szerződésre átadóit napraforgómag után mázsánként 10 forint, szerződéses felárat, fizetnek ez átvételi alapáron felül. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek — amennyiben egy tételben és egyöntetű minőségben legalább 100 mázsn napraforgómagot adnak át — minden mázsa napraforgómag után 20 forint nagyüzemi felárat kapnak, A napraforgó terméshozamának növelése érdekében az állam, az értékesítési szerződések alapjön nemesített vetőmagot ad a termelőknek a különböző fajtákból OTtMinm a szegedi termelőszövetkezetek gyarapodó életéből Szakmát tanulnak Négy évvel Amikor éro ezelőtt még - , deklődtünk, csak egy fia- < ÁS&k la* hol hasznotalember volt #'ÍHI "óÉSte ""Víff* sitják tudáaz újszegedi J«L tor^lbW* Av JL sukat, ha Haladás Tsz- |Pt « / * I > WB felszabadulben. aki rá- W1 <• Ti • - nak a szakébredt akkor: A/ml^ ' . T / v / mában, egyvan itt lehe- A»V<. l ff ú \ . behangzóan nyitotta a sort ' ^ tesz szakmunmár 25-en kö vették a ti- szakmára. Majzlk László, kásvizsgát, de a korábban zenhatévesek közül. 1961-ben Varga János, Molnár Fe- felszabadult segédekkel már 13-an meg ls kapják a renc, Varga Pál — amint együtt már mezógazdasagi szakmunkás bizonyítványt, képünk mutatja a szapo- technikumba járnak. ÉleJellemző, hogy sok tőzsgyö- rításra visszahagyott ciklá- tük első nagy allomása lesz keres városi munkáscsalád meneket kötözik, ápolják, a szakmunkásvizsga, aztán gyereke is kedvet kapott itt hogy szép legyen a magtér- pedig következik a technia mezőgazdasági jellegű més. kumi oklevél megszerzése. Két boldog ember Két fiatal, naptól, esőtől cserzett arcú parasztemberrel találkoztam a napokban. Az egyik Jani István, a másik pedig Mazács Sándor. Mindketten a szegedi Dózsa Tsz gazdaközösségébe tartoznak. Jani két kisgyerek apja, Mazácséknak pedig három családjuk van. Hallgatom, s hallgatnám őket estig is. Két újjászületett család életéről vallanak. Közben arra gondolok, ha élne még a nagy parasztíró, Móricz Zsigmond, tán meg se pihenne addig, mig újra meg nem írná »A boldog ember—ét. S könyvének hősei tán éppen ezek az újgazdák lennének. Az örökké reménykedő, s mindig csak délibábot kergető Joó Györgyök »befutottak „Veszünk új szobabútort" — Jövőre másképp lesz itt minden — mondta Jani ístván —, mert már együtt vannak a földjeink és igy jobban lehet gazdálkodni. Aztán kanyarint egyet a beszélgetés fonalán és arról mesél honnan kezdődött az útja, hogyan kacskaringózott el idáig. Csglédeskedés, duhaj gazdák, aztán állami vállalat, állami gazdaság és most már két éve itt, a közösben. — Jó helyem volt a vállalatnál is — beszélt tovább —, 2400 forintot is megkerestem havonta, most mégis sokkal jobb a családom sorja. Várom már a zárszámrdást és új szobabútort vetünk. Másra már nem kell, :nert ami egyéb szükséges volt a családnak az új esztendőre, mindent bevásárol'unle. Bőrkabátot, csizmát vettem magamnak, biciklit a feleségemnek, 2 ezret pedig a nagyobb kisgyerekre ruháztunk rá, aki most ment először az iskolába. Az ennivaló, ami régebben mindig gondot okozott, most már nem gond. Egy hízót már el s adtam, de van még hat ••znóm otthon. Van egy tc•nem is a háztáji gazdaigban, meg egy üsző. Hord uk e felesleges tejet a csarnokba. Nevelt az asszonyom száznál több aprójószágot is a nyáron, gondolom a felét eladtuk, a másik felét megettük. Szép a járandóság December elsejéig 641 munkaegységet dolgozott le a szövetkezetben Jani István, rgy egy munkaegységre eddig átlag 10 forint előleget fizetett ki pénzben a közösség De szép volt a járandóság gabonából, takarmányfélékből is. Előlegképpen hazavittek Janléknak 10 mázsa búzát, öt és fél mázsa árpát, 23 mázsa kukoricát, 83 kiló cukrot, néhány mázsa krumplit, meg egy jó hordó bort. Ehhez még ráadásnak jött a háztáji termés és még jön az év végén a szobabútor óra. — Megtaláltam, amit régen kerestem, most még csak egyet szeretnék, ha elfogadnának, belépnék a pártba, pedig eddig nem voltam én soha semmiféle szervezetnek tagja. Ezután még jobb lesz ! — Tudja — vette át a szót mély megfontoltsággal Mazács Sándor, kinek takarmányhordás a hivatala a gazdaságban — én ötödmagamat tartom, mégis van három ünneplő ruhám, meg egy olyan kimenőöltönyöm, melyet akkor veszek fel, ha hétköznap megyek hivatalba, vagy valahová. Nagy szó ám ez annak, akinek azelőtt egyre se nagyon jutott. En ls újítottam az asszonynak biciklit, vettünk rádiót és két kisgyereket pedig szépen felruháztunk az iskolába. Két kövér hízót vágok a családnak. Az egyiket már meg is öltem és 15 süldőm még van. Foglalkozunk baromfival is. Idén 60 tojótyúkot állított be a feleségem. Tartunk maglibákat is. Nem kérkedés, de végre úgy érzem, boldog ember lettem. — Képzelje csak — folytatta — beteg voltam a nyáron, három hónapig nem is dolgozhattam. Egyedüli kenyérkereső vagyok is mégse sínylette ezt meg a család. Hiányoztam a munlcából sokáig, mégis hazavihettem csak előlegben 22 mázsa kukoricát, 9 mázsa búzát, 68 liter bort, 6 mázsa árpát, 89 kiló cukrot, no meg pénzt is kaptam eddig 5600 forint körül. En is úgy látom, hisz minden arra mutat itt, hogy ezután még jobb lesz. Már csak azért Ls, mert lassan kihullanak közülünk a ,-fogjuk meg és vigyétek« emberek. Megmaradunk mf, akik már tudjuk, mi is a termelőszövetkezet ... CsepI József Telel a gulya Kétszáznyolcvan szarvasmarha tartozik már a baktól Felszabadulás Tsz gazdáinak közös gulyájába. Hegedűs Ferenc néhány holdas egyént gazdából lett állattenyésztési hrlgádvezetónek komoly munkát jelent naponta a három, egyenként százféröhelycs lehénistálló és a rengeteg jos/ág rendbentnrtal; s.i. Ezt az. új. másfélmilliót érő Istállót — melyben felvétc'llnk készült — két héttel ezelőtt népesítették be a gazdak, hogy jobban hozzájáruljanak a város tejellatá&áboz.