Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

Szerda, 1M0. október tó. 2 A francia nemzetgyűlés elvetette a bizalmatlansági indítványt Változatlanul feszült a francia belpolitikai helyzet • TAS?SZ, párizsi.jelep- útJfl során felvetette a -nép mindig nagy fölénnyel és tel­tesben azámol be a francia megkérdezésének-, azaz az új jes bizonyossággal nyerne nemzetgyűlés kedd hajnak parlamenti választások kiírá- meg. A francia nemzltnü­üléaéről, amikor a képvise- sfnak lehetőségét, amivel lés kedd hajnali szavazása ok szavaztak a kormány el- Igyekezett a képviselőket viszont arról tanúskodik, len benyujtottbizalmatlansá- sakkban tartani, azaz .jó- hogy de Gaulle túlbecsüli ZJ^ÍSTS I2 ndít°ány »n belátásra-, vagyis a kor- tekintélyét s figyelmen kí­mellett 207 képviselő szava- mány melletti állásfoglalásra vül hagyja, hogy két évi °f 'Ifi': bí??i- „ ígérgetései utáTa francia vanyt elfogadják. legalabb De Gaulle egyébként vál- nép cselekedeteket, józan és 277 szavazat, a nemzetgyules tozatlanul hiszi, hogy egy új perspektivikus döntéseket abszolút többsége lett. volna választást rendszere még akar látni szükséges. KÜLPOLITIKAI Salan tábornok „felvonult" de Gaulle ellen MUNKATÁRSUNK " U,= ei'en KOMMENTÁRJA: Parizsban a keddi nap leg- pedig Jacues Soustelle, de A Debré-kormányt tehát nagyobb eseménye Salan tá- Gaulle korábbi egyik legbi­tiem szavazták le, ami azon- bornok sajtókonferenciája zalmasabb minisztere. ban semmiképpen sem je- volt- A volt algériai főpa- Salan sajtókonferenciája lenti azt, hogy -szénája rend- rancsnok, aki 1958. május 13 -zártkörű- volt, csak meghí­ben volna-. Ha ugyanis fi- után a kormány algériai fő- vóval lehetett részt venni gyelembe vesszük, hogy egy megbízottjának funkcióját is rajta. évvel ezelőtt, amikor a kor- betöltötte, a tavasz végén mány költségvetése volt a nyugalomba vonult. Utána & francia írók bizottsága -tét*, még 109 képviselő sza- Algírban telepedett le és rö- 6 vazott csupán nem-meU Az vid idei8 tertó hallgatás az algériai háború ellen idén, májusban, a kormány utan az algíri ultrák zászló- . ... _ mezőgazdasági óolitikáia el- vivőjeként jelentkezett. Em- ACNE, a Francia írók Or­te^szont már 122 kénvise- ékezetes, de Gaulle elleni *zá9™ Bizottsága nagy je­S ídLl San nyilatkozatát kővetően Pá- lentőségü nyilatkozatot adott 207 íel szavazat vediaa rizsba rendelték és nem en- amelyben a -francia kul­leatöbb^ötöd^ Köztársa fedték vissza Algírba. tu/a és a nen*et érdeke ne" legtöbb az OtbdteKoztársa- v tóborno^ kedd dél. vében* az algériai háború sag - a de Gaulle rendszer haladéktalan befejezését kö­tó ismert tény *ay illóba sajtókonferen- ^etcli A CNE vezetőségének tó ismert teny, ' . , Uavanott tagjai közt Aragon, Elsa a francia alkotmány ««_JV.™!!?'^™ g' ^ ugyajMti ^ Adamov Árnaud, — fennállása óta. Az hogy a jrancia amoimany —- — Trinlet előírásai úgyszólván -kiblz- ^átkozott meg ahol több Tnolet, Insítink* n icnrmánvf n le- mint kéf esztendeje, hata- uoiu uuiuevic oaaouies SSSu ellen^rúvel a tar- ^vétele előtt de Gaulle « "áh alá a nyilatko­tózkodás is a kormány mel- tábornok, az elmúlt heten zatot. ha* Í^aZÓteck gondolunk* Francia hadifoglyokat telepít haza az ideiglenes hogy a képviselők feje felett — eredményes bizalmatlan­sági szavazás esetén algériai kormány A* algériai ideiglenes kor- köztük. A szóvivő elmondot­ött" lebeg a képviselőház fel- mány szóvivője közölte, hogy ta, hogy a hadifoglyokat Marokkón keresztül telepítették ha­za. oszlatásának és az esetleges újbóli meg nem választás Damoklesz kardja, akkor lát­hatjuk igazán a 207 -nem­szavazat tényleges jelentösé­az algériai felkelés kitö­rése óta háromezcrhárom­száztiz francia idegenlé- ,, , „ , ., . . gionáriust telepítettek ha- Jalták közöttük akiket harc za közben fogtak el, és voltak gét. Min d é z " a n n ak' "él I éné re Ezek legnagyobb része né- ?Iyan,í J3' aklk átálltak 8 történt, hogy de Gaulle Je- met nemzetiségű volt, de 89 felkelőkhöz, lenlegi, délfranciaországi kör- magyar származású is volt Az Eisenhower-kormány mindig később ismerte fel a való helyzetet — állapította meg Kennedy Kennedy demokratapárti mexikói határvidékre uta­elnökjelölt hétfőn Peoriában zott és Ciudad Acuaaban ta­mondott választási beszédé- lálkozott Lopez Mateos mexi­ben Ismét hevesen bírálta az "kói elnökkel. A találkozó Eisenhower-kormány latin- után Houstonba tért vissza amerikai politikáját. Rámu- és ott választási beszédet A szóvivő hangsúlyozta, hogy egyetlen hadifoglyot sem végeztek ki. Kémeket ítéltek el Kairóban A kairói bíróság kedden ítéletet hozott a május köze­pén megindított kémperben. A letartóztatottakat azzal vádolták, hogy az Egyesült Arab Köztársaság ellen és Izrael javára kémkedtek. A bíróság 7—15 évi bör­tönre ítélt két olasz, két gö­rög, egy holland és egy nyu­gatnémet állampolgárt. Három egyiptomit halál­büntetéssel sújtottak, nyol­cat pedig tízévi kényszer­munkára ítéltek. Novembaiban választások leun?k Japánban Az Ikeda vezetése alatt álló japán ' kormány hétfőn nyilatkozatot adott ki a par­lament feloszlatásáról és az új választások kiírásáról. A japán kormány később kiadott közleménye szerint a parlamenti választásokat november 20-án tartják meg. Feltűnést keltő amerikai kőzvéleménykutatás A Szovjetunió erősebb az Egyesült Államoknál! A CBS (Columbia Broad- tonailag. alig mutatkozik vé­casting System) amerikai' rá- leményeltérés, mert a meg­diótársaság egyik hétfői adá- kérdezettek túlnyomó több­sában azt a hírt közli, hogy sége szerint ebben az idő­az Egyesült Államok Tájé- pontban a Szovjetunió sok­koztató Hivatala (US1A) kai naayobb katonai erőt külföldi országokban' közvé- képvisel majd, mint az Egye­leménykutatást folytatott ar- sült Államok, ról, hogy katonailag az Egye- Érdekes, hogy még a Nyu­sült Államok erősebb-e, vagy gat-Németországban lefolyta- . a Szovjetunió. tott közvéleménykutatás is A közvéleménykutatás ezzel az eredménnyel járt. eredményeképpen, amelynek A New York Times című nyilvánosságra hozását az amerikai lap úgy tudja, hogy amerikai kormány megaka- a többi között Franciaország­dályozta, kiderült, hogy mind ban, Nyugat-Németország­az Egyesült Államokkal szö- ban, Olaszországban, Hollan­vetséges, mind más külföldi diában, Belgiumban, Tndoné­országokban erősen megosz- ziában, Nagy-Britanniában és lanak a vélemények ebben a Pakisztánban folyt közvéle­kérdésben, de a többség a ménykutatás, mégpedig a pá­Szovjetuniót tartja erősebb- rizsi csúcsértekezlet meghiu­nek. sulása, az U—2-es repülö­Abban a másik kérdésben gép kémkedési kísérlete. • azonban, hógy 1970-ben me- Eisenhower japáni látogatá­lyik ország lesz erősebb ka­Hruscsov d'namikus erejű eivsóíg Angol szakszervezeti vezető nyilatkozata Mint már közöltük, Hrus- zás volt. Hruscsov együttélé­csov szovjet miniszterelnök si tervéről és reményeiről fogadta Frank Cousins-1, az beszélt, s hangsúlyozta, hogy Angol Szállítóipari Szakszer- jő viszonyt kíván a nemze­vezet Moszkvában járt fő- tek közt}tt A szovjet mthisz­tiFrank Cousins Hruscsov- ^mutatott, jó len­val Moszkvában folytatott ne szorosabb kapcsolatokat beszélgetése után kijelentet- teremteni a munkások között te a sajtó képviselőinek: a megértés előmozdítására. Hruscsov dinamikus erejű. egyéniség. Rendíthetetlenül hisz abban a rendszerben, amelyben él. Nézetem szerint — mondotta — szilárdan az együttélés elvének szentelte magát, .mert bízik benne, hogy. a . szocializmus győzel­me elkerülhetetlen. Rendkívül érdekes találko­sának elmaradása és a ku­bai Amerika-ellenes fejlemé­nyek kibontakozása után. A lap szerint a washingto­ni kormányt különösen az lepte meg, hogy milyen nagy­mértékben egyöntetű az Egyesült Államok tekintélyé­nek csökkenéséről a semle­ges országok közvéleményé­nek álláspontja. A közvéleménykutatást el­sősorban magánvállalatok végezték, a washingtoni kor­mánnyal kötött szerződés alapián. Az eredményeket azután kiegészítették az USA külföldi irodái. látott arra, hogy az elkövé­tett hibákért maga Nixon alelnök is felelős. Nixon a közelmúltban azt állította, ha az Egyesült Allamolo fo­kozottabban segítette volna Lattn-Amarikát, -ma Kubá­ban nem lenne Castro-. Kennedy megállapította, hogy a köztársaságpárti kor­mondott. Bár név szerint nem emlí­tette meg a két egymással versengő elnökjelöltet, he­vesen bírálta Kennedy ál­láspontját Nixonhoz hason­lóan hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a világ -legerősebb országa«, gazda­sági helyzete pedig -igen biztatóTagadta, hogy az ^taHÉÉII^Ht** mány mindig később ismerte fel a való helyzetet. -A kor- amerikaiak nemzetközi mány azt sem tudta, hogy kintélye csökkent. Afrika létezik, amíg Kongó­ban be nem következett a robbanás- — mondotta. Az elnökjelölt a továb­biakban a költségvetést bí­rálta és megjegyezte, hogy Beszéde végén azonban el­ismerte, hogy még - mindig komoly pénzügyi nehézsé­gekkel küzd a kormány, a költségvetési mérleg nem szi­lárd. Megállapította, hogy a az adókból befolyt összege- dollár értéke 1939 óta több ket nem helyesen használ- mint a felére zsugorodott ták fel. -infláció van Amerikában­Eisenhower elnök hétfőn a — mondotta. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT: Zorin élesen birálta a nyugati leszerelési „javaslatokat" Az ENSZ közgyűlésének illeti — mondotta — politikai bizottsága kedden azok alapján még folytatta a leszerelési vitát. Zorin szovjet külügy mi­niszterhelyettes a válasz­adás jogával élve bírálta az Egyesült Államoknak, Nagy­száz, vagy kétszáz év múlva sem valósulna meg az általános és teljes lesze­relés. Rámutatott arra, hogy ár. Britanniának és Olaszor- Egyesült Államok nem haj­szágnak a bizottság elé ter- landó gyümölcsöző tárgya­jesztett határozati javasla- lásokat folytatni a leszere­tát, .amely — mint a szov- lésről, majd hangsúlyozta, jet delegátus hangoztatta — hogy a kérdés megoldásának megfelelő módja, ha Jövő tavaszra összehívják a leszerelés kérdésének megvitatására az ENSZ közgyűlésének rendkívüli ülésszakát azon részt vesznek a • csak a fegyverzetek el­lenőrzését, a kémkedés törvényesitését célozza. Visszautasította Anglia képviselőjének állítását, hogy Hruscsov általános és teljes leszerelési Javaslatai­nak megvalósítása negyven esztendőt venne igénybe, kormányfők is. Hangsúlyozta, hogy A Szovjetunió képviselő­a Szovjetunió az általá- jfc ezután bejelentette, ha nos és teljes leszerelés a nyugati hatalmak nem tö­ínegvalósítására négy esz- rekednek komolyan az ál­tendöt javasolt, talános es teljes leszerelés­illetve felajánlotta, hogy te- re, akkor a Szovjetunió gyenek határidőre javasla- kénytelen megszüntetni rész­tot a nyugati hatalüak. Ami vételét a leszerelés kérdé­v iszom a nyugati terveket sének megvitatásában. T~ „Nagynémetország \ Ausztria és Dél-Tirol (A Dél-Magyarország bécsi tudósítójától) Az ENSZ ezekben a na­pokban, Ausztria követelé­sére, kénytelen a dél-tiroli autonóm alapszabállyal fog­lalkozni, aminek értelmezé­se fölött Ausztria és Olasz­ország évek óta vitatkozik és sorozatos tárgyalások el­lenére sem tudott megegyez­ni. A világsajtó valószínűleg nem tulajdonít ennek olyan nagy fontosságot, mint ma­guk a vitatkozó partnerek. A leszerelési vita és a gyar­mati kérdés mellett a dél­tiroli probléma valóban je­lentéktelennek tűnik. És mégis: érdekes az a politi­kai háttér, amely előtt a dél­tiroli vita lejátszódott. Hi­szen nemcsak az osztrák és olasz reakciós körök akar­ják itt álláspontjukat ke­-A németség fenntartásáról- is hatályon kívül helyezhet­és -német kisebbségről- be­szélnek Dél-Tirolban, ami egykor osztrák terület volt. Ezeknek a beavatkozó po­litikusoknak az élén a.nyu­gatnémet miniszter, f.eebohm áll, akinek- revansiszta beál­lítottsága vasárnapról vasár­napra kifejezésre jut a -Nagynémetország visszaál­lításáról- szóló harci tirá­dákban. ... Csak véletlen lenne, hogy a nyugatnémet miniszter ennyire szívén Tirol ügyét? r.em. A revansizmus politi­kusai arra törekszenek, hogy olyan helyzetbe keverjék a semleges Ausztriát, amely­ben területix követelésekkel kell fellépnie, vele szomszé­dos országgal szemben. Ezt a politikát Ausztriában eré­resztül vinni, hanem az lyesen támogatja a naciona- országban. Mindkét ország ügybe hangadó nyugatnémet lista csoport, amelynek szó- támaszpontjai úgy vannak revansiszták is beleavatkoz- vivői Bonnban ülnek.- ugyanis berendezve, hogy tak és megpróbálják ezt az Milyen kellemes lenne a rak£ták csak Ausztria te­európai béke ellem felhasz- Nyugat-Németországnak, ha keresztül tudnak pá­nálni. Ausztria határkövetelések- ivájukra lépníj ez pedig az Lássuk előbb a tényeket, kel lépne fel! Két okból is „^trák állami semlegesség Afrikai országok kerekasz ta f-kon / eren ciá ja Vaéámáp délután nyílt rikai kerekasztal-értekezlet, meg Abldjanban, Elefánt- amelyen a volt franciagyar- . csontpart fővárosában azaf- mátok, vagy gyámsági terü­letek • -képviselői -jelentek meg, -_••.;.• •- . ..... Az értekezletét joggal af­rikai csúcsértekezletnek nevezhetjük, mert az , államokat a meg ­nyitó ülésen az államfők, vagy kormányfők képvisel­ték. A kerekasztal-értekezletet főleg az . afrikai államok tecnikai és gazdasági együtt­működésének tanulmányozá­sára hívták egybe, de — bár nem tettek közzé napiren­det — biztosra vehető, hogy az algériai helyzet megvi­tatása is szerepel az érte­kezlet vitájában. Az értekezleten jelen van Kamerun, Kongó, Dahomey, Felső-Volta, Mauritánia, Ni­géria, Szenegál, az Elefánt-, csontpart, a Középafrikai Köztársaság és Gabon kép­viselője. A Mali Köztársaság képviselője is megjelent semleges megfigyelőként. -A vitán is jelen lesz az algé­riai ideiglenes kormány meg­figyelője is. Az értekezlet résztvevői meghallgatták Haophouet­Eoigny-nak, az Elefántcsont­part elnökének beszédét. nék, ha sikerülne nekik rá­venniök területi követelésre az osztrákokat. Jelentős osztrák politiku­sok eddig óvakodtak attól, hogy beengedjék fogni ma­gukat a nyugatnémet impe­rializmus szekerébe. Joggal mondják, hogy Bonn politi­kája következtében maga Ausztria Is ismét ügy járhat­na, mint Hitler idejében — "Nagynémetonszág- alkotó részévé válhatna — Nyugat­viseli Dél- Németország ugyanis mind­Kétségkívül eddig nem adta fel Ausztria bekebelezésének igényét. Olaszország és Nyugat­Németország minden manő­vere ellenére az lenne Auszt­ria feladata, hogy e két NATO-állam rakétatámasz­pontjainak feladását köve­telje Dél-Tirolban és Bajor­Immár negyven éve, hogy kellemes lenne: ezzel elő­Dél-Tirolt Olaszországhoz szőr is precedenst lehetne csatolták. Az azelőtt Auszt- teremteni minden -nagyné­riához tartozó területnek és met- határkérdés felbontá­megsértését tételezi fel. Ezeknek a támaszpontoknak a lerombolása érdekében áll tehát mind az osztrák, mind két nagy városnak, Bozen- sára és kérdésessé lehetne a ^mef és az olasz képnek, Jt— n<itnv<n.. tAriVSI fsT í iyt lxlaiceA ' nek és Morannak autonó­miát biztosítottak az olasz államon belül, nemzetközi szerződéssel. Az osztrák ki­sebbség — amely egyébként igen jelentős kisebbség — igényt tarthatott különböző jogokra. A második világ­háború után az erre vonat­kozó szerződést megújítot­ták, olyan módosítással, amelyet másként értelmez­hetett Olaszország és más­ként értelmezhetett Auszt­ria. Ugyanakkor azonban va­lóban tény, hogy az osztrák kisebbség Dél-Tirolban nem kapja meg az őt megillető jogokat. A hosszadalmas és ered­ménytelen tárgyalások után Ausztria most az ENSZ-hez ferdült, hogy követelésére Dél-Tirolnak valódi autonó­miát biztosítson Itália. A vi­tába — amely ezt a lépést megelőzte — nyugatnémet politikusok is beavatkoztak. tenni az Odera—Neisse bé­kehatárt, másodsorban pedig ennek következtében papir­ronggyá válna az osztrák államszerződésben lefekte­tett semlegesség, mert az államszerződés meghatározza Ausztria határait. A nyugat­németek nyilvánvalóan ezt éppen úgy, mint a tényle­ges autonómia- biztosítása Dél-Tirol számára. Ez sem lenne azonban probléma már régen, ha Olaszországnak és Ausztriának haladó kormá­nya volna. Richárd Klinger Olaszország északi, Auszt- amelyet térképünk is feltün­riával határos területén — tet — körülbelül kettőszáztiz .. y""' \ V I osztrák kisebbség 61. rv- * '* - Ezek az emberek nem kapják meg az őket megillető ki­sebbségi jogokat, s elnyomják őket — ez az osztrák kormány­nak az ENSZ elé utalt, Olaszország el­len benyújtott pana­szának a lényege. A kérdés vitája az ENSZ-ben még nem fejeződött be. Révész Géza látogatása Sz. A. Szkaeskovnál Révész Géza, a Magyar Népköztársaság moszkvai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete keddert lá­togatást tett Sz. A. Szkaes­kovnál, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa külföldi gaz­dasági kapcsolatok állami bizottsága elnökénél. Minden amerikai vállalatot államosítottak Kubában A kubai minisztertanács keddre virradó éjszaka ülést tartott, amelyen Jóváhagyta a Kubában eddig rr.ág nem államosított amerikai válla­latok állami tulajdonbavé­telét. Az Egyesült Államok ha­vannai nagykövetségének becslése szerint ez az intéz­kedés háromszáznyolcvan amerikai vállalatot érint.

Next

/
Thumbnails
Contents