Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-15 / 218. szám

5 Csütörtök, 1980. szept. 15. Egy jubiláló szegedi színész Juhász Gyula elveszeit drámájáról Fél évszázad a színpadon... Az emberi élet méreteiben nagy idő ez; mögötte számtalan epizód, barátság, kaland, a színészeiét meganynyj velejárója húzódik meg. Ilyenkor a jubiláló művészek megfiatalodnak és gondolatban, ezüstös fejjel újig kezdik az életet. Most itt ülünk Ross Jenővel, a szegedi színház jubiláló művészével Jósika utcai lakásán. Bár a kíméletlen betegség a székéhez láncolja őt, mégis fiatalos hévvel, néha el-elgondolkozva elém varázsolja egy élményekben gazdag színészi pálya történetét Találkozások a kötővel — 1892-ben születtem Győrött — kezdi. 1910- szeptember 15-én, most ötven éve, léptem először színpadra Szátmáron a -Luxemburg grófja—ban. Ugyanennél a társulatnál játszott Bárvári Nusi is, Juhász Gyula híres Annája, Sokat voltam velük egy társaságban, hisz Nusi a kolléganőm volt. — Milyennek ismerte meg Juhász Gyulát? — Édes, aranyos, bohém fiú volt Gyula, aki rajongásig szerette a színházat és bennünket, színészeket De nem sokáig voltunk együtt. Nusi és Gyula Váradra kerültek, én pedig később Kassára mentem. — Mikor került ismét kapcsolatba Juhász Gyulával? — 1922-ben. Levelet kaptam Gózon Gyulától, öreg barátomtol, hogy azonnal utazzak hozzá Pestre. Ö ugyanis ott akarta hagyni az Apolló-színpadot, de nem eresztették, amíg helyette egy másik táncos-énekes színészt nem találtak. Engem meghallgattak. Pontosan maga kell nekünk az új darabunkhoz — mondották. Sikeres bemutató — Hol volt az Apollószínpad, és mi volt a darab, amit be akartak mutatni? — Ott voltunk a Nemzeti tőszomszédságában, a mai Corvin-áruház helyén. Főrendezőm, Márkus László javaslatára adtuk elő az új darabot: Juhász Gyula -Egy óra sarc—ját, karmesterünk. I. osonczy Dezső zenéjével. Kedves, bájos darab volt. Arról szólt, hogy Fazekas Mihály, a Ludas Matyi költője, katonáskodása idején egy elfoglalt francia kisvárosba kerül, ahol a katonáknak egy óra szabad sarcot engedélyeznek. Az egyik ház lakói, egy öreg polgár és szépséges, fiatal lánya rettegve várják a katonákat Sarkantyúpengés, kopogás. Az elszászi polgár gyorsan egy kendőt dob a lányára. A nyíló ajtón délceg huszár, Fazekas Mihály lép be. Bemutatkozik, majd egyenesen a könyvszekrényhez siet, s egy Rousseau-könyvet vesz ki. Odakint zaj, lárma, kiáltozások, a szobában néma csendben olvas a huszár. A kendő alól ki-kikukucskáló lánynak megtetszik a fiatal legény, és előjön. Megszeretik egymást, a lány csókot ad a huszárnak, de az ősz apa hű marad a hagyományokhoz, nem adja lányát idegenhez feleségül. Az óra lejárt, Fazekas kezében a -sarcolt* könyvvel és csókkal az ajkán hagyja ott a há.'< t Partnernőm Kondor Ibi volt, akit e felléoóse "tan fedeztek fel. Két hónap alatt 60 előadás — Sikere volt a darabnak? — A közönség is, mi is nagyon szerettük. Két hónapont át mintegy hatvanszor ment. Rózsahegyi Kálmán volt a másodrendezönk. Ezután visszatértem Kassára, s ott is javasoltam a darab előadását. De a kézirat közben elveszett. — Juhász Gyula részt vett-e az Apolló-színpadi bemutatón? — Nem tudom miért, de egy előadást sem nézett meg. Nehezen mozdult ki 6 innen, Szegedről. De még egyszer csak találkoztam ve le. — Milyen alkalommal? — Egyszer Páger Tónivel, kedves jóbarátommal és tanítványommal meghívást kaptunk Kecskemétre, mert az ott menő -Három grácia* bukásra állt. Akkor már végleg Pesten voltam, a belvárosi, majd az Andrássy úti színházban énekeltem Ernőd Tamás és Losonezy Dezső sanzonjait. Tónivel fel is léptünk a bukásra álló darabban, megmentettük, s így később még 50 előadást ért meg. Juhász Gyula épp átutazóban volt Kecskeméten, így ő is megtekintette az előadást, majd odajött hozzám, és azt mondta: -Jenőkém, gyere Szegedre, és minden támogatást megadok neked, hogy a színházhoz kerülj.* En azonban csak egy látogatásra tettem ígéretet. Pár nap múlva le ls Jöttem Szegedre. Gyula örömmel fogadott, társaságba vitt, és pár napig szállást is adott. Azután elbúcsúztam, s többet nem Ls láttuk egymást Ugyanott kezdeném — Mikor került ismét Szegedre? — Kevéssel a felszabadulás után, 1945-ben. — Akkor most két jubileumot is ünnepel? — Ugy van — feleli felcsillanó szemmel, — ötven éve vagyok színész és tizenöt éve vagyok itt Szegeden. —. És hol kezdené, ha ismét ötven évvel ezelőtt élne? — töröm meg a csendet. — Ismét újra, ugyanott, ahol elkezdtem: a színpadon. Csaplár Ferenc Elkészült a szegedi vidámpark prog ramfer vezet e jóváhagyás mán azonnal megkezdik az ípHését Tegnap délelőtt a Hazafias Népfront Szeged városi bizottságán a vidámpark tervezői, a Hazafias Népfront aktívái, valamint a városi tanács képviselői ülést tartottak. Rövidesen a városi tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztik a vidámpark tervét, és ennek végleges formába öntését beszélték meg. Mint már hírül adtuk, a Hazafias Népfront Szeged városi bizottsága a városi tanács 30 éves városfejlesztési tervéből kiemelte a vidámpark felépítését, s ennek határidejét előrehozta. A tervek szerint 1961. május elsején már üzemel a vidámpark. A városi tanács végrehajtó bizottságának és a Hazafias Népfront aktivistáinak elgondolása azonos, a vidámparkot a Cserepes soron, a volt Kertész-féle téglagyár helyén építik fel. Tegnap a terv készítői egyhangúlag elfogadták a vidámpark helyét, sőt az itt felállítandó játékeszközök felett is döntőitek. Ez a programtervezet kerül a városi tanács, végrehajtó bizottsága elé, s jóváhagyása után azonnal megkezdik a vidámpark építkezéseit. Miért áramlik a bonni tőke Ausztriába? (Bécsi tudósítónktól.) Hónapokig tartó kutatás után egy független és baloldali liberális nemzetgazdászokból álló tudományos csoport úgy jelölte meg a nyugatnémet tőke behatolását az osztrák gazdasági életbe, mint Ausztria -hideg Anschulssá-x-t Nyugat-Németország részére. A tudományos csoport megállapította, hogy ez a folyamat fejlődésében feltétlenül és szükségszerűen Ausztria gazdaságpolitikai szuverenitásának elvesztéséhez vezet. Ezeket az érveket megerősítette a hivatalos Gazdasági Kutató Intézet tanulmánya is, amely anélkül, hogy állást foglalna, tájékoztat az ausztriai külföldi tőkeberuházásokról és arra a végkövetkeztetésre jut, hogy az összes közvetlen külföldi tőkeberuházások kétharmad része nyugatnémet képviselet, amely egyrészt a Kis Szabadkereskedelmi Zóna (EFTA) frontja mögött akar hídfőállást létrehozni, másrészt növekvő politikai nyomást is kifejt. Gazdasági nyomás és ellenőrzés Maradjunk előbb a -közvetlen tőkeberuházásoknál*, hát a külföldi töke üzemDorogi Imre kiállítása Tápén Helyi képzőművészetünk megújhodó fejlődésében örvendetes kezdeményezésnek tekinthetjük, hogy Dorogi Imre neves szegedi festőművész legújabb kiállítását Tápén rendezte meg. A tápéi tanács segítségével az ottani Juhász Gyula Művelődési Otthonban létrehozott tárlat megkapó harmóniával illeszkedik bele e sok festői témát nyújtó Tisza-menti község népi és táji hangulatába. Dorogi itt szereplő alkotásaiban ugyanis Tápé sokszínű élete elevenedik meg. Pompás koloritú vásznain láthatjuk a jellegzetes tápéi gyékényszövőket, amint ősi tradíciója munkájukat elmélyült szakszerűséggel végzik, Vagy a község mai vidám fiatalságát, amint a szabadban, a zöld lombú fák alatt táncol. De nem hiányzik a csodálatos szépségű Tisza-part derűs, napsütéses vidékének ábrázolása sem. A dolgozó parasztság közvetlen környezetében megrendezendő tárlatok — melyben Dorogi mostani tápéi kiállítása úttörő jellegűnek tekinthető — a már régebben szokásos üzemi képzőművészeti bemutatókkal együtt azt igazolják, hogy e kezdeményezések mind a dolgozók, mind pedig a művészek számára rendkívül hasznosak és szükségesek. Sz. Z. Kicsi helyett nagy cserép, tömör helyett üreges tégla Év végéig utoléri magát az l-es számú téglagyár Dél-Magyarország csaknem a téglagyár másik új gyárt- hány munkaerő felszabadul, valamennyi téglagyárában a mányáról, a nagyméretű és s ez az intézkedés is közehapományos, tömör téglá- h szaknyeiven mondják: lebb hozza az üzemet az kat gyártják meg manapság. .. , .... ^ . ...... A békéscsabai után az idén idomosabb cserépfeléről, eredmeny elereséhez. NyersSzegeden az l-es számú tég- Akárcsak a téglával kapcso- togla termelési tervük végiagyárban is megkezdték iatban, ezzel is bajok voltak óhajtásával tehát nemigen azonban a korszerűbb tégla- „ év 'le1én „ ezért emelték <*z .hlba' aZ P®?1* bogy a és cserépfajták készítését: a " ev fleje"' f T keBzar" mennyisége f^rje a kicsi szalagcserép helyett a a tervüket. Napi 13 ezer követelményt, jórészt a Kenyomott cserép, a tömör 809 cserepet gyártanák azóta, mence kapacitasatol függ. tégla helyett az ikersejt tég- s így minden remény meg- Ha a nehezsegek ellenere Iák gyártását van ra' hogy ev veSeig tel- mégis elegendő tégla es csejesítik is az előirányzatot. rép hagyja el a gyártelepet, Melyik a jobb ? A közeljövőben átszerve- akkor igazán jó munkát vézést hajtanak ismét végre a geznek az I-e6 számú téglaSokan azt tartják, hogy a téglagyárban, mellyel jó né- gyár dolgozói, modern házak falai — amelyeket üreges téglából húznak fel a kőművesek — nem szigetelnek eléggé. Pedig ez a vélemény nem megalapozott, egyszerűen az újtól való idegenkedés szüli. A blokktégla (így nevezik a lyukacsos téglafajtákat) sokkal jobb hő- és hangszigetelő, mint a hagyományos. A 28 lyukú ikersejttégla például négyszer akkora, mint egy régi, de súlya csak háromszoros. Ha harmincas vastagságú falat raknak belőle, akkor szilárdsága jobb, mint a tömör téglából rakott 38-as falé. Tehát az új téglafajta jobb, mint a régi. Jobb és kifizetődőbb, termelékenyebb is. Ezért tért át az l-es számú téglagyár az idén tavasszal ennek a gyártására, pedig ez nagyösszegű beruházást, sok kísérletezést kívánt. Az első negyedévben egyrészt emiatt, másrészt pedig a rossz időjárás következtében nem haladt úgy a termelés, mint ahogy kellett volna. Felemelt terv Nem esett eddig még befektetésénél. Az 1955-ben megkötött államszerződés óta ezen az úton névlegesen mintegy 300 millió schillinget lopott be a nyugatnémet tőke Ausztriába. Ténylegesen azonban — mint ahogyan a köztársaság Gazdasagi Kutató Intézete megállapította — a beruházott értékek legalább kétszer ilyen összeget tesznek ki. Ez az érték részvényekben fekszik. Ilymódon a nyugatnémet töke olyan pozíciókat biztosított magának Ausztriában, amelyekből állandó és tartós nyomást gyakorolhat a nemzetgazdaságra, sőt az ellenőrzés jogát is gyakorolni tudja legalább száz más olyan üzem felett, amely kapcsolatban van a nyugatnémet tőkebefolyás alatt álló gyárakkal. Az ilyen fejlődésben rejlő veszedelem kézenfekvő, hiszen a nyugatnémet tőke előrenyomulása mind gyorsabb tempót ér el. Mintegy tízezernyi embernek állandó veszélyben van a munkahelye, a legcsekélyebb gazdasági visszaesés esetében, mivel a külföldi üzemek törzsüzemeiket szeretnék kímélni s ezért gazdasági nehézségek esetén inkább idegen területen korlátozzák a termelést. Veszélyes ez a külkereskedelemre is, mert az osztrák gyárak — mint ahogy sok esetben már ma is tapasztalható — nyugatnémet félkészáruk átvételére kényszerülnek, Ilyen úton megbénulnak az összes kutatási és fejlesztési kísérletek is, mivel ezeket elsősorban nyugat-németországi törzsgyárakban fogják a nyugatnémet részvényesek elvégeztetni. A külkereskedelem deficitje Ehhez jön még — mint Ausztria gazdasági függőségének újabb formája — a milliárdos külkereskedelmi deficit Nyugat-Németországgal szemben. Az NSZK csak csekély mennyiségű árut importál Ausztriából, viszont elárasztja déli szomszédját német árukkal, s ezen az úton mindjobban növekvő gazdasági függőségre kényszeríti Ausztriát. A 'nyugatnémet politikai befolyás — amit a gazdasági befolyás készített elő .— már olyan méreteket öltött Ausztriában, hogy további gazdasági szankciók fenyegetése következtében az osztrák köztársaságnak »vagyonszerződóst* kellett kötnie az NSZK-val. E szerződés értelmében az üzemi berendeléseket — amelyek Ausztriát illetik az államszerződés szerint — vissza kell adni az előző német tulajdonosoknak; annak ellenére, hogy ezeket egyszer már kártalanították. A vagyoni szerződés hatása alá esik 300 nagy iparvállalat és 121 részvénytársaság, összesen mintegy 3 milliárd schilling értékben. Ujabb cégalapítások Az Ausztriába benyomuló nyugatnémet tökének másik módja a cégalapítás. A német konszernek a munkásaikból kipréselt milliós profitot — amit szemérmesen tőketartaléknak neveznek — kereskedelmi vállalatok és termelő üzemek alapítására használják fel nágy mértékben. Most azt a célt tűzték (Dr. Somogyi Rárplyné ' felv.) A nyerseserepet rakják be a behordok a kemencébe. Ez az újfajta, nagyméretű cserép, mely annyira kényes, hogy csak a tömör tégla sorokra lehet ráhelyezni ki maguk elé, hogy nagyobb eladási és technikai lehetőségeik segítségevei a földig letörik az osztrák konkurrenciát. Egy példa, amely csaknem általános jelenség: egy nyugatnémet fűzőgyar Becs közelében telepedett meg, jelénleg ezer munkásnőt foglalkoztat, és mindent kiprésel ebből az ezer emberből, amit csak lehet. Megtilt minden szakszervezeti és politikai tevékenységet és arra törekszik, hogy tönkre tegye a hasonló profilú osztrák vállalatokat. A cégalapítás az utóbbi hónapokban olyan méreteket öltött, hogy még az osztrák gazdasági élet konzervatív külföld-barátai is -kirajzolódó veszély-momentumokról* beszélnek- Az újonnan alapított cégek száma 1958ban 60, 1959-ben pedig több mint 190 volt. 1960 első felében viszont már meghaladta a 200-at is a nyugatnémet ipari vállalatok alapítását jelző szám. Politikai clnfomoeszköm Bizonyos idő óta — mivel Svájc olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek a nyugatnémet töke fokozódó beszivárgását határozottan megakadályozzák — a raárka-milliomosok egyre inkább Ausztriára koncentrálnak. . Nem csoda tehát, ha itt is egyre inkább követeli a közvélemény a svájci kormányéhoz hasonló intézkedéseket. Ausztriának nem szabad tétlenül túrnie a nyugatnémet tőke beáramlását, azért sem, mert az minden esetben a külföldi töke gyámkodásával jár együtt. Ausztria mér mögért tor* ténelmében egy német -gazdasági Inváziót*. Az méreteiben jóval kisebb volt, de már akkor is odatartott, mint ma: a gazdasági befolyás politikai elnyomó eszközzé válik idővel, s ez nem más, mint a nyugatnémet tőkével véghezvitt fokozatos *Anschluss«. Ennek lehetősége ma is ott lebeg az osztrák népgazdaság felett. S az is nyilvánvaló, hogy a német vállalkozásokhoz közelálló csoportok segítséget nyújtanak az így kitervelt -Anschluss*hoz. Számos közgazdász keresi eb bő a gazdasági krízisből a kivezető utat, s valamennyien megegyeznek abban, hogy egyrészt Ausztria keleti kereskedelmének megerősítése, másrészt a szocialista államokkal való gazdasági és politikai kapcsolatok kiépítése menekítheti csak meg Ausztriát ettől a súlyos helyzettől. Moszkvában kereskedelmi szerződésről tárgyalt az .osztrák külügyminisztérium és közismert, hogy a két állam kereskedelmi volumene az eddiginek több mint felével fog bővülni. Ezzel kapcsolatban a neo-fasiszták és gazdasági híveik kétségbeesetten kiabálnak: -Ne orientálódjék Ausztria kelet felé! Ez Ausztria függőségét vonja maga után!* Ez azonban csak olyan -fogd meg a tolvajt« kiáltozás, amelynek az a célja, hogy ne módosítsák a nyugatnémet tőkétől származó függőséget, s ezért józanul gondolkodó gazdasági szakemberek részéről nem is talál meghallgatásra. Richárd Klinger Katolikus papok ünnepi béke-nagygyülése a parlamentben Az Országos Béketanács katolikus bizottságának rendezésében szerdán délelőtt a parlament kongresszusi termében mintegy 750 katolikus pap részvételével országos béke-nagygyűlés kezdődött a magyarországi katolikus papi békemozgalom megindulásának 10. évfordulója alkalmából. A nagygyűlésen megjelent Kállai Gyula, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Szakasits Árpád, az Országos Béketanács elnöke, dr. Ortutay Gyula, a Hazafiat Népfront Országos Tanácsúnak főtitkára és Olt Károly, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Részt vett a nagygyűlésen a katolikus egyház számos vezetője és tagja.