Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-27 / 280. szám

7 Vasárnap, 1960. november 27; Tíz év alatt ötmillió tudományos adat Az üzemeket is segítik az Éghajlattani Intézet mikroklíma-kutatásai A Szegedi Tudományegye. huzal ellenállása a levegő sékletí differenciák. Itt istem Éghajlattani Intézeté- hőfoka szerint változik, s mét ezeknek a körülmének munkatársai Wagner ebből állapítják meg a hő- nyeknek megfelelő növényKichard professzor irányi- mérsékletet elektromos rné- zetet kell telepíteni, (ásával a pedagógia mellett rőműszerral. A villamos-hőa gyakorlati élet, s közvet- mérő pontosabb, emellett lenül az ipari termelés tetszés szerinti távolságra szempontjából hasznos kuta- elhelyezett hőmérők adatait tásokat ís folytatnak a ma- továbbíthatják huzalokkal guk szakterületén. Szabad- egy központba, ahol egyidejűk jelentős részéit az szerre leolvashatják. Készíűgynevezett mikroklíma-ku- tettek olyan komplex mütatásokra fordítják. Az or- szert is, amely nem a tény- ^k kn^hogy^az ^emberitesszágnak hol az egyik, hol leges levegő-hőmérsékletet, " a másik részéin verik fed hanem azt a hőfokot musátraikat, s fáradhatatlanul tatja, amelyet az ember vizsgálják az éghajlati vi- érez a meleg, a páratartaszonyokat, gyakran igen ne- lom, a légáramlás együttes héz körülmények között. Az hatására. Az emberért Érdekes kísérleteket folytattak különböző intenzitású munkát végző — pl. terhet vivő, kerékpározó stb. — embereken is. Abból indulidén nyáron pl. megfordultak olyan területen — a Bükk-hegységben —, ahol erdők mélyén, mínusz 4 C fokot mutatott a hőmérő, a következő napokban pedig, A természet meghódításáért Ilyen műszerekkel felszerelve vonulnak ki aztán a a Duna—Tisza-közi homok- kutatók az erdőkbe, hegyek területek vizsgálatát már 30 közé, szántóföldekre. Gyakfokon felüli hőségben vé- ran — különböző magasgezték. Ilyen körülmények ságban, tartókon elhelyezett ^Mében és más fémfeldolkozott nem volt konnyu az — hőmérők, műszerek vaelmúlt tíz év alatt — ami- lóságos erdeje jelzi, hogy óta a mikroklíma-kutatáso- ilyen eszközökkel is folyik kat folytatják — 5 millió a harc a természet meghótudományos adatot, észle- dításáért. Mert a sok millió tet körülvevő "mikroklíma— egy milliméternyi légréteg — tulajdonságai a megterhelés arányában változnak. Ezt a homlokra helyezett műszerrel mérték. A műszerek azt mutatták, hogy ugyanolyan mennyiségű, de egyenletes ütemben végzett munka kevésbé veszi igénybe a szervezetet, mint az egyenetlen, hirtelen erőkifejtések. Az üzemi mikroklíma-kutatásokat elsősorban a Szegedi Textilművekben, a vas észlelés, adat közvetve azt eredményezi majd, hogy a különböző tájegységeken, mindenütt a mikroklímának megfelelő flórát alakít ki az ember, vagy pedig a kikísérletezett eszközökkel megváltoztatja a klímát. Erre néhány példát máriást összegyújteniük. Új műszerekkel Mi a célja ezeknek a mikroklíma-kutatásoknak? Elsősorban az, hogy megismerjék a talajközeli, 2—3 méter magasan levő levegőrétegek fizikai viszonyait, a hőmérsékletet, _ páratartal- megállapították, hogy a mat,/ legaramlast stb. A Bükk erdeinek felújítása somegrsmeres utan azt kell rán elönyösebb ^ északi vizsgálni hogyan lehet az lejt5kpe f öt telepíteni, adott mikroklímát a bennj mert ott kisebbek a höin. elo lenyek szempontjából gadozásoki mint a déli lejlegmegfelelobben kihasznal- tőkön Ez utóbbj terülcte. m, illetve a szükség es a 1/ ken áron nappal 25 C szennt megvalgozó üzemben folytatták. Az üzemcsarnokok, munkahelyek különböző pontjain végzett mérések tízezreiből igyekeztek megállapítani azt az ideális hőfokot, páratartalmat, légáramlást stb., amely a legkedvezőbb a dolgozókra. A textilművekben egyebek között azt állapították meg annak idején, hogy — bár az üzemben modern kii ma-berendezés működik — a gépek hősugárzása kedveAz iskolareform gyakorlati megvalósításához A Radnóti Gimnázium autószerelöipari szakközépiskolájának működéséről Az "5+l«-es típusú oktatás létrehozását már általában megszokták a szülők és pedagógusaink. Itt tehát az ember eléggé nyitott kaput dönget, mikor ennek helyességéről és korszerűségéről beszél. A szakközépiskolával kapcsolatosan azonban még nem így vagyunk. Mielőtt a Radnóti Miklós Gimnáziumban szervezni kezdtük az autószerelőipari szakközépiskolát, eléggé sokat vitatkoztunk azon, hogy szükséges-e vagy sem. Végülis az alábbi tények győztek meg bennünket arról, hogy a szakközépiskolát a fejlődés teremtette meg, és a jövő oktatási rendszerben komoly szerepe van. ~ j Az elmúlt évek beI iskolázása során — I egyrészt a szülők kínáratartal- is lehet f™1"*1"- A ötötök zőü s javasolták ennek a paraxarrdi rnp2állanítot.tá!k. hoev a i. xhetőségek toztatni. A mérésekre a általában maguk tette, rendkívül új típusú műszereket használnak. Például a hőfok meghatározására nem a hagyományos higanyos hőmérő, hanem elektromos kutatók szerkeszérzékeny, fok körül mozog a hőmérséklet, éjjel pedig az úgynevezett hideg légtavakban mínusz 5 fokra is lehűl a levegő. » • A homokterületek vizsgálatánál arra a megállapításra jutottak, hogy a laza talajban levő sok levegő hőellenállás-hőmérő szolgál, szigetelőként hat, ezenkívül Ehhez Például egy nikkel- a hamokszemcsék; visszavehuzalt darázsfészek formara ., .. , ... , alakítottak - merevítés cél- nk a fenyt' s lgya khma" ottani jából — s ezen áramot ve- ban és a talajrétegekben is nek zetnék keresztül. A nikkel- rendkívül nagyok a hőmérhőnek megfelelő elvezetését. Az öntödében is sok tapasztalatot szereztek, amelyeket az üzem jelentős rekonstrukciója során, az elszívó-, illetve klíma-berendezések elhelyezésénél lehetne hasznosítani. A kutatók az üzemi mikroklíma-vizsgálataik eredményeit, módszereit az intézet új tudományos folyóiratának, az Acta Climatológicának nemrég megjelent első számában is közzétették, s a folyóirat-példányokból küldtek a vizsgált üzemeknek és a világ mintegy félezer meteorológiai, éjhajtudományos intézetéDobó Balázs vánságára, másrészt a technikumok beiskolázásának alacsony létszáma miatt — az általános iskolát végzett tanulók többsége a gimnáziumba került. Ez olyan szempontból, hogy mind többerf szerezzék meg az általános műveltséget, helyes volt, de a gyermek jövőjét illetően már kevésbé. A megváltozott gazdasági és társadalmi helyzet következtében ugyanis és emellett főleg a gimnáziumban érettségit tett tanulók nagy számából adódóan, egyetemeink és főiskoláink nem tudtak felvenni annyi fiatalt, mint amennyi a gimnáziumot elhagyta. Való igaz, hogy azok a fiatalok, akik érettségivel nem nyertek felvételt a felsőoktatás valamelyik területére, nehéz helyzetbe kerültek, mert szakképzettség hiányában nem tudtak a gazdasági életbe bekapcsolódni. Ez pedig nem szerencsés dolog, mert ezzel egyidőben a népgazdaság fejlődésével egyre nagyobb szakemberhiány jelentkezik. Kellene az ember az iparban és a mezőgazdaságban, de nincs elég, mert a fiatalok többsége csak érettségit szerez. Az elmondottakból értelemszerűen következik, hogy a mai gazdasági életnek megfelelően szükség van olyan iskolára, ahol olyan középfokú szakembereket képeznek, akik meghatározott szakterületen szilárd középfokú szakmai és elméleti ismeretekkel rendelkeznek, s művelt szakmunkássá válnak. Általános középiskola 76 532 fő 201421 fő 84 344 fő 1 222 816 fő 651 489 fő Ország Csehszlovákia Lengyelország Románia NSZK Olaszország A példák azt bizonyítják, hogy az általánosan képző középiskolában tanulók száma kevesebb, mint a szakképzettséget adó iskolákban. A fentiekhez viszonyítva nálunk egyáltalán nem kielégítő a helyzet. A 232 gimnáziummal szemben van 04 ipari technikumunk és 38 mezőgazdasági. Több éves távlatban a szakközépiskolai isA művelt szakmunkás iránti igény a világ minden táján jelentkezik. Ez a tény igen sok országban már komoly eltolódást hozott létre az iskolarendszerben a gimnáziumi általános képzés helyett a szakképzés javára. Erre mutat az alábbi statisztika is: Technikum (ipari, mezÖgazd., közgazd.) 126 087 fő 278 305 fő 127 241 fő 2 511 637 fő 704 367 fő (165%) (140%) (150%) (206%) (108%) automatizálás és az újabb technikák alkalmazása kvalifikáltabb szakkáderek beállítását teszi szükségessé olyan területen is, ahol ma még szakmunkások dolgoznak. Ezzel együtt a szülők igénye és az iskolával szembeni követelménye is egyre inkább az, hogy a gyermeküket a középiskola befejeztével úgy engedjék ki az :XK>CK>0<KX>CK>00<>0<>CW>0<^^ tetszik?* Hányszor hangzott el ez ott a kertben? De jó emlékezni rá! ... Agi a partot nézte. Egyszer igazából megmozdult az egyik jegenye. Ágin finom remegés futott át. Ügy érezte: hogy a fiú is észrevette őt a nyírfa mellett. Áttetsző, kis piros nylon-sál volt rajta. Ügy tűnt, mint egy szép piros szalag az aranyszőrű nyuszikán. Péter lobogva jött. a fák egymás után maradottak el mögötte, és egyszerre csak ott állt a parton a lány elött. Egymásra nevettek. — Csókollak, Nyulacska — vidámkodott Péter. — Régen vársz? A lány hallgatott. Válasz helyett újra kifeszítette magát a fának támaszkodva és szinte alig hallhatóan belelehelte a forrósodó délelőtti csendbe: — Olyan szép minden... Egymásba karoltak és úgy indultak el a folyóparton. A vízen szél remegett át és a szerelmesek beleszippantottak illatába. A fiú a hullámokat nézte. Nagyapja ráncos arcát juttatták eszébe, aki halász volt és mindennél jobban szerette a vizet. Bár ó is halász lett volna... Tavaly végezte el a műszaki egyetemet Pesten. Kérte, hogy helyezzék ide szülővárosába. A vidék jobb. Nem olyan zajos, mint a főváros. Különben is mindenkit ismer, ezeket a bokrokat is külön-külön. Sokat járt ő itt a parton nagyapjával. ' Neki nagyapja volt az apja is. Az igazi apját elvitte a front, megölte a háború. Alig ismerte. Nagyapjával járta a vizeket, már ötéves korában. Halász akart lenni. Aztán a háború után más világ lett — a halászmesterségnél többre is vihette. Ágnessel véletlenül ismerkedett össze. .4 tavalyi farsangi karneválon. Agi nyuszinak volt öltözve, ő meg vadásznak. Az ellentétek hozták közel őket egymáshoz. Ági a jegenyékre feledkezett. Ebben a pillanatban semmi sem jutott az eszébe. Vékony ujjai belelapultak Péter kezébe és akár miv.ienét odaadta volna ennek a fiúnak. (Valahai Miért is szerelmes az ember? — jutott eszébe később. Ügy elzsibbad, hogy egy szikrányi tiltakozást sem tud már kilehelni ellene — a fiú ellen. De minek is ellenkezne? Hogy halászivadék? Régen volt az már... harangoztak. A jegenyék csúcsain hullámzott a. harangszó. — Miért nem mentél el? — kérdezte Péter. Ági hallgatott. Mintha megsértődött volna, elfordult. A fiú azonban nem tágított mellőle, magához vonta és újra megkérdezte. — Miért nem mentél el? A harangszó elhallgatott, csak a táj remegett még finoman, megőrizve a méla hangokat. — Mert azt akarom, hogy te is gyere — mondta a lány és megremegett az orrcimpája. — En? — hökkent meg Péter. — Én a templomba? — Igen! Ez egyszer. Igazán, megérthetnél engem — Itt most senki sem lát bennünket. A kápolnába nem járnak a városiak. Senki sem tudja meg ... A fiú elnézett a távolba. Idelátszott a kápolna tornya. Ott fehérlett á hegyoldalban. Eszébe jutott a tegnap este. Kérte Ágit, jöjjenek ki ide a folyópartra, de ő tiltakozott. Délelőtt ne, el akar menni a templomba. Nem tud meglenni anélkül... kolahálózat bővítése életbe, hogy az érettségi azáltal is szükségessé válik, mellett szakma is legyen a hogy a fokozott gépesítés, az kezében. A tantestület e fenti tények alapján határozta el szakközépiskolánk megszerAgnes elindult a kápolna irányába.2 vezését. Hogy milyen szakPéter még lépett kettőt, aztán meg-o középiskolát szervezzünk, ezüzemében dolgoznak, mert ezidőben rendelkeznek olyan készséggel, hogy a termelőmunkában hasznosan kivehetik a részüket. Az üzemben való foglalkozás is a meghatározott tanmenet szerint történik. Az iskolai év befejeztével pedig a tanulók az üzemben még 4 hetes üzemi gyakorlaton vesznek részt. Az üzem a tanulóknak munkaruhát ad, meleg fürdőt és öltözőfelszerelést. H I szakközépiskolával H kapcsolatosan sokan ' ! felvetik azt a kérdést, hogy mi biztosítja a korszerű általános műveltséget és a szakmai elméleti és gyakorlati tudásszintet ahhoz, hogy érettségit, s ezzel egyidőben szakmunkás-bizonyítványt kapjon a tanuló? Erre a kérdésre az eddigi tapasztalatok alapján a következő a válasz: Az általános műveltséget nyújtó tárgyak keretében például az első osztályban tanulnak a tanulók magyar nyelv és irodalmat heti három órában, orosz nyelv és irodalmat heti két órában/ történelmet heti két órában/ matematikát heti négy órában, fizikát heti két órában/ kémiát heti négy órában/ testnevelést heti két órában. Második idegen nyelv nincs. A földrajz, a biológia tanítása a második osztályban kezdődik. Az említett tárgyak tananyagát ismerve alkalmasnak látszik olyan szempontból a tananyag öszszeválogatása, hogy megfelelő szintű általános műveltséget adjon. A szakmai műveltséget nyújtó tárgyak közül az első osztályban tanulnak a tanulók szakrajzot, anyagismeretet és szakmai elméletet — az anyag- és gyártásismeret szét van választva —, és ezenkívül heti tíz óra gyakorlati foglalkozásuk is van. Az anyagismereti óra keretében megismerik a fémek összes fizikai, mechanikai, technológiai tulajdonságait, s a vas- és acélgyártást. A szakmai elmélet keretében gyártásismeretet tanulnak, melynek kapcsán az anyagismereti órán megtanult anyagoknak a teljes feldolgozását sajátítják el. S7\ #/ rebbentek ((JadkaeLak des foiyo a csenpartjan. Szárny suhogásuk felverte a parti csendet. Talán jobb is volt, mert kínzó volt ez a nagy némaság. — Ha nem jössz el... — Akkor? — kérdezte halkan s fiú. — Akkor... akkor én egyedül megyek. Elengedték egymást. A nap már felkapaszkodott a jegenyék tetejére és egyre forróbb lett a levegő. Nem messze tőlük rozstenger borongott a parton. A nap rásütött, s a rozsvirág arany színekben pompázott. állt, mintha gyökeret vert volna a] lába. Nem, nem teheti meg. Ha most, elmenne, később csak baj származna1 belőle. Feleségül akarja venni Ág-, nest. Jön az esküvő, a gyerekek .. : Hogy akadályozza meg a szertartásokat? Milyen jó volt a nagyapjának.] Templom helyett örökké a csónakjá-' ban ült és isten helyett a vizet sze-J rette... Hagyja ott Ágit? Száz lány is akad, akinek nem kell a templomi! esl&ivő... Nem. Ágit nem hagyhatja] el. Milyen jó lenne, ha még élne a' nagyapja, legalább megmondaná, mi-' tévő legyen. A lány már messze járt a parton. ] Könnyű szél támadt a nyomában. Rózsapiros sálja meg-megvillant, mintha integetett volna. Péter nem bírta tovább. Futásnak' eredt. Lihegett, amikor utolérte lányt. Megállt előtte, nézték egymást. Áginak könny csillogott a szemében.' — Miért engedtél el? — remegetti a hangja. A fiú szótlanul állt előtte. SzeretettJ volna mondani valamit, de képtelenj volt rá. Belekarolt Ágiba és megin-' dúltak visszafelé. A víz szélén öreg' csónak ringott a sás között. Halkam surrogtak a nádlevelek, amint a kor-, hadt deszka oda-odaütödött hozzájuk.] SnAl/*..*../ ereszkedtek le a; &ecitiamu. parton. A csónakba, lépve egymásra mosolyogtak. Péter', megmarkolta az evezőket. Csobbant a, víz és a csónak orra kettéhasította a' folyó sima tükrét. A part elmaradt', 'zel kapcsolatosan azt tartottuk szem előtt, hogy | olyan legyen az a szakközépiskola, mely oly szakembereket képez, amilyenekre (a népgazdaságnak nagy i szüksége van, s akiknek Szegeden szakisIkola nincs. Ugyanakkor gon' dőltünk arra is, hogy színbolttal gazdagítsuk Szeged 'iskolai munkáját. Gondolva •tehát az eljövendő nagyimértékű ipari és mezőgazdasági gépesítésre, a Művelődésügyi Minisztérium mcgi bízása alapján az autószeI relöipari szakközépiskola i felállítását vállaltuk el. A ] megbízás után pedig felvetitük a kapcsolatot a XI. sz. [ Autójavító Vállalattal —tui domásunk szerint épp ez a 'vállalat volt elsők között. ! amely az ilyenértelmű szak, emberképzés megoldását már évekkel ezelőtt hangsúlyozta — és szerződést költöttünk a tanulóknak az 'üzemben való foglalkoztatá] savai kapcsolatban. E

lgy-két gondolat a taI nulók szakmai felké' szitéséről. A közismereti tantárgyak óráit a Radnóti Miklós Gimnázium főhivatású tanárai látják el, melyhez az óratervet és a szükséges tankönyveket a Művelődésügyi Minisztérium biztosítja. A szakmai anyag elméleti részét a vállalat két mérnöke tanítja, a gyakorlati órák vezetéséhez pedig az üzem négy technikus múmögöttük. Ági szemben ült Péterrel, 9vezetőt biztosít. Az első egy szemét lecsukva, pihegett a csónak ban. Ki tudja, mi járhatott az eszé-t ben? A fiú kipirultán lapátolt az{ evezőkkel, mintha nem is a vízen,< hanem a levegőben lebegtek volna.5 Könnyűnek érezte magát. ,vagy két évben a tanulók az autószerelő-ipari ismeretek alapjait az iskola tanműhelyében tanulják meg, a harmadik, negyedik évben pedig az Autójavító Vállalat | zakmai képzettség bizI tosítása és az általáI nos műveltség érdekében a szakközépiskolában a heti órák száma is több, mint a gimnáziumi osztályoké. Az első osztályban 35 óra, a másodikban 38, a harmadik osztályban 39, a negyedik osztályban pedig 40 a heti óraszám. De több a tanitási hetek száma is. A gimnázium 33 hetével szemben a szakközépiskolai tanulók 38 hetet járnak iskolába, és utána négyhetes üzemi gyakorlaton vesznek részt. Tehát nem holmi rosszemlékű "inasképző" intézményről van itt szó, vagy az elégséges tanulók gyülekezőhelyéről. Ugyancsak öszsze kell szednie magát annak a tanulónak, aki a szakközépiskolában derekasan meg akarja állni a helyét. Annál is inkább, mert a szakközépiskola egyetemi továbbtanulásra is jogosít. Bátran állítom, hogy a szakközépiskola a szülök előtt igen hasznosnak tartott intézmény, az érdeklődés is nagy iránta, s éppen ezért, amennyiben a Művelődésügyi Minisztérium hozzájárul, az 1961—62. iskolai évben is nyitunk első osztályt az Autószerelőipari Szakközépiskolánkban. Nem kivihetetlen dolgokról van tehát szó, amikor az iskolai oktatásügyi reformtézisekről beszélünk, s biztosra veszem; ha a reformtézisek gyakorlati megvalósulását a szülők és a pedagógusok számontartják, valóban észreveszik a fejlődést, és a fejlődésnek megfelelő iskolatípusok szükségességét. Bánfalvi József