Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-13 / 242. szám
Csütörtök, 1960. október 13, 2 i N. Sz. Hruscsov ismételten felszólalt az ENSZ-közgyűlés vitájában Dr. Sik Endre beszéde a leszerelés közgyűlési vitája érdekében A legfrissebb jelentések ez ENSZ-palotábó! Az ENSZ-közgyűlés szerdai, délelőtti ülése — magyar időszámítás szerint — 15 óra 30 perckor kezdődött meg. A felszólalók listáján a Mali Köztársaság, Svédország, Ceylon, India és még néhány ország deiegációvezetöjének neve szerepelt. ENSZ-körök véleménye szerint a közgyűlés kedd esti ülése egyike volt az ülésszak legszélesebb vitát kiváltó üléseinek. Két álláspont képviselői mondották el véleményüket. Az egyik álláspont, amelyet Hruscsov elvtárs nagy hatású beszéde vezetett be, annak elérésére törekedett, hogy a közgyűlés vitassa meg a leszerelés kérdését. A nyugati országok által képviselt és teljesen indokolatlan azon álláspont, amely szerint elegendő, ha az ENSZ Politikai Bizottsága foglalkozik ezzel a kérdéssel, heves támadások pergőtüzébe került s végülis csak különböző mesterkedések révén érte el a három nyugati hatalom, hogy a Politikai Bizottság és ne a közgyűlés elé kerüljön a leszerelés kér-' dése. Pedig — mint a tárgyilagosan mérlegelő felszólalók elismerték — a közgyűlésnek nincs a leszerelésnél fontosabb tárgyalnivalója s ez a kérdés sokkal döntőbb fontosságú, semhogy egyszerűen egy bizottság elé való utalással napirendre lehetne felette térni. Az ülés során felszólaltak a szocialista országok képviselői, köztük Sik Endre elvtárs, népköztársaságunk külügyminisztere is. Hruscsov elvtárs az ülés során másodszor is szólásra emelkedett s ismételten rámutatott, milyen hatalmas felelősség hárul az ENSZ-re a leszerelés terén való előrehaladás elősegítésében. A leszerelés — napjaink legfontosabb problémája Mint már lapunk tegnapi számában közöltük, az ENSZközgyűlés kedd délutáni ülésén Hruscsov elvtárs nagy beszédben foglalt állást a leszerelés kérdésének az ENSZ-közgyűlés napirendjére való tűzése mellett. Hruscsov elvtárs nagyhatású beszéde után megnyílt a vita, amelyben felszólalt az összes szocialista ország küldötte —, a csehszlovák, albán, ukfán. lengyel, bolgár, belorusz, magyar és román delegátus. Magyar részről Sik Endre külügyminiszter mondott beszédet. Kifejtette a magyar delegációnak azt a véleményét. hogy a leszerelés kérdését a kö7.gyűlés plenáris ülésén kell megvitatni. A legcsekélyebb kétség sem áll fenn a tekintetben — hangoztatta a többi között —, hogy ez napjainkban az emberiség legfontosabb problémája. Százmilliók figyelme irányul ma New Yorkra és ezen belül erre. az épületre, azzal a várakozással, tesznek-e végre határozott lépést a közel száz ország Itt egybegyűlt képviselői az emberiség döntő kérdésének megoldása felé. Az egyszerű ember nem fogja sem megérteni, se • megbocsátani nekünk, ha ebben az ügyben legalább valami előrevivő elhatározásra nem jutunk. Számos állam vezetői mindenekelőtt ebből a célból jöttek ide, nem pedig azért, hogy valamely bizottságban részletkérdéseket vitassanak meg. Azzal a sürgető kívánsággal jöttek, hogy elvi megegyezésre jussunk. A világ olyan kérdésben vár tőlünk döntést, amelytől az emberiség jövője, civilizációnk sorsa függ. Szervezetünk jelenlegi ülésszaka — folytatta Sík Endre — valóban történelmi jelentőségű. Történelmi jelentősége abban van — és megvan ré a lehetősége is —, hogy megoldja a világtörténelem legdöntőbb kérdését: fennmarad-e békében és boldogságban az emberiség és több ezer év munkájával megteremtett csodálatos civilizációja továbbhalad-e a mind teljesebb tökéletesedés felé, vagy úgy fejezi b* földi létét, mint az őrült, aki öngyilkosságot követ el E kérdés megvitatása — hangoztatta Sik Endre — a lehető legnagyobb nyilvánosságot követeli, mert ar. emberiség százmilliói ismerni akarják és joguk is van megismerni minden egyes részletben minden delegáció álláspontját ebben a fontos kérdésben. Ezt pedig csak plenáris ülésen lehet biztosítani. Sik Endre elvtárs ezután arról beszélt, hogy az általános ügyrendi bizottság javaslata szerint a plenáris ülésen ennél sokkal jelentéktelenebb, sőt olyan provokációs kérdéseket kell megvitatni, mint például az úgynevezett tibeti és a magyar kérdés. Befejezésül kijelentette: a magyar delegáció úgy véli, hogy az általános és teljes leszerelés kérdésének plenáris megvitatására vonatkozó javaslat elvetésével az ENSZ súlyos csapást mérne saját tekintélyére a világ szemében. Azok a százmilliók, akik tárgyalásainkat figyelik, csak úgy értékelhetik, hogy az ilyen döntés szégyenletes és nevetséges lenne, ezért a magyar küldöttség a leszerelés kérdésének plenáris ülésen való megvitatása mellett fog szavazni — fejezte be felszólalását Sik Endre külügyminiszter. A nyugati államok részéről a kanadai külügyminiszter, az amerikai delegáció vezetője és az angol küldöttség egyik vezető tagja szólalt fel. Mindhárman elismerték, hogy a leszerelés kérdése a legfontosabb kérdés, mégis amellett voltak, hogy a kérdést a Politikai Bizottságban és nem a közgyűlésen kell megvitatni. Azt hangoztatták, hogy a Szovjetunió propagandát akar az ügyből csinálni, ez pedig nem lenne helyes, tehát szerintük jobb, ha a kérdést egy olyan bizottságban tárgyalják, ahol biztosítva vannak a tanácskozás feltételei. Miután a vita befejeződött, az elnök bejelentette, hogy N. Sz. Hruscsov szovjet miniszterelnök a válasz jogán ismét szót kér. Erre a bejelentésre a terem, amely közben már félig kiürült, ismét teljesen megtelt. A szónoki emelvényre lépő Hruscsovot óriási taps fogadta. A szovjet miniszterelnök jegyzeteiből beszélt, nem használt előre elkészitett szöveget. Érthetetlen a Nyugat álláspontja Hruscsov elvtárs felszólalása elején kijelentette: figyelemmel kísérte azokat, akik ellenzik, hogy a kérdést a közgyűlésen tárgyalják meg. Azt mondják, hogy a Szovjetunió propagandát akar csinálni ebből az ügyből. Nézzük meg, hogy hol tárgyaljuk a leszerelés kérdését, a közgyűlésen vagy a Politikai Bizottságban? A Szovjetunió azt javasolja, hogy ott, ahol a legjobban lehet ezt a kérdést megoldani. Miért nem akarják a nyugati küldöttek a problémát a közgyűlésen megvitatni? Egyszerű a dolog — mi már részt vettünk különböző bizottságokban, tárgyaltunk az ötös bizottságban, ahol a nagyhatalmak voltak jelen és abba is beleegyeztünk, hogy a tárgyalások eredményét tartsuk titokban. Az Egyesült Államok legjobb képviselőjét, Stassent küldte el tárgyalni. Stassennek azonban végülis el kellett hagynia a tárgyalótermet, mert olyan álláspontot foglalt el, amely ellentétes volt DuIIes külügyminiszter álláspontjával. Ennek a bizottságnak a munkája csak füst volt, amely arra szolgált, hogy elkábítsa a nemzetközi közvéleményt. Meg heti szabadulni a háború veszélyétől Itt ül például ebben a teremben — folytatta a szovjet kormányfő — a francia Jules Moch, akit szocialistának mondanak és aki szakértő a leszerelés kérdésében. Találkoztam tavasszal t de Gaulle-lal, a Francia Köztársaság elnökével és megbeszéltük, hogy a leszerelés kérdését meg kell oldani, elsősorban meg keli semmisíteni a rakétahordozó fegyvereket. Jules Moch egy sajtóértekezleten megismételte, hogy Franciaország helyesli ezeket az elgondolásokat. Mi el voltunk ragadtatva, végre egy partner — mondottuk. — De tévedtünk. A genfi tízhatalmi leszerelési bizottságban egy egészen más Jules Moch jelent meg. Hruscsov ezután arról beszélt, az ENSZ-közgyűlés talán elősegíti azt, hogy az emberiség megoldja a legfontosabb kérdést és megszabaduljon a háborútól. Egy új háború rettenetes lenne. Mi győznénk — mondotta Hruscsov felemelt hangon —, de az emberiség veszteségei rettenetesek lennének. Ismétlem: a közgyűlésen kell tárgyalni ezt az ügyet. Kanada és az Egyesült Államok képviselői azt mondják: Hruscsov haza akar utazni és már ezért sincs értelme annak, hogy a közgyűlésen tárgyaljuk a leszerelést. Ez igaz, én bejelentettem, hogy csütörtökön haza akarok utazni Moszkvába, de ha arról van szó, hogy ezen a közgyűlésen előrehaladhatunk a leszerelés kérdésében, hajlandó vagyok itt ülni New Yorkban, még csak meg nem születik az egyezmény. Lehet, hogy hiányoznék otthon. de nélkülem is előre fog haladni a Szovjetunió, virágozni ós boldogulni fog. Ha önök azt mondják — folytatta Hruscsov —, hogy a leszerelésért folytatott harc pronaganda, ám mondják azt. Önök szerint az úgynevezett tibeti és a magyar kérdés tárgyalása talán nem az? Nekünk, kommunistáknak erős idegeink vannak. Ha akarják tárgyalni a tibeti kérdést, tárgyalják, de ragaszkodunk ahhoz, hogy a leszerelés kérdésének elsőbbséget biztosítsunk. El fog jönni az idő, amikor a népek megkérdezik, miért adták a pénzt azoknak a delegátusoknak, akik itt ülnek a közgyűlésben. Eljöhet az idő, amikor a népek felelősségre vonják azokat, akik nem akarják a leszerelést Önök talán fegyverkezési versenyt akarnak? Mi állunk elébe. A mi rakétáink úgy jönnek ki a gépből, akár a virsli. Harcot akarnak talán? Összetörjük ellenségeinket ugyanúgy, ahogy 1918-ban összetörtük. Bennünket nem lehet megijeszteni. De akik itt ülnek, azok megértik, hogy mi nem háborút, hanem békét akarunk. Önök megszavazhatják, hogy a Politikai Bizottság tárgyalja a leszerelés kérdését — mondotta ezután Hruscsov. — Minekünk nincs ellenvetésünk, de előre kijelenthetem, hogy ebből semmi jó nem fog származni. Mi ezért akartuk, hogy a közgyűlés tárgyalja a problémát, és hozzáfűzhetem, ml vagy részt veszünk a Politikai Bizottság határozata'nak meghozatalában, vagy nem. 11a észrevesszük, hogy a dolog csak az emherlség félrevezetésére megy, kivonulunk, mert nem akarunk részt venni az emberek becsapásában. Igen, mi kivonultunk a tízes genfi bizottságból a friss levegőre és ezután is figyelni fogunk. Figyelni fogjuk, hogy milyen határozatokat akarnak hozni. Ha a közgyűlés úgy határoz, hogy minden nemzet megs< aimisíti az összes fegyvereit, akkor mi mindenfajta ellenőrzésbe belemegyünk. Ismétlem: mindenfajta ellenőrzésbe. Minél szélesebb az ellenőrzés, annál biztosabb, hogy senki sem kezd titkos fegyverkezésbe. De csak akkor lehet az ellenőrzésről tárgyalni, ha leszereltünk, vagy pedig, ha egyezmény jött létre a leszerelésről. Beszéltem erről Macmillaji angol miniszterelnökkel, ö ezt mondta: Hruscsov úr,ön miért siet annyira? Alakítsunk bizottságot, kezdjünk tárgyalni. — Én megmondtam neki, ha várni kell öt évig, altkor nagy bajok lehetnek. Ma még csak két-három államnak vannak nukleáris fegyverei, de később másoknak is lehetnek. Kijelenthetem — folytatta a szovjet miniszterelnök —, hogy mi kozmikus űrrakétákat is küldhetünk báifiova a világra. De mi és az emberiség többsége békét akarunk. Emeljék fel önök a hangjukat, emeljék fel a béke érdekében. Kövessék a milliókat, akik békét akarnak és ne hagyják, hogy az emberiség csalódjon bennünk — fejezte be beszédét Hruscsov elvtárs tapsvihar közepette. Ezután Jules Moch francia és Wadsworth amerikai delegátus beszélt a válasz jogán. Mindketten hangoztatták: kormányuk őszintén gondolja azt, hogy a Politikai Bizottságban is meg lehet tárgyalni a leszerelés kérdését. • Ezután az elnök el akarta rendelni a szavazást, de vita kezdődött arról, vajon hogyan szavazzanak — először a szovjet javaslatot bocsássák-e szavazás alá, vagy piedig az általános ügyrendi bizottság javaslatát. Ebben a vitában Gromiko szovjet külügyminiszter is felszólalt és támogatta azt a javaslatot, hogy először a Szovjetunió indítványa fölött szavazzanak. Végül is azonban az elnök döntött, hogy először az általános ügyrendi bizottság javaslatát bocsátja szavazásra, mert azt előbb terjesztették be. Ezt a javaslatot a közgyűlés 61:12 arányban, 25 tartózkodással elfogadta. Ezután a szovjet javaslatról szavaztak, amelyet 12:55 arányban — 31 tartózkodással — elvetettek. N. Sz. Hruscsov elhalasztja koreai látogatását Moszkvában hivatalos közleményben jelentették be, hogy elhalasztják Nyikita Szergejevics Hruscsovnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban teendő látogatása időpontját. A közlemény teljes szövege a következő: "Augusztus 12-én közlemény jelent meg arról, hogy a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága és a Koreai Népi Demikratikus Köztársaság kormánya meghívására N. Sz. Hruscsov elvtárs október elején a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba látogat. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a szovjet kormány, valamint a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormánya kölcsönös megegyezése alapján célszerűnek találták, hogy elhalaszszák N. Sz. Hruscsov nak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának és a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban teendő látogatását. A látogatás új időpontját hamarosan közzéteszik Meggyilkolták a Japán Szocialista Párt elnökét Egy fasiszta suhanc volt a tettes Fasiszta suhancok gyilkos merényletet követtek el szerdán reggel Aszanuma, a Japán Szocialista Párt elnöke ellen. Aszanuma felszólalt azon a tokiói ülésen, amelyet az igazságos választások megtartásáért küzdő liga szervezett. A teremben helyet foglaló fasiszta elemek csoportja több ízben félbeszakította a Szocialista Párt elnökének beszédét, amelyben élesen bírálta a Liberális Demokrata Pártot és a kormányt, különösen az Egyesült Államokkal kötött katonai szövetségért, a Japánban levő idegen katonai támaszpontokért és a Kínai Népköztársasággal szemben tanúsított magatartásáért. A beszéd alatt az egyik suhanc előretört a szónoki emelvényhez és késsel mellbeszúrta Aszanumát. A Szocialista Párt elnökét súlyos állapotban kórházba szállították, ahol hamarosan meghalt. A hírügynökségek közlik, hogy a merénylőt a rendőrség őrizetbe vette. Aszanuma a japán—amerikai katonai szerződés megszüntetéséért indított népi mozgalom egyik kimagasló vezetője volt. ö irányította azt az országos mozgalmat, amely Eisenhower amerikai elnököt annakidején tervezett tokiói látogatásának lemondására kényszerítette. Megkezdődik a bukott török diktátorok ügyének tárgyalása Gara György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti: Október 14-én kezdődik Isztambulban a Bayar-Menderes-klikk főkolomposainaic tárgyalása. Elkészült a terjedelmes vádirat, amelyben a hazaárulástól kezdve az alkotmány megsértésén át, a gyermekgyilkosságig, a főbenjáró bűnök garmadát olvassák a demokratapárti kormányzat vezető tisztségviselőinek fejére. Halálbüntetés kiszabását kérik 71 vádlottra — köztük Bayarra és Menderesre. Megalakították az üggyel foglalkozó különbíróságot is. A tárgyalásokat Yassi szigetén tartják és azok nyilvánosak lesznek. Az ítéletek ellen fellebbezésnek nincs helye, azok rögtön jogerőre emelkednek, kivéve a halálos ítéleteket, mert ezeket' a nemzeti egységbizottságnak jóvá kell hagynia. MIRŐL OLVASHATUNK * mwm bihb KÖVETKEZŐ SZÁMÁBAN? Utazás Rozi három térképén. A műtét sikerült DIOVERÉS (Szabó Pál frása) Beszámoló két Heves megyei tsz építkezéseiről 60 márkáért egy bracclante A magyar sport 1961. évi nemzetközi programjából. Előfizethető és példányonként is vásárolható a postás kézbesítőknél és hírlapárusoknál. 1