Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

Vasárnap, 1969. szept. II. 4 A tiszántúli szövetkezeti községek határában már dolgoznak a vetőgépek Milyen lesz a szersgi Petőfi Tsz szabadtarSásos tehénistállója? Mezőgazdasági szakemberek, termelőszövetkezeti gazdák — akik nyitott szemmel figyelik a mezőgazdaság nemzetközi fejlődését — már világosan látják: a szarvasmarhatenyésztésben a szabadtartasos istállózásé a jövő. Ez az istállózási forma terjed nagy irammai a szovjet és az amerikai mezőgazdaságban is. A szabadtartás csaknem az egyedüli módszer, melynek alkalmazásával lehetőség nyílik a termelési költségek csökkentésére, a tejtermékek és húsáruk olcsóbb előállítására. A SZEGEDI járásban a szöregi Petőfi Tsz gazdái elsőként ismerték fel ezt, s már a múlt esztendőben hozzáláttak szarvasmarhatenyészetükben a szabadtartásra való áttéréshez. Ma már csaknem teljes befejezés előtt van modern, szabadtartasos tehénistállójuk, mely berendezéseivel a maga nemében most még egyedülálló a szegedi járásban. Az új istállóban — mely alábbi felvételünkön látható — gépi és más technikai eszközökkel az egész napi munkát két fejőnő is könynyüszerrel elvégezheti. Az épületet 100 fejőstehén részére tervezték, idén azonban még csak az egyik 50 férőhelyes szárnyrész épült fel. Az 50 fejőstehén kiszolgálásához a mai hagyományos istállózási módszerekkel átlagosan 7 ember kora reggeltől késő estig tartó munkájára van szükség, kiknek évi munkaegységük egyenként szövetkezetben általában a 600-at is meghaladja. 50 tehén évi tejtermelésének biztosításához tehát ma még mintegy 4200 munkaegységet használnak fel tsz-einkben. Ez az óriás munkaráfordítás nagy mértékben drágítja a tejet, s a belőle származó termékeket. A szőregi Petőfi Tsz-ben azonban most a szabadtartá; sos istálló közeli üzembehelyezésével ugyanezt a munkát évente 1500 munkaegység ráfordításával is el lehet végezni. Miként lehetséges ez a nagyszerű teljesítmény? Hamar kiderül a következőkből: A DÉLI fekvésű istálló előtt az épület teljes hoszszában karám húzódik. Belül az egyedi takarmányozás biztosítására is alkalmas jászol előtt az állatok nincsenek megkötve, állandóan szabadon járkálnak. Az önitató csészéket a karámban helyezik el, s télen villanymelegítő testek óvják a befagyástól. A jószág tetszése szerint bármikor ihat a karámban, ugyanakkor ehet is. A fejés boszorkányos gyorsasággal történik egy hidegmeleg vízzel ellátott fejőteremben. Négy vascsövekből kiképzett fülke van itt, melyekbe önmaguktól sorakoznak be az állatok, mivel az A Szegődi Kazánkovács és Mérlegkészítő Ksz dolgozói a fcjőíiilkck és a tejtovábbító berendezések alkatrészeit hegesztik a fejőtereniben. érdemek szerint itt kapják meg fejés közben az abraktakarmányt. A fülkébe lépő tehén elé egy vékonyka lánc meghúzása után ereszkedik le az abrakos csésze, s míg a jószág mohó evésbe kezd, a fejőnő kapcsol a mellette lévő kis műszerfalon. Néhány kézmozdulat segítségével megtörténik a tőgy melegvizes lemosása, anélkül, hogy a fejőnőnek kézzel kellene a vízbe nyúlnia. Ezután felkapcsolja a fejőgépek vákuumos szívócsöveit, melyek néhánv perc alatt a műszerfal előtt elhelyezett tíz literes üvegedénybe ürítik a tejet. Az edény számozott faláról centiliter pontossággal leolvasható a tehén teljesítménye. A fejőnő közbeeső dolga csak anynyi, hogy az állatok neve mellé feljegyzi a literek számát, s végül ismét meghúzza a láncot, s az abrakoscsésze a magasba emelkedik a jószág orra előtt. Csak a következő tehén előtt ereszkedik vissza eredeti helyére. Most még egy újabb kapcsolás a műszerfalon és az imént kiszívatott tej a fejőterem csőhálózatán keresztül a tejházba, az előkészített zárt kannákba jut. Ezután mind a négy fülkében kezdődik a művelet elölről. Érthető tehát, ha a Petőfi Tsz asszonyai, lányai között igen nagy a vetélkedés a fejőnői tisztségekért, azért, hogy kik menjenek el az egyhónapos iskolára, ahol megtanulják az új szakmát, a berendezések kezelését. A MÁSIK nagy előnye ennek az istállónak az is, hogy feleslegessé válik a napi trágyakihordás. Ezt a munkát évente csak egyszer kell elvégezni. A téli hideg hónapokban a méteres vastagon felhalmozott trágyamennyiség természetes erjedése biztosítja a szükséges hőmérséklet egy részét. Az ilyen istállóban a trágya kitermelése is gépekkel történik. Motoros rakodók trágyaszóró kocsikba töltik a trágyát, s egyenest a szántóföldekre továbbítják. Az elmondottak után az gondolhatnék, rendkívül költséges mulatság lehet az ilyen istálló. A tapasztalatok azonban azt mutatják, semmivel sem kerül ez többe, mint egy ugyancsak 50 férőhelyes önitatós, etetőutas zárt istálló, amilyeneket sok-sok termelőszövetkezetben építenek most. Ezekkel a zárt istállókkal szemben óriás előnye még a szabadtartásos tehén istállónak az is, hogy az építésre fordított összeg sokkal hamarabb térül viszsza a gazdáknak, mint a zárt istállóé. A szőregi Petőfi Tsz kezdeményezése sok hasznos tapasztalatcsere alapjául szolgálhat majd a megyében. Az istálló belső szerelési munkálatai máris befejezés előtt vannak, csupán a vízszükségletet biztosító beton víztartály építése igényel még pár hónapos munkát. Csépi József Tizenötezer üvegházi szegfű Az újszegedi Haladás Termelőszövetkezet gazdái hatezer olasz és amerikai szegfűt neveltek ezelőtt régi szegfűházukban. Most egy újabb nagy szegfűházat is berendeztek, s a régi hatezres állományt 15 ezerre emelték fel. A termelőszövetkezet virágkertészetében a szegfűtermesztés mutatkozott eddig a legjövedelmezőbbnek. A korábbi hatezer tönyi szegfűállomány egyegy szegfűtermése gyakran a nyolcszáz forintot js elérte. Ez a napi bevétel most az államány ilyen nagymérvű gyarapításával megtöbbszöröződik. A szövetkezet gazdái most már bátran gondolnak arra, hogy a szegedi és a budapesti üzletek ellátásán túl külföldre is szállítanak híres szép szegfűikből. A tiszántúli községekben — Ujszentiván, Tiszasziget, Szőreg és Deszk községek határaiban — évek óta nem volt arra példa, hogy már szeptember első napjaiban hozzáláttak volna a gazdák az őszi vetéshez. Most, a termelőszövetkezetek viszonyai között, már ez is könnyen lehetséges. A deszki gépállomás traktoristai a csépléssel egy időben fogtak hozzá az őszi mélyszántás és vetőszántás készítéséhez. Augusztus végén már több ezer katasztrális hold vetésre készenálló föld várta a vetőgépeket. A tiszaszigeti Lenin Termelőszövetkezet gazdái nem is késlekedtek sokáig a munkával, s szerdán kivontatták az első nagy teljesítményű tárcsás vetőgépet a határba. 65 katasztrális hold bükkönyös takarmánykeverék elvetésével kezdték, hétfőn pedig 250 holdnyi árpa vetésével folytatják a munkát. Száz katasztrális holdról ezekben a napokban takarítják be a silókukoricát. A silókombájn nyomában . ott járnak a szántógépek. Ugy tervezik, mire az őszi terménybetakarítás munkája véget ért, ezzel csaknem egy időben a jóval több mint ezer holdnyi vetéssel is elkészülnek. A szomszédos újszentiváni Uj Élet Termelőszövetkezet gazdái 60 katasztrális holdon már befejezték az őszi árpa vetését. A szőregi Petőfi Termelőszövetkezetben sem állnak hátrább a munkákkal. Ez a gyors, korán végzett jó munka a jövő esztendei eredményes gabonatermés egyik legfontosabb alapja, így lehetővé válik, hogy az ú.i esztendőben ismét egykét mázsával növekedjenek termelőszövetkezeteinkben a gabona terméshozamok az egyéni eredményekkel szemben. A talajerő utánpótlást is szakszerűen biztosítják a tiszántúli közös gazdaságokban. Amellett, hogy sok száz kataszrális holdon végezték nyári istállótrágyázást, most az őszi vetések alá holdanként 100—150 kilogramm szuperfoszfátot is biztosítanak; Nem lett tiszavirágéletű Még egyes szövetkezeti gazdák is azt mondogatták a nyár elején: -Hol leszünk mi már az ősszel? ... Egyes parasztemberek agyába befészkelte magát az ellenséges rémhírterjesztés és nem restellték suttogni: -Hallottuk, a csúcstalálkozó változást hoz ..Ezt úgy értették, majd a kapitalisták a megegyezés fel tétel etatat ta* vetelik, hogy a szocialista országokban ne hódítson tért a kollektív mezőgazdaság. Majd újabb -hallottuk- röppent szét a dóci tanyavilágban: -Augusztus 20-a után a tarlón maradt gabona a szövetkezeti tagoké lesz és 15 holdig kiosztják a földeket .. .« Kicsit elmaradottak Ezt azonban az emberek nem hitték el, sőt vissza is vágtak a zavartkeltő beszédre. -Ha nem marad kint a gabona, az akkor is a miénk; a föld is közös; inkább annak kellene kiosztani a magáét jó alaposan, aki ilyen zagyvaságokat terjeszt .. Azért kicsit húzták-halasztották a hordást, de ezt is megbánták. Később csépeltek el, később osztották a gabonaelőleget, mint más termelőszövetkezetben. így jártak ők az egész gazdasági munkával: egy kicsit elmaradtak. A munka összekovácsol ta Kezdetben a fele tagság sem dolgozott, várták a -változást-. Ez be is következett olyképpen, hogy mind többen fogták meg a szerszámot, kapálták meg a kukoricát, öntözték a paprikát, először húszan, aztán százhúszan és még többen... A 15 holdas szőlőben, gyümöla dóci Tiszavirág Tsz esősben példás rend tárul az arra járók elé. Olyan -két lépés előre, egy lépés hátra- helyzet alakult ki: a megtorpanásokat nekibuzdulások követték. Az aratás különösen összehozta a tagságot: ekkor már majdnem mindenki dolgozott. Sőt szállították az almát, barackot, körtét a felvásárlótelepre és hozzákezdtek építkezni. Készítettek szerfából 20 férőhelyes szarvasmarha-istállót, meg a sertéseknek ólat, mert eddig már több mint száz süldőt adtak el a gazdák a háztáji gazdaságokból a szövetkezetnek. Be is állították a malacokat hizlalásra. Húsz anyakocájuk rövidesen fial. Jó termés — jó hangulat Persze, hogy jó hangulat kerekedett most, alkotmányünnepünk után, ugyanis kiderült: 16 mázsás holdankénti gabonatermésük van. Teljesítették az állammal szembeni kötelezettségüket és munkaegységenként 3 kilogramm búzát osztottak. S bizony volt olyan gazda, aki csak 9 kilogrammot kapott, mert nem dolgozott! De hogy más példát is mondjunk: Papp János bácsi pedig 13 mázsa búzát vitt haza, csak előlegként...! Most már csak elvétve akadnak -kilenckilogrammosak-, munkahalogatók. Dolgoznak, igyekeznek a gazdák. Szorgalmazzák a nyári mélyszántást, amit már 200 holdon elvégeztettek a gépállomással. Vetik a vályogot, hogy a szerfás épületeket téliesítsék. Saját maguk elvezetik az istállókba a vizet, utat készítenek társadalmi munkában alsóányási központjukhoz ... A vezetőség a legnagyobb türelemmel igyekezett a gazdákat a helyes útra vezetni, s ime: nem lett tiszavirágéletű a dóci Tiszavirág Termelőszövetkezet. M. T. Gyümölcsminöség-vizsgálat - röntgensugárzással Valamennyi hazai gyümölcsfélénknél, s még a citromnál is több C-vitamint tartalmaz a külföldi piacokon szinte korlátlan mennyiségben keresett exportcikk, a feketeribizke. Szélesebbkörű termesztését azonban akadályozza a megfelelő hazai fajta hiánya. A fertődi kutatóintézetben ezért nagyarányú nemesítői munka indult a hazai éghajlati viszonyokat jól tűrő, s a nagyüzemi művelés alapvető követelményeinek megfelelő feketeribizkefajták előállítáA világ hetven feketeribizkefajtáját gyűjtötték eddig össze az intézetben, nemesítési alapanyagnak, s több mint ötven keresztezé6i kombinációt valósítottak meg. A nemesítés mellett új módszerként bevezették az úgynevezett mutagénkezelést is. A gyümölcs termékenyülési és ellenálló képességét például röntgenbesugárzással, hőkezeléssel, különböző kémiai anyagok permetezésével és csávázásával fokozzák. Az új fajták előállításával egyidőben agrotechnikai kísérletekkel is foglalkoznak. AZ ÜJ SZABADTARTASOS ISTÁLLÓ LATKÉPE