Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-04 / 234. szám

Kedd, 1900. sktőber 4. 1 2 N. Sz. Hruscsov beszéde az ENSZ-közgyűlés tegnapi ülésén (Folytatás az I. oldalról.) azokkal kell, hogy dolgunk legyen, akik nem iperültek Uyen letargikus álomba. Azok az emberek, akik mindig népükkel és államukkal együtt éltek és cselekedtek, látják, hogy a földön jiagy társadalmi és politikai változások történtek. Amikor véget ért a második világháború, az egfez földkerekségen csupán két szocialista állam volt — a Szovjetunió és a Mongol Népköztársaság. Sajn®, ezt a köztársaságot mindmáig nem vették fel az Egyesült Nemzetek Szervezetébe, és szeretnénk mégegyszer hangsúlyozni, hogy teljesen indokolatlan ez a magatartás a Mongol Népköztársasággal szemben. Az Egy®ült Államok, a kapitalista világ vezére a leggazdagabban és gazdaságilag a legerősebben került ki a háborúból. Az Egyesült Allamok más országoknál kevesebbet vesz'.ctt a háború idején, de minden országnál többet keresett a háborún. A háborút követő első években a Szovjetunió erős hadsereggel, de tönkretett népgazdasággal rendelkezett. A három imperialista hatalom abban reménykedett, hogy államunk majd csak kimúlik. Arra számítottak, hogy ezzel megszűnik létezni földünkön a szocialista rendszer, s hogy a szocializmus csak mint ideológiai és elméleti probléma marad megDe az imperialistáknak, a gyarmattartóknak, a monopoltőkének mindezek a reményei illúziónak bizonyultak, szertefoszlottak. Az ENSZ néhány szerve elavult9 a régi állapotokat tükrözi Ez • néhány példa megmutatja. hogy a szocializmus as egész emberiségnek békét, fellendülést, virágzást hoz, a kapitalizmus minden szenvedésétől és bajátél való végleges megszabadulást ígér. A szocializmus szilárdan megvetette lábát a földön, kivívta a népek elismerését fe megbecsülését Az európai fe ázsiai szocialista államok milliárdnál is több embert tömöríteneK zászlaik alatt s as egész világ előtt bebizonyítják az új, fiatal szocialista rendszer fölényét a kivénhedt kapitalizmussal szemben. Szeretném felhívni a közgyűlés tisztelt delegátusainak figyelmét az alábbi látszólag egyszerű kérdésre: vajon figyelmen kívül hagyható-e az a tény, hogy földünk hárommüliárdnyt lakosságából több mint egymilliárd ember olyan országokban ét amelyeknek többsége a legutóbbi 15 esztendőben teremtette meg éu alakította ki szocialista államiságát? Azt hinné az ember, hogv tekintélyes politikusoknak szükségképpen szárnólniok kell a világ új társadalmi szerkezetévet amely döntő hatással van a jelenlegi nemzetközi viszonyokra. Ha elismerjük ezt a mellőzhetetlen tényt — márpedig ezt csak politikai tekintetben rövidlátók hagyhatják figyelmen kívül — egészen világossá válik, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete néhány szervének felépítése, smely s maga idejében ésszerű volt fe megfelelt a dolgok tényleges állapotának, most már elavult. Az ENSZ szerveiben bizony® megkülönböztetéssel kezelik a földkerekség lakosságának több mint egyharmadát Ez a helyzet például a Biztonsági Tanácsban és különösen a titkárságban. Erről itt igen helyesen beszólt Sukarno úr, az Indonéz Köztársaság elnöke. A szocialista országok nagy és erős csapatán kívül megjelentek a nemzetközi küzdőtéven a semleges politikát valló új. fiatal államok Is. Ezek közé tartozik a nagy India, amely nemrég még angol gyarmat volt Indonézia, az egykori holland gyarmat, Burma, az Egyesült Arab Köztársaság, Afrika és Ázsia fiatal államat Ezek m®t független országokká váltak és lakosságuk száma meghaladja az egymilliárdot. De ezeknek as országoknak sz érdekelt szintén nem veszik tekintetbe sem s Biztonsági Tanácsban, sem az ENSZ titkárságában. I.egyen az Egyesűit Nemzetek Szervezete az a fórum. az a hely, ahol ennek az együttműködésnek a béke megőrzése végett a legátfogóbb és a lcgigazsagosabb módon meg kell valósulnia. A sjovjet kormány mo6t felveti a főtitkárság átszervezésének kérdését; ebben csupán az az őszinte óhajunk nyilvánul meg, hogy szükségesnek tartjuk az ENSZ helyes működését. Ezen túlmenően: nem egyetlen országcsoport vagy nem bizonyos körök érdekeiből indulunk, hanem valamenynyt nép érdekeit tartjuk szem előtt. Jelenleg a közgyűlés fe a Biztonsági Tanács összes határozatainak értelmezője és végrehajtója: egyetlenegy ember. De régóta ismert az a közmondás: -minden szentnek maga felé hajlik a keze*. Aki azt tartja, hogy ez nem így van, maradjon meg a véleményénél, de mi nem hiszünk a mesében. N® hát, ennek az egyetlen embernek, az adott esetben Hammarskjöld úrnak kell értelmeznie és végrehajtania a közgyűlés és a Biztonsági Tanács határozatait, tekintetbe véve mind a monopol tőke országainak, mind a szocialista országoknak, mind pedig a semleges országoknak az érdekelt. Ez azonban lehetetlen. Mindnyájan hallották, hogy az imperialista országok milyen buzgón védelmezik Hammarskjöld úr pozícióját Nem világ®-e, hogy milyen érdekek értelmezője és végrehajtója, kinek a -szent embere* ő. Hammarskjöld úr mindig is elfogult volt a szocialista országokkai szemben, mindig az Amerikai Egyesült Allamok és más monopoltőkés országok érdekeit védelmezte. A kongói események, amelyekben egyenesen gyász® szerepet játszott, megadták azt az utolsó cseppet, amelytől kicsordult a türelem ponara. nek. Értse meg mindenki, hogy végül is jóvá kell tenni ezt az igazságtalanságot. Kína nélkül nem lehet leszerelés. Kína nélkül az Egyesült Nemzetek Szervezete nem végezheti rendesen munkáját. Pedig font®, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete idejében fe bárhol elfojthassa g háborús tűzfészket, ha ilyen támad. Hogyan teheti meg ezt? Csak úgy, ha figyelembe veszi mindhárom államcsoport érdekeit, figyelembe veszi a gyarmati népek érdekeit is. Éppen ezért lehet-e a jelenlegi helyzetből kiindulva egyetlen embert kiemelni az ENSZ főtitkárának tisztségébe. aki tekintettel lenne mindhárom államcsoport érdekeire? Ügy véljük, hogy ez lehetetlenség. Természetesen, ha a béke eszméi, az emberszeretet eszméi iránt érzett odaadásról van szó, betölthetné a főtitkári tisztséget a szocialista államok képviselője. ö az emberi társadalom leghaladóbb eszméit, a béke biztonságának eszméit testesítené meg. De jóelőre megmondhatjuk, hogy a nyugati hatalmak bizalmatlanságot tanúsítanának ezzel az emberrel szerpben, s ez a bizalmatlanság érthető a részükről. De ha mi magunk beismerjük, hogy a szocialista országok képviselőjének kinevezése az ENSZ főtitkárává nem teremt normális feltételeket e szerv munkájához, hogyan követelhetik tőlünk a nyugati hatalmak, hogy bízzunk jelöltjük, az adott esetben Hammarskjöld úr tárgyilagosságában? A semleges országok szintén szerepet akarnak játszani az Egyesült Nemzetek S zervezetében, azt akarják, hogy érdekeiket érvényesíthessék, s a semleges országok e jogra követelményeit is figyelembe kell venni. Az egyetlen megoldós A* ENSZ enapatai imperialista szolgálatban Tulajdonképpen, ha más lett volna a titkárság fe a Biztonsági Tanács összetétele, nem is alakulhatott volna ki Kongóban éles helyzet A gyarmatraítók nem merészkedtek volna visszaszerezni a hatalmat, de ha ezt meg ia teszik, az Egyesült Nemzetek Szervezetének csapatai nemcsak kiebrudalták volna őket, hanem megteremtik a kongói nép által törvényesen megválasztott parlament és kormány szabályszerű működésének feltételeit Ismétlem, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében a kongói nép — sajn® — nem találta meg érdekeinek védelmezőjét Milyen megvalósítása ez az Egyraült Nemzetek Szervezete céljainak fe milyen végrehajtása feladatainak! Hammarskjöld úr az Egyesült Nemzetek fegyveres erőit nem Kongó törvény® parlamentjének fe kormányának támogatására használta fel, pedig ezeknek a kérésére küldte oda csapatait, hanem a gyarmatosítók erőinek támogatására, amelyek Kongó tőrvény® parlamentje és kormánya ellen harcoltak fe harcolnak, hogy Kongóra újabb Igát kényszerítsenek rá. Az ENSZ csapatalt arra használta fel, hogy beavatkozzék a fiatal állam belügyeibe. Hogy ne fecséreljük a szót, megismétlem: ml nem bízunk fe nem bízhatunk Hammarskjöld úrban. Ha neki magának nincs bátorsága hozzá, hogy lemondjon, ami hogy úgy mondjam a lovagias eljárás lenne, mi majd levonjuk a szűkség® következtetéseket a kialakult helyzetről. Nincs helye egy olyan embernek, aki semmibe vette az elemi igazságosságot egy olyan font® poszton, mint a főtitkár tiszte. Mások azt mondják, hogy Hammarskjöld urat mással, méltóbb emberrel kellene felcserélni. Ezek az emberek így gondolkoznak: le-' het hogy Hammarskjöld úr durva hibát követett el, de nem lehetne-e kijavítani ezt a hibát, ha más embert állítunk helyére? Ezt természetesen meg lehetne tenni. De mentesftjük-e az ENSZ-t hogy ilyen hibák meg ne ismétlődhessenek a jövőben? Az hiszem, nem. Egyetlen főtitkár sem lehet három különböző államcsoport akaratának objektív képviselője. Most, sajn®, egyoldalú Irányzat nyilvánul meg az Egyesült Nemzetek Szervezetének, a közgyűlésnek, a Biztonsági Tanácsnak fe a főtitkárnak a munkájában. Itt egyelőre az Egyesült Államok vezetésével egyetlen államcsoport uralkodik, még hozzá ma már nem is az erősebb jogán. Ezek az államok már elvesztették az erősebb úgynevezett jogát, mert az egykori erőből, amelyre azért támaszkodtak a gyarmattartók, hogy engedelmességre kényszerítsék a gyarmati népeket, a gyarmattartóknak már csak az erő fétise maradt meg. Ezért az egyetlen helyes megoldás egy olyan végrehajtó szerv létrehozása tesz, amelyben a három államcsoportot három személy képviseli, mégpedig úgy.hogy ezek az emberek végre is hajtsák a Biztonsági Tanács és a közgyűlés határozatait. Akik azt mondják, hogy a Szovjetunió az ENSZ szétrombolását célzó javaslatokkal hozakodik elő, az ENSZ munkáját raupán az államok egyik csoportjának szemszögéből értékelik. Mi azt mondjuk, hogy számításba kell venni az államok egyik, másik és harmadik csoportjának érdekeit, ők viszont azt hajtogatják, hogy ez -az ENSZ szétrombolása*. Nem, ez jog® követelés. Maholnap a világ valamennyi népe belátja, hogy az Egyesűit Nemzetek Szervezetének számításba kell vennie valamennyi állam érdekeit, A másik út az államok egy bizony® csoportjának uralmát jelenti. Ez pedig nem a kérdések megoldása, hanem a nemzetközi f®zültség fokozása, amely még háborús konfliktusokhoz U vezethet A béke legfőbb btzioaíiéka a les.ereién Küldött Urak! Szent minden embernek az a törekvése, hogy biztosítva legyen a béke a földön. A béke legjobb biztor sítéka, pedig a l®eerelés. Minden békeszerető nép hőn óhajtja a leszerelést. Nem lehet szó azonban róla, hogy a leszerelés helyébe a fegyverzetek ellenőrzését tegyük. Ha elfogadják a mi leszerelési javaslatainkat, a magunk részéről készek vagyunk elfogadni a nemzetközi ellenőrzésre vonatkozó bármilyen nyugati jávaslatot Mit jelent a fegyverzetek ellenőrzése, amelyet Eisenhower úr, az Egyesült Allamok elnöke javasolt fe amelyről Macmillan úr, Nagy-Britannia miniszterelnöke is szólott? A fegyverzetek ellenőrzése tulajdonképpen annak elismerése, hogy a Jövőben is szükség van a fegyverkezésre. Mindeki számára világ® azonban, hogy ha megmaradnak a fegyverzetek, akkor akarva-akaratlanul mindazok, akiknek fegyverük van, a válság® pillanatban a pisztolyukhoz kapnak, fegyvert fognak. A béke legjobb bizt®ítása tehát as emberpusztító ®zközŐk, vagyis . a fegyverzetek megsemmisítése. A szovjet nép ezt . őszintén akarja Mi. már régen Leninnek, a szovjet állam megalapítójának ajkával megmondottuk, hogy akarjuk a leszerelést. Ezen a közgyűlésen a szovjet kormány ismételten kifejtette a maga álláspontját fe megvizsgálás végett önök elé tprj®ztette saját konkrét javaslatait Ezért állhatat® felhívással fordulok önökhöz: lássák be, hogy a leszerelés problémája rendkívül fontos a világ minden népe számára, kortársaink és a jövendő nemzedékek számára. Szükség van minden ország és minden nép erőfeszítéseire, hogy az általán® fe telj® leszerelés gyakorlati megvalósítására késztessük azokat az országokat amelyektől a megegyezés függ. Egy®ek azt mondják, hogy Hruscsovot fe Eisenhowert egy szobába kel zárni fe üljenek ott, amíg csak meg nem állapodnak a leszerelés kérdésében. Ez persze naiv dolog, mi ülhetnénk ott, ameddig jól®ik, de ha az elnök fe különösen, ha a mögé felzárkózó erők nem akarják a megegyezést akkor nem fog felszállni semmiféle füst a kéményből, mint ahogy a római pápa megválasztásánál hagyományosan történni szokott. Méghozzá az adott esetben nem is a római pápát kell megválasztanunk, ennél bonyolultabb problémát kell megoldanunk: a l®zerelés fe a háború elhárításának kérdését. Milliók és milliók életének vagy halálának a kérdését. Azt mondják, hogy mihelyt megegyezünk a leszerelésben meg kell alakítani a nemzetközi fegyver® erőket Elvben mi egyetértünk ezzel, de felvet/ a kérdés, hogy ki fogja irányítani ezeket az erőket? Az ENSZ főtitkára? De ebben az esetben az ENSZ főtitkárának erkölcsi meggyőződésétől, lelkiismeretétől függ majd, hogy egyénileg milyen határozatot hoz egyik vagy másik cselekedetet illetően. Túrhető-e, hnsy milliók sorsát e tisztséget betöltő egyetlen ember cselekedeteitől tegyük függővé? Mi nem építhetünk a főtitkár lelkiismeretére, mert minden ember sa1át®an értelmezi a lelkiismeretet, mindenkinek meg van a saját erkölcsi felfo^ásfl. A kapitalista világnak is, a kommunista világnak is megvan a maga erkölcse és a semleges országoknak is megvan a sajátja. Ezért a térvieg® feltételek figyelembevételével úgy kell felépíteni az ENSZ apparátusát, hogy valóban a világhelyzetet tükrözze és kifejezze a kíilönhőző állnmcsoportok népének érdekeit Nem lehet megvalósítani a l®zerelést, nem lehet létrehozni a nemzetközi fegyver® erőket, ha nem len biztosíték mindhárom csoport számára abban a tekintetben, hogy nem élnek vissza ezekkel a fegyver® erőkkel. Az Egy®ült Nemzetek Szervezetére m®t a következő választás vár: vagy valóban egy®ítjük erőíeszítfeinket és mindent megteszünk, hogy megszilárdítsuk az Egy®ült Nemzeteket és ezzel biztosítjuk vaianienynyi államnak a béke megőrzését célzó együttműködését: vagy pedig az ENSZben, annak apparátusában továbbra is ama erők fognak uralkodni, amelyek az imperialista államok csoportjainak érdekeit tükrözik és ezeknek előnyeit nézik, ami persze roppant sokat árt a békének és a nemzetközi együttműködésnek. Azok, akik erőpolitikát folytatnak és akaratukat az ENSZ-en keresztül rá akarják kényszeríteni másokra, legyenek tisztában azzal, hogy hol állnak és a világgal szemben milyen felelősséget vállalnak magukra a jövő miatt. Hareolurik9 hogy a béke diadalmaskodjék a földön A* igazság és erő a békeszerető államok oldalán van Ma az a reális helyzet, hogy a két legnagyobb hatalom — a Szovjetunió fe az Egy®ült Államok — ereje legalábbis egyenlő, Ha pedig figyelembe veszszük a többi szocialista országot, valamint az egykori gyarmattartó országokat, világos, hogy nemcsak a jog és az igazság, de az erő ls a békeszerető államok oldalán van. Persze, ha ezt nem v®zlX számításba, akkor az Egyesült Nemzetek Szervezete nem működhet. Igen. akkor az ENSZ tulajdonképpen teljesen elveszíti jelentőségét, mert nem oldhatja meg fő feladatát, a népek békéjének megőrzését. De miért beszéljek a jövőről! Hiszen már ma is látjuk, mire vezetett az egyoldalúság az Egy® ült Nemzetek Szervezetére váró kérdések megoldásában. Mivel az ENSZ-ben az imperialista államok erői uralkodnak, azért a főtitkári tisztet a nyugati hatalmak képviselője tölti be. A közgyűlés elnöki székébe 15 esztendő alatt egyszer sem engedték a szocialista országok képviselőit. Ez olyan helyzet, amely nem kíván semmiféle magyarázatot. Az imperialista országoknak a közgyűlésre gyakorolt nyomása Igen szemléltetően megmutatkozik Kína ENSZ-beli törvény® jogai visszaállításának kérdésében. Erről már b®zéltem, de újból megismétlem azoknak, akik a Kínai Népköztársaság ENSZ-tagságával kapcsolatos kérdfe megoldását meghiúsítják, azoknak, akik ez alkalommal is az imperialista hatalmak gyeplőjének engedelmeskedSzeretném nyíltan megmondani az ülésszak küldötteinek, ne higyjenek azoknak a hangzat® frázisoknak, amelyek Hammarskjöld úr és a gyarmati hatalmak képviselői szájából hangzottak el, hogy megpróbálják igazolni a gyarmat®ítók és cinkosaik Kongó népe ellen elkövetett vér® gaztetteit. Azt kell mondanom, hogy az Egy®ült Allamok képviselője, aki itt felszólalt, a régit, a korhadót védelmezi. azt, ami máris összeomlással fenyeget. Ezt azonban nem tudja fenntartani sem az Egy®ült Allamok itt felszólaló képviselője, sem más. Ami már meghalt, abba nem lehet életet verni. A gyarmati rendszernek már befellegzett. A mi dolgunk, hogy a lehető leghamarabb eltakarítsuk ezt a bűzlő dögöt, megtisztítsuk a légkört és békés, jobb életet teremtsünk mindenki számára. Rokonszenvünk kíséri — ismétlem —- azokat, akik a szabadságért és a függetlenségért harcolnak! Kezet nyújtunk mindazoknak, akik még a gyarmati rabszolgaság láncaiban vergődnek. Ha önök szerint ez felkelésre való szólítás, büszke vagyok erre fe kijelentem: a Szovjetunió szabadságszerető népei segítő kezet nyújtanak mindazoknak a népeknek, amelyek szabadságukért fe függetlenségükért Telkeinek a gyarmattartók ellen! A szovjet kormány továbbra is becsületesen fog munkálkodni ebben az irányban, mint ahogy munkálkodik a magvető, aki elveti a magvakat, hogy jó termés legyen. Kiválasztja a legjobb magvakat fe a termőtalajba szórja őket. Neim biztos még benne, hogy kedvező tavasz ® nyár jön a vetésre. Nem tudja, hogy jön-e a sarjadó vetésre aszály, vihe ", orkán. Megtörténik, hogy néhány mag köv® földre hull. De a magvető nem hagyhatja abba a munkát. Nem csüggedhet, ha a természet erői kereszterik is munkáját. Nem töpreng, hogy kell-e dolgozni, kell-e vetni? Az ember él fe élni akar! Ezért szüntelen dolgozik, hogy életet bizt®ítson az élőknek, jobb életet teremtsen az embereknek. N®, hát népünk akaratából eljöttünk ide és szorgalmasan hintjük a béke rpagvait, Lehet, hogy ezek a magvak nem mindenütt hullnak jó talajba. Sőt. mi több, meggyőződésem, hogy egy részük köves talajba kerül. De talán önök ls, valamenynyíen látták, uraim, hogy a legterméketlenebb talajon, a köv® sziklán is nő hatalmas fenyő. Nehéz lenne megmondani, honnan szívja magába a tápláló nedveket. De növekszik! Ezért hát szüntelenül hintsük az igazság magvait, hívjuk harcba az embereket az igazságért, küzdjünk a gonosz aszályok fe viharok ellen! S ha nemcsak az államok egyik raoportja, hanem minden, kivétel nélkül minden állam harcolni fog, akkor ez az Igazság diadalmaskodik fe a béke uralkodik majd a földön.