Délmagyarország, 1960. október (50. évfolyam, 232-257. szám)

1960-10-23 / 251. szám

§ Vasárnap, 1960 október 2S. Változatos és érdekes a szegedi építési napok programja Kiállítás nyílik a Horváth Mihály utcában — Ankétok, előadások a családiház-építkezés, a városrendezés kérdéseiről — Országos jellegű tanácskozás szakemberek részvételével Most, a tizenötéves lakás- A következő napokban kerül a díjnyertes munkákat most építési program előkészítése sor a megyei jogú városok e kiállításon tárják először idején sok szó esik a lakos- építési és közlekedési osz- a nyilvánosság elé. ság részvételéről a 15 éves tályain dolgozó szakambe- „ , . . ... lakásépítési programban. Az rek tanácskozására, azonkí- Jiff™^^8 ország több helyén ankété vül még két szegedi vonat- a Horváth^M,hátúi­kon, előadásokon, bemutató- kozású, építési és közieke- megnyíló képkiállítás kon ismertetik k lakosság dési témájú előadást tarta­beka^olodas^ak kmonbö- nok. SSSTvéSS"™Kff zo módjait: a csaladihaz- a szegedi epitesi napok „ának nyilvános ismerteié építkezés, az emeletráépítés, legérdekesebb ^^ye «£* a szövetkezeti házépítés es az a kiállítás lesz, amely ^ minden bizonnyal nagy erdeklódest kiváltó szegedi szerdán ny.Uk meg a Hor- építégi napokat a városi te_ váth Mihály utcai képtár- nács, a Hazafias Népfront, az Építőipari Tudományos Egyesület, valamint a Ma­gyar Építőművészek Szövet­a hasonló alkciók lehetősé­geit Szegeden a hét folyamán kezetódik meg az a rendez­vénysorozat, amelynek célja °an" a lakosság ilyen közremű- Ezen rengeteg rajzon, ké­kedésének támogatása és a pen, modellen, maketten mu­különböző építési akciók tatják be a családiház-épít­propagálása. kezés országos és helyi ered­.... . menyeit, ugyanakkor gya­Szerdan, oktober 26-an korlati tanácsokat Ls adnaU kezdődik meg ez a rendez- a csaladi hazak megépíté­vénysorozat és egy hétig, az egyes építészeti november 3-ig tart. megoldásokra, az anyagok A többi városoktól elté- beszerzésére és felhasználá­röen azonban Szegeden az sára. Ismertetik mindazokat építési napok keretében a kedvezményeket, amelye­nemcsák az ilyen akciókat ket az állam az építtetőknek ismertetik, hanem nyújt és tudatják e kedvez­a város különböző rende- menyek igénybevételének zési, építészeti problémáit módját is. is megvitatják. Ugyanakkor a kiállításon Ugyanakkor országos jellegű a modern lakáskultúrát is tanácskozásra is sor kerül propagálják Debrecen, Miskolc, Pécs és és javaslatokat adnak a bér­Szeged tanácsa építési és házak, valamint a családi közlekedési szakértőinek házak egyes helyiségének részvételével. bebútorozására; Az új építő­Igen érdekes és gyakor- anyagokon kívül több lak­lati haszonnal járó tanács- berendezést, illetve bútorda­kozasokat, előadásokat tar- rabot is bemutatnak, tanak a szegedi építési na- A közelmúltban néhány pok keretében. Szerdán dél- pályazatot hirdettek ' még után például Szeged építési Szeged egyes részeinek ren­problémáit vitatják meg, dezésére, illetve egy új lá­rnajd az Építőipari Tudo- kónegyed terveinek elkészi­mányos Egyesület elnökségé tésére. Ezeken a pályázato­tart ülést- Oktober 30-án, kon több országos hírű szak­vasárnap ember vett reszt. Az egyik a családi lakóház építésé- "yen pályázat anyagát ­ről tartanak nyilvános an- a majdan Felsővároson kétot megépülő úgynevezett a tanácsháza nagytermében. északi városrész terveit. sége rendezi. Dunántúl... Ha ezt hallja az alföldi ember, képzeleté­ben megjelenik a Duna de­rékszöge, a Dráva és az oszt­rák határ szegélyezte térkép szerinti egyharmad ország­rész. Magunk előtt látjuk a bakonyháti erdőséggel együtt a Balatont, a bányákat, a magyar ezüst lelőhelyeit, fel­dolgozó üzemeit, köztük a Székesfehérvári Könnyűfém­művet. Ez az utóbbi volt egyik úti célom néhány nap­ja. elnök zárszavával ért véget. fi Hazafias Népfront tanácskozása az oktatási irányelvekről A Hazafias Népfront sze- szülő, és Móczán Lajos, gedi bizottsága ankétot a Textilművek igazgatója, rendezett az oktatási rend- Többen szerünk továbbfejlesztését sftrgették a gyakorlati szolgáló irányelvekről. En- mllnka továbbfejlesztésé­nek az ankétnak a jelentő- nck szüksa>gesscgét. seget fokozta, hogy jonszt .észtvevői a t^ aki k.n<már vábbi ""^ény® munka kezdettől fogva támogat- erdekében ták Szegeden a pollteeh- több pontbol allo határo­nikai oktatás kisérleteit zati javaslatot fogadtakel és annak gyakorlati meg- és kérték a Hazafias Nép­valósítását. front városi bizottságát, Hozzászólásaik ós javasla- hogy ezeket juttassa el a taik közel négyéves gyakor- párt és a tanács illetékes lati munka tapasztalatain szerveihez. nyugodtak. Az ankét Hudi Antal Bevezető előadást T u­r a i Géza tanár, a Hazafi­as Népfront kulturális bi­zottságának vezetője mon­dott. Ismertette a szegedi politechnikai kísérletek tör­ténetéi, megemlékezett ar­ról a segítségről, amelyet ehhez a városi pártbizottság és a szegedi üzemek nyúj­tottak, majd az üzemnek, mint fontos nevelési fó­rumnak a jelentőségéről be­szélt. A bevezető előadást tar­talmas vita követte, mely­nek során felszólaltak szü­lők, nevelők, munkások. Hasznos javaslatot tett Farkas Oszkár boltveze­tő, Horváth Istvánné szülő, Nagy István, a Hazafias Népfront városi titkára, S a r n y a i Vencel, a Xl-es Autójavító Vállalat igazgatója. Somogyi Je­nő művezető, Agócsi Já­nos veterán, Vincze Jó­zsef kereskedelmi főellenőr, Kiss Mihály szakmunkás, művezető, Lessi Viktor gimná7.iumi tanár, Ka^ár László, református lelkész, Jayásxok ankétja tyy új könyviét A Szegedi Tudományegye- ] mányos Akadémia Allam­tem Állam- és Jogtudomá- jogi Szakosztálya, a társ­Kevesebb lesz a panasz, ha a háztulajdonosok és a lakók összefognak Egy vita margójára A Bokor utca 16. szám épület helyreállításán becsü­alá költözött múlt év de- lettel szorgoskodó, s a költ­cemberében a TÜZEP egyik eddig Sg®*01. Yáb . , . , lalo (mintegy 850 forintrol dolgozoja. Az epulet ha- van szo)- Szenási Sándor is romnegyed része Kávai Pé- elmondta, hogy tulajdonos­terék tulajdona, egyharma- társa meggondolta magát, da Szénási Sándoré. Az új Részt vállal a fizetni va­lakót már a költözködés- lókbó1' ™or Pfnze. , , — pillanatnyi nehezsegekre kor-meglepetes erte. Besza- hivatkozott most — s eset­kadt alatta a szoba p>adló- leg segít is a munkában, ja, s a hasadék helyét még rSy azután nem volt intéz­ma is jelzi a betoldás. kedésre szükség. .... , Éppen ez az oka, hogy az Az udvari epulet sok ev esetet „Rátesszük. mulasztását hordta magán. A háztulajdonosokat kö­Szobácsí János, az új lakó telezhetik a veszélyes, meg­becsülettel nekilátott arongál^ott .lakrészek hely­. , . V . - ceallitasara, mint ahogyan helyrehozasanak. : Festette, arról bárki értesülhetett a villany vezetett be, válasz- korábban és mostanában falat épített az éléskamrá-, megjelent rendelkezésekből. nak, megjavított még sok A felelösséget viselni egyebet, ajtót, ablakot. Nem kell is szóltak ez ellen a ház­tulajdonosok semmit. Sót, Jg« ^ ^ffitja* £ anukor az életveszélyes épü- például a II. kerületi tanács let — padlója a konyha végrehajtó bizottságának és szoba alatt egyaránt ösz- nemrégiben hozott határoza­szeroskadassal fenyegetett ta ís. A tanács szakértők­— alátámasztásaról volt szó, böl alakult bizottsággal akkor is egyetértettek. A vizsgáltatta felül Felsőváro­lakó beszerezte a betonge- son a korábban egészségte­rendát, s a két tulajdonos lennek nyilvánított lakáso­a további költeegekből reszt kat vagy olyan épületeket, valialt. Szobácsi János ís melyeket életveszélyeseknek dolgozott szabadsaga terhe- tüntetett fel a háztulajdonos re ket napot, de amikor a és lebontását kérte. A vizs­nagyobb munkákra került gálat soran kiderült, hogy a sor, csak ketten marad- hét lakas egészségtelen kö­tak; Kávai Péter hallani njjményei megszüntethetök, sem akart hozzájárulásról huszonegy életveszélyesnek s meg akkor is háborgott, bejelentett lakásból tizenhá­amikor a gerendát meglát- rom teljesen rendbehozható, ta, mondván, hogy mit Az említett lakások rendbe­akarnak? Pedig az o resze hozatalára meg is kapták a háromnegyed ebben a nagy tanácsi határozatot a tulaj­Bokor utcai házban! donosok, még pedig határ­. , - idővel. A tanacs Mennyivel célravezetőbb közbelépésének hatása tehát, a különböző mester­kedések helyett az egyetér­A lakó méltán sérelmez- tés a lakók és a háztulajdo­te ezt a magatartást, s pa- nosok között, nasza illetékes szervekhez Közös összefogással rend­jutott Mikor ezt: Kávai Pé- bejön az említett Bokor ut­ter megtudta, más hangon cai ház udvari lakása. Segít kezdett beszélni. A bízott- a lakó, dolgozik a háztulaj­ság érkeztekor az udvari donoe, megoszlanak a költ­ségek, olcsóbban és gyorsab­ban készül el minden fél megelégedésére az építkezés. nyi Kara, valamint a Ma­gyar Jogász Szövetség Csongrád megyei Szerve­zete és Államjogi Szakosz­tálya — a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó közremű­ködésével — október 25-én, kedden délután fél 6 óra­kor a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságának helyiségében (Vörösmarty u. 7.) ankétot rendez dr. M a r­t o n y i János egyetemi ta­nár Államigazgatási határo­zatok bírói felülvizsgálata című könyvéről. Az ankét iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg jogásztársadalmunk részé­ről. Részt vesznek a helyi bírák, ügyészek, tanácsi és vállalati jogászok, ügyvé­dek. Képviselteti magát az ankéton a Magyar Tudo­egyetemek, az Igazságügy­minisztérium, a Legfőbb Ügyészség is. Az érdekesnek ígérkező vi­tát dr. A n t a 1 f f y György, a Szegedi Tudományegye­tem rektora nyitja meg. Bevezető előadást tart dr. Beér János egyetemi ta­nár, a Magyar Jogász Szö­vetség Államjogi Szakosz­tályának elnöke. Korrefe­rensek: Dr. Bacsó Jenő igazságügyminisztériumi cso­portvezető, dr. D á n i Sán­dor, Szeged mj. város taná­csának v. b. titkára és dr. Horváth Z s i k ó László ügyvéd, meghívott egyetemi előadó. A rendezőség az ankéton az érdeklődőket szívesen látja. Megjeleni a Társadalmi Szemle októberi száma >>A történelmi igazság ere­je-" című vezércikk az ENSZ közgyűlése 15. ülésszakának jelentőségét méltatja. »A termelőszövetkezeti demok­rácia és szövetkezeti paraszt­ság" kérdésével foglalkozik Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke. Értelmiségünk eszmei-politikai fejlődéséről Szerényi Sándor írását ol­vashatjuk. »A német demok­ratikus köztársaság mező­gazdasága a szocializmus út­ján"' c.- cikkét Heinz Wacho­witz írta. Az új számban helyet ka­pott kulturális és politikai életünk néhány képviselő­jének hozzászólása oktatási rendszerünk továbbfejleszté­sének irányélveihez. Az elmúlt tíz évben sokat hallottunk, olvastunk a ma­gyar bauxit bányászat, a timföldgyártás és az alumí­niumkohászat fejlődéséről, de annál kevesebbet az alu­mínium félkészárúgyártás­ról. Ennek nagyobb mérvű fejlesztéséhez csak két év­vel ezelőtt kezdtek hozzá Székesfehérváron, hogy meg­szüntessék a kialakult arány­talanságot. Mintegy 600 mil­lió forintos beruházással bő­vítik a Székesfehérvári Köny­nyűfémművet. Ezzel annyira növekszik az üzem kapaci­tása, hogy a hazai alumíni­um kohászatnak majdnem teljes termelését idehaza le­het feldolgozni. A tömb-alu­mínium exportját —, amely energiaszegény országban, mint a miénk, igen gazdaság­talan — lassan felszámoljuk, s a jövőben alumínium fél­kész és készárut exportá­lunk. Épület mint alumínium­reklám Más országokban mái­évekkel ezelőtt megkezdték az alumínium felhasználását az építőiparban. Ajtókat, ab­lakokat gyártottak belőle. Ezeket mi még mindig drá­ga import fából állítjuk elő. Rövidesen nálunk is megnyí­lik a »magyar ezüst" sok­oldalúbb felhasználásának lehetősége. Ezt a lehetőséget a második ötéves terv első évében a két évvel ezelőtt elkezdett építkezés, a több mint félmilliárdos beruházás teremti meg. Uj présmüvet és öntödét létesítenek a könnyűfémműben. Az előb­bit 60x270 méteres, az utób­bit 60x120 méteres új csar­nokban helyezik el. Nagy és érdekes épületek ezek. A Balaton felé és vissza robogó vonatok ablakából naponta ezrek csodálhatják a hatal­mas épületeket, mint valami csillogó ékszereket. Igen, ezek nemcsak a Dunántúl, hanem az egész ország ék­szerei jelentős üzemei lesz­nek. Valóságos építészeti re­mekmű mindegyik. A csar­nokok tetőzetét úgynevezett vezett héjszerkezettel oldot­ták meg. Ezt a korszerű te­tőmegoldást a tervezők itt alkalmazták az országban először. A tervek szerint így készül majd a Szegedi Ká­belgyár új csarnokainak te­tőszerkezete is. Mindkét csarnok, amellyel bővül a fehérvári könnyűfémmű, egy-egy aluminiumreklám lesz. Falait egész körben aluminiumlemezzel borítják, úgy is mondhatni: egy mil­liméteres alumíniumlemezböl lesz a falak nagy része, s ezeket belülről egy centi­méter vastag azbeszt szige­telőréteggel borítják be. Ezt a szigetelési módszert a Sze­gedi Szalámigyárban alkal­mazták első ízben. Külön fehérvári műszaki delegáció tanulmányozta e borítási módot Szegeden, csak aztán kezdtek hozzá a munkához. Hasonló borítást kap belül a tetőszerkezet is, itt viszont a borítóanyag duzzasztott perlit lesz. Alumíniumból készülnek az ajtók, ablakok, ugyancsak alumíniumot használnak kákhoz is. a bádogosamul­Egy alkatrósz 90 tonna A sok és merész építészeti megoldás révén a csarnokok 20—30 százalékkal olcsóbban készülnek el más hasonló építményeknél. Ezt nemcsak a tervek, hanem az építők számadatai is igazolják. Szép eredmény ez, ha a 600 millió forint 30 százalékát emészti is fel az építési költ­ség. A többi pénzt gépekre és más termelő és kiszol­gáló felszerelésre fordítják. A gépek nagy részét a Szovjetuniótól kapjuk, 20 millió rubeles hosszúlejá­ratú hitelkeretben. A legna­gyobb gép, az ötezer tonnás prés már a helyén áll. Ér­dekessége, hogy legnagyobb alkatrészének súlya 90 ton­na. Hogy helyére szállíthas­sák, külön vasúti pályát kellett építeni a csarnok kö­zepéig. A biztonságos szállí­tás érdekében meg kellett erasjtenj a Székesfehérvár— bicskei vasútvonalat ín egé­szen a gyárig. A többi prés és egyéb gép alapjait most készítik, A gépek még ez évjjen megérkeznek Tizenöt vállalat eier munkása n Az új üzemrészek az ere­deti terv szerint 1961 má­sodik felében kezdik meg a próbaüzemelést. Viszont 1962: január elsején már prog­ram szerint termelnek. Már elkészült több, úgynevezett járulékos beruházás is. A többi között a három és fél kilométer hosszúságú belsó betonhálózat, a vasúti ipar­vágány, a raktár és most szerelik a kazánház beren­dezését is. Megoldják a víz­szegény üzem jó vízellátását is. Több mint 20 kilométer­ről, az iszkaszentgyörgyi bauxitbányából szállítják idé a vizet. Itt egyébként is ki kell szivattyúzni a bányá­ból a vizet és ezt vezetik el a gyárig. Közel ezer ember, 15 na­gyobb vállalat sok-sok mun­kása dolgozik a beruházá­son, helyesen a beruházás első lépcsőjének megvalósí­tásán. Még be sem fejezték a munkát, máris készül az üzem távlati fejlesztési ter­ve. Eszerint a második lép­cső a jelenleginél is nagyobb beruházás lesz. Ebből épül majd fel egy széles henger­mű a mostani épületek mellé. Nagy Pál Munkára készen áll az ötezer tonnás szovjet géporiáa é

Next

/
Thumbnails
Contents