Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)
1960-10-30 / 257. szám
i Vasárnap) 1360 dfctóber 3A. A vásárlóközönség és a fogyasztók érdekeinek védelmében A népi ellénőrzés megvizsgálta, hogyan kezelik a panaszkönyveket a kiskereskedelemben és a vendéglátóiparban Egyik legszélesebb körű cséretet a Szálloda és Venvizsgálatát bonyolította le az déglátóipari Vállalat dolgoelmúlt hetekben a Csongrád zói kaptáit, majd utána sormegyei Népi Ellenőrzési Bi- rendben az Élelmiszerkiskezottság. Háromszaznegyven reskedelmi, az Utasellátó, népi ellenőr összesen kilenc- majd pedig a Kiskereskedelszáz üzletben, kereskedés- mi Vállalat és a földművesben, étteremben, vendéglő- szövetkezet következik, ben azt vizsgálta meg, hogy Egyébként a dicséretek számiként kezelik a panasz- ma évről évre növekszik, ezt könyveket, állapították meg három évre hogyan intézik el a vevők, visszamenően. Ezek az adaa vendégek által a panasz- tok is igazoljak, hogy könyvbe bejegyzett észrevé- a kereskedelem és a venBár o^záeot rendelkezé- ^glátóipar munkája fokoBar országos rendeikeze- ^^san javuL eefc kőtelezővé teszik a panaszkönyvek alkalmazását a Ami a panaszok tárgyát kiskereskedelemben és a uieti, a legtöbb észrevétel a vendéglátóiparban — a népi kiszolgálásra és az áruk miellenőrök — elenyésző szám- nő6égére vonatkozott, ban ugyan — mégis találtak A panaszkönyvek bevezeolyan helyet, ahol megfeled- tésének célja végeredmenykeztek a panaszkönyvről. A ^ hogy a vállalatok veszegedi járásban például ót zetői elintézzék, orvosolják a üyen eset fordult elő. nagyközönség észrevételeit, A betelt panaszkönyveket kívánságait és megszünteshárom évig meg kell őrizni. sék a kifogásolt jelenségeIlyen vonatkozásban mar ket Erre 30 napos határidőt több hibát találtak az ellen- szabott meg a felsőbb intézőrzéskor. Szegeden például kedés. Megállapították a minden második betelt pa- vizsgálat során, hogy a menazskönyv hiányzott avál- gyében Hódmezővásárhelyt lalatok központjaiban, fordítottak a legkevesebb Minden panaszkönyvet an- gondot a panaszok orvosiának felfektetésekor zsinórral Bára. Szegeden a Szálloda és át kelt fűznk a zsinór végét Vendeglátó Vállalatnál és a nedíg le ken ragasztani és földművesszövetkezeteknél vállalati pecséttel hitelesi- magas az elintézetlen panateni kell. A megyében 300 szak száma, hitelesítetlen panaszkönyvet összesítve a vizsgálat eredtaláltak. Szegeden a fold- ményét, a Csongrád megyei művesszövetkezeti boltokban Népi Ellenőrzési Bizottság SIKLÓS JÁNOS: iSíta a liúiiiakrin lile Sorsessrér§! delmi Vállalat üzleteiben találták a legtöbb hitelesítetlen panaszkönyvet. Több helyütt lapokat téptek ki a hitelesített könyvekből. A Szegedi Kiskerestöbb intézkedést javasolt a vásárlóközönség, a fogyasztók érdekeinek hathatósabb védelmére. Közérdekű kérdések , és a panaszkönyvek bejegybői 16, a Jds-Xórüsi Halász- sabb ehntezesere. Ugyanakesárdában 5, és az újszegedi kor javasolta, hogy vonják állomási restiben 10 lap felelősségre az észlelt hibák hiányzott a panaszkönyvből. ,,A vásárlóközönség él jo- eucovexoll~ gaival és használja a panaszkönyveket, ez kitűnik a bejegyzések számának növekedéséből is. Megyeszerte szaporodott a bejegyzések száma a múlt 'évihez képest. Űgylátszik a szegedi vásárlók ismerték fel leginkább a panaszkönyvek szerepét és fontosságát a kereskedelem és a vendéglátóipar fogyatékosságainak kijavításánál, mert Szegeden egy év alatt megkétszereződött a bejegyzések száma. örvendetes azonban, hogy a vásárlók sok esetben nemcsak panaszaikat, észrevételeiket, javaslataikat írták be a könyvekbe, hanem az üzletekben, vendéglőkben tapasztalható rend, tisztaság, udvarias kiszolgálás miatt elismerésüket is kifejezték. A megvizsgált panaszkönyvekben minden harmadik bejegyzés elismerést tartalmazott. Szegeden a legtöbb diA Szegedi Férfi és Női Divatszabó Vállalat ujabb mértékutáni részleget nyitott meg Mikszáth Kálmán utca 28 szám alatt, ahol a legújabb divat szerint kielégítjük megrendelőink igényeit mind saját, mind hozott anyagból Néhány üdvözlő mondat hangzótt el és Apró Antal elvágta a nemzetiszínű szalagot. Ezzel átadta rendeltetésének £ Mórahalomtól Baja irányába haladó közlekedési főút- net utolsó sóhaja. Kilátás- név szerint sorolta a motorvonalat. A résztvevők ün- talan árendás-nyomorüság- tulajdonosokat, neplő serege bevonult, a ként cipeltem magamban né- — Azelőtt hogyan volt? művelődési otthon nagy- hai Alsóközpont képét; ahol — Sehogyan — hangzott a termébe. Útépítő mun- szabadott bérbe bírni Sze- lakonikus, mindent kifejező kások, termelőszövetkezeti g«d város földjét, szorgalma- válasz. meg egyéni gazdák lepték el san eljárni a templomba, is- Dél felé megelégeltem a a padsorokat, és a rögtönzött kolásoknak páteri prédiká- mászkálást, elköszöntem kaemelvényen a helyi vezetők, cióra, meg hittanórára. És lauzomtól és elindultam Móa kormány első elnökhelyet- döcögő kis kocsikkal éjfélkor rahalomról, azzal a feltett tese és Kossá közlekedésügyi megindulni görögdinnye-ra- szándékkal, hogy visszajöminiszter foglal helyet. kománnyal a szegedi piacra, vök én többször ebbe az érAz ünnepség rövid volt. A Alig nyüt értelmem ezt a dekes tanya-falu-keverék kormány kitüntette a legjobb csöndes agonizáció illúzióját központba, útépítő munkásokat, majd a örökítette meg, porfelhővel, Ez volt az előzmény és közlekedésügyi miniszter a ökörfogattal... a tanyaköz- most következik az ügy érszakma kiváló dolgozóinak pontot... végtelen szeren- dekesebbik része. Megkérátadta a hivatalos elismerést- esetlenségével. deztem Dancsot és még néSzép, langyos októberi dél- Nagyot kanyarodott az hány beosztott tanárembert: előtt volt és kivételesen nem élet> a na£y homokvilág jel- hogyan látják a homoki paesett az eső. (Ez egészen szo- legzetes tanyaközpontján, rasztság szellemi, műveltségkatlan jelenség volt, mivel Aszfaltos út és járda, a pet- beli arculatának változását, a májusi eső októberre érke- röleumlámpát kitiltó villany, A válasz nem volt kielégítő, zik Csongrád megye fölé.) a búboskemencét megszün- de tovább feszegettem a tóCsöndesen magamban végig- tette a kenyérgyár... a köz- mát. jártam a környéket és szé- P°nti kocsma helyett mo- — Nehéz kérdés... nehéz gyen, nem szégyen, újra is- dem könyvtárral, olvasószo- kérdés — böcsögték tűnődve, merkedtem ezzel az' újdonat- bakkal, művelődési otthon... — Mégis — firtattam a új tanyaközponttal. Üj... a magános kócerájok helyén dolgot. fenét új, nagyon is régi... jól felszerelt üzletház... ba- — Hát, hát most a fiatade valahogyan olyan most, záros, búcsús kultúra helyén 'abb generació - a magunk mint az az ember, aki kes- ... ... ... .... korabeliek dontik el a nagy hedt nadrágjához angolszö- ÜImszmhaz> furdo> szociális kérdést, határozzák meg a vetböl készült új kabátot otthon, tüdőgondozó, bölcső- közvéleményt — mondták a hord. de... nem is sorolom to- tanítok. HÚSZ esztendővel sa 'Inem láttam ~A közös gazdálkodásra ezelőtt, időszámításunk ezer- /VlűgűfiltO/ volna meg ez ^"eimagyobb **gond0"— kiléncszáznegywnedik esz- a modern idők szükségletei- mondták félszegen, sután, tendejenek őszen jártam Al- bol fakadó ujat, de akadt mintha hangosan gondolkodsoközponton (akkor inkább egy joszándékú fiatalember, nanak csak alsó volt, mint központ), akivel bebarangoltuk a ho- _ j'g^ Ezf mindenki tudEmlékezetemben maradt I a moki tanyaközpontot, ö mu- jg mai áruházzal szemben a tatta meg a gépállomást, az A/l ' . t" / túloldali park néhány útszéli új iskolát, a nagy tornatér- /VlüSÍŰ terel00Ott fája Megsorvadt, őszbe in- met a terményforgalmi rak- a ^ de nem árui0m el, dult lombok ugy ittak, szít- tárat, es a százötven körül hogy rniről jg folyt a vita ták a kikopott makadám lévő új építésű 'lázakat, meg mert a holnapi riportom ke^ ökörfogatverte porát, hogy a presszós cukrászdát, ahol p.yeréi is megennem ma A azt ember alig tudta elvisel- csak azért nem ihattunk fe- falankság meg nem egészséni- A száraz, beteg ősz vas- ketét, mert akkor éppen gőz ges t. tag porral takart szilvasain híján volt a főzömasina •.. gbiae« a kérdésben válasz falevelei úgy rögződtek gye- Kávé nélkül mentünk to- T,el!,uj "maradtam votoa, ha rekemlékejetembe, mint egy vább, es kísérőnk mutogatta néhány helybeli nem segít, sírhoz közeledő gyászos me- a Danuviákat, Pannóniákat; Szerencsére eligazítottak^ megtudtam, hogyan is gondolkodnak a homokon. Abban nem volt semmi különös újság, hogy a régi árendás-parasztok húzódoznak a közös gazdálkodástól, hiszen ezer és ezer idegszál, agysejt, mozdulat köti őket azokhoz a szőlőtőkékhez, amelyeket ők ültettek. — Cseréljünk sorsot — ajánlottam nekik. — Hogyan? — kerdezte egy jól megtermett, kihízott asszonyság. — Állítsunk vissza mindent, az ezerkilencszáznegyvenes állapotnak megfelelően — ajánlottam. Megütközve hitték, hogy bolondgompaval kínáltak valahol, és attól van ez az értelmetlen beszed. Nagyon kojnoly ábrázattal bizonygattam a magam igazai. Egyre fokozodóbb érdeklődéssel csudalkoztak rám a moziajtóban. Érdekesebb lehettem, mint a" film ... me^ lyet most néznek meg Még azok is képedeztek, akik félig-meddig értették, hogy miről is van szó a sorscserében, — Bevezetjük az árendaíöldrendszert. Visszahozzuk a pátert, hittanra kötelezünk mindenkit, beállítjuk a szekereket és lehet piacolni... És előkeressük a főjegyzőt... — Ez lehetetlenség lenne — szólt közbe egy fiatal szemüveges tanár, az úttörők vezetője. — Természetesen cserebe elviszünk mindent — folytattam nekibuzdulva a mondókámat, — az új házakat, utakat, létesítményeket-., tehát mindent, amit ez a társadalom nyújtott a tanyaközpontnak ... még a motorkerékpárokat is, mert 1940-ben ezek sem voltak a néhai Alsóközponton. — A villanyt is? — ámuldozott egy nagyobbacska gyerek. — Még a rádiót is, mert az sem Volt — válaszoltam neki erélyes hangsúllyal. — Szóval, lögyön úgy, mint régön vót? — kérdezte tűnólködve egy ifjú férj, miközben két mozijegy árat guberálta elő a bukszájából Nevettek, fe Köteles-e a lakó szemétszállítási díjat fizetni? Mostanában több pa- van a közüzemi szolgáltatás, tozékaí, s beszerzésük a tunasz érkezett, hogy a így a vízdíj, szemétszállítás, lajdonos, a bérbeadó kötemagánházak tulajdono- házfelügyelői díj is. Ezt a lessége. Ugyanez a helyzet a sai a lakókkal akarják vállalatnak fizetik a lakók, magánházak. esetében. megfizettetni ' a szemét- s a lakbéreket szabályozó Egyébként a fejlettebb szálszállítási költségeket, 8000/1946. M. E. számú ren- lítási módszerek bevezetése ezenkívül az olyan há- delet értelmében a többi kö- után sem emelte vállalatunk zakban, ahonnan már a zött kötelesek vagyunk a a szolgáltatási dijakat. Köztisztasági Vállalat szemétszállításra, az ehhez Nemrégiben új szabályKuka-kocsikka! hordja szükséges tartályok, eszkö- rendelet jelent meg. E szeel a szemetet, ott az eh- zbk biztosítására. Mióta a rint a szemétfuvarozást a hez szükséges tartaly var06 fejlődésének megfele- Kukával kiterjesztettük a értékét is meg akarják lőep a Köztisztasági Válla- sugárutakra. főútvonalakra fizettetni. lat Kuka-kocsikkal .végzi a a nagykörúton kivül is. HaEbben az ügyben £zaxhtást, nagy mennyiségű, sonlóan elrendelték az ilyen megkerestük Koszo Jo- ehhez használatos'új tartályt szállítást Újszegeden is, a zsefet az Ingatlankezelő ^ beszereztünk. Ennek a Temesvári körúton belül. Urdogh Istvánt, a köUsége természetesen a Ezt kívánta a város kozRoztisztasagi Vállalat vállalatot terhelte, s nem egészségügye, a lakosság kötgazgatojat. háríthattuk át a lakókra. zös érdeke. A további terKószó József a következő Hasonló értelemben nyilat- vek szerint valamennyi külfelvüágosítást adta: kozott ördögh István, aki az só területen levő, szilárd Nálunk ez nem probléma, alábbiakban tájékoztatott er- burkolatú utcában is folyaA házak lakbérében benne rdi a kérdésről: matosan áttérülik a karszeA fennálló rendelkezések ríű, egészségügyi követeiméértelmében — már a tizedik nyeknek megfelelő szemétesztendeje — a szemétszál- szállításra. Ez a rendelet oklítási díj a lakbérben fog- tóber elsejével lépett hatálylaltatik. Az Ingatlankezelő ba. A mostani problémák Vállalat lakóinak nem is pedig a következőkből adódvolt panasza, hogy a szemét- tak. A magánháztulajdonoszállítás tökéletesedésével sok, akik a lakberben fogbéreket laltan eddig is kapták a ' szemétszállítási dijat, úgy szállították el a szemetet, ahogyan éppen akarták. Akár maguk is elfuvarozhatták, vagy hosszabb-rövidebb ideig tarolhatták az elhordás előtt. A közegészségügy érdekében kiterjesztett korszerű szállítás állami lebonyolítása természetesen a korábban ezen takarékoskodó magánháztulajdonosoknak most némi újabb kiadást jelent. Azonban — miként az állami házak bérbeadója, az Ingatlankezelő Vállalat — ők sem számolhatnak fel újabb díjat, nem emelhetik lakbérét a lakóknak. Hasonlóan az ő kötelességük a Kuka-tartálvnV beszerzése is, melyek, mint már említettem, a házak szerves tartozékai. emelték volna a vagy az 507 forintos Kukatartályok árának megtérítését kérték volna. Ezek a tartályok a ház szerves tarKazlemény! Az Alsótiszai Nádgazdasági Vállalat közli az érdekeltekkel, hogy a mlhály teleki, gyálaréti és röszkei Holt-Tisza már nem esik a parti birtokosok parcellájába. Az itt termett nád, tehát nem a partlbirtokosoké, hanem a Nádgazdasági Vállalaté. A nád Illetéktelen eltávolítása tehát lopásnak minősül, s így büntetendő cselekmény. Alsőtiszaí Nádgazdasági Vállalat — Hát A döbbeni arcokra író* dott, mélyről kavargó örvényévé! a düh és a félelem. Ügy álltak körülöttem afifcsezinház bejárata előtt szótlanul, mint az élettelen cövekek. Ez a dermedés csak néhány pillanatig tartottAlighanem egy gépállomása ember szólalt, darabos, akadozó nyelvvel: — Hát jól van... aki ezt megkísirtené, az kaszahegyen, vagy vellaágon ,jutna a kis-sori dűlőn túl a homokbuckába ... megajánlom, hogy nem a saját lábán menne ki a községből. — Még a Dózsát is hajaznak — mondta nekem Dancs László iskolaigazgató —, a szívét-lelkét kikaszabolnák annak, aki az újhoz merne nyúlni. Magamban nevettem egyet és gondoltam: -Ejnye, ejnye... hát még ebból sem lehet kiolvasni.:. hol tart a homoki parasztság?* Lehet bizony, nagyon ia lehet olvasni. Megbukott a -magyar paraszt konzervativizmusáról* alkotott úri vélemény. Nem frázis, új had, a mi hadunk ez itten a homokon is... kiszakadt a poros, beteg árendás-őszből. „ és belépett egy tisztább; egészségesebb évszakba. — Hát ezek szerint a sor$csere ideje lejárt, csak egy sorsunk van, ez, a mai, amiből élünk! — győzedelmeskedtem hangosan. De megszólalt az egyik szőlősgazda, aki soha nem volt árendás, örökföldjén, a sajátján gazdálkodott. — Csak a mostani maradna -.. kérem, a mostani... — Közös gazdalkodas nélkül? — Valahogyan úgy... ugy gondolnánk. kívanszerint folyik a szó. Sai is nevettem, es előhozakodtam egy példával: A harmincas évek végén Szegeden élt egy hóbortos építészmérnök, aki takaros kis villát tervezett magának a baktói gyümölcsöskertek közepén. Szmvörös téglából húzták a falakat és ósz elején, hogy a tetőgerendákat is felrakták, egyik délben kiszaladt az epítkezésre es azt mondta a munkásoknak: — Mit piszmognak még, nem látják, hogy készein van az épüiet?! Rabolják a pénzem! Takarodjanak innen! — De nincs tető. . meg vakolatlan az épület, mérnök úr — akadékoskodott a pallér. — így nem használható semmire..- tönkremegy csak. —- Menjenek, csak menjenek — dühöngött á megkergült erpber. A munkások morogtak, értetlenkedtek, de nem volt mit tenni, szedték a szerszámot, lebontották az állást, és másnap estére eltnéhtek onnan. A bolondos mérnök a négy . fal közé költözött egy szobabútorral, mintha már kesz lakása lenne ott. November végén beköszöntött az eeó, es egy hétig esett, hidegen, hóval keverten. Mikor kiderült az idő, a járókelők vették észre, hogy a zavarodott elméjű mérnök halva fekszik a vizes ágyban, a négy fal között. A háború utan aztán valaki megvette a félig készépületet, kijavította a romlást, és befejeztette kőművesekkel. Ma ez a környék legszebb villája. Figyelmesen túl^t lehetet, és mikor befejeztem, értő szeipekkel néztek rám Az úton lejjebb, a tanácsháza előtt füttyentett az úthenger, és döcögve megállt A masiniszta lemászott a gépről, az útburkoló munkások is abbahagyták a flasztersimítást. Esteledett. — Hat ami azt illeti... félbe, harmadaba semmi sem maradhat — simogatta borostás állat az előbb sjóló szőlősgazda. — Nemv Morahalmoji sam.