Délmagyarország, 1960. szeptember (50. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-29 / 230. szám

Csütörtök, 1968. raept. 29. 4 ItuUwekz Vlana e*ntíU&ztU NAPIRENDEN: Nanával én is úgy voltam., mint bárki más, aki valaha is hallotta nevét és szörnyű halálát. Alakját bennem is a tömegképzelet alakította ki, mely mártírrá magasztosult az emlékezet nyomán. Azt a vastag és fekete port, me­lyet gyilkosai szórtak a Horthy-korszak alatt elfeledtetni szánt emlékére, lefújta most a szabadság friss szellője és a tizen­kilences eszmékért életét feláldozó sze­gedi festőnő, ügyünk legigazibb harcosai­nak sorába került. Vele való munkámat, kutatásaimat leg­szebb feladataim közé sorolom. Felidéz­ni próbált életére vonatkozó adatokat sárguló újságlapokból és a megkapó em­lékezet kortársi szavaiból gyűjtöttem ösz­sze. Művészete szintúgy képenként tárul­kozott fel előttem, melyekre hol itt, hol ott meghitt szobabelsőkben, vagy múzeu­munk raktárában bukkantam rá. Végül i* ma, születése 75. évfordulóján, összerak­hatjuk az eddig szétszórt, őt megjelenítő apró ^portré-mozaikokat és emberközelség­be kerül a törékeny alkatú, de hősi lelkü­letű Nana, "... ez a bohókás kedvű, hihe­tetlen szolgálatkész, minden megbízatásra hajlandó csúnya lány.­Ami gyermekkorára és küzdelmes pá­lyafutására vonatkozik, erre a Somogyi Könyvtár szegedi hírlapjai között talál szórványos választ a vele foglalkozó ér­deklődő. Az itt elfekvő rövidebb-hosszabb cikkecskék nyomán vezettetjük el magun­kat a múlt századvégi Lechner térre, Nana születésének szűkebb környezetére, ahonnan az iparos szülői házból elindult egykor Nagybányára, majd álmainak vá­rosába, Párizsba, festeni tanulni. Nem tit­kolható az a meghatottság és fájó együtt­érzés, mely elfogja az olvasót e nélkü­lözésekkel teli művészsors megismerésével. Reménytelen kilátások, torony alatti urak dölyfös megnemértése és betegséggel járó nyomor a párizsi Quartier Latinban — ez voJt a sorsa a tehetséges Kukovetz­lánynak. -Nana éhezik- — olvashatjuk mellbe­vágó drámaisággal az egyik róla szóló ko­rabeli újsághír első sorát, mely találóan és vádlóan szimbolizálja gyötrelmes, fia­tal életét. Saját szenvedése és mások el­nyomottsága érlelte kommunista meggyő­ződéssé benne, hogy küzdenie kell a pro­letariátus ügyét zászlajára tűző Tanács­köztársaság eszméiért. Ezért állt a szaty­mazi direktórium szolgálatába és járt ki éjszakánként veszélyes agitációra, a Ket­tőshatár mentén táborozó francia meg­szállók egyszerű katonái közé. ijEiaajaaisiaaasiafflBfaiaMaisfs®®®®3® Jevgenyij Riábcsikov: A HATÁRŐR Nana virágjában kettétört életművét vizsgálgatva, felmerül bennünk a kérdés: lehet-e olyan rögös, buktatókkal teli pá­lyafutás és önfeláldozó politikai munka során festeni és maradandóan művészit alkotni, mint amilyen az övé volt? A vá­laszt, ha nem is teljes érvényűén, de megingathatatlan bizonyossággal kapjuk meg rá, most készülő kis emlékkiállításá­ban: igen. Lehet maradandóan művészit alkotni a körülmények mostohasága elle­nére is, ha a tehetség és at akarat szár­nyaló hitté válva, egységben forr össze. Mindez, bevallom, megelégedett örömmel tölt el, mert hu Kukovetz Nana művésze­tét kell méltatnom, senki sem foghatja rám, hogy azért teszem, mert neve után ma ez illő. Alkotásai, melyeknek nem egyike őszinte csodálatot váltott ki belő­lem, minden kritikusi dicséretet mellőzve is megállják helyüket az Mdőben és más kiváló művek között. Cnb/íis tartó élmény marad száifttmú­OOKOIg ra a Kukovetz-kutatás fázisá­ban az a rész, amikor a könyvtár régi eseményeket idéző újságköteteit felcserél­ve, Nana egykori barátait és ismerőseit kerestem fel, hogy szóra bírjam őket a festőnő felől. Beszélgettem harcos időket őrző veteránokkal, halkuló szavú, idős pa­rasztasszony okkal és haladó gondolkodá­sú, művelt értelmiségiekkel mind Szege­den, mind pedig a várost környező tanya­világban. Tapostam Sándorfalva és Sö­vényháza porát, hívatlanul bekopogtatva oda, ahol bármi keveset is hallani véltem Nanáról, vagy leveleket írtam ismeretlen címekre, ahová már nem juthattam el. Sok apró, értékes adatot jegyeztem fel a szájhagyomány során, melyek egyre plasztikusabbá formálták bennem a festő­nő alakját, s végül is hozzásegítettek ah­hoz, hogy Nana életrajzát egy Budapes­ten kiadandó album számára megírjam. De nem ez volt az igazi jutalmam, ha­nem az a tapasztalás útján szerzett nagy­szerű felismerés, hogy a szocializmus esz­méiért negyvenegy évvel ezelőtt meggyil­kolt művésznő emléke ma is kitörülhetet­lenül él Szeged és környékének népe fcö­zött. Munkám végeztével egy szép, őszi délután. Nana vörös szegfűvel díszített sírja előtt állva, beteljesült boldogsággal olvastam fejfájának hálás utókorunk ál­tal vésett biztató sorait: "A szabadságot, amelyért életedet szentelted, biztos ke­zekkel őrizzük Szelest Zoltán Nem szabad a túlórával könnyelmüsködni élig-meddig névtelen levelet Irántunk a kaptunk a napokban a Cipőgyárból. Azért csak félig-meddig névtelent, mert a levélben foglaltak végére az isme­retlen író a -Széliné mű­vezető dolgozói" aláírást biggyesztette, tehát a ki­induláshoz elegendő ada­tot szolgáltatott. A levél­ben többek között ez állt: -Nálunk sűrűn előfordul, hogy reggel 5 órára be kell menni a kollektívá­nak a gyárba, sőt a má­sodik negyedévben egy va­sárnapot is benn töltöt­tünk. Ugyanakkor azt ve­szik a norma alapjául, amit kilenc óra alatt ter­meltünk". A szakszervezeti bizott­ság irodájában Veres Mi­hály párttitkár, Rúzsa Ist­vánná sz. b.-titkárhelyet­tes és Ivicz Dezső főmű­vezető tisztázta a levélíró vádjait — melyek, sajnos, nem egészen alaptalanok. Ami a vasárnapot illeti, július 19-én — főhatósági engedéllyel — valóban dolgoztak Széli Lászlóné tűződei dolgozói, de 25-én munkaszüneti napot kap­tak helyette. A második évnegyedben ugyan több­ször fordult elő túlórázta­tás a korábbi tervlemara­dás megszüntetése érde­kében, de ez sohasem lépte ót a törvényes kere­teket. Annál nagyobb hiba, ami a közelmúltban fordultelő. Szeptember 20-án ugyanis túlórázott néhány tűződei dolgozó, mégpedig — akár­hogy is elismerjük a men­tő körülményeket — -fe­ketén". Igaz, a dologra még aznap fény derült, s másnapra már engedélyez­ték számukra a túlórákat, amelyek ebben az üzem­részben időnként (új cikk bevezetésekor mindig) el­kerülhetetlenek. A túlórá­ra tehát — elismerjük — szükség vplt, de a, fekete t úlórá ra semmi képpen! Még akkor sem, ha tör­ténetesen nem befolyásol­ta a normát, s a keresetet sem nyirbálta meg szá­mottevően. A mellett, hogy az ilyen jogtalan túlórázta­tás törvényellenes, ez az egyetlen eset is felhívja a figyelmet a további követ­kezményekre. Elsősorban arra, hogy a dolgozók Jo­gosan féltik normájukat, amely-ily módon veszély­be kerül; másodsorban arra, hogy nem szeretnek okkal, ok nélkül sokat túl­órázni. De a harmadik ta­nulság a legmeg6zívlelen­dőbb: apró, akárcsak for­mai hiba is elegendő le­het ahhoz, hogy megren­dítse a vezetők iránt táp­lált egyértelmű bizalmat. A munkásember szíve ér­zékeny szeizmográf, nem való arra, hogy könnyel­műsködjenek vele! Piaci jelen*és Közepes forgalmú vo* a szerdai piac. Az árak a kö­vetkezőképpen alakultak: csirke 24, tyúk 19, pulyka 18, sovány liba 18, hízott li­ba 24, sovány kacsa 16, hí­zott kacsa 22 forint A tojás darabja 1 forint 60 fillér volt A tejpiac árai: tej 3, tejföl 24, vaj 45. tehéntúró 9, juhtúró 24. sajt 24 forint Zöldség- és gyümölcsárak: burgonya 1,70—2.60. sárgaré­pa 2, gyökér 4, vöröshagyma 1,50, fokhagyma 5, fejes­káposzta 1,50, kelkáposzta 2,50, saláta f, paraj 4, kara­lábé 1,50. karfiol 4, paradi­csom 0,90, zöldpaprika 2,50 —3, fűzőtök 1, uborka 1,50— 3. zöldbab 4,50, zöldborsó 16, zöld tengeri 2, alma 2—3,50, körte 2,50—3,50, őszibarack 6, szilva 1,80, málna 20, sző­lő 4—5,50, sárgadinnye 1,50, görögdinnye 0,80, héjas dió 18 forint. Egyéb árak: szá­razbab 9 mák 28, méz 24, sa­vanyú káposzta 4 forint Százezer pár papucs Kedveltek a Szegeden ké- a kereskedelemnek. A papu­szitett papucsok, amelyek az csok ötféle kivitelben ké­orszag szinte minden ré­szébe elkerülnek. A Papucs­készítő Szövetkezet tagjai idén már százezer pár pa­pucsot gyártottak, s adtak at szülnek, s belőlük az év hát­ralévő részében mintegy 35 ezer párat gyártanak a mes­terek. Rádióműsor 4,38 rek. KOSSUTH-RADIO Csütörtök Rákóczi induló, klójárásjelentés. 4.34 Hl­4.35—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5,00 szln­Fordította: Bálint István (3) Nyolc kilométer után gyengeséget éreztem. Szívem erősen és gyorsan vert. Lábaim felmondták a szol­gálatot, gyomrom felfordult, halántékomban valamilyen élesen csengő rézkalapácsok verték a taktust. Eközben Karacupa fáradtság nélkül, könnyedén, nyugodtan haladt, -így megy ő naponta — gondoltam akaratlanul, s csodál­kozva — nem öt, és nem tíz, hanem húsz, sőt harminc és ötven kilométerenként.'« roeupa nem hagyta, hogy Jngusz a vízben ússzon, hanemf felemelte és karjain vitte át a patakon. Ingusz kiugrott l a kezéből, egy erőteljes mozdulattal lerázta szőréről a viz-l cseppeket és komolyan Karacupára nézett. Ezelőtt soha­sem gondoltam, hogy a kutya tekintete ilyen okos és so-[j katmondó lehet. A közelgő reggel nedves, gyenge fénye még alig ezüs-;, tözte a ködfátyolt. Ugy éreztem, felhőben mentünk. Karacupa a fekete bokrokat zajtalanul széthúzta és ki­lépett a felhőből egy tisztásra. A magas fű mozdulatlanulG állt A határőr belelépett a sűrű fűbe és leguggolt. Alulról [ és oldalról vizsgálta a halványan megvilágított kis tisztást.F A bőségesen harmatos fűben furcsa vonalú, szaggatott Jj sáv húzódott. Nyomok! ÜLDÖZÉS kövekhez szorította. Követtem a határőr példáját és szin­tén a földre borultam. A kő már vágta a fülem, de sem­mit sem hallottam. — Határsértő megy!... — suttogta Karacupa. — Hói? — kérdeztem izgatottan. A mellette fekvő katona fejünket köpenyével beta­8 ra-E Karacupa futni kezdett a fűben, a ködben elvesző sö­_ tét sáv mentén. Az első tisztán kivehető nyomhoz ugrott, Karacupa néha"megállt, türelmetlenül várt, míg kifúj- ^na mérges, borongós arccal emelkedett fel: a jól látható tam magam, majd ismét lépkedni kezdett ét újra fel-fel- lónyomok nem a határtol, hanem ellenkezőleg, a határ villant előttem nyugodt, zömök alakja. Jelé vezettek. Ingusz elöl futott. Időnként megállt, a levegőbe sza- A járőrparancsnok hátratolta fején a sisakot is le­gott, hallgatózott. Karacupa lelassította lépteit és ő is hall- guggolt. Arca megfeszített figyelemről tanúskodott. Hogy gatózott. kerül ide ló? Megszokott mozdulattal húzta elő zsebéből§ Nagy kerülőt tettünk a völgyben a hegyek előtt, és a a mérőszalagot, és ügyesen megmérte a mélyedést. Jpen.E sűrűsödő ködben megközelítettük a határt. A folyót még ez patkónyom. A mélység, a forma, még a patkószegekI nem láttuk, de a bokrok mögött hallatszott a csobogása, rajza is azt bizonyították, hogy itt körülbelül egy óráuaíE Hideg acélként csillant fel a víz, feltűnt egy kis cölöphíd ezelőtt egy ló haladt. De Ingusz nyugtalanul fújt, tépte af is Ingusz itt megállt. A farkaskutya a levegőbe szagolva szíját. Karacupa megsimogatta a kutyát, becézve sutto-n fújt egyet. Valahol a távolban békák brekegtek. gott valamilyen bizalmas szót és parancsot adott az elö-% Karacupa figyelt és a homályba burkolt oldalt kémlelte, rehaladásra. Azt hittem, hogy a jól kivehető nyomok men-| ahol az álmos csendet a békák kórusa törte meg. Látha- tén a határ felé megyünk, ahova azok vezettek de Kara-® tóan erősen érdekelte öt a békakoncert. Lefeküdt, fülét a cupa az ellentétes irányba futott. Néhány lépés után egy másik nyom fölé hajolt. — Különös egy ló... Karacupa hirtelen kiegyenesedett. Száraz ajkain vasz mosoly bujkált. — Ügyesen dolgoznak! — suttogta is a fiatal tölgyes karta s forró ajkaival a fülemet érintve, alig halljmtóan erdő felé futott. magyarázta: — Ha vad fut, a közvetlen körülötte levő bé- Később egy közönséges, mohával fedett gyökirdarab1 kák hallgatnak — suttogta —, csupán a kissé távolabb lé- kezdte érdekelni, amibe egy tölgyfa alatt beleütödött a% vök brekegnek. De amikor ember megy, más a helyzet: a lő nehéz patája. békák hallgatnak az ember közelében, de amint elment, . „„(U , . . g rögtön brekegni kezdenek. így kis érik nyomon az embert _ A mtkó ™0»érúH, ez nagyon ,6 - súgta nekem% brekegésúkkel. Karacupa, a nyom fölé hajolva. Karacupa felugrott, futni kezdett a fehérkés kődben. ^ Megvizsgálta a letaposott füvet és észrevette, hogy a A békák elcsöndesedtek, csak a viz csobogását hallottuk, fű különös módon van letaposva: hátsó - lábait a lő nem A határőröket könnyű pára sűrű tömege vette körül. In- mozgatta, mig a mellső lábaival nyugtalanul toporzékolt, gusz idegeskedett. Karacupa mohón szagolta a levegőt, me- Karacupa a fűről és a gyökerekről a tölgy törzsére net közben a nedves fűzfabokrok agait vizsgálta, hajion- emelte tekintetét. Kérgén alig felfedezhető kaparás lát­gott és valamit keresett a harmatos fűben. Kicsivel később szőtt. Mi ez? Talán a ló a fatörzsbe dörszölődött? Kara­hirtelen a földre vetette magát és ismét -meghallgatta-, cupa közelebb húzta az alsó ágakat, letépett egy gyűrt le­Felemelkedett és a kutya szemébe nézett, mintha tanács- velet. Talán az éhes ló kapott oda pofájával? De miért a1? kozna vele. Szemöldöke összefutott, szeme keményen, hl- tölgy levelét tépte és nem a füvet csipdeste"> KrinfSnSlSl^f t 4énUí UtaU Karacupa kisimította a levelet. Száraz volt, a ló nemi ívben vezette a farkaskutyát. Ingusz a fülét hegyeztesiet- na™ltót vett el6 éhéből: a folt - ujjlenyomat volt | ve futott. Az állat mozgása rendkívüli aggodalmat fejezett ki. Néha megállt és a ködbe figyelt. Az átnedvesedett bokrokban, amelyekről köpenyeinkre hatalmas cseppek hullottak, cik-cakkban botorkálva egy patak partján találtuk magunkat. A farkaskutya körül­szaglászta a köveket és a másik part felé igyekezett. Ka­kespeat e-ciklusa. Közvetítés a Nemzeti Színházból. Otheilo. Tragédia. A szünetben: 10,51 Jo éjszakát, gyerekek I 30.00— 30.30 Esti krónika. 30,57—31,12 Tani­könyvek. 7.35 Színház-, hang- s,w Reggeli zene 6 30 Szln­verseny- és moziműsor. 7,50 Idö- ház- tórlft- és haneve-sen£ jelzés. 8.00 Műsorismertetés. Idö- mtor 6 50 Torna. lOoíá^HlI szünet. 8.10 Verbunkosok, ma- iárá«t- uíTóiiáaiaiontáe t. ,c gyar nólák. V55 Edes anyanyel- Eff. ^'S ^Ma' vünk. 9,00 Egy komisz kölyök hangversenye a stiírtioban is Ofl SSK^^M^llítS lI1a£ AzTlbáTnádíó ^jándékfelvéte­szerszoiOK. 10,00 Hírek, lap- leiből is a £3hi<raiz«f eaitA szemle, Wőjárásjelemés. 10.10 hasábjai"'" 15 Wainer * Pákászok és egyéb rétet Járó wl^ür _ .áróiVlenet noí HS" pmvmíiaoi' ri orsz*S»*l Jöttünk, mesterségünk DéU harangszós hl- SSU^T iüU^Jktjt rií?,« W4 •• *rax*llc^ 19.15 Szabadkai Rácz Lajos né­íésriS u« nS^^m M pl "nekar" hiszik. 18.45 Ilyen , V a ml életünk ... 30.00 Felgördül Nét>1 iveiwkversek" " tüSSÖny. A szevillal borbély 14 li" Operarészletek. 30.48 Falurádió. köSrJikfl li,ímén Ísm 11 00 Hirek. ldöjáráíjelentés. n THöf/rs^-.^^ 6ra 05 Tánciskola kezdőknek és gyermekeknek IS lO FÜvótzene • halóknak. 33,00 Zenekari h.n«­oyermekeknek:. 15.30 Füvoszene verseny. 22.50 Kaukázusi útljeey­É«? wn zet«*- "te Hírek, idójáráijelen­Egy falu — egy nóta. 16.55 MU- ,, Műsorzárás soriamértetés. 17.00 Hírek, kül- tes' " ls Műsorzárás. politikai kérdésekre válaszo- Tslow'zíámnsAp lünk, Idöjárásjelentés. 17.15 Ze- 1B,BV Z'OniUSOr nekart muzsika. 17,45 Lányok, 18 te Kicsinyek műsora. 18,M asszonyok . . . 18,00 Zenés aján- Szünet. 18.45 A Jövö hét mü­dékműsor a Dinamó Villamos- »°ea. 18,50 TV-hiradó. 19.05 Lé­forgógépgyár dolgozóinak. 18.40 nyok. asszonyok. 19.55 Rákóczi Ifjú figyelő. 19.00 Hangszerszó- hadnagya. Magyar film. (10 éven lók. 19,10 A Magyar Rádió Sha- aluliaknak nem ajánljuk.) Mindazon rokonoknak. Jó barátoknak, Szegedi Ken­gyergyár vezetőségének és dolgozóinak. Szemklinika dolgozóinak, kik szeretett édesanyánk, özv. Tanács Szilveszterné temetésén megjelentek és virágadományaikkal fájdal­munkat enyhíteni Igyekez­tek, ezúton mond köszöne­tet a Tanács- és Jászberényt­esalád Mély fájdalommal tudat­juk. hogy legdrágább fele­ség, édesanya, nagymama és testvér, KOFALVI GYORGYNC Bénák Mária f. hé 37-én életének M-ik évében visszaadta nemes lelkét Teremtőjének. Te­metése f. hó 30-án a bel­városi temető kupolacsar­nokából 14 órakor lesz. Gyászoló család A^áUUdciésck A O A <i V F T E"l Politúros komblnált­szekrény, kétrészes rekamié, 2 fotel. 4 kárpitozott szék da­rabonként ls eladó. Gyöngytyúk u. 15. 4420 Bőrkabátjai most alakittassa. Javíttas­sa, bőrpuhító víz­hatlan festéssel 40 éve fennálló műhe­lyemben. Csordás bőrruhakészítö mes­ter, Szent Miklós u. — 7.. Felsóváros Karacupa máris eltűnt a ködben. Inguszt kézbe kapva^ Tangóharmonika, só a patakba ugrott, ott, ahol a jiyomok eltűntek a vízben, ij basgzusos. megbizás­-Mi késztethette a lovat arra, hogy ismét átgázoljonpl bó1 eladó- somogyi a patakon? — gondoltam. — Fú mindenütt van elég, a t>Í2§ erésznél. itt van a közelbcn.­(Folyt. köv.) Bútorokat állandóan veszek és eladok. — Lenin krt. 19. Kiss. Mindenféle használt bútort veszek. Hí­vásra házhoz me­gyek. Pappál. Mik­száth Kálmán utca 19. Törzskönyvezett pu­li kölyökkutyák el­adók. Szlllérl sor LAK rNGAT ATLAN 19. X4JD4 Vennék Kalór- vagv Turán-kályhát. Kar­páti képkeretező, Lenin krt. 34. 3488 Szegedi főbérleU két­szoba. gáz. össz­komfortos. kertes villalakásomat alla­mi házban, villa­mostól 2 percre el­cserélném belvárosi­ért. Leveleket „Gyü­mölcsös 29108" Jel­! •'•re hirdetőbe. Egy modern gyer­mekkocsi sürgősen eladó. Petőfitelep. 24 u. 890. JC4340 Veszek szoba-, kony­habútorokat. díványt (rosszat is.) *a utca 29. heivarost magasföld­szinté* kétszoba, — összkomfortot cse­rélnék háromizobo. összkomfortos, II. emeletire. „Erkélyes 1 19119" Jeligére Ka­I eolvl u. bmaetőbe. Pa-sr­4309 Fiatal házaspár el­tartana lakásért 1 Gyermekkocsi eladó, j idős nénit vagy l-.á­Mérey utca 20.b.. I. zaspárt. „Házaspár" 1. Bód! 4738 ' jeligére kiadóba.

Next

/
Thumbnails
Contents