Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-12 / 241. szám

Szerda. 1í>«0. október 12. N. Sz. Hruscsov újabb beszéde a leszerelés fontosságáról (Folytatás az 1. oldalnál.) szültséget. élezik a hideghá­leszerelés kérdésének meg- borút, erősítik a fegyverke­oldását, fokozzák a fe- zési verseny tempóját. Az USA Dulles politikáját folytatja Nehéz meggyőzni az em­bereket, akik békére viágy­nak és így a békét biztosí­tó kérdések megoldását kí­vánják, hogy a közgyűlés­nek nincs ideje olyan nagy fontosságú kérdés megvita­tására, mint az általános és teljes leszerelés. Gondol­junk csak arrg, mennyi időt fecséreltünk el annajk a kérdésnek a megvitatására, meg kell-e tartani az ENSZ-ben a csangkajsekista bábot, jóllehet minden jó­zan gondolkodású ember előtt teljesen világos, hogy már régóta törvényes jo­gaihoz kellett volna jut­' tatni a népi Kinát, amelynek kormánya az egész kinai népet képviseli, hány éve vitatkozunk erről, hány napot vett igénybe ez a kérdés a közgyűlés min­den egyes ülésszakán! Azért, hogy mindezideig nem adták meg Kínának törvényes jogait az ENSZ­ben, legfőképpen az Egye­sült Államokat és katonai tömbökben tömörült szövet­ségeseit terheli a felelősség. A nyugati hatalmak kép­viselői nem találnak időt a lesze­relés megvitatására, ugyanakkor azonban nem sajnálják az időt a nemzet­közi feszültség fenntartásá­ra, az államközi kapcsolatok rendezésének megakadályo­zására. Eljárásukkal olyan helyzetet teremtenek, amely a jövőben sem teszi lehető­vé a leszerelésről szóló meg­egyezést. Az Egyesült Allamok kor­mánya változatlanul foly­tatja Dulles politikáját, s -a háborús szakadék pere­mén táncol*. De hiszen ismeretes, hogy a szakadék pereméről nem nehéz leszédülni, s ez eset­ben világháború törhet ki, ami mérhetetlen szenvedé­seket zúdíthat az emberiség­re. Vegyük a többi hasonló "kérdést*, amelyekről már szintén évek óta szó esik az ENSZ-ben, de mindez a nemzetközi légkör rontásán kívül semmiféle eredményt nem hoz. Az úgynevezett magyar kérdésre, tibeti kér­désre és a többi hasonló ügyre gondolok, amelyeket a provokációk ame­rikai nagymesterei rán­cigálnak elő. Minden erejükkel azon vannak, hogy az ENSZ figyelmét e kérdésekre összpontosítsák és eltereljék a figyelmet a valóban fontos és halasztha­tatlan nemzetközi problé­mákról. Mindenki előtt vi­lágos. hogy ezek nem szol­gálják a nemzetközi feszült­ség enyhítését, hanem ellen­kezőleg: a viszály és az ellenséges­kedés magvait hintik el, mesterségesen szítják a nemzetközi feszültséget, így akarják bizonyos kö­rök meghosszabbítani a hi­degháborút, Ideje, hogy végre minden­ki felismerje a mai helyzet komolyságát. Az a körülmény, hogy a közgyűlésre érkezett legtöbb államfő és kormányfő már hazatért, a többiek pedig útra készülnek, azt mutatja, hogy nyilván nem bíznak a közgyűlés jelenlegi üléssza­kában. nem remélik, hogy az ülésszak valóban hozzá­fog az általános és teljes le­szerelés életbevágó kérdésé­hez. flz ENSZ-közgyűlés kedden folytatta az általános vitát Péter János külügyminiszterhelyettes is felszólalt az ügyrendi vitában Változatlanul nagy érdeklődés mellett ült össze az is az ilyen értékeléssel — ENSZ-közgyűlés keddi ülése is, hogy folytassa az általán® folytatta Péter Ján® —, vitát. A kedd délig összeállított programtervezet jelezte, mégis meg kell állapíta­hogy Hruscsov elvtárs is felszólal a közgyűlés keddi — nunk. hogy magyar idő szerint este kezdődő — ülésén. az ilyenfajta gépies eljá­Hétfőn az ENSZ-közgyűlés hajnalig tartó vita során rás ártalmas lehet a befejezte a napirend megtárgyalását és többszöri szava- szervezet működésére, zással döntést hozott, milyen kérdéseket tűz a még hátra- Az ilyen gépies eljárás levő üléseinek napirendiére. A vitában beszédet mondott olyasféle légkört teremt, Péter János, a külügyminiszter elsó helyettese is, aki az amelyben a cinizmus egyre úgynevezett magyar kérdés napirendre tűzése ellen szólalt erősödő tényező. A jelen le­fel. gi világhelyzet fő problé­A hétfői nap nagyfontraságú eseményei közé tartóz- máinak hatása alatt álló dt­tak még a delegáció-vezetők tárgyalásai, illetve tanácsko- legaciókat arra kényszerí­zásai is. Itt emiitjük meg. hogy Hruscsov elvtárs részt vett tik. hogy egy tagállam bel­a kubai ENSZ-küldöttség fogadásán és válaszolt az újság- s6 ugyeit érintő napirendi írók néhány kérdésére. Végül pár francia lap kommünikéjén keresztül arról tájékoztatjuk olvasóinkat, milyen nagy visszhangja volt Hruscsov elvtárs vasárnapi televíziós interjújának világ­szerte. 4 Szovjetunió nem ejtheti el a* Egyesült Államok elleni panasnát Hruscsov szovjet minisz- vitassa meg az terelnök hétfőn este részt kémrepüléseket, vett a kubai ENSZ-küldött­ség fogadásán. Az AP és a Reuter híre ügynökségek jelentései sze­rint szovjet miniszterelnök kérdéssel foglalkozzanak, olyan kérdéssel, amelyet az Egyesült Államok kül­döttsége politikai manő­verekre használ fel a haladó erők ellen. A de­legációk kénytelenek részt venni a vitában és azt vé­gigülni, többségükben an­nak telj® tudatában, hogy az egész eljárás hideghábo­rús célokat szolgál, nem­A Szovjetunió nem ejthe- csak Magyarország, hanem tt el panaszát, mert El- a Szovjetunió ellen. Ezért senhower amerikai elnök ez az eljárás törvénytelen, azonosította magát az ag- értelmetlen, resszlóval, Az Ilyen gépi® eljárás a magyar népben — és nem­amerikai Mindent meg kell tenni a leszerelésért De ezen lehet segíteni, mert a modern közlekedési eszközökkel éppen olyan gyorsan vissza lehet jönni, mint ahogyan el lehetett re­pülni. Meggyőződésem, hogy ha komolyan vetődnék fel 4 a közgyűlés plenáris ülé­sén a leszerelés kérdése, ha különleg® súllyal fog­lalkoznának vele, akkor azok az államfők és kor­mányfők visszatérhetnének a közgyűlésre, akik már elutaztak. Sőt, mi több, még azok az állam- és kormányfők is ide utazhatnának, akik nem vol­tak jelen ülésszakunk mun­kájának kezdetén. Ezt a kérdést másként is meg lehet oldani. Már be­széltem erről Macmillan úr­ral, Nagy-Britannia minisz­terelnökével, más államfér­fiakkal. Szoba hoztam ezt az ENSZ-újságirók Szövetségé­ben megtartott sajtóértekez­leten is. Lehetséges, hogy az általán® és telj® leszerelés kérdését célszerű lenne az ENSZ rendkívüli közgyűlé­sén megvitatnunk. M®t az elnökválasztás elő­készítésekor az Egy®ült Ál­lamokban olyan helyzet ala­kult ki, hogy az amerikai kormány a je­lek szerint nem szándéko­zik semmilyen új. font® kötelezettséget sem magá­ra vállalni. Márpedig az Egy®ült Ál­lamok konstruktív közremű­ködése nélkül lehetetlen az ENSZ közgyűlésén megegye­zésre jutni a leszerelésről. A közgyűlés rendkívüli ülésszakát a jövő év már­ciusában vagy áprilisában lehetne összehívni, s azzal a javaslattal fordulhatnánk valamennyi országhoz, hogy ezen az ülésszakon államfők, vagy kormányfők vezessék a küldöttségeket. Mindent meg kell tenni, hogy a közgyűlés rendkí­vüli ülésszakán megegye­zés szülessék a leszerelés­ről és hogy minden oriszág lé­nyegesen előmozdítsa a kö­zö6 ügyet: a leszerelési egyezmény megteremtését és a béke bizt®ítását. Azt hiszem, mindenki, aki békére és a népek barátsá­gára törekszik, szívesen fogja látni az ENSZ-közgyűlés rendkívüli ülésszakának ösz­szehívására vonatkozó hatá­rozatot. Ismételtem hangsúlyozni szeretném, hogy ezt az ülés­szakot kívánat® lenne Euró­pában tartani, például Genf­ben, minthogy az ENSZ-hez tartozó országok többsége földrajzilag Európa felé gra­vitál. Meg lehetne tartani ezt az ülésszakot M®zkvá­ban vagy Leningrádban is. Ha így lenne, mi a magunk részéről mindent megten­nénk, hogy bizt®itsuk a kellő feltételeket a rendkí­vüli ülésszak normális mun­kája és az ülésszakon részt­vevő küldöttek számára. A küldöttek felelőssége Ilyenformán a szovjet kül­döttség kitart amellett, hogy az általán® és telj® lesze­rel® kérdését a közgyűlés plenáris ülésén kell megvi­tatni, a kormányfőik részvé­telével. Ha valamilyen ok­nál fogva nem sikerül min­den vonatkozásában megtár­gyalni a l®zerelés problé­máját és megegyezésre jutni ezen az ülésszakon legalább­is a fő elvekre nézve, akkor a szovjet kormány szüksé­gesnek tartja a közgyűlés rendkívüli ülésszakának ösz­szehívását egyetlen napi­rendi pont, az általános és telj® l®zerelés megvitatá­sára. Hassa át önöket, küldött urak, az a felelősség, amely az Egy®ült Nemzetek Szer­vezetére hárul egy olyan nagy fontosságú probléma megoldását illetően, mint a leszerelés. A világ össz® né­pei elvárják, hogy az ENSZ végre tegye járhatóvá az uíat egy olyan életbevágóan font®, halaszthatatlan fel­adat megoldásához, mint az általán® és telj® leszerelés. a fogadáson csaknem egy- kijelentette, hogy maga is csak a maevar néDben _ órás szívély® megbeszé- tudott a kémrepülőgépek , a magyar nepben ­lést folytatott Raul Roa kiküldéséről, kubai külügyminiszterrel, A szovjet kormány kí­majd elbeszélgetett a jelen- vánja, hogy az ENSZ bé­levőkkel. lyegezze meg az ameri­Egy újságíró kérdésére kaiak agresszív akcióját, válaszolva közölte, a Szov- hiszen az Egy®ült Allamok jetunió továbbra is kívánja, mindmáig nem mondott le hogy az ENSZ közgyűlése a légi kémkedésről. Ügyrendi vita — szavazótokkal, határosatokkal azt a benyomást kelti, hogy az ENSZ-t fel lehet használni olyan kísérle­tekre, amelyek célja egy tagállam népe sikeres fej­lődésének megzavarása. Péter János felszólalása végén hangoztatta: a közgyű­lés legfőbb segítsége a ma­gyar nép számára az lehetne, ha hathatós védelmet nyúj­tana azzal szemben, hogy az ríj*,!! , .. „ amerikai delegáció az úgy­,J vTÜ J* EN®Z;kof?yu~ í^ hogy még az amerikai nevezett magyar kérdést hi­lés folytatta és befejezte az delegációt sem érdekli ko- deghábonis célokra használ­ugyrendi kerdesek vitáját molyan. ja fel és meghatározta — m®t Senki sem vár semmit a " Hogy mennyire ieaza volt . kapcsolatba hozott Péter Ján®nak abban, hogy melyek azok i - kerdesek, vitától ® , határozatoktól. az egész -magyar ügy* nem * a™ an napirend- A* "t jelenlevő delegációk, érdlkeT jófoS telkit a™ re kíván tűzni amelyek bizony® oknál kitűnt abból is, hogy Péter J* fk? *>n « a fogva nem szavazhatnak Jánost követően csak az rgfes^kapcsolathan szulre mellettünk, állandóan azt amerikai delegáció képuise­tek mondogatják nekünk, hogy lője szólalt fel. Ezután 54 a^érdfef^iló^L™ ^ törődjünk ezekkel az el- szavazattal 12 ellenében fe * ífií* ""f' . járásokkal, hiszen ezek 31 tartózkodással napirendre pontkent napirendre «- csupán gepiesek. tűzték a -magyar kérdés* _ ""v „ „ , , ,, . Bármennyire egyetértünk megvitatását Felvettek a Délafrikai Unióban folyó faji üldözés kérdését is a napirendre, továbbá az algériai kérdést, a kongói helyzet problémá­ját és az ®ztrákok Dél-Ti- Hruscsov vasárnapi televí- vagyok, s nem hagyom ma­róiban élő kissebbségével interjújának nagy világ- gam sértegetni. Ha nincs szemben tanúsított olasz visszhangja van. A nemzet- tisztelettel irántam, miért magatartás elleni panaszát, kőzi sajtó legjelentősebb or- kellett engem ide meghív­Napirendre tűzték az úgy- ganumai elsőoldalas kom- nia?« nevezett tibeti kérdést is. mentárokban foglalkoznak a Az amerikai újságíró le­Az e kérdésben kialakult szovÍet kormányfő kijelenté- sütötte a szemét és halkan heves vita után 49 szava- sei,vel 8 hosszú cikkeket kö- ezt mondta: *Bocsánat*. zattal 13 ellen és 35 tartóz- f°' erro1 32 interjúról a leg- A te]evíziós interiú előre kodással döntöttek így. ^bb párizrt lap is. ^ nim híár^tt fdeíg Ezután az úgynevezett -^""íí^™" tartott. Hruscsov mosolyog­magyar kérdés napirendre 8Zamu France-Soir azt írja, va eRvezett bele abba hoev tűzéséről vitáztak. Magyar ^fté^TaTí ki hataridőt ^ részről Péter Ján®. a kül- S™7" *** vita befejezésére. *Ha mat­ügyminiszter első helyette- ? " , ^"t, h Jl~ racokat hoznak, itt maradha­ss: fejtette ki népköztarsa- ^ tSSSSk ^nehsgy íunfc ^ haf órálfl ^ _ > Réssletek Hruscsov televíziós interjújának sajtóvisszhang iáról France-Soir szerint ez a vil­lámgyorsan pergő szakasz volt a legérdekesebb. -Hruscsov igazán megsem­misítette elenfelét* — álla­pítja meg a párizsi lap és megemlíti, hogy a szovjet kormányfő meghívott min­den amerikait, utazzék a Szovjetunióba túristaként és győződjék meg a szovjet nép békevágyáról. Az amerikai újságíró a vé­gén majdnem könyörgő han­gon kérdezte meg: megígéri tehát, hogy nem kezdenek háborút? Hruscsov kijelen­tette: *Miért akarnánk há­borút? Sok unokám van. A világ minden gyermeke mi­att sem akarunk háborút* — mondotta. A France-Soir hosszú be­számolója végén ezt írja: a legfontosabb mondat a be­szélgetés befejezése előtt öt perccel hangzott el: "Válasz­szák meg hát elnöküket, ez önökre tartozik. Azután ül­jünk össze csúcsértekezletre, hogy megegyezéseket kös­sünk a békéről és a barát­ságról — mondotta. A New York Tim® című naev amerikai lap hétfői száma arról ír, hogy Nehru indiai miniszterelnök javz­solta: nevezzenek ki politi­kai tanácsadó csoportot Hammarskjöld mellé. A lap szerint Nehru is­mertette tervét Hruscsov szovjet és Macmillan angol miniszterelnökkel is, s in­dítványozta, hogy 2—5 ta­nácsadót nevezzenek ki. E tanácsadók a világ különbö­ző részeit képviselnék. * Nehru indiai miniszterel­nök hétfőn — útban hazafe­lé — Kiaróba érkezett. Az indiai politikust a repülőté­ren Nasszer, az Egy®ült Arab Köztársaság elnöke és az EAK kormányának több tagja fogadta. Nehru és Nasszer több mint egyórás megbeszélést folytatott a re­pülőtéren. Újságíróknak adott nyilat­kozatában Nehru súlyosnak mondotta a pillanatnyi nem­zetközi helyzetet, de remé­nyét fejezte ki. hogy a prob­lémák áthidalása — kölcsö­nös — belátha­tó időn belül megtörténhet. ságunk álláspontját. A „magyar kérdés" előrángat á*a — amerikai taktikai vasárnapi televíziós interjú­ját, amelyet sok tízmillió mondotta. Amikor másfél óra eltel­amerikai már végignézett. ífvel a yitazók Elálltak. ,**iir„i Hruscsov és az amerikai új­ságíró állva folytatta a vl­manover — Amit mi m®t cselek­Igy csak egy amerikai tele­víziós állomás vállalta a ... , . szovjet kormányfő bemuta- tót még nesyven ^^ A Moszkvai nagykövetünk látogatása Furcevánál Révész Géza. a Magyar Népköztársaság • moszkvai nagykövete kedden látoga­tást tett Jekatyerina Fur­ceva szovjet művelődésügyi miniszternél, az SZKP Köz­ponti Bizottságának elnök­ségi tagjánál. tását. Az adást mégis átvet­te a kanadai, az ausztráliai .. , . .. ..... . és az angol televízió, vala­fzunk —, mondotta többek mint mintegy kétszáz *füg­kozott Péter János — az getlenu rádióállomás. a közgyűlés egymást köve­tő ülésszakain már-már gé- * pies eljárássá válik. A párizsi lap rejtett gúny­Gépi® eljárássá, amelyet nva] jegyzi meg, hogy -a közvetlenül, vagy közvet- program a televíziós állomás ve az Egyraült Allamok igazgatójának ötperc® men­delegációja kezdemény® tegetűzésével és magyarázko­és a közgyűlés automati- dásával kezdődött Arról kusan jóváhagy. próbálta meggyőzni a néző­Fa. történik az úgynevezett ket. hogy azzal még nem kö­magyar kérdéssel az Egye- vet el amerikaellenes esé­sűit Nemzetekben. Az úgy- lekedetet. hogy Hruscsovot nevezett magyar kérdés beszélni engedi. megmerevedett eljárások Irónikus formában említi során ugyanúgy kerül elő meg a France-Soir a »mara­és múlik el. mint a meg- toni interjú- során történt nyitó fe fáró eljárások for- egyetlen incidenst is. amikor maságai. a kérdéseket felvető ameri­— Mondjuk ki nyíltan — kai újságíró sértő megjegy­folytatta tovább b®zédét aést tett. Péter Ján® —, ahogyan a -Hruscsov — írja a lap — gépi® eljárások rendszerint összevonta szemöldökét: *Ud­senkit sem érdekelnek, varias dolog Amerikában ugyanúgy van a magyar ilyen kifejezést, használni? kérdéssel Ls a közgyűlés Én az apja lehetnék magá­ülésszaka. Ha figyelmesen nak, fiatalember. Nálunk, a elolvassak az Egyesült Ál- Szovjetunióban nem lamok delegációja által be- nek így idősebb emberekkel, terjesztett magyarázó me- Én a világ leghatalmasabb morandumot, megállapíthat- országának miniszterelnöke MA (szerdán) este i 8 órai kezdettel a Sárkány i Étteremben műsoros est Fellépnek: Berki Irén es Szűcs Sándor Belépődíj nincs!

Next

/
Thumbnails
Contents