Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-11 / 215. szám

3 Vasárnap, 1960. seept. 11. Csaknem hatezer egészségileg rászoruló gyermeket iidüitet a 8Z0Y A SZOT az új iskolai évben hat üdülőjét a gyermekegészségügy szolgálatába állítja. Parádsasváron, Tóalmáson és Kőszegen szeptember 12-től niájus végéig körülbelül 3500 gyengébb testalkatú, levegőváltozásra javasolt Iskolásgyermeket üdültek kedvezményes feltételekkel. A szülők mindössze napi hat forint térítést fizetnek, az útiköltséget a SZOT fedezi. A gyermekek napi ötszöri bőséges étkezést kapnak, s a háromhetes üdülés alatt pedagógusok felügyelete mellett folytatják a tanulmányaikat, egészségi állapotukat naponta orvosok ellenőrzik. Az egészségileg még nagyobb kíméletre szoruló szívbeteg, vérszegény, vagy műtét, betegség utáni gyengébb állapotban levő gyermekek részere gyógyüdülőket szervez a SZOT. Röjtökmuzsajon, Ormándpusztán és Parádfürdőn, ahol az iskolaorvosok javaslata alapján beutalt gyermekek egy hónapot töltenek. Ez az üdültetés teljesen díjtalan, a gyermekek itt is hasonló bőséges ellátásban részesülnek, állandó orvosi, illetve szabád idejükben gondozónői felügyelet alatt állnak, s pedagógusok vezetésével tanulnak. A gyógyüdültetésben a tanév végéig mintegy kétezer kétszáz általános iskolás vehet részt Budapesten tanácskoznak a dunamenti országok hajózási társaságai A dunamenti országok hajózási társaságai szeptember 10-től szeptember 19-ig Budapesten ülést tartanak, amelyen mint teljes jogú tagok részt vesznek a Szovjetunió, Románia, Bulgária, Magyarország és Csehszlovákia hajózási szakemberei, megfigyelőként Jugoszlávia, Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság hajózási vezetői, képviselteti magát a lengyel, a Német Demokratikus Köztársaság és az albán hajózás is. A konferenciát szombaton a MAHART budapesti székházában ünnepélyesen nyitották meg. A mostani konferenciának az a célja, hogy megszervezzük a vízijárművek és a kikötők teljesítőképességének leggazdaságosabb kihasználását A pártélet eseményeiből SEGÍTENEK A PARTSZERVEZETEK Szegeden és a sz^edi járásban szeptember 15-én, a következő héten csütörtökön kezdődik a KlSZ-alapszervezetek vezetőségeinek újjáválaszfása. Elsők között választja újjá a vezetőséget például a szegedi kenderfonógyári, valamint a szőregi, tiszaszigeti és újszentiváni KISZ-szervezet tagsága is. Az újjáválasztás fontos munkáját mindenütt gondosan segítik a pártszervezetek. Szegeden és a járásban is a pártszervezetek tapasztalt tagjai pártmegbízatásként jó munkájukkal elősegítették a KISZ-szervezetek' életének pezsgőbbé tételét. A TECHNOLÓGIAI FEGYELEMÉRT A Szegedi Ecsetgyár párttaggyűlésén behatóan foglalkoztak az üzemi termelés kérdéseivel. Megállapították, hogy sokkal eredményesebb lenne a termelés, ha minden dolgozó megtartaná a technológiai fegyelmet. Elhatározták, hogy a technológiai fegyelem további szilárdításáért beszélgetnek a dolgozókkal. Természetesen ugyanakkor a művezetők, a csoportvezetők figyelmét is felhívják arra, hogy a technológiai fegyelemért végezzenek határozottabb munkát. HASZNOS MEGBESZÉLÉSEK Szeged-Petőfitelep l-es pártszervezete fokozottabb figyelmet fordít a fiatalok nevelésével kapcsolatos teendőkre. Ezért a többi között a pártszervezet vezetősége negyedévenként megbeszélést tart a területén lévő iskolák igazgatóival, a napközi otthonok, óvodák vezetőivel. Az értekezleten megtárgyalják a problémákat, s a nevelők itt is előadhatják kéréseiket arra, hogy milyen segítséget várnak a pártszervezettől feladataik minél tökéletesebb végrehajtásához. A SIKERES ÖSZI MUNKAÉRT A mezőgazdaságban a nyári nagy munkák után most újabb feladat, az őszi szántás és vetés áll előtérben. A Dorozsmai Gépállomás dolgozói is jól akarják segíteni a mezőgazdaság őszi feladatainak elvégzését. A gépállomás pártvezetősége és a gazdasági vezetők közös tanácskozást tartottak és meghatározták, hogyan segíthe. tik a legjobban a termelőszövetkezetekben a mélyszántást és a vetést. BRIGADÉRTEKEZLETEK A szegedi Építő Kisipari Szövetkezet pártszervezete kezdeményezésére a ksz vezetősége és szövetkezeti bizottsága brigádértekezleteket tart a munkahelyeken. A brigádéit ekezleteken megvitatják a teendőket, s ugyanak kor bírálják a fegyelmezetlenséget. Fontos feladatnak tartják, hogy minden dolgozó jól kihasználja a munkaidőt. MŰSZAKI TANÁCS A Szegedi Vasöntöde pártszervezetének kezdeményezésére műszaki tanács- alakult az üzemben. Feladata, hogy segítse és értékelje az újításokat, műszaki javaslatokat. A műszaki tanács figyelemmel kíséri a gyártmányok minőségét is és a minőség javítására gyakorlati, szakmai tanácsokat is ad. AZ ÁLTALANOS MŰVELTSÉGÉRT • A Szegedi Kenderfonógyár pártszervezeteinek tagjai felvilágosító munkát végeznek azért, hogy az üzemi dolgozók gyarapítsák általános műveltségüket. Az a cél, hogy azok a dolgozók, akik nem rendelkeznek az általános iskola nyolc osztályával, végezzék azt el. Természetesen emellett segítik a dolgozók felsőbb iskolai tanulását is. A Dél-Magyarországi Papír- és Irodaszerértékesitő Vállalat kommunistái is segítik a dolgozók továbbtanulását. A pártszervezet vezetősége tanulóköröket szervez a gimnáziumot, technikumot magánúton végző dolgozók számára. Iskoláink jövője a közvélemény előtt írta : SIKLÓS JÁNOS Gyorsabb less a tüzelöbeszerzés Bővítették a TÜZÉP megrendelő irodáját Tegnap délben ünnepélyes működését ugyanezen a hekülsőségek között adta át a lyen, egy kis helyiségben. A Csongrád megyei TÜZÉP vártnál lényegesen nagyobb Vállalat rendeltetésének az volt a forgalma, ezért szükAttila utca 2 szám alatti ségessé vált bővítése. Az megrendelő irodáját. Az iro- irodahelyiség melletti üzletda az év elején kezdte meg helyiséget adta át a városi SXÜRIET EXÖTT (Dr. Somogyiné íelv.) Izzik a vasbélyegző Kókai István kezében, mikor beleégeti a jelzést a hatalmas hordók oldalába. A Mérésügyi Hivatal hordójelző állomásának udvara Ilyenkor szüret előtt megtelik a kisebb-nagyobb hordókkal, melyeknek felmérése köbzőhcngereklífel történik. Évente átlag 4—5 ezer hordójelzést végeznek Itt el és a képen látható példányok nem is tartoznak a legnagyobbak közé, mert -mindössze* 3 hektoliteresek. Nagyoknak csak azokat tartja Kókai István, a jelzőállomás vezetője, amelyeknek a jelzéséhez a létrára is szüksége van. tanács a TÜZÉP Vállalatnak. A két helyiséget egybenyitották, s a nagy termet modern berendezéssel látták el. A TÜZÉP megrendelőiroda holnaptól ismét itt, a régi helyén üzemel reggel 6-tól este 6 óráig. A Csongrád megyei TÜZÉP Vállalat augusztus 1től kikapcsolta a magánfuvart, s így csupán a 42-es Autóközlekedési Válalat szállít a feleknek lényegesen gyorsabban és pontosabban. A kibővített irodában a reggeli csúcsforgalom ideje alatt 2—3 fővel többen dolgoznak majd. Megnyílt a zágrábi nemzetközi vásár Szombaton délelőtt ünnepélyesen megnyitották az 59. zágrábi őszi nemzetközi árumin tavásárt. A vásár magyar részlege minden eddiginél nagyobb és reprezentatívabb. Újonnan épített pavilonunkban a Kereskedelmi Kamara szervezésében húsznál több külkereskedelmi vállalatunk ezer négyzetméter fedett és négyszáz négyzetméter szabad területen mutatja be iparunk legújabb termékeit. . __ talán nincs olyan tárnazanKDan j^dai^ réteg, melyet valamilyen formában ne érintene oktatási rendszerünk továbbfejlesztésének, reformjának nyilvánosságra hozott és vitára bocsátott tervezete. Érthető, hogy elsősorban a szülőket és a tanulóifjúságot, s természetesen a reform megvalósításában nagy' szerepet játszó sok-sok tízezer pedagógust érinti -legizgalmasabban* e kérdés. De nem kisebb mértékben érintetek azok a felnőttek, akik százezrével tanulnak általános, vagy középiskolában és egyetemen. S ez a kép sem teljes* mert a ma óvodása a holnap iskolása lesz, tehát a fiatal szülök is érdekeltek az oktatásügyünk továbbfejlesztéséről szóló tervezetben. Az érdeklődés érthető azért is, mert Kossuth, Petőfi álmodozása a szabad, kiművelt magyarságról, most válik kézzelfogható valósággá. S ezt a lehetőséget mi teremtettük meg másfél évtizedes, nehéz munkával. Mert, hogy is lehetett volna elképzelni — három évtizeddel előbb — nálunk a. haza boldogulásának egyik központi kérdéseként a közművelődést, az oktatásügyet; másként szólva, hogy minél több nagy műveltségű ember álljon a gépek mellett, a közös táblákon, kutatóintézetekben, üzletekben — az élet minden területén. Ellenkezőleg: Horthyék, a magyar uralkodó osztállyal együtt azt vallották, hogy minél műveletlenebb, elmaradottabb a néo, annál könnyebb uralkodni rajta. A mi elvünk egészen más: mi azt valljuk, hogy minél műveltebb, iskolázottabb, okosabb a mi népünk, annál könnyebben boldogul. Igaz, nem magyar specialitás az iskolai oktatásügy reformja. A szocialista világrendszer országaiban is szükségletként merü! fel. Ezen országok egyik-másikában már előbbre jutottak, mint mi. Itt is abból az alapelvből indultak ki, hogy csak művelt, széles látókörű emberek biztosíthatják a szocialista társadalmi rend megalapozását és a kommunizmus építését. Képzeljük el, hogy 10—12 év múlva, a szocializmus felépítésének befejezésével a ma iskolás-nemzedéke szemben találja magát a kommunizmus építésének szerteágazó, bonyolult problémáival, amelyeket neki kell megoldania, elvégeznie. Mi történne akkor, ha a továbbjutás elképzelője és alkotója, az ember, alatta maradna kora társadalmi, gazdasági, tudományos problémáinak? Az átok ránk, maiakra szállna, de ettől még nem oldódnának meg a következő évtizedek nagy kérdései, s vállalhatjuk-e, hogy sorsára bízzuk a magyar jövőt e tekintetben, mondván: -lesz, ahogy lesz* — és egy szép napom népünk megrekedne saját elmaradottságának szürke kátyújában? Nem, ezt nem vállalhatja a ma embere, aki felelős a nemzet holnapjáért is! A kor kultúrája, tudománya, technikája mi nem az, mint két évtizede, és húsz év múlva újra csak nem olyan lesz, nynDma. S ezzel a robogó élettel nekünk nemcsak egyszerűen lépést kell tartani, banem vezetni, irányítani kell a szocialista világrendben a nagyszerűen, csodálatosan fejlődő technikát, tudományt, kultúrát Mi ebben a versenyben is — a kapitalizmussal szemben — a győzők szerepét játsszuk, ennélfogva kétszeresen fontos, hogy két évtized múltán magas képzettségű, kiváló műveltségű generáció lépjen örökünkbe. Ezeket a kérdéseket elénk és nekünk válaszolni kell. Nálunk még soha nem volt ilyen nagyfokú, egészséges érdeklődés a felnőttekben az iskolai élet iránt, mint most. Ez nemcsak azzal függ össze, hogy értik az emberek: boldogulásuk és egyéni jövőjük tehetségükön múlik és ez a társadalmi rendszer tudásuk kibontakozásához megadja a szükséges feltételeket. Az iskolaügy napirendre tűzése összefügg azzal is, hogy a gyerek sorsát éber szemmel kísérő szülő érzékeli az iskolai élet eseményeit, az iskolai munka apró rezdüléseit. Látja a magyar iskolarendszer pozitív, jó vonásait, másfél évtizedes egészséges fejlődését, de látja visszásságait, kiküszöbölésre váró gyengeségeit is. Szóvá teszik a szülők a túlterHeltséget, mely itt-ott szembetűnően látszik, nemcsak általános iskolában, hanem közép- és felsőiskolákban is. Középiskoláink 75 százaléka gimnázium és csak 25 százaléka technikum. Társadalmi üggyé vált, hogy a gimnáziumi érettségivel rendelkező gyerekek egy része a korlátozott egyetemi férőhelyek következtében nem tud mit kezdeni magával. Horthyék nem engedtek egyetemre és középiskolára munkás- és parasztgyereket. Tehát akkor ilyen problémák nem merültek fel az oktatáspolitikában. Mi viszont nem egy vékony társadalmi réteg gyerekeit oktatjuk, hanem a két nagy osztály: a munkásosztály és a parasztság gyerekeit százezres tömegekben. (Emellett természetesen más társadalmi rétegek gyerekeit is.) Aránytalanság keletkezett. És ez az aránytalanság szül olyan tarthatatlan vonásokat, hogy például sokkal többen mennének orvosi, gyógyszerészi stb. pályára, mint amennyit az élet igényel. Ezzel szemben van olyan szellemi pálya, illetve egyetemi férőhely, amely nehezen töltődik be, érdeklődés hiányában. Ezek a visszásságok már önmagukban is indokolják az iskolarendszerünkben vég££ha1tandó pozitív irányú változtatásokat. S ha ehhez hozzávesszük a reform napirendre tűzésének életparancsoló objektív szükségességét is, akkor kiderül: hazánkban az iskolarendszer továbbfejlesztése elodázhatatlan kérdéssé vált! De miért nem merült fel már koráidban ilyen hangsúllyal ez a probléma? Azért, mert egy nagyobb, átfogóbb iskolareform végrehajtásának megkezdéséhez hiányoztak a megfelelő feltételek. Égj* nagyszabású lskolaügyl program végrehajtása nem egy-két éves akció. Másfélkét évtizedes munka. Már megkezdése is milliárdos anyagi befektetéssel jár és a személyi feltételeken sem múlik kevesebb, mint az anyagiakon. Nem utolsó érv, hogy a társadalom megérett szükségleteiből kell klindulniok. e nagy jelentőségű iskolapolitikai változtatásoknak. Vegyük figyelembe vábbfejlesztésémek három egységesen öszszéfüggő elvi indoklását, mert ezek az indokok egyben mutatják a tervezett reform szükségességét és megvalósíthatóságát is Iskolarendszerünk továbbfejlesztésének célját így fogalmazza meg a tervezet: 1. Tegyük szorosabbá iskoláink kapcsolatát az élettel, a gyakorlattal, a termeléssel. 2. Emeljük az Altalános és szakmat műveltség színvonalát. 3. Az oktató-nevelömunka tervszerűen szolgálja a szocialista világnézet és erkölcs kialakítását. A közrebocsátott tézisek elvi indoklását a fenti három kérdés adja. A nanagyobb hangsúlyt az első kérdés kapja, mivel ennek megvalósításával függ öszsze a két utóbbi célkitűzés. Ha iskoláink és az élet szervesebb összefüggését megteremtjük, akkor az általános és szakmai műveltség emeléséhez, a szocialista világnézet és erkölcs kialakitásá.hoz megfelelő alapokat teremtettünk. Az általános iskolában az ötödik osztálytól bevezetett politechnikai képzés a tananyag szerves részévé válik. A gimnáziumok esetében elképzelhető ötnapi elméleti oktatás, egynapi üzemi, illetve technikai gyakorlat. A jelenlegi technikumokban nagyobb szerepet kap a gyakorlati munka, mint eddig. Létrejön a gimnáziumok és technikumok közötti helyes arány, ahonnan jól képzett, a gyakorlati munkában már járatos technikusok kerülnek ki. Gyakorlati igényként merül fel: a) A politechnikai oktatás bővítésének anyagi feltétele (műhely, szerszám, gépek stb. az általános iskolák felső tagozatán és a középiskolákban). b) Megfelelő szakoktatói gárda (például nyugdíjas szakmunkások bevonásával, üzemben dolgozó szakmunkások segítésével óradíjas előadóként stb.). Az életszerűbb, gyakorlati oktatás érvényesülésével szükségképpen növekszik az általános és szakmai műveltség, mert a 18. életévét betöltő gyerek nem az élet egy kis elméleti szeletével indul, hanem széleskörű, általános ismeretekkel. Nem előkelő idegenként lép az életbe, hanem tájékozott emberként. S hozzátehetjük, hogy az életben, a munkában szerzett tapasztalatok nagy jellemnevelő szerepét ma még alig mérhetjük fel. A természetés társadalomtudományok alaposabb ismeretét nyújtó iskolában a gyerek szilárdabb világnézetet kap, mint eddig. De a műveltségbeli szint emelése szempontjából nem érdektelen, hogy az iskolai tantárgyakból kiküszöbölődik az a -holt anyag*, amire az életben nincsen, semmi szükség és ehelyett bővül a természet- és társadalomtudományok anyaga, mely az általános műveltség és világnézeti nevelés szempontjából most már elengedhetetlen, mert milyen műveltség az, ha egy középiskolát végzett gyerek például nem tud semmit a rakétatechnikáról, rádióról — a kibernetikáról ne is beszéljünk. Vagy csak egészen felszínes biológiai ismeretekkel hagyja el az iskolát. A középiskolából kikerült gyerek meglát egy ipari tárgyat (autómotor, magasfeszültségű távvezeték, félvezető, bőrcserző-múhely stb.) és azt sem tudja, hová tegye. Ugyanis korunk általános műveltsége nemcsak Horatius ismeretével jár és nem Hamingway műveinek olvasásával végződik a gimnáziumokban sem, s még csak nem is a latin nyelvnél. Erőteljesen hangsúlyozom, ezek nélkülözhetetlenek a gimnáziumokban, de korunk természet- és társadalomtudományos és technikai problematikájának elhanyagolása a gimnáziumokban már egyszerűen megengedhetetlen. £ néhány gondolat t£TS£i nem -egy tervezet* kerül a közvélemény elé, hanem meggondoltan előkészített, jövőnket formáló nagy kérdés igényel tömegméretű vitát. S abban a tényben, hogy a párt és a kormány vitára bocsátotta az iskolaügy továbbfejlesztéséről szóló elképzeléseket — megmutatkozik társadalmi rendszerünk demokratizmusa