Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

Vasárnap, 1960. október 23. »1 i i ' n 4 Termelőszövetkezeti gazdák írják: Nagyon szeretünk így együtt, közösen dolgozni • • . Most éppen az almát vá­logatjuk exportra, munka közben beszélgetünk. Bizony nekünk, asszonyoknak itt a bglástyai Mára Ferenc Tsz­ben éppen elég sok dolgunk van, az emberek kevesen vannak, ránk marad olyan feladat elvégzése is, amely férfimunka lenne. Minden­ből kivettük a részünket, a nyitástól kezdve a kötözésig, metszettünk, kapáltunk, ép­pen csak nem permeteztünk. De nem sajnáljuk a fárad­ságot, mert meglesz a jöve­delmünk és nagyon szere­tünk igy együtt, társaságban dolgozni, megértjük egy­mást. Iparkodunk minél több munkaegységet elérni. Az egyik asszonytársnak, Magyar Péternének három családja van iskolás, s mi­re a gyerekeket kielégíti, bi­zony eltelik az idö. Azért neki is van 120 munkaegy­ségje eddig, pedig csak már­ciusban lépett közénk. Ne­kem tavaly 171 munkaegy ségem volt zárszámadáskor, most már a 180-at is elér­tem, biztosan lesz év végéig 200-on felül. Vad Imrcné és Tóth Károlyné is jól telje­sítették munkájukat, ugyan­úgy a többi asszonytársak. Szemerédi Erzsébet sokat betegeskedett, de amikor bírt dolgozni, nagyon igye­kezett és jelentős munka­egységet ért el. Hogy a fér­fiakról is írjak, megvan a munkakedvük és szeretik a jó mustot. Mi is most a szü­ret alatt kóstolgattuk, ize szerint jó bor lesz belőle. . Munkánknak meg lesz a jövedelme, a tervezés szerint 38 forint egységenként, de reméljük, hogy negyven fo­rinton is felül oszt,ozunk. Rengeteg almánk van, talán még karácsonykor is az al­mával foglalkozunk. Segít­séget is kapunk a szüretre. A szegedi Ságvá-ri Endre Gimnázium I/b osztályos ta­nulói jönnek el hozzánk. A diákok fö szervezője a mi tagunk, Magyar Péter né leánya, aki osztálytársait hozza ki a szüretre. Még sok mindenről tudnék beszá­molni. De most már én is sietek válogatni az almát, s mint a tsz-nek a legfiata­labb nötagja, ezeket a soro­kat az asszonytársaim nevé­ben írtam. Terbe Margit Balástya A kritika kereszttüzében Közgyűlésen a domaszéki Rákóczi Tsz-ben -Mi, a domaszéki Rákó­czi Tsz gazdái olvastuk a Dél-Magyarorszag szep­tember 18-t számában a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz életéről szóló bíráló írást. Ebből kiindulva bá­loi kódunk mi is a saját problémáinkat, a közössé­günkben fennáiló hibákat elmondani, melyek sértik önérzetünket­így kezdődött az a nyolc­oldalas levél, melyet néhány nappal ezelőtt kapott szer­kesztőségünk Domaszékről. A közgyűlés előtt a hosz­szú asztal mellett a veze­tőség néhány tagjának tár­saságában ott ül Kecskés Gyula elvtárs, a szövetkezet elnöke. A teremben vágni lehet a füstöt, mindenki hogy a kölcsönösszeget mi­ért nem vezették be a pénz­tárkönyvbe. A pénztárkönyv­ben a hétezer forint már csak kiadásként szerepel. Hogyan lehet olyan pénzt kiadni, mely forma szerint be sem érkezett a közös kasszába? Heves vita Tavaly ősszel mázsánként 90 forintjával eladott egy vagon takarmányburgonyát a vezetőség. Tavasszal meg kölcsön kellett takarmányt kérni az állatok részére. He­vesen vitatkoznak afelett is, hogy a tagság beleegyezése nélkül évek óta rendszere­sen eladja a vezetőség az alomszalma egy részét, pe­Bizakodással készülünk a következő évre Kicsiny szövetkezet a szatymazi Lenin Tsz, mind­össze 27 gazda fogott itt össze oíyan sikeresen, hogy az idén eddig az összes mun­kát saját eróböl elvégeztük. Már le is szüreteltünk, hol­danként 20 mázsa szőlő ter­mett. Befejeztük az őszi munkákat, most mái- csak a cukorrépaszcdés egy része van hátra, es a búzavetés. Építünk saját erőből fiazta­t'ót, hizlaldát Sajnos, az elmúlt téli fa­gyok nagy veszteséget okoz­lak szövetkezetünknek, mert a 15 holdas őszibarackosunk, amit 1935—56-ban mi telepí­tettünk, megfagyott. Pedig mást vált volna termőre és a jövedelemtervezésnél kü­lönösképpen érre számítot­tunk Ezért a tervezett pénz­összeget nem tudjuk elérni, de a 30 forint biztosan meg­lesz munkaegységenként. Egyszerű gazda vagyok a szövetkezetben, munkacsa­pat vezetését bízták rám és kiszámítottam, hogy az el­fagyott barackosunkra 1800 munkaegységet fordítottunk, s ez a munka végeredmény­ben az idén nem hoz hasz­not. Viszont 15 holdas gyü­mölcsösünk most nagyon szép, reméljük jövőre, majd szépen terem. Az idén száz mázsa almánk termett, 150 mázsa kenyérgabonát Bd­tunk az államnak, meg 55 darab hízót, 1800 rántani­való csirkét. Ezekkel vala­mennyire pótoltuk a termés­kiesést. Mindezt azért írtam meg, hogy megismertessem a Dél­Magyarországon keresztül a mi kis szövetkezetünket a járás gazdáival, bizonyítva azt, hogy erőnkhöz mérten, a mostoha időjárás ellenére is jól dolgoztunk, igyekez­tünk megállni lábunkon. tfj. Leitner Ferenc Szatymaz Új géP a szegedi Dózsában Uj T—28-as szovjet von­tatótraktort vásárolnak a szegedi Dózsa Tsz gazdái. A sziép szovjet "gép az őszi terménybetakarításban már­is sok jó szolgálatot tett. A szövetkezet kukoricaföldje­in befejeződött a törés, a termés nagyobb részét ezzel a traktorral .illCÍ. ták össze. . mar fuvaroz­J SSSlílU! Akik példát mutatnak az őszi vetési munkákban Semmi sem fonitosabb mo6t a mezőgazdaságban az őszi kalászos gabonafélék vetésénél. Két-három mázsával is nagyobb lehet a holdankénti termés, ha a vetőmag idő­re, lehetőleg még november elseje előtt a talajba kerül. A kisteleki Felszabadulás Termelőszövetkezet gazdái már 10 éves gyakorlatból tudják ezt, s jelenleg is szorgalma­san folytatják a vetést. A rozs elvetését már hetekkel ez­előtt befejezték, a búzavetéssel pedig jelenleg 60 százalék körül tartanak. Az a tervük, hogy november l-ig az ösz­szes vetési munkát befejezik. Nagy területeken csírázik már a vetőmag a puszta­szeri Petőfi Termelőszövetkezetben is. A múlt hét végéig 32 katasztrális hold ősziárpát és 60 katasztrális hold ro­zsot vetettek el. Ugyancsak jól halud az öszi vetés munkája az ásott­halmi Szabad.'I gharcos Termelőszövetkezetben. Október 15-én a vetési munkáknak az 50 százalékát fejezték be az ásotthalmi szövetkezeti gazdák. szívja cigarettáját, s közben mint a záporeső, zuhog a bí­rálat az elnökség asztalára. „Mikor tárgyaltunk erről?" A levélben is, itt a köz­gyűlésen is a vezetőség által elkövetett hibákkal kapcsola­tos példák egyértelmű hosszú sora következik. Többen is újra meg újra elmondják: Kecskés elvtárs hozzájáru­lásával a mórahalmi föld­müvesszövetkezet vendéglőt nyitott a tsz központi szék­házában. Melyik közgyűlés tárgyalta ezt? Melyik veze­tőségi ülés döntött így? Mint kiderül, egyik sem. Melyik közgyűlésen tárgyalták meg azt, hogy jövőre 30—40 hold paprikát ültet a tsz? Ez a közgyűlés >-elmáradt«. Az el­nök mégis a saját felelőssé­gére — 30 hold paprikát kö­tött le. Többen is számon kérik, hogy Doba István egyéni gazda miért lakik még mindig a szövetkezeti tehenész laká­sában. Emiatt a tehenésznek három kilométerről kell be­járnia munkahelyére. Egy­más után jönnek a dolgok terítékre: az elnök elvtárs a szövetkezet részére hétezer forintot, kért kölcsön üzem­anyag-vásárlás céljából Vas Lajos szövetkezeti kovács­tól. Erről 'is csak később ér­tesült a tagság. Jóllehet más sem tudott volna a pillanat­nyi szorult helyzetben oko­sabbat cselekedni, mégis szólni kellett volna az em­bereknek. Szóba kerül az is, A VIRÁGOK ÖREGAPJA A ízázszínG "'^Z, úgy csillog öregapó haja, mint darabka tiszta ezüst. Valamikor fiatal kertészse­géd korában bejárta Német­ország nagyvárosait, látni, . tanulni ment mindenhová, hogy aztán idehaza haszno­síthassa tudományát. 71 esztendejéből 56 évet töltött el a virágok birodalmában. Ennyi idő bőségesen elegen­dő volt ahhoz, hogy any­nyira megszeresse mestersé­gét. hogy késő öreg napjait is a gyönyörű szegfűk, ciklá­menek, hortenziák, fikuszok, gladioluszok babusgatásával töltse el. Azt mondja Havrincsák Jó­zsi bácsi, ilyen gyönyörű vi­rágházakat, amilyenben most dolgozik az ájszegedi Hala­dás Tsz-ben. csak Drezdá­ban látott német tőkések tu­lajdonában, bár az igazán szép virágokat ők is Magyar­országról szerezték be. Jó­zsi bácsi sose hitte volna, hogy egyszer idehaza is lesz ilyen virágkultúra. . Megvalósult kezeiben az idős ember ál­ma. Naponta 20 ezer gyö­nyörű amerikai és olasz szeg­fű., 15 ezer ciklámen, 4 ezer­nyi fikusz rajongja körül az öreget. Mint jóságos öreg­apó az unokáiét, ö is érti a virágok -szavát". Beszélget velük, kifogyhatatlanul tel­jesiti a sokféle kívánságot. Kora reggeltől késő estig a virágok között van, s ha el­fárad, akkor sem tudja ab­bahagyni a munkát. Egész nagy élettapasztalatát átadja a legfiatalabb kertésznemze­déknek. Naponta több mint 30 tanuló figyeli az idős em­ber kezét, szavát. Nyolc éve lépett be a termelőszövetke­zetbe. Elmehetne nyugdíjba, de akkor meg kellene vál­nia kedvenceitől. A virágok nem hálátlanok fáradozásai­ért. Már400 munkaegységet jegyeztek nagyapó kiskönyvébe. Egy-egy mun­kaegység értéke 40 forint kö­rül várható. Azt már előre is megmondhatja Havrincsák Józsi bácsi, hogy jövedelme, amit a virágok adnak neki a szerető gondoskodás vi­szonzásául az év végére, el­éri a havi kétezer forintot. Józsi bácsi a virágok között. A katallni és Erzsébet napi ciklámenek már bontogat­ják első szirmaikat dig ebből trágyát kellett vol­na csináltatni, hiszen sok gyenge homokja van a szö­vetkezetnek. Erősen hangsú­lyozzák: így nem várhatjuk, hogy emelkedjenek a ter­mésátlagok. Az este már alaposan az éjszakában torkollik, a köz­gyűlés azonban tovább tár­gyal. Az őszinte bírálat itt­ott vádaskodássá fajul. Az egyik legfőbb ágáló, Börcsök Károly például egy jó fél óráig mondja a magáét. Vé­gül aztán azzal fejezi be: igaz, én nem sokat dolgo­zom, de annál többet be­szélek. Később fejére olvas­sák: szeptemberben mind­össze 0,9 munkaegységet tel­jesített. Ennek a szöszátyár­kodásnak is volt azonban egy nagy tanulsága. Börcsök Károlynak afféle pótfoglal­kozása a tsz-tagság. Melles­leg tejfelvásárló a község­ben. Ezért külön kapja fize­tését, jóllehet a szövetkezet mintaalapszabálya ilyesmit nem ismer. Börcsök Károly csak úgy lehetne a szövet­kezet tagja, ha a tejíelvásár­lást nem ő, hanem a tsz vé­gezné, s ezért megállapított munkaegységet kapna. A szándék mindig jó volt A közgyűlésen újabb jo­gos. bírálatok hangzanak el. Kecskés elvtárs is egyetért velük. Mint többen is meg­fogalmazzák: a szándék min­dig jó volt, csak a kivitele­zésnél esett gyakran súlyos hibákba az elnök. Emiatt a helyzete most nem könnyű. Egy módon segíthet magán: kommunista bátorsággal és szerénységgel kell küzdenie azért, hogy ne kerüljön sor a Rákóczi Tsz-ben még egy ilyen közgyűlésre. A közgyűlésen sokan fel­szólaltak olyanok is, akik a valóság erejével bizonyított ták: a Rákóczi Tsz ma sok­kal szebb, gazdagabb, mint. annak idején volt, ami kör Kecskés elvtánsat elnökké választották. S az új ered­mények éppen Kecskés elv­társ irányításával születtek meg. Ez az ami feljogosítja arra, hogy hibáit kijavítva továbbra is ellássa elnöki tisztét. Jóllehet Kecskés elv­társ nem most kapta az első bírálatot, a légkör, melyben élt és dolgozott, nem volt mindig őszinte, kommunis­tához méltó s ez egyik ma­gyarázata annak, hogy idáig fajult a dolog. A hibák kútfeje A közgyűlésnek már vé­ge. A vezetőség, a járás és a községi tanács képviselői azonban tovább tárgyalnak. A beszélgetés alkalmával még sok minden tisztázódik. Előttük az asztalon fekszik az idézett levél. Aláírása: Farkas Józsefné tsz-tag. Fél­órás vita után bebizonyoso­dik, hogy a levél írója egy­általán nem Farkasné, ha­nem Huszka István, a helyi tanács elnökhelyettese. Husz­ka elvtárs levelében nem ál­lított valótlant, de mégis méltatlan dolog az, hogy más háta mögé bújjon akkor, ha meg akarja mondani egy-egy dologban becsületes vélemé­nyét. Huszka elvtárs arra hi­vatkozik: előzőleg tárgyaltak az ügyről Farkasnéval. Csu­pán azért történt igy, mert Kecskés elvtárs őt rosszindu­latú ellenfelének tartja, s ha saját nevét írja a levél alá, ez eleve elvágja annak lehe­tőségét, hogy Kecskés elvtárs végre gondolkozzék á dolgo-' kon. ' A legmegdöbbentőbb az. amit Szabó elvtárs, a tanács­elnök mond: talán három éve annak, hogy közöttük, a falu vezetői között megrom­lott a baráti viszony. Ugy lopakodott hármuk közé a gyanakvás, bizalmatlanság, hogy észre se vették, mert nem hittek egymásban. Ez a hibák kútfeje. Mit szóljon ehhez az em­ber? Hogy megtörtént, an­nak a rendszeres önképzés elmulasztása, a tanülés. hiá­nya az oka. Ezért vádolhat­ják most nem ok nélkül Kecskés elvtársat önkényes­kedésseJ, Huszka Istvánt a kommunista nyíltság hiányá­val, Szabó elvtársat pedig azzal, hogy a két véglet kö­zött mindig a kényelmesebb középutat kutatta. Ezeket most világosan lát­ni mór annyit jelent, mintha a hibák nagyobb része meg­szűnt volna. A tanácselnök őszinte önkritikája magja le­het az új, egészséges légkör­nek. Nem messze tehát az az idö. amikor a Rákóczi Tsz minden tagja teljes jogú gaz­dának érzi magát a közös­ben. S ebben a szövetkezet és a falu vezetői segítségük­re lesznek. Csépi Pózsef 150 ezer forint pritaminpaprikamagbol Az újszegedi Haladás Tsz­ben az idén már nagyüze­mi módszerekkel termesz­tették a csípősség- és mag­házrothadás-mentes Salánki­féle pritamin-paprikát. Amellett, hogy több vagon beérett paprikahúst adtak át a Szegedi Konzervgyárnak, a Magtermeltető Vállalat­tal 10 mázsa pritamin­paprikamag előállítására is leszerződtek. A termelőszö­vetkezet két tagja a prita­minpaprika-készítmények gyártásának kezdete óta rendszeresen bent dolgozik » Szegedi Konzervgyárban. Eddig már 9 mázsa magot gyűjtöttek össze, mostak ki és szárítottak meg. Előre­láthatóan hiánytalanul tel­jesíteni tudják vállalt ter­vüket, mely 150 ezer forint többletjövedelmet eredmé­nyez a tsz-nek. Ezt az új paprikafajtát előreláthatóan még ebben az évben fajtaelismerésben részesítik s ezt követően országszerte elterjedten ter­mesztik majd. Az új papri­kafajta előállítása a Hala­dás Tsz kertészeinek ne­véhez fűződik,

Next

/
Thumbnails
Contents