Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-30 / 257. szám

i Vasárnap) 1360 dfctóber 3A. A vásárlóközönség és a fogyasztók érdekeinek védelmében A népi ellénőrzés megvizsgálta, hogyan kezelik a panaszkönyveket a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban Egyik legszélesebb körű cséretet a Szálloda és Ven­vizsgálatát bonyolította le az déglátóipari Vállalat dolgo­elmúlt hetekben a Csongrád zói kaptáit, majd utána sor­megyei Népi Ellenőrzési Bi- rendben az Élelmiszerkiske­zottság. Háromszaznegyven reskedelmi, az Utasellátó, népi ellenőr összesen kilenc- majd pedig a Kiskereskedel­száz üzletben, kereskedés- mi Vállalat és a földműves­ben, étteremben, vendéglő- szövetkezet következik, ben azt vizsgálta meg, hogy Egyébként a dicséretek szá­miként kezelik a panasz- ma évről évre növekszik, ezt könyveket, állapították meg három évre hogyan intézik el a vevők, visszamenően. Ezek az ada­a vendégek által a panasz- tok is igazoljak, hogy könyvbe bejegyzett észrevé- a kereskedelem és a ven­Bár o^záeot rendelkezé- ^glátóipar munkája foko­Bar országos rendeikeze- ^^san javuL eefc kőtelezővé teszik a pa­naszkönyvek alkalmazását a Ami a panaszok tárgyát kiskereskedelemben és a uieti, a legtöbb észrevétel a vendéglátóiparban — a népi kiszolgálásra és az áruk mi­ellenőrök — elenyésző szám- nő6égére vonatkozott, ban ugyan — mégis találtak A panaszkönyvek beveze­olyan helyet, ahol megfeled- tésének célja végeredmeny­keztek a panaszkönyvről. A ^ hogy a vállalatok ve­szegedi járásban például ót zetői elintézzék, orvosolják a üyen eset fordult elő. nagyközönség észrevételeit, A betelt panaszkönyveket kívánságait és megszüntes­három évig meg kell őrizni. sék a kifogásolt jelensége­Ilyen vonatkozásban mar ket Erre 30 napos határidőt több hibát találtak az ellen- szabott meg a felsőbb intéz­őrzéskor. Szegeden például kedés. Megállapították a minden második betelt pa- vizsgálat során, hogy a me­nazskönyv hiányzott avál- gyében Hódmezővásárhelyt lalatok központjaiban, fordítottak a legkevesebb Minden panaszkönyvet an- gondot a panaszok orvosiá­nak felfektetésekor zsinórral Bára. Szegeden a Szálloda és át kelt fűznk a zsinór végét Vendeglátó Vállalatnál és a nedíg le ken ragasztani és földművesszövetkezeteknél vállalati pecséttel hitelesi- magas az elintézetlen pana­teni kell. A megyében 300 szak száma, hitelesítetlen panaszkönyvet összesítve a vizsgálat ered­találtak. Szegeden a fold- ményét, a Csongrád megyei művesszövetkezeti boltokban Népi Ellenőrzési Bizottság SIKLÓS JÁNOS: iSíta a liúiiiakrin lile Sorsessrér§! delmi Vállalat üzleteiben ta­lálták a legtöbb hitelesítet­len panaszkönyvet. Több helyütt lapokat tép­tek ki a hitelesített köny­vekből. A Szegedi Kiskeres­több intézkedést javasolt a vásárlóközönség, a fo­gyasztók érdekeinek hat­hatósabb védelmére. Közérdekű kérdések , és a panaszkönyvek bejegy­bői 16, a Jds-Xórüsi Halász- sabb ehntezesere. Ugyanak­esárdában 5, és az újszegedi kor javasolta, hogy vonják állomási restiben 10 lap felelősségre az észlelt hibák hiányzott a panaszkönyvből. ,,­A vásárlóközönség él jo- eucovexoll~ gaival és használja a pa­naszkönyveket, ez kitűnik a bejegyzések számának növe­kedéséből is. Megyeszerte szaporodott a bejegyzések száma a múlt 'évihez képest. Űgylátszik a szegedi vásár­lók ismerték fel leginkább a panaszkönyvek szerepét és fontosságát a kereskedelem és a vendéglátóipar fogyaté­kosságainak kijavításánál, mert Szegeden egy év alatt meg­kétszereződött a bejegyzé­sek száma. örvendetes azonban, hogy a vásárlók sok esetben nemcsak panaszaikat, észre­vételeiket, javaslataikat ír­ták be a könyvekbe, hanem az üzletekben, vendéglőkben tapasztalható rend, tisztaság, udvarias kiszolgálás miatt elismerésüket is kifejezték. A megvizsgált panaszköny­vekben minden harmadik be­jegyzés elismerést tartalma­zott. Szegeden a legtöbb di­A Szegedi Férfi és Női Divatszabó Vállalat ujabb mértékutáni részleget nyitott meg Mikszáth Kálmán utca 28 szám alatt, ahol a legújabb divat szerint kielégítjük megrendelőink igényeit mind saját, mind hozott anyagból Néhány üd­vözlő mondat hangzótt el és Apró Antal elvágta a nemzetiszínű szalagot. Ez­zel átadta rendeltetésé­nek £ Móra­halomtól Ba­ja irányába haladó közlekedési főút- net utolsó sóhaja. Kilátás- név szerint sorolta a motor­vonalat. A résztvevők ün- talan árendás-nyomorüság- tulajdonosokat, neplő serege bevonult, a ként cipeltem magamban né- — Azelőtt hogyan volt? művelődési otthon nagy- hai Alsóközpont képét; ahol — Sehogyan — hangzott a termébe. Útépítő mun- szabadott bérbe bírni Sze- lakonikus, mindent kifejező kások, termelőszövetkezeti g«d város földjét, szorgalma- válasz. meg egyéni gazdák lepték el san eljárni a templomba, is- Dél felé megelégeltem a a padsorokat, és a rögtönzött kolásoknak páteri prédiká- mászkálást, elköszöntem ka­emelvényen a helyi vezetők, cióra, meg hittanórára. És lauzomtól és elindultam Mó­a kormány első elnökhelyet- döcögő kis kocsikkal éjfélkor rahalomról, azzal a feltett tese és Kossá közlekedésügyi megindulni görögdinnye-ra- szándékkal, hogy visszajö­miniszter foglal helyet. kománnyal a szegedi piacra, vök én többször ebbe az ér­Az ünnepség rövid volt. A Alig nyüt értelmem ezt a dekes tanya-falu-keverék kormány kitüntette a legjobb csöndes agonizáció illúzióját központba, útépítő munkásokat, majd a örökítette meg, porfelhővel, Ez volt az előzmény és közlekedésügyi miniszter a ökörfogattal... a tanyaköz- most következik az ügy ér­szakma kiváló dolgozóinak pontot... végtelen szeren- dekesebbik része. Megkér­átadta a hivatalos elismerést- esetlenségével. deztem Dancsot és még né­Szép, langyos októberi dél- Nagyot kanyarodott az hány beosztott tanárembert: előtt volt és kivételesen nem élet> a na£y homokvilág jel- hogyan látják a homoki pa­esett az eső. (Ez egészen szo- legzetes tanyaközpontján, rasztság szellemi, műveltség­katlan jelenség volt, mivel Aszfaltos út és járda, a pet- beli arculatának változását, a májusi eső októberre érke- röleumlámpát kitiltó villany, A válasz nem volt kielégítő, zik Csongrád megye fölé.) a búboskemencét megszün- de tovább feszegettem a tó­Csöndesen magamban végig- tette a kenyérgyár... a köz- mát. jártam a környéket és szé- P°nti kocsma helyett mo- — Nehéz kérdés... nehéz gyen, nem szégyen, újra is- dem könyvtárral, olvasószo- kérdés — böcsögték tűnődve, merkedtem ezzel az' újdonat- bakkal, művelődési otthon... — Mégis — firtattam a új tanyaközponttal. Üj... a magános kócerájok helyén dolgot. fenét új, nagyon is régi... jól felszerelt üzletház... ba- — Hát, hát most a fiata­de valahogyan olyan most, záros, búcsús kultúra helyén 'abb generació - a magunk mint az az ember, aki kes- ... ... ... .... korabeliek dontik el a nagy hedt nadrágjához angolszö- ÜImszmhaz> furdo> szociális kérdést, határozzák meg a vetböl készült új kabátot otthon, tüdőgondozó, bölcső- közvéleményt — mondták a hord. de... nem is sorolom to- tanítok. HÚSZ esztendővel sa 'Inem láttam ~A közös gazdálkodásra ezelőtt, időszámításunk ezer- /VlűgűfiltO/ volna meg ez ^"eimagyobb **gond0"— kiléncszáznegywnedik esz- a modern idők szükségletei- mondták félszegen, sután, tendejenek őszen jártam Al- bol fakadó ujat, de akadt mintha hangosan gondolkod­soközponton (akkor inkább egy joszándékú fiatalember, nanak csak alsó volt, mint központ), akivel bebarangoltuk a ho- _ j'g^ Ezf mindenki tud­Emlékezetemben maradt I a moki tanyaközpontot, ö mu- jg mai áruházzal szemben a tatta meg a gépállomást, az A/l ' . t" / túloldali park néhány útszéli új iskolát, a nagy tornatér- /VlüSÍŰ terel00Ott fája Megsorvadt, őszbe in- met a terményforgalmi rak- a ^ de nem árui0m el, dult lombok ugy ittak, szít- tárat, es a százötven körül hogy rniről jg folyt a vita ták a kikopott makadám lévő új építésű 'lázakat, meg mert a holnapi riportom ke^ ökörfogatverte porát, hogy a presszós cukrászdát, ahol p.yeréi is megennem ma A azt ember alig tudta elvisel- csak azért nem ihattunk fe- falankság meg nem egészsé­ni- A száraz, beteg ősz vas- ketét, mert akkor éppen gőz ges t. tag porral takart szilvasain híján volt a főzömasina •.. gbiae« a kérdésben válasz falevelei úgy rögződtek gye- Kávé nélkül mentünk to- T,el!,uj "maradtam votoa, ha rekemlékejetembe, mint egy vább, es kísérőnk mutogatta néhány helybeli nem segít, sírhoz közeledő gyászos me- a Danuviákat, Pannóniákat; Szerencsére eligazítottak^ megtudtam, hogyan is gon­dolkodnak a homokon. Ab­ban nem volt semmi külö­nös újság, hogy a régi áren­dás-parasztok húzódoznak a közös gazdálkodástól, hiszen ezer és ezer idegszál, agy­sejt, mozdulat köti őket azok­hoz a szőlőtőkékhez, amelye­ket ők ültettek. — Cseréljünk sorsot — ajánlottam nekik. — Hogyan? — kerdezte egy jól megtermett, kihízott asszonyság. — Állítsunk vissza min­dent, az ezerkilencszáznegy­venes állapotnak megfelelő­en — ajánlottam. Megütközve hitték, hogy bolondgompaval kínáltak valahol, és attól van ez az értelmetlen beszed. Nagyon kojnoly ábrázattal bizonygattam a magam iga­zai. Egyre fokozodóbb érdek­lődéssel csudalkoztak rám a moziajtóban. Érdekesebb le­hettem, mint a" film ... me^ lyet most néznek meg Még azok is képedeztek, akik fé­lig-meddig értették, hogy mi­ről is van szó a sorscseré­ben, — Bevezetjük az árenda­íöldrendszert. Visszahozzuk a pátert, hittanra kötelezünk mindenkit, beállítjuk a sze­kereket és lehet piacolni... És előkeressük a főjegyzőt... — Ez lehetetlenség lenne — szólt közbe egy fiatal szemüveges tanár, az úttörők vezetője. — Természetesen cserebe elviszünk mindent — foly­tattam nekibuzdulva a mon­dókámat, — az új házakat, utakat, létesítményeket-., te­hát mindent, amit ez a tár­sadalom nyújtott a tanyaköz­pontnak ... még a motorke­rékpárokat is, mert 1940-ben ezek sem voltak a néhai Al­sóközponton. — A villanyt is? — ámul­dozott egy nagyobbacska gye­rek. — Még a rádiót is, mert az sem Volt — válaszoltam neki erélyes hangsúllyal. — Szóval, lögyön úgy, mint régön vót? — kérdezte tű­nólködve egy ifjú férj, mi­közben két mozijegy árat gu­berálta elő a bukszájából Nevettek, fe Köteles-e a lakó szemétszállítási díjat fizetni? Mostanában több pa- van a közüzemi szolgáltatás, tozékaí, s beszerzésük a tu­nasz érkezett, hogy a így a vízdíj, szemétszállítás, lajdonos, a bérbeadó köte­magánházak tulajdono- házfelügyelői díj is. Ezt a lessége. Ugyanez a helyzet a sai a lakókkal akarják vállalatnak fizetik a lakók, magánházak. esetében. megfizettetni ' a szemét- s a lakbéreket szabályozó Egyébként a fejlettebb szál­szállítási költségeket, 8000/1946. M. E. számú ren- lítási módszerek bevezetése ezenkívül az olyan há- delet értelmében a többi kö- után sem emelte vállalatunk zakban, ahonnan már a zött kötelesek vagyunk a a szolgáltatási dijakat. Köztisztasági Vállalat szemétszállításra, az ehhez Nemrégiben új szabály­Kuka-kocsikka! hordja szükséges tartályok, eszkö- rendelet jelent meg. E sze­el a szemetet, ott az eh- zbk biztosítására. Mióta a rint a szemétfuvarozást a hez szükséges tartaly var06 fejlődésének megfele- Kukával kiterjesztettük a értékét is meg akarják lőep a Köztisztasági Válla- sugárutakra. főútvonalakra fizettetni. lat Kuka-kocsikkal .végzi a a nagykörúton kivül is. Ha­Ebben az ügyben £zaxhtást, nagy mennyiségű, sonlóan elrendelték az ilyen megkerestük Koszo Jo- ehhez használatos'új tartályt szállítást Újszegeden is, a zsefet az Ingatlankezelő ^ beszereztünk. Ennek a Temesvári körúton belül. Urdogh Istvánt, a köUsége természetesen a Ezt kívánta a város koz­Roztisztasagi Vállalat vállalatot terhelte, s nem egészségügye, a lakosság kö­tgazgatojat. háríthattuk át a lakókra. zös érdeke. A további ter­Kószó József a következő Hasonló értelemben nyilat- vek szerint valamennyi kül­felvüágosítást adta: kozott ördögh István, aki az só területen levő, szilárd Nálunk ez nem probléma, alábbiakban tájékoztatott er- burkolatú utcában is folya­A házak lakbérében benne rdi a kérdésről: matosan áttérülik a karsze­A fennálló rendelkezések ríű, egészségügyi követeimé­értelmében — már a tizedik nyeknek megfelelő szemét­esztendeje — a szemétszál- szállításra. Ez a rendelet ok­lítási díj a lakbérben fog- tóber elsejével lépett hatály­laltatik. Az Ingatlankezelő ba. A mostani problémák Vállalat lakóinak nem is pedig a következőkből adód­volt panasza, hogy a szemét- tak. A magánháztulajdono­szállítás tökéletesedésével sok, akik a lakberben fog­béreket laltan eddig is kapták a ' szemétszállítási dijat, úgy szállították el a szemetet, ahogyan éppen akarták. Akár maguk is elfuvaroz­hatták, vagy hosszabb-rövi­debb ideig tarolhatták az elhordás előtt. A közegész­ségügy érdekében kiterjesz­tett korszerű szállítás álla­mi lebonyolítása természete­sen a korábban ezen taka­rékoskodó magánháztulajdo­nosoknak most némi újabb kiadást jelent. Azonban — miként az állami házak bér­beadója, az Ingatlankezelő Vállalat — ők sem számol­hatnak fel újabb díjat, nem emelhetik lakbérét a lakók­nak. Hasonlóan az ő köte­lességük a Kuka-tartálvnV beszerzése is, melyek, mint már említettem, a házak szerves tartozékai. emelték volna a vagy az 507 forintos Kuka­tartályok árának megtéríté­sét kérték volna. Ezek a tartályok a ház szerves tar­Kazlemény! Az Alsótiszai Nádgazda­sági Vállalat közli az ér­dekeltekkel, hogy a ml­hály teleki, gyálaréti és röszkei Holt-Tisza már nem esik a parti birto­kosok parcellájába. Az itt termett nád, tehát nem a partlbirtokosoké, hanem a Nádgazdasági Vállalaté. A nád Illetéktelen eltávolí­tása tehát lopásnak minő­sül, s így büntetendő cse­lekmény. Alsőtiszaí Nádgazdasági Vállalat — Hát A döbbeni arcokra író* dott, mélyről kavargó ör­vényévé! a düh és a fé­lelem. Ügy álltak körü­löttem afifcs­ezinház be­járata előtt szótlanul, mint az élettelen cövekek. Ez a dermedés csak néhány pil­lanatig tartott­Alighanem egy gépállomá­sa ember szólalt, darabos, akadozó nyelvvel: — Hát jól van... aki ezt megkísirtené, az kaszahe­gyen, vagy vellaágon ,jutna a kis-sori dűlőn túl a ho­mokbuckába ... megajánlom, hogy nem a saját lábán men­ne ki a községből. — Még a Dózsát is hajaz­nak — mondta nekem Dancs László iskolaigazgató —, a szívét-lelkét kikaszabolnák annak, aki az újhoz merne nyúlni. Magamban nevettem egyet és gondoltam: -Ejnye, ej­nye... hát még ebból sem lehet kiolvasni.:. hol tart a homoki parasztság?* Lehet bizony, nagyon ia lehet olvasni. Megbukott a -magyar paraszt konzervati­vizmusáról* alkotott úri vé­lemény. Nem frázis, új had, a mi hadunk ez itten a ho­mokon is... kiszakadt a po­ros, beteg árendás-őszből. „ és belépett egy tisztább; egészségesebb évszakba. — Hát ezek szerint a sor$­csere ideje lejárt, csak egy sorsunk van, ez, a mai, ami­ből élünk! — győzedelmes­kedtem hangosan. De megszólalt az egyik szőlősgazda, aki soha nem volt árendás, örökföldjén, a sajátján gazdálkodott. — Csak a mostani marad­na -.. kérem, a mostani... — Közös gazdalkodas nél­kül? — Valahogyan úgy... ugy gondolnánk. kívan­sze­rint folyik a szó. Sai is ne­vettem, es előhozakodtam egy példával: A harmincas évek végén Szegeden élt egy hóbortos építészmérnök, aki takaros kis villát tervezett magának a baktói gyümölcsöskertek közepén. Szmvörös téglából húzták a falakat és ósz ele­jén, hogy a tetőgerendákat is felrakták, egyik délben kiszaladt az epítkezésre es azt mondta a munkásoknak: — Mit piszmognak még, nem látják, hogy készein van az épüiet?! Rabolják a pén­zem! Takarodjanak innen! — De nincs tető. . meg vakolatlan az épület, mér­nök úr — akadékoskodott a pallér. — így nem használ­ható semmire..- tönkremegy csak. —- Menjenek, csak menje­nek — dühöngött á megker­gült erpber. A munkások morogtak, ér­tetlenkedtek, de nem volt mit tenni, szedték a szerszá­mot, lebontották az állást, és másnap estére eltnéhtek on­nan. A bolondos mérnök a négy . fal közé költözött egy szoba­bútorral, mintha már kesz lakása lenne ott. November végén beköszöntött az eeó, es egy hétig esett, hidegen, hó­val keverten. Mikor kiderült az idő, a járókelők vették észre, hogy a zavarodott el­méjű mérnök halva fekszik a vizes ágyban, a négy fal között. A háború utan aztán va­laki megvette a félig kész­épületet, kijavította a rom­lást, és befejeztette kő­művesekkel. Ma ez a kör­nyék legszebb villája. Figyelmesen túl^t lehetet, és mikor befejeztem, értő szeipekkel néztek rám Az úton lejjebb, a tanács­háza előtt füttyentett az út­henger, és döcögve megállt A masiniszta lemászott a gépről, az útburkoló munká­sok is abbahagyták a flasz­tersimítást. Esteledett. — Hat ami azt illeti... félbe, harmadaba semmi sem maradhat — simogatta bo­rostás állat az előbb sjóló szőlősgazda. — Nemv Morahalmoji sam.

Next

/
Thumbnails
Contents