Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-16 / 245. szám

Vasárnap, 1960. október 16. 2 Kádár János elvtárs beszéde a Sportcsarnokban rendezett nagygyűlésen (Folytatás a* I. öldalrSl.) c semleges államok, a gyarmati népek, t a kapitalista országokban fellelhető haladó erők garantálják, hogy ebből a deklarációból rövid időn belül valóság legyen. Kádár János elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy az ENSZ, mint valamiféle világparlament, hasonlít egy olyasfajta parlamentre, amelyben még a burzsoázia van többségben, de már nagy erővel jelen van a munkásosztály és a tempót már ez a felfelé törekvő erő diktálja. Mint az Ilyesfajta parlamentben lenni szokott, vannak mindenféle eljárási trükkök, módozatok, amelyekben a kisebb parlamenti tapasztalatokkal rendelkezők esetleg néha hátrányban vannak. A gyarmati rendszer megszüntetésére vonatkozó szovjet javaslat körül is négy-öt napos harc folyt arról, hogy hol is tárgyalják. A szocialista országok képviselői, majd a már tekintéllyel és tényleges függetlenséggel rendelkező semleges államok képviselői követelték, hogy a közgyűlés tűzze napirendjére. A függetlenségüket röviddel ezelőtt elnyert államok képviselői ls kivétel nélkül emellett voltak. Castro négy órán ét a latin vetkőztette az amerikai lm- pése. Az újonnan felvett ember szenvedélyességével perializmust. tagállamok képviselői között sorolta fel a tényeket, a bi- Hasonló élmény volt szá- is volt olyan, akinek felszózonyítékokat, s meztelenre munkra Sekou Touré fellé- lalása meglepte a közgyűlést. Tárgyalás, vita9 szavazás, adminisztráció Halároxolt tonáaoh ax ENSZ-közgy üiétt munkájában Mint Kádár Jánoa elvtára ezzel összefüggésben rámutatott: a helyzetet látva az imperialisták, akik a kérdést a politikai bizottság elé akarták utalni, most fordulatot hajtottak végre; okosan visszavonultak. A Szovjetunió javaslatával kapcsolatban a szocialista álláspont teljes többséget kapott, közfelkiáltással elfogadták, hogy a közgyűlés tárgyalja. (Taps.) Az Egyesült Nemzetek Szervezete IS éves! A 15 év alatt ez a második olyan javaslat, amelyet egyhangúlag fogadott el az Egyesült Nemzetek Szervezete. Mind a Icettő szovjet javaslat volt. (Taps.) Tavaly az általános és telj® leszerelésre vonatkozó szovjet javaslatot fogadta el egyhangúlag a közgyűlés, elvileg, tárgyalási alapként, most pedig telj® egyhangúsággal ebben az eljárási kérdésben kapott támogatást a Szovjetunió által benyújtott javaslat Kádár Ján® elvtárs ezután hangsúlyozta, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének munkájában — amely a határozat szerint valószínűleg december 17-én fejeződik be — már megmutatkoznak bizony® határozott vonások. Az egyik jellemző vonás, hogy az egységes és szilárd szocialista front felveti az emberiség égető nagy kérdéseit és ezeket teljes állhatatossággal képviselt A másik jellemző vonás: a nemzetközi életben nagy súllyal jelentkeztek az általunk is elfogadott semleges országok küldöttségei. Nagy súllyal és oiyan formában, ahogyan korábban nem. Ebben feltétlenül szerepe van annak, hogy érzik a szocialista tábor támogatását Ez megnöveli autoritásukat, önbizalmukat, bizonyos mértékben még állásfoglalásukat is befolyásolja. Ezzel kapcsolatban Kádár János elvtárs megemlítette az öt semleg® ország által előterjesztett javaslatot amelynek az volt a lényege, hogy Hruscsov és Eisenhower vegye fel ismét egymással a személyes érintkezést. Mi, a szocialista országok képviselői tiszteltük is becsültük az öt aláíró semleges ország képviselőinek jószindékát. Ennek a javralatnak az lett a sorsa, hogy az Egyesült Államok visszautasította. Érdek® volt egy tekintély® amerikai lap állásfoglalása ezzel összefüggésben. A lap jellemezve, hogy hova jutott Amerika, azt írta: mo6t először fordult elö, hogy olyan tényezők, amelyek korábban figyelték, elfogadták, követték és támogatták az Egy®ült Allamok állásfoglalását, most megmondják, mit kellene csinálnia az Egy®ült Államoknak. Ez kétségtelenül jelzi az Egyesült Allamok politikai tekintélyének süllyedését Ax amerikai elnök fureaa elképzelései Kádár elvtárs ezután arról bwzélt, hogy ma az ENSZben meg kell különböztetni tárgyalásokat, a vitát, aztán pedig a szavazást és végül az ENSZ adminisztrációját A vitákban, a haladás igazi szenvedélyes képviseletében a szocialista országok képviselői és azok a semlegesek a hangadók, akik valóban szívvel-lélekkel képviselik népük szabadságát, a haladást A szavazásnál nem így van. Ezen a területen még nin® fölényben a szocialista, általában a gyarmatosítás elleni front. A szavazásnál egyelőre az imperialisták befolyása dönrt, egyelőre az a helyzet, hogy a szavazatokat — sajnálat® módon — nem a közgyűlési vitában elhangzott érvek, vagy a meggyőződés határozzák meg. Még inkább ez a helyzet az apparátusban. Az alkalmazottak több mint nyolcvan százaléka az Egyesült Allamok polgára, ennek mbgfelelő a különböző osztályok tisztviselőinek arányszáma is. Az ENSZ-bell erőviszonyok még mindig egy korábbi helyzetet tükröznek, de art lehet mondani, hogy körül belül végét járja az a periódus, az a 15 év, amelyben ez a szervezet a valóságban az Egyesült Allamok küldöttségének végrehajtó szerve volt Meggyőződésünk, hogy az ENSZ az alapokmány szellemében betöltheti feladatát, s mi harcolunk azért, hogy ilyen legyen, mert erre a nemzetközi szervezetre az emberiségnek feltétlenül szüksége van. Kádár Ján® elvtárs ezután a népi Kína képviseletével kapcsolat® vitát ismertette. Nagy taps közben jelentette be, hogy a felszólalók 90 százaléka követelte: a Kínai Népköztársaság foglalja el végre az őt megillető helyet az ENSZ-ben. Ugyanilyen arányban követelték a küldöttek — folytatta — a Mongol Népköztársaság felvételét. Meg kell mondanom, hogy a kínai képviselet kérdésében szinte drámai volt a szavazás. Senki sem tudta ugyanis előre a szavazás eredményét, de valahogy mindenki érezte, hogy nem úgy fog lezajlani, mint tavaly. Az eredmény már ismert Az imperialisták fölénye Itt is csökkent, s legutóbb már art írták az amerikai lapok: nincs remény arra, hogy jövőre is meg tudják akadályozni az ENSZ-közgyűlésen a kinai képviselet megvitatását. Kádár Ján® elvtárs a következőkben bírálta az ENSZ szerveinek összetételét. — Mi azt mondjuk, hogy a Biztonsági Tanács összetételén változtatni kell, mert az a 15 évvel ezelőtti helyzetet tükrözi, s az öt állandó tagból az egyik a szégyenletes Csang Kaj-sek klikk embere. A Biztonsági Tanácsban viszont nincsenek képviselve olyan új, hatalmas erők, államok és népek, amelyek 15 évvel ezelőtt még nem éltek önálló nemzeti életet. Az -egy főtitkár* pedig nem alkalmas a mai nemzetközi helyzetben. Mert vagy a kapitalisták embere — és ebbe mi nem törődhetünk bele —, vagy pedig egy kommunista lenne, és mi megértjük, hogy abba viszont ők nem törődhetnek bele. Ezért javasoljuk, hogy a jelenlegi három nagy államcsoport képviselőinek legyen egy-egy titkára az Egyesült Nemzetek Szervezetében, akik egyetértésben járnának el, amikor az ENSZ határozatainak végrehajtásáról van szó. Szólnom kell a -magyar kérdésről* is, csak egyetlenegy összefüggésbem — folytatta Kádár elvtársi — Érintkeztünk a legkülönbözőbb körökkel, amerikai kormányszervekkel, újságírókkal, más amerikai tényezőkkel, ENSZ-beli képviselöKkel. A legkülönbözőbb elemek felvetették: nem lehetséges-e valami kompromiszszum a magyar kérdés rendezésére? Világos, hogy akik ezt az ügyet erőszakolják, az USA képviselői is — úgy látszik —, kereseik azt az utat, módot, ahogyan a tisztesség látszatával megszabadulhatnak ettől a kérdéstől. (Derültség.) Ezen én nem töröm a fejem, mert nem nekünk kellemetlen ez a kérdés. Törjék a fejüket azok, akik cipelik a hátukon, mint púpot és szeretnék már letenni Am amerikai ható aágok magatartása Kádár Ján® elvtárs a továbbiakban arról szólt, hogy az amerikai állampolgárok részéről túlnyomóan jóindulatú érdeklődést tapasztalt. — A magyar származású amerikaiak óriási többsége szolidáris a Magyar Népköztársasággal. (Taps). Ezt felelősséggel állíthatom — mondotta. Ez külsőségekben is kifejezésre jutott. Felkeresett a rokonszenvezőknek több ilyen küldöttsége, pedig nem olyan egyszerű eljutni a magyar misszióra, amikor a rokonszenv kifejezéséről van szó! — Itt szeretném megjegyezni, amikor arról volt szó, hogy a küldöttséget vezessem, az egyik elvtárs art mbndta: ő egyrészt örül, másrészt kicsit nyugtalan, mert 6 ismeri New York-ot, én meg nem ismerem. Mondtam neki; én persze nem ismerem közelebbről New York-ot, de akikre te gondolsz, azokat ismerem (Derültség) és ügy vagyok, hogy ha már találkoznunk kell. szív®ebben találkozom velük 1960. szeptemberében New Yorkban, mint 1956 októberében Budap®ten. (Taps). Ily®faita találkozók voltak —, többször tüntettek ellenem, de akik a tüntetéseket szerverték csődöt mondtak. A lee»Ietén, amikor a lendület még friss volt, körülbelül 80—100 tüntető jelent meg. Elutazásom előtt két nappal a sarkon már egyedül fütyült a Corvin-köz egyik "hőse*, s közben két amerikai detektív vigyázott rá. (Derültség.). Az újságok zöme őszintén megírta, hogy ezek a tüntetések kudarcba, érdektelenségbe fulladtak. Art is meg kell mondanom, hogy különböző elemek voltak a tüntetők között. Ez az aktív és naponta tüntető vazallus-csoport "-középfokú állapotában* 12—15 emberből állott. Kisebb részük volt 1956-os disszidens, nagyobb részük 1945-ös nyilas. Vannak másfajta disszidensek is. Nem csinálok nekik ingyen reklámot, nem nevezem meg őket, mert Amerikában megtanultam, hogy reklámot nem rainálnak ingyen. (Derültség.) Mégis megnevezem a legöregebbet, akin ez már semmit nem segít, Eckhardtot. Van még több ily®fajta ember, aki a későbbi szakaszban, 1947-ben és később ment kl Ezek elhatárolták magukat Fábiántól, ald a tüntetőket szervezte. Ez mindenesetre említésre érdem® tény. Ami az amerikai hatóságokat illeti, az USA kormány® nem fogadott meleg szeretettel bennünket. Végrehajtó közegeikről annyit tudok mondani, hogy a maguk saját® módján korrektek voltak. Volt olyan kérdés is, amelyben telj® egyet érté: volt köztünk és az egyik biztonsági detektív között. Amikor mondtam, hogy elutazunk, ő ls őrült, mi (8 örültünk. (Derültség.) Aztán hozzáfűzte: annak is örül, hogy egészségesen távozunk. MÍ is örültünk: végre mutatkoznak már pontok, amelyekben egyetértünk, mi magyarok és a hivatal® Amerika képviselői. (Derültség és taps.) Kádár Ján® elvtárs ezután rámutatott arra, hogy Amerikában hihetetlen nyomás nehezedik a haladó erőkre, majd az életszínvonalról szólt. — Az Egyesült Államokban igen jelentős belső infláció van — mondotta —. Nagyon magasak az árak. Megkérdeztem egy embert, menynyi a fizetése? ötszáz dollár (Folytatás az 5. oldalon) Kádár Ján® elvtárs a továbbiakban kijelentette: meg kell mondanom, hogy bár a szocialista országok hatás® fellépése a Szovjetunió képviselőinek érdeme, a jelen esetben a személyi kultusz vwzélye nélkül nyugodtan lehet mondani, hogy Hruscsov elvtárs személye* érdeme ts. Az Egyesült Államok kormánya elküldte elnökét a közgyűlésre, akinek felszólalását, javaslatalt önök Ismerik. Amikor e felszólald* után az amerikai újságírók megkérdezték, ml a véleményem erről a beszédről, azt mondtam, hogy én többet vártam Eisenhower felszólalásától. Hovatovább nevetség® helyzetbe került a nemzetközi politikában az Egy«ült Államok. Az embereket érdekelte volna, ml lesz a nyugatnémet imperializmussal, mi l®z a hadibázisokkal, amelyeket a szocialista országok körül egész Európában és Távol-Keleten kiépítettek. Mikor, és hogyan számolják fel ezeket? Ezután odaállt az Egyesült Allamok reprezentatív képviselője és halálos komolyan azt javasolja: kezdjünk tárgyalásokat és egyezzünk meg abban, hogy azokon az égitesteken, amelyeket majd az emberek elérnek, egyetlen hatalom se állítson fel katonai támaszpontot. (Derültség.) Ez volt az egyik javaslata és a többi ehhez hasonló. Egy komoly és font® javaslata volt az, hogy egyezzünk meg a fegyverzet ellenőrzésében. Ez viszont olyan javaslat, amely nem a háború elkerüléséhez vezetne, hanem éppen az ellenkezőjére. Anglia képviselői felszólaltak ugyan az általán® vitában, de semmi érdemlegeset nem adtak a közgyűlés x zűséggel, romantikus szor~ . . . tekkel és lágy öblökkel meg A semlegesek közül egy-t ajdnddkozott partjatt « KRIMI UTILAPOK Aa alábbiakban közölt átijegyzetrészlet elhangzott a szeptember 30-1 adásában. * Moszkvai Rádió 1960. munkájához. A franciákJ elutazásunkig fel sem irat-" rOTCtVt EOLTANs koztak az általános vitában. J És ez úgy, ahogy ott tör-'( * tént — nem jó! Mert sem aj l®zerelésröl, sem sok másj kérdésből nem lehet semmi" ha az Egy®ült Államok" Anglia és Franciaország kor-J mánya nem vesz részt azok' megoldásában és nem ismer- f te ti vllág®an álláspontját , A vitában a döntő és fő , kérdés a l®zerelés, a béke' megőrzése és a gyarmati , rendszer felszámolása. Sem- , miféle sikert nem aratott aKrimi... Csodálatot hangimperialistáknak az a ™/-t,zása ran e névnek'ai idenővere, hogy "f/eta é gen fülében. Felrémlik a déseket történelem függönye mögül lóverekbe bújtatott tagjait, 'dús 'és vagy 'kiterjedésű uőgokban eltemetve a közpyű-, ^ 6jrf Taurisz, ahogyan az lés összesen három kéJdéJ<é egykor itt élő görögök netárgyaljon, amelyek kozul , -k aho, jphigenia keJ7. ' alakját rejtették alomkérdés és a rtnagyar kér t Eszünkbe 0tUk a ta^ J^l^kJL 1!irodalom rettegett-rej^ ^Litóf tlT1! t^rnes világa, a Ghiréj kávázták, de a közgyűlés tár-(, Felidérl „ em_ gyalásaiban nem ezeknek XrJ^L egyikére, a neves Jaltába az kérdéseknek van súlyuk és}berijzellem olyan baUwtaU Xrótáboráról híres ArTalálkozás a tengerrel legséggel járta át a Moszkva felől érkező utasok korábban már felöltözve, pujelezve, hogy itt az ősz még édes testvére a nyárnak. Az állomás vároe felöli terén mozgalmas kép fogadja az utazót. Taxisok serege versengve kínálkozik, hogy elvigyen a fürdőhelyek mindennapi élmény következett ezután. A helyenként furcsa alakzatú, mesevilági hősöket idéző, néhol a felhőkbe húzódó és kopáran zord, lankáin meg éppen lőligetekkel varázsos hegyek képében ámulattal vegyes csodálkozással gyönyörködhettünk a másfélórás utazásunkon. A legizgalmasabb szép élményt azonban a szó szoros értelmében maaa az út ajándékozta. Az út. amelyet merész emberi ke " t Z «»k 5 injait is, mint Puskin, „ zek vágtak a hegyek olda£ méé ttoktt a ^ÁMichiewicz, kiket oly sok- ^''^r^VL \3 "ba kanyargós kacskaringóTJ^ ©trvéh- \szor megihletett és léptük ut eélun^ Gureu ^ A mi ,oksZor csak éppen kis csapatunk autóbuszba „„ .„ „ „ szállt, amely széles sugárdötteket sem, akik egyéb-i " Zőrként napirendre tűzésüket ^Tdús^^, 7apTu"fldWáts elvtárs - ^ án a semleg® országok i vegőjű f élsziget Hát még a | /.i„/i. 1 mai Krím, amelynek a ter- - . r , . gyorsan szauiao masinaiai. fra femunkáéi mészéitől oly gazdag bóké- «•*látTlZt Miközben halk, inkább tolásairól és munkájáról rrmmntikux szir. szalmakalapos sofor látványa ailkeíit mM ijedt fe0ciil. tások hangzottak háta mfisekre jellemző arculata, vi- ^ ««4nt a b^z jóformán láoosra vakolt szellős házai- Picénként u,ból meg ujból úton indult meg és a szeptemberben is tagadhatatlanul nyári hangulathoz nemdély szélén elsuhanjon rajta. Sofőrünk rezzenetlen nyugalommal irányította gyorsan szaladó masináját. néhányat nagy és megrázó méa szeb. élmény volt hallgatni. JM varázsolta, üdülőhelyek, ^ tZfrjZ^JZSi A felszabadult gyarmati J fürdőépületek, nyaralók válnépek képviselői büszkén] tozatos, szines soraival őnérzet®en, határozottan é Ezek egyikére, a Jalta szabályos kúpalakban felleptek fel népük független- J™"*"4.. nyÚl6 riP™<*fcal' s 02 itt , , . .. é közi ifjúsági üdülőbe igyeségéért, és bátran fejtették ^ kgzgn a2 Q fiatalokból áuó kl népük álláspontját. Leg- j) kis magyar csoport is, amely val, s erőteljesen délszaki- yVfJ^JjJ^teZ' akkal kevert növényzetével, ** » ^VÓszeruen tekerközte fügefákkal, a hosszú, gett az ide-oda cikázó szerpentin egymás után felbukkanó kanyarjaiban. S mindvégig a természet és az emberi alkotás e lenyűgöző kiválóbb képviselőik közül i is hadd említsem Nkruma-' hot és Fidel Castrot, akit az. Egyesült Államok hivatalos< körei nem nagyon szeretnek. < ugyancsak hatalmas fákká növekedett tamariszkuszok- ..,„.. ,„,,„„„ kai, melyekkel ütünk során ^en íéUmlm A táj Mtá Krím egyik nagy városának, később is bőven találkoztunk. „^J csodá!atos vüáaánnk Szimferopolnak forgalmas állomásán szállt le. A várható kellemes napok első kedves követeként könnyű, langyos szellő érkezett és jóleső meA gyorsjáratú kis autóbusz hamarosan kifutott Szimferopol utcáiról, hogy bátor lendülettel nekiugorjon a érdekességét mindenfelé csak növeli a szembetűnő sok gép és gép, a különféle erőnehéz hegyi útnak. Nem gepek egész sora, amint vájják, markolják, hordják a hegyek oldalait, csatornát ásnak, utat szakítanak a magasban, völgyet tömnek a mélyben. A dolgozó ember szüntelenül épít, alkot, hogy még kényelmesebbé, otthonosabbá tegye mindazt, amit most már végérvényesen a magáénak mondhat. Aztán hirtelen, ki tudná megmondani, hogy pontosan melyik kanyarulatnál, feltűnik a Fekete-tenger. Szinte egyszerre kiáltott fel elragadtatott örömmel kocsink valamennyi utasa: »Ott a tenger/« Mire azonban jobban szemügyre vehetné az ember, már a másik kanyarban el is tűnik egy sziklafal mögött, mint valami szégyenlős kislány, aki a kíváncsi vendégek elől szemérmesen elbúvik, az elsó pillantás után elrejtV arcát, kéken csillogó szemeit. E szemek mégis mihamar újból felcsillantak és most mutatták meg igazi fényüket, színüket. Festő vásznán, vagy filmen talán elégedetlenkednénk alkotójának túlzottan, valószerűtlenül erős coloritjáért, de itt e pilla-, natban a majdnem rikítónak tűnő kép mégis megkapó és harmonikus látványt nyútott. Mintha óriási kék babos szoknyát terített volna szét valaki, úgy tarkállottak e napsugaras déli időben a szél borzolta, tintaszínű víz tetején habzó fehérbe csapó hullámok. S hogy a hasonlatnál maradjunk: mintha a kék-babos szoknya szélén a csipkés alsó is kilátszana, olyan tajtékos fehéren szegélyezte a partot a neki-nekirohanó vizáradat valósággal tejfehérré morzsolt, több méa ternyi széles hullámverése. E pillanattól a tenger ke*