Délmagyarország, 1960. november (50. évfolyam, 258-282. szám)

1960-11-20 / 274. szám

Vasárnap, 1900. november 2A 4 Megbirkóznak r a sáros földdel az algyői Uj Elet Tsz gazdái A sok eső sok gondot oko­zott. az algyői Uj Élet Ter­melőszövetkezetben is. El­vetették idejében 300 hol­don az árpát, 3o holdon az őszi takarmánykeveréket és 300 holdon a búzát géppel, fogattal, ahogyan bírták a fekete földön. A cukorrépát és a kukoricát is szedni kel­lett azonban, de közben el­kezdődött az esőzés és egyik­kel sem tudtak rendesen ha­ladni. Előfordult, hogy mire kiértek a munkahelyre), megeredtek az égi csator­nák és elázva jöttek vissza. Ez néha kedvüket szegte a gazdáknak, de érezték, hogy a közösség és a saját érde­kükről van sző, s minden kicsit elfogadható időt ki­használtak a betakarítás, a szántás-vetés érdekében. Az áradó Tisza is sürgette a munkát A 200 holdas tábláról, ha apránként is —, időnként minden erőt oda összponto­sítottak — leszedték a kuko­ricát, sokszor dacolva ki­sebb esővel és nagy sárral. Aztán at akartak térni a cukorrépa szedésére, de közi­ben áradni kezdett a Ti­sza. Az ártéren pedig 30 Iiold kukoricájuk, papriká­juk volt. Eredetileg úgy számították, hogy ott vár­nak még, a fagytól is elvé­Móra befejezik a vetést gezhetik a kukoricaszedést, a víz azonban naponta 50 —80 centimétert is emelke­dett és elárasztással fenye­gette a földjüket. Szinte az egész tagság kivonult az ár­térre — volt aki 7 kilométert is gyalogolt — és egy nap alatt még a szárat is elszál­lították, s az ott levő fűszer­paprikát is leszedték. Géppel nem lehetett, vetettek kézzel Égetően sürgette már az idő a vetés befejezését Az árpájuk már olyan szép, hogy legeltetni is lehetne rajta —, ha nem lenne na­gyon vizes a föld. 200 hold búzavetés viszont még hát­ra volt. Géppel nem tud­tak a táblára menni, elhatá­rozták, hogy kézzel hintik el a magot. Ezt a nehéz fel­adatot az idősebb, tapasz­taltabb gazdák vállalták, akik megértek már nem egy ilyen szokatlanul nedves őszt. Természetesen több ve­tőmagot mértek egy-egy holdra és naponta 15-en, 20­an talpaltak a sárban, szór­ták a búzát szakszerűen. Mindjárt boronáltak is, ami a megszokottnál ezúttal sok­kal több munkát igényelt. Minden 40—50 méter után le kellett tisztítani a sártól a boronát így dolgoztak heteken át. A búza vetését mára befe­jezték, szépen be is takar­ták a magot. Ezzel egyidő­ben az új istállónál kutat ástak, hogy legyen víz köz­vetlenül a jászlak előtt. Fa­iskolájukban mintegy har­mincan dolgoznak. Eddig 5 ezer alma, cseresznye, dió, birs, őszibarack facsemetét szállítottak el. Most még hátra van 40 hold cukorré­pa szedése, amivel ugyan­csak rövidesen megbirkóz­nak az algyői Uj Élet Tsz gazdái. Kétszeresére nott a termelőszövetkezetek kocaállománya de még mindig nem kielégítő az állatállomány fejlesztése A termelőszövetkezeti gaz­daságok közös állatállomá­nyának fejlesztésére hozott intézkedések jelentős ered­ménnyel jártak Csongrád megyében is. A harmadik negyedévben például 100 ka­tasztrális hold közös szántó­ra 14,8 számosállat jutott. Ez az állomány már meghaladja az átszervezést megelőző, a tavaly szeptembervégi ter­melőszövetkezeti szintet. Tet­szetős ez az eredmény, mert az új szövetkezetek egyrészé­be a lovakan kívül igen ke­vés egyéb állatot vittek be a gazdák. Az eredmények ellenére sem kielégítő a termelőszö­vetkezetek állatállományfej­lesztési tervének teljesítése. Nem lehetünk elégedettek, mert csak s sertésterv teljesí­tésében érték el a 100 szá­zalékot Csongrád megyé­ben, a szarvasmarha-ál­lomány pedig a 99 százai lékot. Az anyakocák száma márci­us óta megkétszereződött, az előhasi kocák száma pedig mondhatni megháromszoro­zódott. Márciusban még alig 3500 koca volt a közös gaz­daságokban, szeptember 30­án pedig a szegedi eredmé­nyek nélkül már közel 8400 anyakocát tartottak nyilván a Csongrád megyei termelő­szövetkezetekben. Emelkedett a termelőszö­vetkezetek sertéshizlalási te­vékenysége is. A harmadik negyedévben közel 20 ezer sertést állítottak hízóba. Az egyezer katasztrális hold szántóra jutó hízott sertések száma már elérte a 77-et. Ez magasabb, mint az állami gazdaságokban elért arányszám. Októberben állatszámlálást tartottak a megye tíz közsé­gében és két városában. Meg­állapították, hogy a tanácsi szektorban március óta 30 százalékkal nőtt a sertésál­lomány. A vizsgált közsé­gekben. városokban nagy­mértékbén különbözik az ál­latállomány összetétele az előző év októberétől. Az anyakoca-állomány növelé­sét elősegítő intézkedések eredményeként ezekben a helységekben 42 százalékkal nőtt az any&­és előhasi kocák száma, ennyivel nagyobb, mint 1959 október közepén volt. ,A vizsgált községek, váro­sok termelőszövetkezeti gaz­dáinak háztáji gazdaságában közel 20 százalékkal nőtt a kocaállomány. A hízdállo­mány kisebb valamennyivel, mint a tavaly októberi volt. Dohánysimítás* csomózás a pusztaszeri szövetkezetben A pusztaszeri Petőfi Termelőszövetkezet az idén a szegedi járásban — a falu egyéni gazdáit ls messze megelőzve elsőnek fejezte be az őszi terménybetakaritást és a kalászosok vetését. A munkákkal már "januárban* tartanak. Nem túlzás ez, hiszen a dohánysimítás, csomózás kimondottan januári munka. A szövetkezet asz­szonyai a gazdag dohánytermés nagy részét is leszedtékmár a füzérekről, csomók­ba, bálákba kötötték, viheti a gyár. Szép jövedelem a gyümölcsfacsemetékböi Az ujszegedi Haladás Ter­melőszövetkezet gazdái ugyancsak szép jövedelem­re számítanak az idén gyü­mölcsfacsemetéből is. A kö­zel 40 holdas csemeteneve 1A. telepen mintegy 130 ezer darab különféle gyümölcsfa­csemetét termelnek most ki. A szövetkezet gazdái ma már az egész környéket el­tudják látni jó minőségű csemeteoltványokkal. Külö­nösen nagy a választék al­mafélékből. Jonathán, star­king, delicius, húsvéti roz­maring .téli almafajták mel­lett nagy mennyiségben ter­mesztettek nyári almafélé­ket is. Nincs hiány bogyós gyümölcsökben sem. Több­féle cseresznye- és meggy­fajtát neveltek, s van vá­laszték körte és sárgabarack félékből is. A szép csemeték kiterme­lése nagy iramban halad. Az utóbbi hetekben már 35 ezer darab kis fát szedtek fel s értékesítettek, darabonként 8 forint 30 filléres szerződé­ses állami áron. A termelök részéről nagy az igiény őszi­barackfélék iránt, ezt azon­ban csak a jövő gazdasági évben tudják majd teljesen kielégíteni. — ötven termelőszövetke­zetben 38 jól képzett agro­nómus dolgozik a szegedi járásban. E szakemberek igen sokat segítenek a tsz-ek eredményes gazdálkodásá­ban. Mellettük már több mint 80 szakképzett köny­velő is tevékenykedik. Növekszik a pillangós takarmány vetésterület a szegedi tsz-ekben A szegedi megyei jogú vá­rosi tanács mezőgazdasági osztálya, közösen a szegedi termelőszövetkezetek gazdái­val, kidolgozza a város öt* éves állattenyésztési tervét. Ebben elsődleges szerepet biztosítottak a pillangós ta­karmánynövények, elsősor­ban lucernafélék termeszté­sének. Az idei gazdasági évben a város hat termelőszövetkeze­tének szántóterületéből 10,4 százalékot foglaltak el a lu­cernafélék, illetve pillangós takarmánynövények. Ez a /mennyiség 1965-ig Szeged közigazgatási területén 18,3 százalékra emelkedik majd. A pillangós takarmánynö­vényeken belül a lucerna termesztése a szántóterüle­tek mosta,ni 7 százalékáról 13,8 százalékra növekszik. Megtelelő tudományos ta­karmánygazdálkodás mellett ez a takarmánytermőterület lehetővé teszi a jószágállo­mány zavartalan fejlődését. A szegedi termelőszövetke­zetek már az idei őszön is nagy területeket készttettek élő lucernavétes alá. A lu­cernavetés nagyobb részét tavasszal felülvetéses mód­szerrel végzik majd el. Szövetkezeti gazda mint főgépész Nincs még egy egész esz­tendeje sem, hogy Vajner József 10 holdas középpa­rasztból is termelőszövetke­zeti gazda lett. Most boldo­gan nyugtázhatja magának: amit mindig nagyon akart, ami örök vágya volt, de az egyéni életmód megta­gadta tőle, az most, alig 8 hónapos termelőszövetkezeti tagsag után teljesült. Ugyan­is ma már a• baktói Felsza­badulás Tsz fögépésze. Va­lamikor, amikor még tény­leges katonai szolgálatát töl­tötte, a honvédségnél kita­nulta a gépkocsivezető szak­mát. Az itthon hagyott 10 hold föld azonban nem en­gedte, hogy tovább ismer­kedjen a gépekkel. A kis középparaszti vagyon kere­tei között be kellett érnie, a »zabmotorral*, a lovakkal. Pár héttel ezelőtt azon­ban sikeresen letette a veze­tői és szerelői vizsgákat az összes nyersolaj- és benzin üzemü mezőgazdasági moto­rokra és munkagépekre. Szinte ezzel egyidöben meg­kapta a termelőszövetkezet igazgatóságától a vezető gé­pészt munkakör betöltésérc a megbízást. Ma már ilyen beosztású szakemberre is szükség van a Felszabadulás Tsz nagy közösségében. Tel­jes felelősséggel megkapta a tsz gépparkját, s ezután a szokásos karbantartás mel­lett az ő irányításával vég­zik a szövetkezet szerelő­műhelyében az egyes-, ket­tes- és a hármas fokozatú javításokat. Jelenleg már három új univerzális trakto­ra és egy teherautója van a szövetkezetnek, s újabb erő­gépek vásárlása szerepel a tervekben. Az új főgépész vágyai tehát most a betel­jesedés után is tovább nő­hetnek. — 4 falusi kisiparosok is megtalálták számításukat a tsz-ekben Az elmúlt évek során — különösen az olyan közsé­gekben, ahol a lakosság többsége már a szövetkezeti gazdálkodást választotta — a kisiparosok is felvételü­ket kérték a tsz-be. Rész­vételükkel a közös munká­ban kialakíthatták a segéd­űzemágakat Ma már ered­ményesen dolgoznak a közös gazdaságban kőművesek, ko­vácsok, bognárok és kádá­rak. Az egykori falusi kis­iparosok jó munkát végez­nek, s megfelelő keresetet is biztosítanak maguknak. Jelenleg mintegy 120 kis­iparos dolgozik a Szeged környéki tsz-ekben. S=0=R=0=K=B=A=N — 26 átképzés iskola mű­ködik a szegedi járásban olyan gyermekek részére, akiknek nincs lehetőségük arra, hogy középiskolában folytassák tanulmányaikat. Szegedi piaci eladóhe­lyek létesítését tervezik .a járási termelőszövetkezetek. A szegedi piacon akarják értékesíteni az állami válla­latokkal kötött termelési szerződésben meghatározott mennyiségen felül és a ház­táji gazdaságban termelt zöldség- és gyümölcsfélesé­geket. — Megnőtt az erőgépek iránti kereslet a szegedi já­rás termelőszövetkezeteiben. Különösen univerzális trak­torok vásárlása iránt volt nagy érdeklődés az idén. Je­lenleg már 30 saját erőgép dolgozik a szövetkezetek gazdaságaiban. Ezek közül 26 univerzális1 traktor. — Üj szarvasmarha te­nyésztörzset vásárolnak a mihályteleki Üj Élet Terme­lőszövetkezet gazdái. A ta­vasz idején a szövetkezet építőmesterei hozzáláttak egy száz férőhelyes marha­istálló felépítéséhez. A nagy vállalkozás most már a tel­jesítéshez közeledik, s az új istállót hamarosan átadják rendeltetésének. Ezt köve­tően megvásárolják az új szarvasmarha tenyésztörzset. Az év végéig teljesen bené­pesítik új istállójukat. Tíz darab tenyészüszővel gyara­pítja szarvasmarha törzsál­lományát a szomszédos Tán­csics Termelőszövetkezet is. Oszi feladat a talajerő javítása Jó termésre csak akkor 73 százalékra teljesítették, számíthatnak termelőszövet- Műtrágyát közel kétezer va­kezeteink, ha megfelelő ta- gonnal rendeltek és a má­lajmunka, s növényápolás sodik félévig 1154 vagonos mellett gondot fordítanak a keretből október végéig talajerő visszapótlására is. mintegy 1050 vagonnal vet­A szövetkezetek nagy része tek át. Ebből a mennyiség­évről évre rendszeresen trá- bői 1 kataszteri hold közös gyázza a földeket, de van szántóra csupán 41 kiló mű­hely ahol nem sokat töród- trágya jut. Ez kevés. A jö­nek ezzel. A községi taná- vő évi jó termés biztositá­csok adatai szerint Csongrád sáért szükség van arra, hogy megyében a termelőszövet- még ez év őszén minél na­kezetek istállótrágyázási elö- gyobb területű földeket trá­irányzatukat október végéig gy ázzanak meg. Megkezdődött a szőlőtelepítés Ásotthalmon (Markovits íelv.l Az Asotthalmi Állami Gazdaságban megkezdték az új szóló telepítését. Most ősz­szel és tavasszal 77 holddal növe'ik az eddigi új telepiíések területét. Egyúttal a 800 holdas szölőbirtokukon az elöregedett tőkéket ls felújítják. Az ötéves terv vé­gére egy tagban 500 hold új telepítésű szőlőjük lesz. Képünkön a szőlőiskolából felszedik a vesszőket, amelyekből most 22 holdon telepítenek üj szőlőt

Next

/
Thumbnails
Contents