Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-26 / 253. szám

Szerda, 1960 október WL A vidéki városok közül Szegeden legnagyobb a népsűrűség A szegedi járásban a legfejlettebb a közigazgatási hálózat A% új népszámlálás adataiból Az 1960 január 1-i nép- megnövekedése Szeged A természetes szaporodás számlálás adatainak feldől- fejlődésének eredménye. egyébként más városokhoz gozása befejezéshez közele- Érdekesen vall egy másik viszonyítva meglepően kicsi dik. Már megjelent a te- adat is erről a fejlődésről. Szegeden. Mindössze 4,6 rületre és népességre, a Az ország nagyobb vidéki százalék! Az ország valanépességfejlődésre, vala- városai közül mennyi városában nagyobb mint a lakóházak és laká- Szeged i kiemelkedően ennél a természetes szaposok számára vonatkozó or- legkisebb a külterületi né- rodás százalékaránya. Még szágos adatokat tartalmazó pesség aránya: natfüdössze Eudapesten is több: 5,3 száelső kötete a több mint 1,3 százalék. zalék. Más városokban petíz kötetre tervezett statisz- Debrecenben ennek több dig ennek a többszöröse, tikai gyűjteménynek. A mint tízszerese a külterüle- sőt, például Szabolcs-Szatkötetben foglalt adatok elő- ti népesség aránya. Arról már megyében 1949-től zetes adatok csupán. a nagyarányú fejlődésről 1860.ig 18 8 százalékos volt Ebből a kötetből érdemel vall ez a szaim amely az természetes szaoorodás említést néhány Szegedre tís ev alatt kozigaz. a termeszetes szaporodas vonatkozó statisztikai szám- ^^ \eren x«? végbement aranya. adat amely összehasonlítva a szegedi jarásban, s amely Ez a tény már csak azért korábbi népszámlálások ha- eredményéképp is meglepő, mert a statiszsonló számaival érdekes és az ország járásai közül tika adatai szerint kifejező képet nyújt a vá- a s,fged* rendelke- több a n6!akosa szegedros fejlődéséről az utóbbi legfejlettebb kozigaz- aek mint férf, tíz esztendő folyamán. fatáí! hálózattal. kerületben például », lqfin január 1-én föl- Meg inkább figyelemre -1' A^frvf11 : Az 1960 januar l-en ioi éd^k néoességfeilő- mtnden 1000 férfira 1207 nő vett adatok szerint eruemeseK a nepessegiejio- szárnitható c ak m k . . . desre vonatkozo adatok. ; Bvaf?s .Beps"r®^ Szeged lakossága 1949. ja- a. nok sege 885,6 fo negyzetküo- nuár 1.től 1960 január w szama a férfiakénál. A vámeterenkent. 86 640-ről 99 061 főre sza- rosnak összesen 52 ezer 395 1949-ben még csak 774 fő porodott, ami 14,3 százaié- no 46 ezer 666 fértitekovolt. Szembetűnő a népsű- kos tényleges szaporodást 841 vanrűségnek ez a nagyarányú jelent A 12 ezer 421 fős A négy megyei jogú vámegnövekedése már csak népességszaporodásnak ter- ros közül Szegeden legazért is, mert a négy me- mészetese-n csak mintegy több a nö. gyei jogú vidéki város kő- harmada a természetes szar A statisztika szerint Szexül jelenleg kiemelkedően porod ás. geden 14 378 lakott ház van legnagyobb a népsűrűség Több mint 8 ezer főre te- Ebből 14 043 a rendes lakóSzegeden. Debrecenben pel- hetó a -bevandoroltak- ház. A lakások száma dául csak 290,5 fó. száma ebben az Időszak- 29 192. a lakószobáké pedig A népsűrűség nagyarányú ban. 45120, A NAGYÁLLOMÁSON KÖRÜLTEKINTŐEN TERVEZZÜNK Hozzászólás az algyői öntözőrendszer kiépítéséhez Szeged következik — szól be a kalauz még egyszer, a biztonság kedvéért, amikor « vonat már a rendező előtt, a váltókon csat tog. Az utasok jórésze kabátban, kofferral, batyuval a kézben szorong a folyosókon és néhány pillanat múlva már hömpölyög az áradat a kijárat felé. Pillanatok alatt megtelnek a téren várakozó villamosok. Egy-két csengetés és mennek a sárga kocsik a város belseje felé. (Dr. Somogyi Károlyné telv.) Alig ült el a vonat érkezéséhez annyira hozzátartozó zaj, sürgés-forgás, újra mozgolódás támad a várótermekben és odakünn a sínek mellett. Néhány perc, és felhangzik a —beszállás!—, felemelkedik a forgalmi tiszt —palacsintasütője—, felsistereg a gőz a mozdony alatt. Érkezés és indulás... Napról napra, évről évre. Ez a szegedi nagyállomás kavargó, színes élete. talajvíz szintjét nem emeli. Elzárt javaslom, hogy a tervezés alatt álló öntözőrendszerben lehetőség szerint kerüljük a nagy víznormájú öntözési módokat (tógazdaságot, rizstelepet) a jó területeken, s helyette permetező öntözést és rizsnélküli öntözéses forgót alkalmazzunk. A volt természetes szikes tavak talaja annyira vízátnemeresztő, hogy ez tekintélyesen nem emeli a környező területek talajvizét. Rizstermesztés esetén egyidóben legfeljebb a terület csekély részén termeszszünk rizst, amely még észrevehető talajvízemelkedést nem okoz. A FELSZABADULÁS Tsz egyes területein viszgálataim szerint a hiányos belvízrendezés folytán jelenleg is mutatkozik elszikesedés. így pl. a központi major mellett levő csatorna nem kielégítő vízelvezetése folytán a szomszédos területen az erősen szikes talajvíz 1959 tavaszán annyira felemelkedett, hogy a talajvíz 50 cm mélyen volt, amely talajvízszint már a felsőbb rétegek elszikesedését is megindította. E területeket ez év tavaszán csak későn tudták bevetni. Akkor, mikor kormányzatunk hatalmas összegeket áldoz szikeseink megjavítására, nem szabad lehetőséget adni az alulról történő elszikesedésnek, a sekély termórétegű talajok továbbfejlődésének, amelyek megjavítását a kutatás még megoldani nem tudta Tehát a fenti öntözőrendszer tervezését úgy kell elvégezni, hogy e területeken a talajvíz emelkedését eredményező öntözési módokat, illetve kultúrákat ne, avagy csak kis mértékben alkalmazzuk. Továbbá a lecsapolást úgy kell megoldani, hogy a talajszint emelkedésének elhárítása szempontjából is a legtökéletesebb legyen. Prettenhoffer Imre a mezőgazdasági tudományok doktora Iz oktatási irányelveknek megfelelően: Felső mezőgazdasági iskolát szerveznek Hódmezővásárhelyen A hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Technikum mellett 1960. november 1-én felső mezőgazdasági iskolát létesítenek általános tagozattal. Az iskola kétéves, érettségire, vagy képesítő vizsgára épül az oktatási irányelvnek megfelelően. Célja a szocialista mezőgazdaság számára tudományosan megalapozott mezőgazdasági szakemberek képzése. Az iskola Hódmezővásárhelyen, Sztálin út 15 szám alatt, a Mezőgazdasági Technikum épületében kezdődik. A jelentkezés feltételei: Jelentkezhetnek mindazok az érettségizett, vagy képesítőt szerzett férfiak vagy nők, akik a mezőgazdasági pályát választják élethivatásul és a mezőgazdaságban, illetve annak intézményeiben kívánnak elhelyezkedni. Korhatár 18—40 évig. Az iskola tandíjmentes. Azok szállásáról és étkeztetéséről, akik kollégiumban kívánnak lakná, a szokásos módon gondoskodnak az előírt térítési feltételek mellett. A kollégiumi bentlakás nem kötelező, tehát a helybeliek és a Hódmezővásárhelyhez közel lakók bejárók lehetnek. A felső mezőgazdasági iskola elvégzése — a mezőgazdaságban történő elhelyezkedésen túl — előnyt jelent az egyetemen való továbbtanulásnál — amennyiben az irányelveknek megfelelően a kétévi végzettséget be kell számítani. Az iskolára való jelentkezés határideje november 1. A felvételhez szükséges iratok: érettségi vagy képesítő oklevél, vagy annak hiteles másolata; anyakönyvi kivonat; önéletrajz; tanácsi vagy munkahelyi javaslat. A felsorolt iratokat postán, vagy személyesen kell az iskola igazgatóságához eljuttatni. Az iskola igazgatósága a jelentkezéseket sürgősen várja. De megy már Újszegedre a vonatpótló gépkocsi is, amire hangszórókon hívják fel a továbbutazók figyelmét, ahogy az érkező vonat begördül. — Azt hiszem idejében átérünk — mondja a jegykezelő a vezetőnek, mielőtt megadná a jelt az indulásra. szer átépítése és kibővítésében a rendszerbe eső szocialista mezőgazdasági üzemek 6zámára nagy lehetőségek rejlenek termésátlagaik növelésére, amelyeket feltétlenül ki is kell használni. Az öntözőrendszer megtervezését és agronómiai tervét azonban úgy kell elkészíteni, hogy abból a gyakorlatban semminemű károsodás ne származhasson. A Fehértótól, illetve a Gyevifertőtől Szeged felé eső terület — beleértve a Kísérleti Gazdaság, valamint a Felszabadulás Tsz gazdaságának területét — tekintélyes része sekély termőrétegű mezőségi talaj, vagyis a talajszelvény mélyebb, átlag 50—70 centiméter mélységű rétegben a növényfejlödésre káros szódás rétegeket találtunk. Az altalaiszikesscg keletkezése múltbani, a leesapolások előtti időre vezethető vissza, amikor ezek a tavak a Duna—Tisza közén északnyugati irányban, a Szeged irányában folyó vadvizek gyüjtőmedencéje voltak és vízállásuk időnként igen magasra szökött. E szódás vadvizek megemelték a környező mezőségi talajok talajvizét és annak altalaját elszikesítették. Éppen ezért a jövőben az öntözőrendszer kiépítésénél ügyelnünk kell arra, hogy e természetes állapot újból elő ne álljon. E TERÜLETEKEN csak oly öntözési módokat szabad alkalmazni, amelyeknek víznormája nem nagy, amely a Azok, akik először látogatnak Szegedre 'rendszerint nem sietnek olyan nagyon. Először megkeresik útjuk végcélját a város térképén, a nagy táblán, amelyet az idegenforgalmi hivatal állított fel vendégeink kényelmére és örömére. A "-Dél-Magyarország-* október 2-i számában Az algyői vízrendszer teljes kiépítése 14 ezer holdon teszi lehetővé az öntözést és haltenyésztőit- címmel cikk jelent meg, amelyben a cikkíró az algyői vízrendszer kirejlő lehetőségeket ismerteti. A szerző a cikk végén felhívja az olvasókat, hogy áttanulmányozva a közölt vázlatrajzot, csatlakozzanak az előkészítő munkához és észrevételeikkel, javaslataikkal segítsék az elgondolásokat, hogy azokat a tervezési munkák folyamán az illetékesek figyelembe vehessék. Mint talajtani és talaj javítási kutatónak, szabad legyen e téren a tervhez hozzászólásomat, illetve javaslatomat megtenni. AZ ALGYŐI öntözőrend-