Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-05 / 262. szám

5 Szombat, 1980. november 5. Rossz 1 ervek —magas többletköltség Sok Idö és energia veszett kárba a Rerrich tér rendezésénél A Rerrich Béla téren — módosítást meg lehet előzni, mely az egyetemi épületek A talaj mikéntjére például között terül el — már ho6z- nagyszerűen lehetett volna szabb idö óta nagyszabású következtetni a Béke-épület földépítési munkákat végez építésének tapasztalataiból, a Vízműépítő Vállalat sze- Ezt az épületet is a parkot gedi kirendeltsége. Mintegy tervező Szegedi Tervező 12«o négyzetméternyi terüle- Vállalat tervezte. A Víz- és ten süllyesztett, szépen ren- Csatornaművek szakemberei dezett parkot készíttet itt a is adhattak volna felvilágoSzegedi Tudományegyetem, sítást a földalatti "helyzetAz elgondolások szerint ez a ről* Ha több időt szakítotparktükör üdezöld gyepsző- tak volna az előzetes helynyegével, kerti útjaival, pi- színelésre, egyszerűen meghenőpadjaival, esténként hangulatos fényt árasztó kandelábereivel egyik kedves helye lesz a városnak. A HATÁRIDŐT SEM TARTOTTAK BE győződhettek volna a szobor alapjának, s egyéb, fentebb említett sajátosságoknak állapotáról, jelenlétéről Nem kellett volna csak egy segédmunkás, aki itt is, ott is, 60—70 centimértert leás a földbe a tervet készítő mérnök előtt. Régi állapotokat tükröző műszaki leírások, rajzok is szép számmal találhatók a városi levéltárban. A MUNKA ELHÚZÓDÁSÁNAK Mégis... az eddigi munkálatok már a hétszázezer forint felé közelednek, enynviről tanúskodnak a számlák. A határidőt sem tartották be, mert november elsején a Vízműépítő Vállalatnak át kellett volna adnia a parkot (Az utolsó sinútásokat már a Tudomány. KÖVETKEZMÉNYE egyetem végzi, illetve végez- ——————— teti kertészeivel.) -Most úgy És lehetne még sorolni fest a helyzet, hogy az át- több példát arra. hogy miadásra körülbelül november képpen kerülhetők el a pót10—15-én kerülhet sor. E kiadások. Ha néhány ezer késedelemről, s a parképi- forintról lenne szó, meg sem lés közel másfélszázezer fo- említenénk. De a 100—150 rintos drágulásáról beszél- ezer forint már vaskosabb gettünk illetékesekkel: ter- összeg. Sok embernek pkovezővel, kivitelezővel, meg- zott többletmunkát, levele? rendelővel, illetve képviselőivel. EI-ÖRE NEM LÁTOTT MUNKÁK Jól indulj minden. A tervezők megtekintették a helyszínt. Elkészült a rajz és a költségvetés. A tervbírálatnál mindezt jóváhagyták az illetékesek. S ahogyan, megkezdték a park építését, újabb és újabb költségek merültek fel. De vegyük talán sorra a pótkiadásokat. Hatvan-hatvanöt centiméter vastagságú talajréteget kellett kibányászni a süllyesztett park területéről. Kiderült, hogy nem az a minőségű talaj van; a helyszínen, mint amire** számítottak. Tengernyi tör-§ zést. vitákat, fölösleges tárgyalásokat a hirtelen készült, nem eléggé körültekintő tervezés. Az igazsághoz tartozik, hogy a terv elkészítésére igen rövid idő jutott, már kötbér alatt állt a munka, ahogyan mondani szokás — mert lekésett a tervező vállalat a tervezéssel. A pótmunkák miatti késedelem következménye, hogy nem készült el határidőre a munka, a Vízműépítő Vállalat nem tudott az ígért időre átállni a szegedi villamosvasút pályájának rendezésére — röviden: sok idő, energia veszett kárba. K. B. Novemberben tartják meg a KISZ járási és megyei küldöttértekezletét Csongrád megyében az elmúlt héten befejeződtek a KISZ-alapszerVezetekben a vezetőséget újra választó taggyűlések. Mintegy 600 KISZ-szervezetben választottak új vezetőséget, vagy szavaztak bizalmat a régi vezetőségi tagoknak. Ebben a hónapban kerülsor a városi, a járási, valamint a megyei küldöttértekezletekre. November 16-án a szegedi járás, 19-én pedig Szeged város KISZ-szervezeteinek küldöttértekezletét tartják meg. November 27-én Hódmezővásárhelyen, a Béke Szálló nagytermében kerül sor a KISZ Csongrád megyei küldöttértekezletére.. Ezen a megye KISZ-fiataljainak 250 képviselője -vesz részt. Ezen a küldöttértekezleten választják meg a KISZ decemberbein összeülő országos kongresszusára a küldötteket. A haza igaz ügyéért áldozták életüket Leleplezték Gyapjas Pál emléktábláját — Sziklai Sándorról nevezték d a Vasútforgalmi Technikum kollégiumát A feltámadó szél meg- harc közben hősi halált a mártírhalált halt Sziklai meglibbenti a táblát borító halt. Sándor özvegye is. piros takarót, s kicsit talán Az emlékbeszéd fiyomán _ Zoltánnak a kolléfelszárítja a lassan patakzó lassan azok előtt is kiforrná- siu^diákönko^anvzata eb könnyeket is. Mert hiába az lódik Gyapjas Pal alakja, SLM „S«avai eltelt hosszú négy év. a hű- akik nem ismfirték. S máris |rabó F^enc a KISZ ntmS a eitóloiLr' ^ val?me™ aggódva Kö^tí Bizoíteágának kinem lehet elfelejteni... nezik ^ özvegyet es a szép- . közéniskolai oszGyapjas Pál, akinek emlé- növésű kisfiút, aki mosolya- tóiv^nf-ató^adtT a^a kezeiére gyűltek essze teg- val, kedves szavaival segíti IsZKoro^U BirotteaM nap délután 3 órakor az új- elfeledtetni édesanyjával a KISZ Kozp0nU Hlzott8a.®a szegedi volt Rádai utcában, tragédia szomorú emlékétnemcsak mint férj és mint Gyapjas Pálné nem volt és apa volt hűséges és szerető, most sincs egyedül. Bárhová hanem mint katona is. megy, mindenütt egyengetik "ÍV H"k. t" Lelkes szívvel harcoltak a életútját. Nem feledkeznek J haza igaz ügyéért. műg sem róla, sem férje emAz 1956-os ellenforradalom lékéről. Ezt bizonyítja ez a első napján, október 23-án meghajó szép ünnepség is, üdvözletét, s az új kollégium KISZ-szervezete számára küldött vörös selyem zászlót, a Központi Bizottság A zászló átadása után Bangó Sándor, a MÁV vezérigazgató helyettese emelkedett szólásra. Ünnepi beszészólította a kötelesség a kar- amelyet a szegedi karhatal- „ . Wdmi t.'crtof a fővárosba, mi alakulat, az első kerületi deben. az tíJu»ae föladatairól hatalmi tisztet hogy oltalmazza a népet, _ „„„„ „ néphatalmat, s még aznap front rendezett. Ebből az al- r.ól> .amelyek a szocializmus a tanács és a Hazafias Nép- szólott, azokról a föladatokeste a rádió ostrománál a lakomból az eddigi Rádai védők között több súlyos utcát, amely a rosszhírű, népsebből vérezve, ERKEL FERENG születésének 150. évfordulójára című az új a magyar opera lánglel- Brankovics György kü reformátora 1810 novem- operával együtt már ber 7-én született Gyulán, énekszavalat magyarabb Aki szülővárosába látogat, megoldására törekszik benma is Láthatja a fát, amely- n ük. A Brankovics a népzenek lombkoronája alatt a nei elemek érdekes vegyítéBánk bán dallamait papírra sét is mutatja. A Névtelen vetette. A reform-évek nagy hősök című vígopera után az nemzeti felbuzdulása ihlette Operaház megnyitására kéelső műveit. A Báthory Má- szült István király zárja be ria után már 1844-ben mu- az operák sorát. Erkel Fetatják be Egressy Béni szö- renc a múlt század minden vegére készült Hunyadi zenei mozgalmában részt Lászlóját, amely első opera- vesz. A Budapesti Filharsikere. Ebben az évben írja mániái Társulat egyik alapiti magyar Himnuszt Kölcsey lója és karmestere• A magas versére, s a pályadíjat -a színvonalú zeneoktatást sriközönség ítélete alapján« vin viseli és így vállalja nyerte el. Népszerűsége egy- Zeneakadémiánk igazgatósáre nő. Az ötvenes években Bút. Közel ötven éven át komponált Bánk bánt- csak volt a Nemzeti Színház ve1861-ben hozzák színre, a zet° karmestere, operai külpolitikai elnyomás enyhülé- túránk kiépítője. Hasonlóan sével. Ez a müve máig leg- őrködött a magyar énekesmagasabb színvonalú törté- színpad munkája felett, amineti operánk, amely az olasz kor az Operaházban új hajoperai formákba építi be a lékhoz jutott. 1893 június 15verbunkos nemzeti h&Kgját. • _ , _ , . . . , A soron következik a Dózsa en ,anemzet gyasza kiserte György, amelynek méltó sirjaba. előadása még késik, bár a sz. g. elnyomó Rádai gróf nevét viselte, mo6t Gyapjas Pálról, a hősi halált halt karhatalmistárol nevezték el, a szegediek nagy megelégedésére. Az immár Gyapjas Pál nevét viselő utca 2. számú háza előtt (az Erdőgazdaság építésében a fiatalokra várnak. — Ne feledjétek el, hogy kiváló szakemberekké, a MÁV fegyelmezett, becsületes dolgozóivá, egyenes jel-, lamű emberekke kell válnotok. Erre kötelez benneteket Sziklai Sándor neve — mondotta, amikor átadta a kollégium igazgatójának, épülete) rendezték meg az Kálmán "Mihálynak a "kolléunnepseget, s itt lepleztek le gimnma avatásról szóló oklea Gyapjas Pál emlékezetét hirdető táblát Soltész Mihály főhadnagy. Az ünnepi beszéd velet. Az ünnepi beszédet kdreután az újszegedj iskolások j^ndomé lépCtt műsort adtak. Utana a hála J "" kegyelet jeleként az első a mikrofonhoz. — Nagyon nehéz ilyenkor kerületi tanács végrehajtó szavakat találni, arról bebizottsága. a Hazafias Nép- szólni — mondta —, aki száfront. valamint a szegedi kar- munkra a legtöbbet jelenlethatalmisták nevében helyez- £e, s akinek elvesztése kitek el koszorút az emléktáb- mondhatatlanul faj De beIán. szélni kell róla, hogy soha » többet ne legyen ebben az * országban 1956, beszélni kell, Tegnap délután bensőséges mert az emberek felejtenek, ünnepség színhelye volt a Sziklai Sándorné ezután szegedi Vasútforgalmi Tech- martirhalaIt haIt férje éle_ nikum kulturterme. Itt tartották meg a technikum diák- teről, harcairól beszelt, otthonának kollégiumavató majd így fejezte be visszaünnepségét. A kollégiumot emlékezésétSziklai Sándor ezredesről, az _ „ éí'jetek ahogyan 6 1956-os ellenforradalom mar- -u .u^.,.. tírjáról neveztek el. Ebből az ugy tanuljat°k' ahogyan alkalomból megjelent az ünnepségen számotokra o tanult, dolgozott, legyen az ő élete mindenben példa a melékre, kerítésmaradványra, feltöltésből származód anyagokra bukkantak. Ezek eltávolítása természetesen munkaigényesebb, drágább. A feltárásnál régi makadámúira akadtak, melyen későbbi ráépítést is találtak Kábelek húzódtak a földben melyekről senki nem tudott. AMIT KÉTSZER KELLETT MEGCSINÁLNI Ugy vélték az első szem revételezésnél, hogy mélyebben fekvő szintje lesz ugyan a parknak, de van vízelve zető csatorna. Ezzel szemben kiderült, hogy ilyen nincs. Három méter belvilágú kút is volt a parkterületen, melyet újabb költség beállításával kellett süllyeszteni. Találtak még alagútrészt, a korábban itt húzódó utca alatti, megmaradt közcsa torna-hálózatot stb. Külön említést érdemel a téren emelkedő — prágai minta után készült — Szent György-szobor. Azt vélték, alapja elég mélyen fekszik a földben. Kitűnt, ez sem így áll, azonkívül vasbetonalappal bír, melyet újabb munkatöbblettel lehet csak eltávolítani. A . DÁV-nak kétszer kell áthelyeznie a világító lámpákat, hiszen a szabadtéri játékok gyors munkája idején nem vette tüzetesen figyelembe a park építéshez tervezett utakat, általában a tervet. íme egy csokor, mely szépen illusztrálja, hogy menynyire fontos is volna min denkor a körültekintő, alapos tervezés. A példák egynémelyike talán nem is gondatlanságot hirdet — hiszen építkezés közbein adódnak^ meglepetések, különösen Szegeden. Városunk régi feltöltötték, régi épületekre ráépítettek stb. De ilyen meglepetések ellen lehet védekezni. s a kezdet ke/.de ten sok kellemetlenséget, Darasztból munkássá cseperedett írogató ember, aki új élményeit, a munkássorban tanúltakat két kézzel öntené a mögötte kaptatok elé, hogy ahol csúszósak az utak. vidámabb legyen az előrejutás. Es írni kezd, mert hiszi, hogy segít vele. S egyszercsak észreveszi, hogy nem értik. Csalódottan, csigaházába vonulva kiáltja százszor is feljajdulva: miért, miért Aztán letörik írogató kedve. Aztán mégis elölről kezdi. És ismét vannak, akik nem értik. Mit csináljon? Kérdezgesse az illetékeseket, akikről jó kedvvel kezdett dalolgatni? Dicséretet csikarni ki? És egyszer mégiscsak melléje ül valaki. Százráncú arccal egy kipróbált vasas. Irodalmi műveltsége alig valami. Sosem hallott Szerb Antalról, nem tudja melyik író született Csecsén, megvallja "bűnét* szánandóan. i — Fiam, míg bírta volna agyam, nekem nem nyílhatott ki iskolakapu. öreg vagyok már ülni tantermekben, öreg vagyok már. hatvanon felül. De fülem még jó. jajt és muzsikát egyszerre meghallok és olvasok. Téged is sűrűn előveszlek, hiszen azt mondják engem is lepingáltál már egynéhányszor. Eszem meg is fogja a valót, de szívem nem mindig dobban vele. Pedig nem vetem meg a szívetdobog tatot. És felsóhajt. Igaz lenne, hogy csak nemes arakról, hajdani valakikről lehetett szépen megírni a jót? Agyam boronája lázasan hasogatja fel a választ. * öztudomású, hogy a magyar irodalomban a paraszti figurák ábrázolásának évszázados hagyományai vannak. Ebből következik az egyszerű tény, hogy összehasonlíthatatlanul, könnyebb a hagyományok ismeretében egy ma élő írónak paraszti jellemeket ábrázolnia, mint például munkásfigurákat rajzolni. Felvetődik a kérdés, hogy vannak-e a munkásábrázolásnak a magyar irodalomban hagyományai. Ha a Csizmadia-féle Népszava tárcák íróasztalnál kifundált munkásalakjait annak veszem, akkor vannak. Jókainál,? Igen. Ott is előfordulnak, mint epizódfigurák. De | mutassatok csak egyetlen egy olyan markáns munkásporti et, mint Móricz Joó Györgye, vagy Tömörkény RaUtak keresése vasz Kabókja. Sajnos, hasonlót nem tudna hamarjában senki sem felmutatni. A felszabadulás után rajzolt munkásábrázolások sem olyan hatásosak még, hogy azok mint szilárd, időtálló útjelzők, a parasztiakhoz hasonlóan eligazítsák az új irányban járni tanulót. Ha nem akarunk igazságtalanok lenni, meg kell említenünk Kassák és Kovai eredményeit az említett kérdésben. Ök valóban bátor útkeresői a prózában a munkásábrázolásnak. Hol a bizonyítéka azonban (hfc: szen ezt ők sem állították soha), hogy az általuk kezdett és talált út az egyedül járható és üdvözítő? Minderről azért is beszélni kell, mert bizonyos értelemben akarva-akaratlanul érinti ezeket a problémákat az a cikk, amelyet az októberi Kortárs Szemle rovatában Kis Tamás ír a Tiszatáj Kiskönyvtár sorozatáról. A cikk nézetem szerint alapjában helyesen, segítőszándékkal nyúl ahhoz a túlontúl fiatal hajtáshoz, amit ma szegedi irodalomnak nevezünk. összképe mégis némi fájdalmat fakaszt. IVf a a dolgozó munkásokat megrajzolni szándékozó író csaknem egyedül áll problémáival. Azzal ugyanis, hogy nincsenek • előtte bővécű, élettel teli munkásábrázolások. Mondhatják a tisztelt olvasók, hogy éppen ezért, nosza rajta, meg kell teremteni. Ezt teszi Szegeden Siklós János, akinek Megtalált út c. elbeszéléskötetével is foglalkozik Kis Tamás cikke. Cikke olvasásával viszont felvetődik a kérdés, hogy ha néha az említett hagyományok híján Siklós Jánog fiatal író létére eltéveszti a járható utat, komoly szandékkal vele foglalkozó bíráló elmarasztalhatja-e ezért. Siklós János megjelent kötetében ugyanis teljesen szűz talajról próbálkozik a termést betakarítani. Ez ugyan még önmagában nem lenne érdem, hiszen számtalan munkást találhatunk, aki Siklóséhoz hasonló élményanyagot hurcol magában. Észre kellett volna azonban venni Kis Taniásnak, hogy Siklós a témák meséjén túlmenően teljesen új, számunkra még ismeretlen munkás nyelvi kultúrával dolgozik. Sallangok és könnyen felfedhető ciradák nélküli nyelv ez. Teljesen elüt attól a hagyományos, mindenki által köny nyen felismerhető, természeti képekkel és fordulatokkal ékeskedő pa raszti nyelvtől, amit egyébként még amikor Petőfi használni kezdett, irodalmi szalonokban nevelkedett kriti kusok parlaginak tituláltak. Siklós nem túlságosan megszokott úton jár. Sőt, teljesen új utat választott. Akár a nyelvét, akár meseszö vését tekintem. Ezért nehéz őt méregetni, mert azon az úton még nin csenek meg a 'kilométerkarók. A hagyományos centiméter sem jó hoz zá. Ezért kár Kis Tamásnak a Szemlében szám szerint négy mondattal elmarasztalni. A marxista jelzőre igényt tartó kritikustól manapság az új tarisznyákkal, új utaknak induló írók több türelmet, elemző, segítő^ készséget várnak, mint amit Siklós János méltatlanul kapott tőle. Mi, akik dicséretet nyertünk Kis Tamástól (csak a prózaírók többségére gon dolok), talán a véletlennek, illetve annak köszönhetjük, hogy sokkal in kább két lábbal álltunk a hagyományok talaján. Siklós ezen nem is állhatott, mert ilyen számára még nincs. Siklós János a maga erejében bízva vágott az ismeretlennek, s ha írásaiban művi fogyatékosságok is fellelhetők (ahogy mindannyiunkéban legalább Szegeden), szerintem, ha nem is glóriát, de egy csöpp kis megértést, egy picinyke elemzésre támaszkodó elvtársi segítőszándékot megérdemelt volna. V égül még egy gondolat. Nem kellene-e a világirodalom munkás ábrázolásának hagyományait figyc lembe venni? Feltétlenül. Figyelembe is vesszük. Azt hiszem azonban, annak ellenére, hogy a nemzetközi munkásság jellemvonásaiban sokkal több az azonosság, mint a különbség, nekünk ma élő íróknak mégis az újat, a magyart, a velünk egy hazában dolgozót, a mi gondjainkkal élők figuráját kell a világra dajkálnunk. És ebben a kérdésben nagyon-nagyon sokan vagyunk még keresői az igazi művészethez vezető utaknak. Tóth Béla Sziklai Sándorné fájdalmasan szép visszaemlékezése után 400 kollégista fogadalomtétele következett, maid Krapecz Piroska II, osztályos tanuló szavalt. Az Internacionálé hangjaival ért véget a Sziklai Sándor MÁV kollégium névadó és kollégiumavató ünnepsége. Fiatal festőművész kiállítása a Képcsarnokban Vasárnap, november 6-án, délelőtt 11 órakor nyílik meg a Klauzál téri Képcsarnokban Fontos Sándor festőművész képeinek kiállítása. A fiatal művész — aki egyébként pedagógus és az üllési általános iskolában tanít — neve nem ismeretlen műértő közönségünk előtt Több alkalommal is kiállította egyes képeit a szomszédos városokban rendezett tárlatokon. Az idei vásárhelyi őszi tárlaton is láttuk "Tarlók* című érdeklődést kiváltó alkotását. Részt vett a legutóbbi, Békéscsabán rendezett alföldi tárlaton is, ahol egyik kiállított képét a Művelődésügyi Minisztérium vásárolta meg. A vasárnap megnyíló kiállításán Fontos Sándor 45 képét mutatja be. Ezek az alkotások a magyar alföldet, a magyar dolgozó parasztok munkáját, életét mutatják be. A fiatal, tehetséges festőművész első ízben rendez műveiből önálló kiállítást, amely városunk kulturális élete fontos eseményének ígérkezik és nagy érdeklődésre tarthat számot.