Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! fwntiifflwmimwimimFiiffliiMini? Hla g A MAGYAR SZOCIALISTA M t N K A S P A R T LAPJA 50. évfolyam, 234. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1900. október 4. A magyar kormány teljes mértékben támogatja az ENSZ közgyűlésén benyújtott szovjet javaslatokat | Egy díszokleveles J társadalmi munkásról 1 ijür | Csillagászati hét Szegeden Ozemi vöröskeresztes! mintaszervezelekot létesítenek Kádár János elvtárs beszéde az általános vitában Hétfő délután az ENSZ-közgyülés általános vitájában Hammarskjöld rövid felszólalása után Kádár János elvtárs, ailamrriiniszter, a magyar küldöttség vezetője mondotta el nagy érdeklődéssel várt beszédét. Kádár János elvtárs, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője, magyar idő szerint báromnegyed 9 órakor kezdte meg felszólalását. A béta megőrzése foglalkoztatja ma tagjobban a közvéleményt Elnök űr! Küldött urak! Nem kétséges, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete közgyűlésének mostani, 15. ülésszaka valóban a legnagyobb jelentőségű a szervezet fennállása óta és így történelmi fontosságú lesz. Ez következik magá­ból a nemzetközi helyzet­ből és abból, hogy napirenden van az embe­riség életének két, ma ki­emelkedően legnagyobb fontosságú kérdése: az ál­talános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati rend­szer teljes felszámolása. Jelentős tény, hogy először gyűltek össze ilyen nagy számban egy helyen vita és terhes világunkban az a kérdés, amely ma a legna­gyobb mértékben foglalkoz­tatja minden ország1 közvé­leményét. A népek ebben a helyzetben mindenekelőtt azt várják az ENSZ-tőI, hogy minden lehetőt tegyen meg a le­szerelés előmozdításáért. A nagyhatalmak képviselői nyilván nálam jobban isme­rik a jelenleg folyó fegyver­kezési verseny méreteit és a rettenetes tömegpusztító fegy­verek már felhalmozódott nagy mennyiségét. A mos­tani helyzetben lappangó ve­szély nagyságát azonban mindannyian jól ismerjük. A közvélemény sürgeti a meg­tárgyalás szándékával az ENSZ tagországainak veze­tői. Nem kisebb fontos:-ágú, hogy az újonnan felvettek­kel együtt immár 98 or­szág küldöttei tanácskoz­nak az ENSZ-ben. Felvéte­lük által olyan népek kép­viselői szólhatnak hozzá az ENSZ egyenjogú tagjaiként a nemzetközi élet nagy kérdéseihez, amelyek ko­rábban hosszú korszakokon át még saját sorsuk irá­nyításából is ki voltak zár­va. A Magyar Népköztársaság kormánya és ní"e forrón köszönti az ENSZ tagál­lamai közé újonnan bevá­lasztott országok népeit és sok sikert kíván nekik önálló fejlődésükhöz. A magyar küldöttség sike­res munkát kíván a köz­gyűlésnek és a közgyűlés megválasztott tisztikarának. A-t k "•'durak! A béke megőrzés® fel­fegyverzett és ellentétekkel egyezést és a leszerelést. Tudjuk, hogy az általános és teljes leszerelés megvalósu­lása a népektől még nem kevés állhatatos harcot, a felelős kormányoktól pedig józan állásfog1 alést kíván. A köztudatban a vezetők fele­lőssége érthetően nagyobb másokénál. Ebből adódik, hogy felelős vezető szólaljon fel bár saját népe előtt vagy az ENSZ fórumán, nem tér­het ki a fióké nagy kérdései elől. A közgyűlés mostani munkájában a Szovjetunó miniszterelnökének, a béke fáradhatatlan védelmezőjé­nek kezdeményezésére nagy számban vesznek részt ál­lamfők, kormányelnökök és más, jelentős befolyással ren­delkező államférfiak. Az emberek az egész vilá­gon azt várják tőlük, mondják meg nyíltan, a lerzerelés mellett van­nak e. Meglsmáttem: erre a kérdés­re, cs nem másra kell vála­szolniok, akarják-e a lesze­lést vagy nem. S ha igent mondanak, azt várják az em­berek, hogy a vezetők en­nek szellemében cselekedje­nek. Ugyanis sajnos elma­rad e kérdésben a világos, egyértelmű válasz is, de még gyakoribb, hogy a szó és a tett nem esik egybe. Szavak­ban majdnem mindenki a béke mellett van, de a tettek a szavaknál világosabban beszélnek. Mindenki tudja, hogy amíg a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország az utóbbi években jelentős mértékben csökkentette haderőinek lét­számát, a NATO-hatalmak felelős tényezői csak az ál­taluk folytatott fegyverkezési hajsza palástolásaképpen hangoztatnak békeszólamo­kat. Tanulságos a népek szá­mára, hogy mialatt a Szov­jetunió és a többi szocialista ország kormányai új leszere­lési és más, énítő jellegű javaslatokkal készültek szep­tember 20-ára, az ENSZ köz­gyűlésére, azalatt a NATO vezetői a saját maguk által eddig legna­gyobbnak nevezett hadgya­korlatukat készítették elő ugyanerre a napra. Igaz ugyan, hogy Dennison admirális nyilatkozatában vé­letlennek nevezte ezt az egy­beesést, de vajon van-e a vi­lágon olyan ember, aki ezt elhiszi. Ez nyilvánvalóan az erő fitogtatása akart lenni, de e vonatkozásban kárba veszett a költség és hiábava­ló volt a fáradság, mert a partner nem ijedős. Az pe­dig. aki a népeknek ma had­gyakorlatokon kívül nem tud mást mutatni, nem erejéről tesz tanúságot, hanem jó akrratának teljes hiá­nyát és politikai gyenge­ségét áralja el. Az ENSZ tovább nem ha­lasztható legsürgősebb fel­adata, hogy a béke védel­mében a leghatározottabban ítélje el a hardcsörtetést, a hidegháborús manővereket és az államok szuverenitását sértő agressziót A népek békéjét fenyegető egyik legnagyobb veszély a NATO-hatalmak pénzén, fegyvereivel, politikai és ad­minisztratív támogatásával ismét talpraállított és nagyra növelt agresszív német mili­tarizmus. Nyugat-Németor­szágban naponta hangzanak el revansiszta kijelentések. Még a nyugati közvéleményt is felkavarta a nyugatnémet tábornokok atomfegyvert kö­vetelő memoranduma. A niaivar nép ves'te^éqol a második vílá ghábotúban Miképp lehetséges, hogy az országok vezetői oly ha­mar el tudták felejteni az áldozatokat, a történelmi ta­pasztalatokat, a német im­perializmus megsemmisítésé­ről tett ünnepélyes nyilat­kozatokat, az e célból kötött nemzetközi szerződéseket7 Más népek mérhetetlen szen­vedéseiről és áldozata'ról most nem szólva, vajon va­lóban oly régen lett volna az, amikor francia, angol és amerikai katonák tömegei estek el a német imperia­lizmussal vívott öldöklő há­borúban? Nem, ez nem volt olyan rég Az özvegyek, az árvák, a rokkantak még élnek és a népek, közöttük a magyar nép nem felejtettek. Ellen­kezőleg, az újraéledt német imperializmus határozott megfékezését, a háborúk ma­radványainak felszámolását, a fennálló két német állam­mal megkötendő békeszerző­dést követelik. A magyar nép öt év teljes nemzeti jövedelmét, az egész nemzet ötévi mun­kájának minden eredmé­nyét látta porrá égni a második világháborúban. Elvesztette felnőtt lakosságá­nak mintegy 8 százalékát, félmilliónál több ember­életet, megközelítőleg any­nyit, mint a lélekszámban 17-szer nagyobb Egyesült Államok. Népünk saját ha­zájában felszámolta a há­ború forrását jelentő mono­poltőke imperialista ural­mát. Nálunk nincsenek fegy­vereken nyerészkedő, hábo­rúra spekuláló emberek A népek közötti gyűlölködés szítását, a háborús uszítást törvény tiltja. Népünk joggal gyűlöli a háborút, az imperializmust. Békében akar élni minden más néppel. Dolgozni akar és békében akarja élvezni munkájának mind bővebben termő gyümölcseit a jövőben is. A magyar közvélemény is úgy látja, hogy az em­beriség most válaszúton van. Arról van szó, hogy az em­beri lét példátlan pusztulá­sát okozzák-e a tudomány korszakalkotó vívmányai, (Folytatás a 3. oldalon.) Somogyi Miklós látogatása Abonyban Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT elnöke. Abonyba látogatott, ahol a József Attila Termelőszövet­kezet több üzemegységét te­kintette meg. A községi és a járási tanács vezetőivel, va­lamint a községben lévő ter­melőszövetkezetek vezetőivel és az aktívákkal tartott megbeszélést. A plovdivi vásár sikere Mint a BfA jelenti, va­sárnap délután bezárultak a plovdivj nemzetközi vásár kapui. A vásárnak több mint 750 ezer hazai és külföldi lá­togatója volt. Legyen az ENSZ a békéért folytatott harc és együttműködés legátfogóbb fóruma Eisenhower szerint nincs szükség találkozóra — N. Sz. Hruscsov beszéde az ENSZ-közgyülés tegnapi ülésén A csendes hétvége után hétfőn ismét megélénkült a diplomáciai tevékenység New York-ban. E napra várták Eisenhower elnök válaszát az öt semleges ország kormányfőinek javaslatára, amely azt indítványozta, hogy Hruscsov szovjet minisz­terelnök és Eisenhower elnök vegyék fel a tárgyalások fonalát, mert erre a találko­zóra a világbéke szempontjából óriási szükség volna. Eisenhower a javaslatra adott válaszában többek között kifejezte, hogy -nem látja okát a találkozónak-. A küldöt­tek és a haladó lapok felháborodással vették tudomásul Eisenhower válaszát, de a semleges országok további erőfeszítéseket tesznek, hogy ezt a találkozót tető alá hozzák. Az ENSZ-közgyűlés egyébként tegnap három ülést tartott. Délelőtt és délután folytatták a nemzetközi helyzet általános vitáját Hruscsov szovjet miniszterelnök volt a délutáni ülés első szónoka. Utána Husszein jordániai király, Nehru indiai mi­niszterelnök, Kádár János államminiszter, a magyar ENSZ-küldöttség vezetője, to­vábbá Honduras, Venezuela és Jemen képviselője szólalt fel. A tegnapi harmadik ülésen az általános ügyrendi bizottság napirend-tervezeté­nek vitáját folytatták. A szombaton megkezdődött vitát mely után nem került sor szavazásra — tegnap folytatták a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságának napirendre tűzéséről. Ebben a vitában felszólalásra jelentkezett Csehszlovákia, Afganisztán, Al­bánia, Kuba, Burma, az EAK, Bulgária, Irak, Nagy-Britannia, Guinea, Magyaror­szág, India, Belorusszia, Ceylon és a Fülöp-szigetek delegátusa. Az alábbiakban Hruscsov szovjet miniszterelnöknek a válasz jogán elmondott beszédét ismertetjük részletesen. A% ENSZ eredeti hivatása Elnök Ur! Küldött Urak! Néhány felszólalásra adan­dó válasz formájában sze­retném mégegyszer kifejtem a szovjet küldöttség állás­pontját az ENSZ jelenlegi közgyűlésére váró egyik leg­fontosabb kérdésben. Az ENSZ végrehajtó szervének szerepéről és helyéről van szó. arról a végrehajtó szerv­ről, amelyet ml a főtitkári tisztség helyett javasolunk. Ezt azért teszem, hogy vá­laszoljak azoknak, akik el­ferdítik álláspontunkat, to­vábbá, hogy megmagyaráz­zam javaslatunkat azoknak, akik ez ideig még nern-i ér­tették meg a javaslat értel­mét. de akik tanulmányozni óhajtiák és helyesen meg akariák érteni javaslatunkat Mint emlékeznek, az Egye­sült Nemzetek Szervezete 1945-ben alakult meg. Annak a kornak értelmes emberei a második világháború gvő­zetmes befejezésének légkö­rében azon gondolkoztak, ho­gyan teremtsenek normális kanccolatokat az államok kö­zött. hogvan alakítsanak egv olyan nemzetközi szerveze­tet, amely megoldhatja az államok, vagy az államcso­portok között támadó vitás kérdéseket, hogy ne éleződ­hessen ki a helyzet sőt mi több, hogy kiküszöbölhető le­gyen a háború. Ez volt az a fő feladata, amelyet az Egye­sült Nemzetek Szervezete elé állítottak. Kidolgozták e szervezet alapokmányát. Ez megszabta, hogy a közgyűlés egyesítsen min­den olyan államot, amely elfogadja az ENSZ alap­okmányát és megfelel az alapokmány követelmé­nyeinek. A fontos kérdések megol­dására — különösen ha ezek feszültséget idéznek elő — alakult a Biztonsági Tanács, hogy enyhítse ezt a feszült­séget, akadályozza meg a feszültséget s főleg: a há­borút. A Szovjetuniót, Kínát, az Amerikai Egyesült Államo­kat, Nagy-Britanniát és Franciaországot, az akkori idők nagy országait a Bizton­sági Tanács állandó tagjaivá választották. Az ENSZ alap­okmánya előírja, hogy a Biz­tonsági Tanács csak ennek az öt államnak az egyhangú hozzájárulásával dönthet, ez nem véletlen! Ebben megmutatkozott az Egyesült Nemzetek Szerveze­te kezdeményezőinek és meg­teremtőinek bölcsessége, akik számollak annak a kornak a reális nemzetközi helyzetével. 'fudomá'u' Egyesült kel venni a változásokat Az Egyesült Nemzetek még mindig ott él. ahol ti­Szervezetének megalakulása zenöt évvel ezelőtt élt a ma­óta tizenöt esztendő telt el. ga régi nézeteivel és a vi­Történtek-e azóta változások lágproblémák régi értelme­a világban? Igen, zésével. óriási változások történtek. Nekünk azonban azokkal Aki ezt nem érti meg, az van doleunk. helv®s»bben letargikus álomba merült és (Folytatás a 2. oldalon.) t

Next

/
Thumbnails
Contents