Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-13 / 242. szám

I 3 Csütörtök, 1960. október 13. A rendőrség és a lakosság összefogásával KIELÉGÍTŐEN FEJLŐDIK • SZEGED KÖZBIZTONSÁGA A város közrendjéről és közbiztonságáról tárgyalt a szegedi párt-végrehajtóbizottság mert ha kulturált, udvarias viselekedésükkel további jó kapcsolatot teremtenek a la­kossággal, akkor könnyebbé válik a munkájuk. Különö­sen a párttagoknak kell jó példát mutatniok. Az MSZMP Szeged városi így a bíróság, ügyészség, ta­végrehajtó bizottsága tegnapi nács, rendőrség, KISZ, nőta­ülésén egyebek között Sze- nács, pedagógus szakszerve­ged .közrendjéről és közbiz- zet, Vöröskereszt, Hazafias tonságáról tárgyalt. A városi Népfront, szülői munkakö­lendőrkapitányság jelentése zösségek, gyermekvédő ott­alapján megállapították: honok, nevelőintézetek, MTH, Szegeden jelentősen javult Üttörők Szövetsége stb. A a közbiztonság, a közrend, nagyszámú szervezet munká­A bűncselekmények száma jának összehangolására or­az ellenforradalom után év- szágosan megalakult a Gyér­ről évre csökkent. Mint a mek- és Ifjúságvédelmi Ta­jelentésből kitűnik, 1939 nács megyei, illetve megyei szeptemberétől 1960 augusz- jogú városi szinten. A ta­tusáig 6,4 százalékkal keve- pasztalatok szerint azonban sebb ügyben rendeltek el e bizottság jóformán semmi­nyomozást, mint 1958—59 ha- féle tevékenységet nem fejt rosi végrehajtó bizottsága sonló időszakában. Talán ki. Ezen a helyzeten feltét- köszönetét fejezi ki mind a .még jobban kifejezi a fej- lenül változtatni kell. tény, hogy lődést az a 1957—58-hoz képest ma 24 az százalékkal kevesebb a csökkent, bűncselekmény. Ennek ellenére szükséges a Gyilkosság például az elmúlt dolgozók figyelmét felhívni, évben egyáltalán nem for- ne hagyják értéktárgyaikat, dult elő. A jelentősebb bűn- ruhaneműjüket őrizetlenül, cselekmények tetteseit elfog- zárják be az öltözőszekré­ták, így az elmúlt évben le- nyéket. A rendőrség nem tartóztatták Áchim Antal al- egy esetben tartott ellenőr­győi lakost, aki 1959 szép- zést az üzemekben, s ilyen­temberében sorozatos betö- kor gyakori volt a tapaszta­réses lopást követett el Sze- lat, hogy az öltözőszekré­geden. nyék nagy része nyitva volt. A közrend és közbiztonság A párt- és a szakszerveze­területén különösen a fia- tek nevelőmunkáján is mü­talkorúak által elkövetett lik, hogy a dolgozók jobban bűncselekmények okait vi- vigyázzanak saját holmijuk­tatták meg. ra, s azonkívül biztosítsák is Elmondták: jelentős szám- a vállalat részéről a megfe­ban vannak olyan fiatalko- lelo zárt oltozoszekrenyeket. rúak, akiknek a szülői ház- A közlekedési balesetek beli nevelése — a szülők száma is csökkent 1960­bűnöző életmódja, elhalálo- ban. zása, vagy rendezetlen csa- Kevesebb a halálos és a sú­ládi körülmények miatt — lyos kimenetelű baleset is. nem volt megfelelően bizto- A balesetek többségét motor­sított. Gyakran közrejátszik kerékpárosok, kerékpárosok a bűnözés okaként, hogy a és a gyalogosok szabályta­gyermek nincs megfelelő el- lansógai okozták. Sok volt az lénőrzés alatt, ezért rossz ittas vezetés. A legtöbb bal­baráti társaságba keveredik, eset a sugárutakon, ezek kö­Gyakori az is, hogy rosszul zül is a Kossuth Lajos su­értelmezett szülői szeretetből gárúton fordult elő. több fiatal indokolatlanul Az MSZMP Szeged városi magas zsebpénzt kap. Aszú- végrehajtó bizottsága meg­lök nem ellenőrzik, hogy állapította, hogy kikkel tart kapcsolatot n ma már az udvarias, kul­turált Intézkedések jellem­zik a rendőrség munkáját. Ezt a helyes törekvést to­vább kell fejleszteni. A rendörök kövessék a legjobbak példáját. A közrend és közbiztonság javulása tehát annak kö­szönhető, hogy a rendőr­ség munkáját egyre job­ban támogatja, segíti a vá­ros dolgozó lakossága is. Ezért az MSZMP Szeged vá­nendőnségnek, mind Szeged Az oltozoi lopások szama lakos*árának a köz­elmúlt évben nagyot varos lakossaganak a Koz rend, a közbiztonság megja­vításáért. Az üzemvezetők felelőssége a helyes bérezésért S okat nőtt a vállalatok rint a vezető akkor jár el A fellazult normák érthe­gazdasági és termeié- helyesen, ha igyekszik a ve- tő módon gátolják a terme­sí önállósága a közel- zetésére bízott területen a lékenység ésszerű emelkedé­múlt években, megszaporod- dolgozók részére minél több sét. A laza, a termelés kor­iak az önálló döntést, szak- bért kiharcolni, függetlenül szerűsítósével elavult nor­értelmet kívánó feladatok, attól, hogy az idokolt-e. A mák tudvalevően egyáltalán Ezzel együtt nőtt a gazda- dolgozókról, beosztottjaikról nem, vagy csak kevésbé ösz­sági, műszaki vezetőkkel való fokozott gondoskodás tönöznek a magasabb mun­szemben támasztott követel- minden vezetőnek kötelessé- katermelékenységre, tehát mény is. Ugy is mondhat- ge, de nem olyan áron, hogy gátolják a termelés, követ­nénk, ma már érvényt sze- jogtalan követeléseket, igé- kezesképpen a népgazdaság reznek üzemeinkben a közel nyeket elégít ki a népgazda- fejlődését. Ez pedig — mint tíz évvel ezelőtt a mű veze- sági érdek sérelmére. Saj- ismeretes — károsan hat az tők kötelességeit és jogait nos előfordult, hogy indoko- életszínvonal alakulására, a szafiályozó kormányhatározat lattanul emeltek bért, s ez dolgozók életviszonyaira is. szavainak: "A művezetők és olcsó népszerűséget hozott . , , mesterek, mint a szocialista néhány vezető konyhájára, ¥ TJ Sep, Korszerű tecri­termelés közvetlen irányítói saját kollektívája előtt a -jó U nolbgla , SSS8!* ÍOnt°? St" SZerePében tetSZeleghe" -en k—halfa ZZ^ A vezetők többsége azon- kenysóg emelkedésében .A ban nem tért ki az úgyneve- viszontag apro szervezés, zett népszerűtlen feladatok mtezkedesek a munkaköre L­elől. Szembeszállva az egyé- ™ény-?k Javltasa e.gy®*él? ni önzéssel, kiállt a helyes látszólag nem szamottevo, érdek védelmében. Vállalták esszessegukben azonban so­ezt. mint ahogyan pártunk kat Jelentenek a termele­sem tett és tesz engedmé- ke?yaeg noveleseben. Az töltenek be"... "A műveze­tő az egyszemélyi felelősség elve alapján felelős minde­nért, ami a műhelyben, a termelés területén törté­nik ..." a művezetők egysze­rűen'ném ís igével- a nép valódi érde- idősebb szakmunkások ta­ték a Sin teinck EZ 8 ^te h^p/Knípra ^­jogokat. Kedvezőbbnek tar- g^umsta kötelesség ábé­tották, ha nélkülük döntőt- sa, gyakorlata. Már az.z.al is Novikov fogadta Révész Gézát Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete szerdán látoga­tást tett V. New ikoimái, a Szovjetunió Minisztártanácsa elnökhelyettesénél, az Álla­mi Tervbizottság elnökénél. V. Novikov és Révész Géza szívélyes és baráti, beszélge­tést folytatott. ték el a kényesebb ügyeket, mert így szükség esetén az-A bérezés mindig az könnyebben, eredményeseb­üzemi élet kényes ben végezhetik munkájukat, gyermek, mikor tér haza, nem kérik számon a haza­vitt tárgyak eredetét. A gyermek- és fiatalko­rúak védelmével több szer­vezet foglalkozik, KGST-bizottság ülésezett Berlinben A Kölcsönös Gazdasági Se- anyagiparának fejlesztésével gitség Tanácsa építésügyi ál- kapcsolatban. Megtárgyalták landó bizottsága Berlinben és elfogadták a legfontosabb ülést tartott, amelyen a tag- építőipari gépek és berende­államokon kívül megfigye- zések legkedvezőbb típusso­lőként részt vettek a Kínai rozatainak dokumentumait és Népköztársaság küldöttei is. megvitatták, hogy 1965-ig Az ülésen részletes intéz- mennyi ilyen gépre lesz kedési tervet fogadtak el ar- szükségük a tagállamóknak, ról, hogy a gazdasági, a tu- A bizottság végül jóvá­hagyta jövő évi munkater­dományos és a műszaki együttműködésnek milyen ... kérdéseit kell megvitatni a vét és 1965-ig előre kijelölte tagállamok építő- és építő- legfontosabb feladatait. TÍZÉVES a Sziqtdi Miatti 1Cevéitác TlZ ÉV nem nagy idő egy leket féltékenyen kellett intézmény életében. Különö- őrizni, mert a jogokat két­sen nem egy levéltáréban. A ségbe vonták. Azonkívül tűz­szegedi levéltárban 1359-böl vész, árvíz, hadjárat pusztí­való az > első oklevél. Ettől totta a jobb életet biztosító kezdve minden fontos sze- okiratokat, gedi, vagy megyei esemény- Az elmúlt tíz év nagy vál­nék megtalálható itt az írá- tozást jelentett a város és sos emléke. Elégséges csak a levéltár életében. Ezalatt azt megemlíteni, hogy az az iratok megnégyszerezód­első oklevél keltétől 701 év tek. Már nemcsak a város telt el és ez alatt a mai iratainak őrzője, de Szege­den és a környékén vala­mennyi szerv, intézmény ér­tékes iratainak gyűjtőhelye is. Tíz évvel ezelőtt 1200 méteres polcsoron sorakoz­tak az iratok, ma 5100 mé­ter iratanyag foglal helyet szénről, amelynek az a fel- az állványokon. Az élet úgy­adata, hogy az írásos emlé- BZÓlván minden megtörtént keket őrizze, vedje, a kuta­tásra használható állapotba lényegesebb esemenyere ada­helyezze és olyan feljegyző- tok találhatók az iratokban, seket készítsen, melyek se- A megőrzés és a többmil­gitségével gyorsan fel lehet ljó , t elrendezése mel. találni a2 iratokat. Felje- . , . ,, , , . . , . lett megfelelő feljegyzeseket gyezték, hogy a legfontosabb ....... . L - , . iratokat titkos levéltárba készítünk, szamottevo kuta­gyűjtötték és ezeket évszá- tást is végzünk a levéltár­zadokon keresztül a Domö- ban. Ezekkel segítjük a tör­tör-templom tornyában őriz- ténetírást és a gazdasági éle­tette a város. Régen nagyon ^ &inek a munkának aso. . .. ,,, , ,, kérdései közé tartó- ha megismerik környezetü­hántottak el magukról a 7jott ^ ugyallis neTO lehet ket, a munka- és anyagellá­f elei ősséget: "Kérem, én nem egyszerűen "tetszik, vagy tás módját és problémáit, ha tudtam róla-*. így tesznek nem tetszik" dolga. Szűnte- tudják, kihez kell fordulni, némelyek most is, amikor lenül> minden időben objek- hová kell nyúlni, amikor i-i k „ w •„ tív, reális tényezőkön kell nincsen kéznél anyag, vagy számon kenk toluk a ber- alapulnia) még'Bkkor is> ^ szerszám. Jó helyi ismeret­gazdálkodásban, a munkás- a2 üzem dolgozói közül né- tel, például körültekintőbben bérezésben tapasztalható hiá- melyek túlértékelik saját szervezhetik meg a dolgo­nyosságokat. Pedig ők ma- szakmai képzettségüket és zók saját munkájukat. Ez guk honosították meg azt a lelkiismeretfurdalás mind-mind fontos tányéré, , , nelkul hajiandok felvenni a amelyek együttes hatasara teves felfogast, amely sze- nagyobb bért> öket nem növekszik a termelés, fejlő­. illeti meg munkájuk meny- dik a termelékenység. Erinek nyisége. minősége szerint a fejlődésnek pedig tükrö­Ala ma nálunk dolgozni ződnie kell a normákban is, tud és akar, megtalálja szá- mert különben a norma a mítását. Három év alatt több fejlődés fékjévé válhat. napig több mint 850 intéz­mény iratai sokasodtak itt össze. A levéltár különben is olyan régi intézmény, mint maga a város. Hiszen az életet mindig iratokon, okleveleken igazgatták. Kel­lett gondoskodni egy olyan fontos érdekek fűződtek az iratok őrizetéhez, a város ki­váltságait bizonyító okleve­Ha vonta négyszáz mázsa szappan rnn többek között összegyűj­töttük a szegedi munkás- és parasztmozgalom iratait, újabban az építkezések meg­segítésére a terveket. A SZEGEDI levéltárnak, mint az ország nem egy le­Most, az ősz beáUtá-j véltárának, legnagyobb prob­val a Cserepes sori jlémája a férőhely. Szege­szappanfőző telepen | den mindenki tudja, hogy irataink egy része a volt Párizsi Áruházban van. De nagyon sok olyan értékes van kint intézmé­szaporodik a munka. A múlt hónapban már száz mázsál iratunk rülő zsiradék-hul­ladékból, de ez aj szappant főztek a ínyeknél, amelyeknek már a háztartásokból kike- f levéltárban volna a helye. A tízéves szívós munka rengeteg értékes iratot ho­zott felszínre, ami egyben a mennyiség egyre | Szegeden folyó mindenféle emelkedik, s a télre | történeti kutatásnak az alap­havi négyszáz má-f iát is megvetette. Bízunk zsás termelést vár-ibenne- hog-v a kövákezö | évek a levéltári források je­nak. Képünkön Sza- j tőgégének alapvető objektív lai Imre és Balogh. tudományos értelmet adnak. József formába ön- | Ezzel válik a holt iratanyag tik a csapolás után a la társadalom építőjévé szappant. I Oitvai Ferenc olyan intézkedés látott napi­világot, amely a munkások életkörülményeit javította. Sokat javult bérrendszerünk is. Megszűntek a korábbi kötöttségek. Elmondhatni, hogy a bérezési formákat Szegeden is minden iparág­ban és üzemben általában a sajátosságoknak meefelelően dolgozták ki. Természetesen A vállalati vezetők ha­táskörébe tartoznak a bérkérdések. Köztük a mindenkori normák meg­állapítása is. Akkor járnak el helyesen, ha nem kam­pányszerűen módosítják a normát, hanem a műszaki feltételek megváltoztatásá­val, új, korszerű termelői le­rendezések üzembe állításá­ezen még sok javítanivaló vaI a eyártás technológiájú­olrorl hAffif riMei/lomtm™ wiArf . T . - . . akad, hogy mindenkor meg­feleljen bérrendszerünk gaz­daságunk állapotának, fej­lettségének. Mindenekelőtt fontos tennivalónk, hogy a bérezést, ahol csak lehetsé­ges, mindenütt a műszaki nak módosulásával. Erre jó példát mutattak néhány hó­nappal ezelőtt az Újszegedi Kender Lenszövő Vállalat­nál, a ruhagyárban, a kézi­szerszámárugyárban és a bútorgyár egyes üzemrészei­megalapozottság talajába ül- ben. Sajnos, vállalataink egy tessük. Vállalataink jelenté­seinek összesítése alapján üzemeinkben a műszaki nor­ma aránya 45 százalék. Ez a szám igen csalóka. Sok he­lyen ugyanis, ahol műszaki normára hivatkoznak, egyes munkák elvégzésénél nincs műveleti terv. technológiai utasítás. Éppxsn ezért kétséges, hogy e mögött is részénél a műszaki és gaz­dasági vezetők tevékenysége a bérezésben nem kielégítő. Tapasztalható az is — fő­ként a kisipari termelőszö­vetkezetekben —, hogy ro­kon — vagy ellenszenv is kifejeződik a norma meg­állapításában, s következmé­nyeként a keresetben is. Elő­fordult, hogy valakit ilyen nem vagy olyan indokkal "le­égettek" a munkák elosztá­i. sa révén, másokat pedig, a joreszben statisztikai es be- j(j komákat, barátokat, eset­csült norma húzódik meg. leg szesztestvéreket »kiug­Vajon minek nevezhetjük ratták-, -jólfizető" munkák­, . . .. , , kai. A szocialista bérezési akkor a kimutatásban sze- e(v az hf>gy mindenki aki replő, 45 szazaiékosi tuli nor- becsületesen dolgozik, mun­mákat? kája arányában részesüljön' a javakból, aszerint kapja E gyre több híradás je- fizetését, milyen és mennyi lenik meg Szegeden munkát végzett, függetle­is új gépiek munkába­állításáról, újabb technoló­giai eljárások bevezetéséről. Az első fél évben piéldául Csongrád megyében 718 mil­lió forintot költöttek beru­házásra. Erinek 30 százaléka nül attól, hogy rokona, ko­mája-e a normáját megálla­pítónak. N" ormarendezési viták­nál eddig is és ez­után is támadt és tá­... ... „ mad -zaj", különösen, ha az gepi beruházás volt. Szege- emberek igazságtalanságot den 18,5 millió forintot for- tapasztalnak. E vitákban a dítottak gépek vásárlására. E kereset és öntudat, forint és gépeket többnyire már mun- hecsület érvei mérkőznek. A kába állították. Néhány he- munkások felelősségérzete, lyen viszont nem dolgoztak hivatásszeretete, a gyár ki új technológiát és a nor- iránti ragaszkodása, a szo­mát sem rendezték a mo- cialista öntudat és becsülete, dere gép adta lehetőségek- hatalmas erő. Ha ezt az erőt nek megfelelően. Különösen jól vezetik, irányítják a vál­sok lazaság tapasztalható a lalatok gazdasági és társa­normák kérdésében a szövet- dalmi szervei, olyan igazsá­kezeteknél. A ktsz-ek dol- gos és egészséges bérezés gozóinak 40 százaléka még alakítható ki. amiből a ko­ma is mintegy 2500—3000 fo- zösségnek, az egyénnek is rintot keres a laza normák- egyaránt haszna származik, kai. Nagy Pál

Next

/
Thumbnails
Contents